Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. április 29., szerda A puszták éhes rémei Kutyavilág A kis települések közbiztonságát oly­kor kutyák védik. így van ez Kak-és Ho­mokpusztán is. KAK- ÉS HOMOKPUSZTA A tizenegyezer hektár közigazgatási területet és csaknem négyezer lakost magába foglaló Nagyba­jom melletti Pálmajor azonban kivételezett helyzetben van: az ön- kormányzat által bérelt épületben öt éve működik rendőrőrs. Fehér József jegyző szerint a nagyköz­ségben a tulajdon ellen elkövetett szabálysérté­sek kétharmadát a mun­kanélküliek rovására le­het írni. Belőlük pedig van bőven: 162 a regiszt­rált és háromszor annyi a becsült. Hetvenen jövede­lempótló támogatást kapnak, hatra egy éves szerződést kötöttek a munkaügyi központtal. A többiek segélyekért ácsingóznak, alkalmi munkát vállalnak. Homokpusztán például csak nyugdíjasok és munkanélküliek élnek, mintegy húszán. Ősszel folyamatosan dézsmálják a gazdaság és a kiskert terményeit. A családok átlagosan három éhes gyermeknek szerzik meg így a betevőt. A kies Kakpusztán csak őslakosok maradtak. Ház­táji kertjeiket művelik, ál­latokat tartanak. A 12 ki­lométeres földúton meg­közelíthető, minden infra­struktúrát nélkülöző, ki­haló félben lévő település lakói kutyákkal védik bir­tokaikat. A Sefag itteni er­deiben karácsonykor nagy a forgalom; a környékbe­liek innen szerzik be az olcsó karácsonyfának va­lót. (Várnai) Vaddisznó, vipera és kullancs az ellenségük Erdők-mezők vándorai Egész évben ad munkát a gyógynövény — Csak ez a járgány ne robbant volna le! — sóhajtott Radák István, miközben társával, Kuti Jánossal a ku- tyabenge gyökeret igyekezett megszabadítani kérgé­től. Mint mondta: a hashajtó alapanyagnak használt növény nedvességtartalma ilyenkor éri el az ideális szintet, ezért könnyebb lehántani. Naponta tíz kilo­grammot sikerül összegyűjteni, amit szárítás után az erdei termék-feldolgozóba szállítanak. Kilójáért 130 forintot kapnak. NADALOS Nadalos erdő szegélyezte ha­tárában Haris Józsefné gyógy­növény-gyűjtő állomásán ta­vasszal megbolydul az élet. Kézben, zsákkal a hátukon, ro­zoga kocsikat húzva hetven környékbeli munkanélküli járja a közúti szennyeződéstől, vegyszerektől mentes erdőket, réteket, s gyűjti az értékes bio­gyomot. Gyótapusztától Böhö- nyén át Mesztegnyőig, napi 8- 10 kilométert is megtesznek néhány kilójáért. Munkájuk nehéz, s ezernyi veszélyt rejt. Olykor negyven méter magasra is fölmerészkednek egy értékes fagyöngyért, majd térdig érő vízben állnak órákig. Ellensé­gük a rossz idő, az egyre sza­porodó kígyók és a vaddisznó. — Már megszoktuk őket, csak a malacok közelébe nem merészkedünk, mert a fészek­nél veszélyes az anyaállat. A húgomat 13 éve egy vipera csípte meg. Én pedig majdnem belehaltam a kullancs-agyvelő- gyulladásba, majd allergiás let­tem a hársfavirágra — mondja Harisné, aki gyógynövény­gyűjtő édesapjától és Pesten tanulta a mesterséget. Négy éves voltam, amikor együtt jártuk az erdőt. Emlék­szem a Szakcson szedett ezer­jófű volt az első gyógynövény amit fölismertem és a tüdőle­vél. Van egy gomba is, amit so­sem felejtek el: a gyilkos ga­lóca. Apám összetévesztette a császár gombával. Megette és majdnem belehalt. — Százszoros véradó vagyok — szól közbe büszkén Radák István. — Engem is megcsípett egy kullancs és Lyme-kóros let­FOTÓ: KOVÁCS TIBOR tem. Védőoltást pedig már nem kaphatok, mert akkor nem ad­hatok több vért. Harisné együtt érző szeretet­tel beszél társairól, akik télen sem restek útra kelni. Ősztől áprilisig gyűjtik a hormon-tab­letták alapanyagául szolgáló ebszőlőt, fagyöngyöt, s kötik a nyírfa söprűket. — Csak legalább egy kis au­tójuk lenne, hogy ne kéne any- nyit fáradniuk! — mondja. A vékony, elgyötört tekintetű asszony szerint nagy a konku­rencia: a környéken még tíz fölvásárló van, nem mindig a tisztességes hasznot lesve. Mint mondta: 3 éve azonos áron dolgoznak, olykor pedig még kevesebbért. — Kihasználják, hogy ez az egyetlen kereseti lehetőségünk — szól közbe Radák. — Az al­földi árak harmadáért dolgo­zunk. Legjobban a galagonya­virág és a hársfavirág fizet. Most kéne szedni, de nincs pénzem megcsináltatni a ko­csit. Talán az igazgató megsaj­nál és kisegít - mondja. A félig süket Kuti János nem hallja a panaszos szót. Egyked­vűen farigcsálja a gyökereket. Várnai Ágnes Párna bölcsőhalál ellen A bölcsőhalál veszélyét jelző, elektromos kispárnát vásárolt Újvárfalva önkormányzata.---------------------------------------- utcai gyermekklinikán 40 Ú JVÁRFALVA ezer forintért vásárolt készü­-------------------------- lékkel egy bölcsőhalállal ve­S zukics Sándomé jegyző el- szélyeztetett családon segítet­mondta: a budapesti Tűzoltó tek. A házaspár első szülötte már meghalt és a november­ben világra jött apróságnál is tapasztaltak veszélyeztető je­leket. A picit átmenetileg a nagybajomi csecsemőott­honban gondozzák. A párna jeleit avatott szakemberek „veszik”, s azonnal segítenek. Dániából nem küldik vissza a kicsiket Anyaszívű anyák A három éves Józsit jogilag még nem adta örökbe a siklósi ön- kormányzat. Nagybajom Az engedély megadásáig a nagybajomi szociális otthon lakója. Testvére azonban már Dániában élvezi a neve­lőszülők gondoskodását. Kovácsáé Horváth Mária otthonvezető szerint náluk még nem volt példa arra, hogy visszahozták volna a külföldre örökbeadott cse­csemőket. Pedig csak azt a kicsit vihetik el, aki jogilag örökbeadható és itthon há­romszori kiajánlásra sem „kelt” el. Legtöbbjük értel­mes cigánygyerek. Az ugyancsak az otthonban nevelt értelmi fogyatékosok között azonban nincs is olyan, aki testileg ép és örökbeadható. — A szülőjelöltek az örökbefogadást megelőzően olyan személyes kapcsola­tot alakíthatnak ki a gyere­kekkel, amely kizárja a té­vedést és a rossz szándékot — mondta az otthon veze­tője. — Csak egyszer fordult elő, hogy gondok merültek föl egy kicsi értelmi képes­ségei miatt, de még őt is megtartották. A Dánok vál­lalják, hogy 2-3 hétig is itt laknak a közelükben, ké­sőbb pedig gyerekkel együtt visszalátogatnak, videofel­vételeken mutatják meg hol és hogyan él a kis jövevény. Jelenleg 40 szülő vár örökbefogadásra. Az alkal­masság elbírálásához egy 30 órás tanfolyamon kell részt venniük a gyiviben. Azután dől el, ki kapja a követke­zőt. Külföldre évente mind­össze két kisgyermek kerül. Olyan is előfordult már, hogy rendezett körülmé­nyek között élő cigány csa­lád vitt el gyermeket. Kovácsné Horváth Mária közel két évtizede dolgozik az intézményben és másfél éve vezeti is azt. A négy gyermekes családanyát gyermekkora óta vonzotta a gyermekekkel való törődés, ügy gondolta csecsemőápo­lóként izgalmas, szép fel­adatnak tehet eleget, ha vál­lalja a kicsik gondozásának megszervezését. A hat, egészséges gyerekekből álló csoport mellett azonban el kell látniuk a Barcsról átte­lepített, beszédképtelen, szinte teljesen tehetetlen fogyatékosokat is. Gondo­zásukhoz hiányoznak a szakemberek. — Az új gyermekvédelmi törvény szerint megszűntek a csecsemőotthonok, s már csak gyermekotthonok vannak. Ebbe a kategóriába nem lehet „belegyömö­szölni” a mi tevékenysé­günket. Számunkra a haj­dani Pikier Emmi módszer­tani intézet nevelési elvei az irányadók. A családközpon­túság alapkövetelmény, ami azt jelenti, hogy minden új­szülöttel ugyanaz a nevelőnő foglalkozik, aki a bekerülé­sekor. A gyermek értelmi, érzelmi fejlődése ugyanis csak így lehet harmonikus. Az új gyermekvédelmi tör­vény éppen ezt a célt veszé­lyezteti. Várnai Ágnes Az érzelmi kötődés a legfontosabb FOTÓ: KOVÁCS TIBOR HÍREK Tűzvlrágok A balatonboglári tűzijáték színes „tűzvirág”-fotóiból és a batéi általános iskola tanulóinak álarcosbáljáról készült montá­zsokból nyílik meg holnap este hat órakor Völgyi Attila kiállítása a helybeli művelődési házban. A batéi iskola igazgatójának - aki a Somogyi Fotoklubnak is tagja — alkotásait május 31-ig láthatja a közönség. Aranyos színjátszók Öt kis település gyermekszínjátszói és táncosai vettek részt a Somogygeszti kultúrházban, második al­kalommal megrendezett kulturális sereg­szemlén. A zsűri arany minősítéssel jutal­mazta a magyaregresi iskola Föltámadott a tenger című produkcióját, a jutái iskola néptánc-bemutatóját, a somogygesztiek Fü- lemile című játékát, a szentgáloskéri iskola Idősebbek is elkezdhetik című disz­kótáncát és a zimányi iskola A rátóti csikó­tojás című előadását. Ezüst minősítést ka­pott a magyaregresi diákok verses összeál­lítása. A bronz fokozatot a szentgáloskéri diákok a Didergő királlyal és a diszkótánc­cal, a magyaregresi tanulók A lusta kisma­dárral hozták el. Csapatemlék-múzeum Egyedülálló múze­umot avattak a taszári katonai bázison. Az egykor itt szolgáló repülő és kiszolgáló csapa­tok relikviáit bemutató múzeumot a Kapos Bázis Repülőtér parancsnoksága és a veterán repülők egyesülete közösen hozta létre. Ter­vezik, hogy a későbbiekben előzetes beje­lentkezéssel civil csoportok is látogathatják máj d. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Helybe hívatták a fényképészt Nincs pénz a diákigazolványra A jövő évtől csak új diákigazolvánnyal kaphatnak kedvezményt a tanulók. Elkészíttetése hatszáz fo­rintba kerül. Somogysárdon már jelezték a szülők: nem tudják kifizetni ezt a pénzt. SOMOGYSÁRD Csere István, a Noszlopy Gáspár Általános Iskola igazgatója elmondta: tanít­ványaik negyven százaléka cigány származású, de nem­csak az ő szüleik erszényét terheli az újabb kiadás. Az iskola vezetői úgy döntöt­tek: inkább helybe hozatják a fényképészt, hogy ne je­lentsen pluszköltséget az utazás. A pénzt megelőle­gezi az intézmény; az igaz­gató megpróbálja rávenni az önkormányzatot, hogy a gyermekvédelmi támogatás egy részét erre fordítsák, hi­szen ha a gyerekeknek nem csináltatnak új diákigazol­ványt, elesnek egy sor ked­vezménytől. Az igazgatótól megtud­tuk: nemcsak a diákigazol­vánnyal vannak gondjaik, hanem az induló új első osz­tállyal is, ahova harmincán iratkoztak be. 16 elsős ci­gánytanuló lesz; közülük ti­zenkettőt a nevelési tanács­adóba irányítottak, ahonnan azzal jöttek vissza — és ezt az óvónők is megerősítették —, képezhetők ezek a gyere­kek. Célszerű volna cso­portbontással fejleszteni őket — legalább matemati­kából és magyarból. Az ön- kormányzat viszont nem tudja vállalni az ezzel járó félmillió forintot, így az is­kola pályázaton próbálja előteremteni a pénzt. Bár sok a hátrányos hely­zetű, gyenge képességű diák , jó eszűek is szép számmal ülnek a padban. Minden je­lentősebb területi versenyen — népdaléneklési-, szavaló- és számítógép-kezelőin is — megfordultak. (Lőrincz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents