Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-27 / 98. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1998. április 27., hétfő Kétszeres a túljelentkezés az egyetemekre és a főiskolákra Ismét vonzó az agrároktatás Több mint 129 ezer, a tavalyival lényegében azonos számú fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézményekbe ebben az esztendőben. Átlagosan kétszer annyian szeretnének továbbtanulni az alapképzésben a diplomáért, mint ahány helyet kínálnak a leendő elsőéveseknek az egyetemek és főiskolák. Budapest A művelődési tárca most elkészült összesítéséből kiderül, hogy a maturandusok körében változatlanul nagy az érdeklődés az értelmiségi pályák iránt. Jelzi ezt az is, hogy a nappali tagozatok 42 ezer helyére például mintegy 80 ezren pályáztak.- A nappali tagozatokon a helyek száma hosszú évek óta az idén először nem nőtt - mondta Bakos Károly, a művelődési minisztérium tanácsosa. - A korábbinál mintegy négy százalékkal többen éltek a többszörös jelentkezés lehetőségével. A legnépszerűbb szakok sorrendje szinte teljesen megegyezik a tavalyival. Az élen a jogi karok állnak, majd a közgazdasági és a művészképző egyetemek, főiskolák következnek. Változatlanul többszörös a túljelentkezés az orvosi egyetemekre, a bölcsészkarok egyes népszerű szakjaira, például a régészetre és a pszichológiára. A pedagógusképzés visszaszorult, a bölcsészkarok tanárszakjai, a tanár- és tanítóképző főiskolák iránt egyaránt csökkent az érdeklődés. A műszaki felsőoktatás tartja korábban kivívott pozícióit, viszont az előző évieknél többen jelentkeztek az agráregyetemekre, mező- gazdasági főiskolákra. (Deregán) Rendőrnapi intelmek. A bűnözés nem leküzdhetetlen ellenfél - hangoztatta Kuncze Gábor belügyminiszter vasárnap, a rendőrség napja alkalmából rendezett ünnepségen. Szólt arról: a polgárok bizalmának megőrzése érdekében szükséges, hogy a rendőrség kivesse soraiból azokat, akik korruptak, veszélyeztetik a testület jó hírét, fotó: feb/diósi VÁLASZTÁSI HÍREK Demszky Gábor szerint a modern, európai Magyaror- száig léte forog kockán május 10- én, a harmadik szabad országgyűlési választáson. Demszky szerint a választók vagy „az elválaszthatatlan sziámi ikreket, Orbánt és Torgyánt” juttatják hatalomba, vagy az MSZP szerez abszolút többséget, vagy pedig folytatódik a jelenlegi koalíció munkája. Giczy György szerint: .„Bármilyen fájdalom is, de meg kell állapítanunk, hogy a demokrácia nem hozta meg a rég várt felszabadulást: az oroszok elmentek, de a kommunisták itt maradtak.” A KDNP elnöke Jászberényben beszélt. Csóti György a Közép-Eu- rópában és Magyarországon kialakult súlyos erkölcsi válságról és a katolikus egyház szerepéről tájékoztatta a Szentszéki Államtitkárság második szekciójának helyettes vezetőjét a Vatikánban - közölte szombaton az MDF- es képviselő. Szabó Iván, az MDNP elnöke szerint a választások után 20-25 képviselővel frakciót tud alkotni pártja a parlamentben. Torgyán József szerint Magyarország számára az egyetlen lehetséges mód a kommunizmustól való megszabadulásra, ha a Független Kisgazdapártra voksolnak a polgárok. Ezt a pártelnök vasárnap jelentette ki Szegeden. Horn Gyula pártelnök és miniszterelnök vasárnap Csongrádon kampányolt a helyi képviselőjelölt, Nemcsók János mellett. Horn hallgatósága előtt kijelentette: az elmúlt négy évben korszerű gazdaságszerkezet alakult ki, a mezőgazdaság talpra állt, és megalapozott az ország további fejlődése. A Munkáspárt azt szeretné, ha a gazdaságpolitikában végre érvényesülnének a magyar kis- és középvállalkozók érdekei - jelentette ki Thürmer Gyula vasárnap Mezőkövesden. Csurka István Zalaegerszegen úgy nyilatkozott: „A közvélemény-kutatások ellenére nem biztos, hogy csak négy párt jut be a parlamentbe. A MIÉP a szavazatoknak legalább a 7-12 százalékát megszerzi.” Orbán Viktor vasárnap Siófokon azt mondta: „Mi nem ígérgetünk, hanem világos, érthető ajánlatot teszünk a választóknak.” A Fidesz- MPP elnöke a szavazatok harmadára számít. Sok tízmillió forint a vásárlók és a kereskedők tájékoztatására Átgondoltabb fogyasztóvédelem Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fontosnak tartja, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatáskörét az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium készülő rendelete egyértelműen szabályozza, s erre az eddigi egyeztetések alapján lát is reális lehetőséget. Budapest Vámos György, az OKSZ főtitkára rendkívül pozitívan értékeli, hogy az IKIM folyamatosan egyezteti a kamarákkal a fogyasztóvédelmi törvény végrehajtásáról készülő kormányrendelet tartalmát. Az érdekeltek megállapodtak abban, hogy a felügyelőségek a jövőben ellenőrizhetik a közterületeken árusítókat is. Ez azért fontos, mert a fogyasztókat itt érik a legsúlyosabb sérelmek. Ugyancsak megegyezés született arról, hogy a kiszabott bírságokból befolyó összegeket a jövőben a fogyasztók tájékoztatására, jogaik ismertetésére, népszerűsítő kiadványokra és a kereskedelmi szakemberek továbbképzésére kell felhasználni. A tét nem csekély: a szabálysértési bírságok összege évente 60 millió forint körül alakul, s ennek 60 százaléka felett a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség rendelkezik. Az ország egyetért: kell az erős SZDSZ, hogy tartsuk a jó irányt A választópolgárok többsége* szerint: • Az SZDSZ-nek nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy megteremtődtek a tartós gazdasági növekedés feltételei. • Az SZDSZ-nek fontos szerepe volt abban, hogy Magyarország külföldi megítélése javult, és az ország hamarosan a NATO és az EU tagja lehet. • Ha az SZDSZ a következő négy évben is benne lesz a kormányban, Magyarország hamarabb válik modern, európai országgá. • Egy egy párti, MSZP-kormány nem tenne jót az ország kiegyensúlyozott fejlődésének. * a vélemény! alkotók százalékában (Medián, 1998 március) Ha Ön is azt akarja, hogy az ország továbbra is jó irányban haladjon, szavazzon az SZDSZ-re és az SZDSZ jelöltjére! Beszélgetőpartnerünk: Kovács László külügyminiszter Határ (át) járás kérdőjelekkel Hazánk csak akkortól köteles átvenni a schengeni megállapodáson alapuló közös vízumpolitikát, amikor csatlakozik az Európai Unióhoz. Körülbelül négy évünk van tehát az új helyzetre való felkészülésig. Szlovákia, Szlovénia és Horvátország polgárai már vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba. Mi a helyzet többi szomszédunkkal? - kérdeztük Kovács László külügyminisztert. Budapest- Románia, Ukrajna és Jugoszlávia állampolgárai csak vízummal léphetnek be az EU területére, így hazánk uniós csatlakozása új helyzetet teremt: Magyarországnak vízumkényszert kell bevezetnie. Arra azonban reális lehetőséget látok, hogy Románia elérje az Európai Unióval a vízummentességet. A magyar diplomácia ebben igyekszik Romániát támogatni. Sok nemzetközi fórumon felvetettem a kérdést, mert szerintem valójában nincs igazi ok arra, hogy az EU Romániát Horvátországhoz vagy akár Szlovákiához képest hátrányosan megkülönböztesse.- Ha ezek az országok 2002-ig nem érik el a vízummentességet, hogyan oldható meg a kapcsolattartás a határainkon túl élő magyarokkal?- Nem tartom kizártnak, hogy olyan gyakorlatot vezessünk be, amely lehetővé teszi a több évre érvényes, többszöri belépésre jogosító vízum kiadását. Az egyik talán legszigorúbb vízum- és bevándorlási politikát folytató Egyesült Államok tíz évre érvényes, korlátlan számú belépésre jogosító vízumot ad ki a kérelmezőknek - természetesen szigorú ellenőrzés után. Úgy gondolom, Magyarország meg tud állapodni az EU-val ilyesfajta gyakorlat bevezetésében, és akkor csatlakozásunk nem hoz lényeges változást a ma- gyar-román-ukrán-szerb határátlépés tekintetében. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy hazánknak - a schengeni megállapodáshoz csatlakozva - a közbiztonság javítása érdekében is tovább kell szigorítania a zöld határ ellenőrzését, s a határátlépés kontrollját.- Nagy vitákat kavart a kettős állampolgárság kérdése, amit a Magyarok Világszövetsége elnöke vetett fel.-Jómagam az elképzelést kivitelezhetetlennek, kockáA vízum több évre szólhat zatosnak és veszélyesnek tartom. Fölmerülnének olyan gyakorlati problémák, hogy például az ily módon magyar állampolgárrá vált három és fél millió személy hol tesz eleget állampolgári kötelezettségeinek, hol fizet adót, hol teljesít katonai szolgálatot, hol gyakorolja az állampolgársággal járó jogokat, hol kap nyugdíjat, szociális ellátást és egyéb juttatásokat. Hozzáteszem: Magyarország és szomszédai között már jó néhány éve megszűnt a kettős állampolgárság intézményét lehetővé tévő szerződések hatálya. Az Európa Tanács állampolgárságról szóló egyezménye pedig abból indul ki, hogy állam- polgárság csak annak adható, aki az adott ország területén született vagy ott tartósan letelepedett. Gondoljuk meg, mit jelentene hazánknak három és fél millió magyar állampolgárrá vált személy letelepedése és letelepítése, vagy mindennek a politikai kockázata. Aligha kétséges, egy ilyen egyoldalú magyar lépést könnyen magyarázhatnának úgy a szomszéd országokban, hogy Magyarország ily módon önkényesen kiterjeszti joghatóságát három és fél millió szlovák, ukrán, román, szerb, horvát és szlovén állampolgárra. Ez a feltételezés pedig katasztrofálisan rontaná hazán nemzetközi megítélését. Csernyánszki Judit
