Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

SOMOGYI HÍRLAP 10 Belpolitika 1998. április 23., csütörtök Már nem titok a miniszterek bére Az elmúlt nyolc évben a miniszterelnök szemé­lyi alapbére négyszere­sére emelkedett, míg a közigazgatási államtit­károk havi illetménye több mint hatszorosára nőtt - derült ki az ál­lami vezetők illetmé­nyéről és járandóságá­ról szóló anyagból. Mint azt Kiss Elemér, Minisz­terelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a miniszterek saját tárcájuk költségeinek terhére kapják fizetésüket és idősza­kos jutalmaikat. Az évente ki­fizetett jutalmak átlagos mér­téke a miniszterelnöktől a po­litikai államtitkárokig bezáró­lag egységesen 3,2 hónap bé­rének összegével egyezik meg. Az államtitkár rendel­kezésére álló adatok szerint Magyarországon legalább 120 ezer adófizető polgár rendel­kezik magasabb jövedelem­mel, mint a miniszterelnök és 220 ezer azok száma, akik megelőzik a minisztereket a bérrangsorban. A kormány tegnapi ülésén foglalkozott a 2004. évi Lab­darúgó Európa-bajnokság esetleges megpályázásával. A kabinet támogatja hazánk és Ausztria közös pályázatát. Az idei év első hónapjaiban a mezőgazdasági építési és ültetvénytelepítési beruházá­sok iránt mutatkozott óriási érdeklődés - jelentette be az államtitkár; az eredetileg erre a célra félretett 11,5 milliárd forintot 17 milliárdra emelte a kormány. Ez azonban nem je­lenti az agrárszféra támoga­tási keretének megnövelését, hanem csupán belső átcso­portosítás eredménye a kor­mány, illetve a földművelési tárca költségvetésében - tette hozzá Kiss Elemér. Az ÁPV Részvénytársaság 2 milliárd forintos tőkejutta­tásban részesíti a Magyar Vil­lamos Művek Rt.-t. Ez a cég érdekelt a Postabank Rt.-ben, s mint azt egy kérdésre Kiss Elemér elismerte: az állami támogatásnak ez a formája tulajdonképpen nem más, mint a bajba jutott pénzinté­zet tőkeemelésének közvetett módja. Szalóky Eszter Pályázati felhívás A Gödöllői Agrártudományi Egyetem (2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. tel.: 06-28/410-200, fax: 06-28/410-804) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) megbízásából nyilvános pályázat keretében értékesíti a Magyar Állam tulajdonában és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vagyonkezelésében lévő Balatonfenyves, Munkácsy M. u. 20., 2525 hrsz-ú. 1690 m2 területű ingatlant, 596,6 m2 földszintes épülettel. Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. Az ingatlan forgalmi értéke: 9 400 000 Ft + áfa A vételre vonatkozó pályázati ajánlatokat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Beruházási Osztály, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. sz. alatti címére kell benyújtani - zárt, cégjelzés nélküli borítékban, "Balatonfenyves" jelige feltüntetésével, 3 példányban, magyar nyelven 1998. május hó 14. nap, de. 10.00 óráig postai úton, vagy személyesen, vagy meghatalmazott útján. Az ingatlan a korábbi években szezonban üzemeltetett üdülő­ként szolgált. Az épület 35 helyiségből áll, 15 szobás, külön étterem, konyha előkészítővel és mosogatóval, társalgó, több zuhanyzó wc-vel, fürdőszoba, 3 db külön wc és egyéb kiegészítő helyiségek találhatók benne. Az ingatlan körbeke­rített saroktelken áll, a kert füvesített. Háromfázisú elektro­mos áram, az utcai vízhálózatra vízórán keresztül csatlakozás van, a melegvíz ellátást külön kazán biztosítja. Az utcában a gázvezeték és a csatorna-hálózat kiépített, rácsatlakozható. Az ingatlan megtekinthető: 1998. április hó 28-án, május 5-én és 12-én 10-14 óráig. A részletes pályázati eljárás megjelent a Pénzügyi Közlöny ez évi 6. számában, s további felvilágosítás kérhető a GATE Humánpolitikai Hivatalában (Gulyás Antalné 06-28/410-008), ill. Beruházási Osztályán (Bokorné Maccechini Judit 06-28/410-200/1215 mellék). r76171 Gödöllői Agrártudományi Egyetem Választás előtt kevés a vita 1604 egyéni képviselőjelölt, 170 területi és 12 országos lista Pártvezetők szócsatája. A kormánypártok és a két legnagyobb ellenzéki párt vezetői tegnap késő délután a Budapesti Közgazdaság tudományi Egyetemen vívtak egymással szócsatát. A Horn Gyula-Kuncze Gábor-Pokorni Zoltán-Torgyán József találkozón először az elmúlt négy évről, a koalíció és az ellenzék nézeteltéréseiről volt szó, majd terveikről beszéltek a politikusok. A „négyes fogat” tagjai egymás mondandójára három percben reagálhattak, majd a hallga­tóság kérdéseire igyekeztek frappáns válaszokat adni. fotó: feb/kallus Április 27-én megkezdik a szavazólapok gyártását, május 5-én pedig technikai próbát tartanak. Tóth Zoltán, az Or­szágos Választási Iroda vezetője elmondta: a választási előkészületek rendben zajlanak. Budapest A választásokon induló pár­tok és szervezetek összesen több mint 170 területi listát állítottak, s tizenkét országos listát regisztráltattak. Az OVB nem kevesebb, mint 1604 egyéni képviselőjelöltet vett nyilvántartásba. Tóth Zoltán aláhúzta: a pártok és a választási iroda között sikerült bizalmi vi­szonyt kialakítani, ez az egyik oka, hogy az előkészü­leteket komolyabb vita nem zavarta. Az országos listák nyilvántartásba vétele után egyetlen jogorvoslati kérelem sem érkezett. A viszonylag nagy számú egyéni panaszról Puskás Imre, a választási iroda jogá­sza elmondta: ezeket részben a helyi választási szervek, löszben az OVB orvosolták. A pártok és szervezetek áp­rilis 24-ig delegálhatnak ta­gokat a választási szervekbe, így a helyi szavazatszámláló bizottságokba is. Ezek össz­létszáma a minimális 60 ezer­ről akár 120 ezerre is növe­kedhet - tette hozzá Rytkó Emília, az iroda helyettes ve­zetője, aki a technikai felké­szülés részleteit is ismertette. Megkezdődött az 10 821 sza­vazókor kialakítása, ahol majd 8 040 000 polgár ad­hatja le szavazatait. A 600 ezer első választónak ajándé­kokkal (emléklappal és tollal) is kedveskednek. Az állami nyomda május 4-ig legyártja a szavazólapokat. A jelölteknek járó, össze­sen 100 millió forintnyi költ­ségvetési támogatást a PM utalja ki, miután az OVB vég­legesíti a névsort. Takács Mariann Nyugdíjemelés - korábban Gyakorlatilag megold­ható, hogy november helyett már júliusban megtörténjenek a kor­rekciós - januárig visz- szamenő - nyugdíjeme­lések. Budapest Gerencsér László, a Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság he­lyettes vezetője lapunknak elmondta: a Központi Statisz­tikai Hivatal legkésőbb má­jusban hozza nyilvánosságra az előző évi nettó keresetnö­vekedésről szóló jelentését. Ettől függ majd a nyugdíj- emelések mértéke. A főigazgatóság dolgozói­nak három hét felkészülési idő elegendő ahhoz, hogy a KSH-adatok ismeretében a nyugdíjemeléseket előkészít­sék. Ez tehát nem jelent aka­dályt abban, hogy július ele­jére előrehozzák az eredetileg novemberre tervezett korrek­ciós emelést - mondta Geren­csér László. Mint ismeretes, januárban még csak előzetes adatok alapján történt meg a nyugdíjak emelése, s ezt kell majd - a jelenleg érvényes előírások szerint november­ben - a végleges statisztikai adatok alapján visszamenő­leg korrigálni. A járandóság korábbi kiigazításához aminek tervét a napokban a miniszterelnök vetette föl - a vonatkozó jogszabályt is mó­dosítani kell. Horn Gyula közlése szerint a normavál­toztatáson már dolgoznak a szakemberek. ' (Németh) Hírek Lassabban fogyunk. Ma­gyarország lélekszáma feb­ruár végén 10 millió 122 ezer volt, miután az év első két hónapjában 6742-vel csökkent a népesség száma - olvasható a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb gyorstájékoztatójában. A KSH elemzői szerint alapve­tően a halandóság mintegy 27 százalékos javulásának köszönhető a népesség­csökkenés ütemének mér­séklődése. Romák mennek Kana­dába? Tabajdi Csaba mi­niszterelnökségi államtitkár tudomása szerint két buda­pesti kisebbségi önkor­mányzat igazolásokat adott ki arra vonatkozóan, hogy a hozzájuk forduló kérvénye­zők cigány származásúak. Mindez annak kapcsán ve­tődött fel, hogy egyes hírek szerint roma családok ké­szülnek kivándorolni Kana­dába. Tabajdi szerint a mé­dia is tehet róla, ha nehezen kezelhető, „öngerjesztő” fo­lyamat kezdődik. Elmarasztalt műsorok. Az ORTT Panaszbizottsága a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség XII. kerületi szervezete panaszának helyt adva megállapította, hogy A Hét és a Napkelte című tévéműsorok az Alfa Szövetséggel foglalkozó adásukban megsértették a vonatkozó törvényt. Zsófi szülei elköltöztek. Büntetlen előéletű az a 19 éves körmendi férfi, akit a rendőrség azzal gyanúsít, hogy brutális kegyetlenség­gel megölte all éves H. Zsófiát - közölte Farsang László, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- referense. H. Zsófia családja egyébként a tragédia óta nem tartózkodik a körmendi lakásban. Azt, hogy hová költöztek, a család nyu­galma érdekében a szóvivő nem árulta el. Vita a Dunáról. A dunai ha­józásban érdekelt országok irreális vízmélységet és ví- ziút-szélességet kényszeríte­nek Magyarországra - hang­zott el a környezetvédő Duna Mozgalom heti vitasorozatá­nak szerdai tanácskozásán. Ezek a feltételek csak az ivó­vízkincs, a természeti érté­kek tönkretételével teljesíthe­tők - jelentették ki. Vargha János szerint indokolatlan, hogy hazánk a németországi és ausztriai hajózási körül­ményeknél lényegesen jobb feltételekre törekszik. Ami egy kételyeket támasztó postai lapterjesztési pályázat számításai mögött van Kié a kockázat és kié a nyereség? Az árus lapterjesztést végző részvénytársaságok privati­zálására kiírt pályázaton nyertes tömörülés többségi tu­lajdonosa egy olyan francia cég, amely a legkisebb mér­tékben sem érdekelt a magyar újságok kiadásában. Va­jon miért akarja mégis megszerezni a magyar áruster­jesztési piacot? Azért, mert a lapkiadás és -terjesztés sa­játos üzletág, amelyben a terjesztési kockázatot a kia­dók vállalják. Hogyan is zajlik le az egész fo­lyamat? A kiadók laptípustól függően áruhitelt nyújtanak a terjesz­tőknek. Amíg az áru nincs el­adva, a laptulajdon a kiadóké. Tehát sem a nagykereskedő, sem a kiskereskedő nem fektet saját forgótőkét a rendszerbe. Ennek a nagy- és kiskeres­kedelmi összesített haszon­kulcsnak a nagysága 34-40 százalék között ingadozik. Az egész folyamatot - tehát a ter­mékötlettől az eladásig bezáró­lag-a kiadók finanszírozzák. Ebbe az értéktermelő folya­matba ékelődik be a posta tu­lajdonában lévő jelenlegi nagykereskedelmi rendszer, amely minimális kockázattal tesz szert extraprofitra, és vonja ki a pénzt a rendszerből. Gyengíti ezzel a kiadókat, mert nem tudnak - vagy csak korlá­tozottan képesek - új termékek fejlesztésébe fogni. Tovább növeli ezáltal a médiapiacon amúgy is feszült helyzetet, mert csökkend az újságírók és szerkesztők potenciális foglal­koztatási lehetőségeit.. (Ennek veszélyére hívta fel a figyelmet a minap a sajtószakszervezet.) A nagy- és kiskereskedelmi rendszerben összesítve megje­lenő, a befektetett tőkére vetített tisztességes profitot a kiadók tudomásul veszik, de minden ezen felüli átcsoportosítás a ki­adók kárára történik. Ha például a hírlap-kereske­delmi vállalatok összesített tő­kéje 500 millió forint, és erre el­ismerünk egy 30 százalékos tőkearányos nyereséget, akkor ez utóbbi 150 millió forintot tesz ki. Figyelembe véve, hogy nulla kockázatú üzletről van szó, ez a nagyságrendű nyere­ség - reálisan számolva - tisz­tességesnek tekinthető. A Magyar Posta azt az extra- profittöbbletet szeretné értéke­síteni, amely politikai mono­polhelyzetet biztosított szá­mára. Ezért is megkérdőjelez­hető az az egyoldalú elhatáro­zás, miszerint az eladásnál csak az árajánlat döntsön. A terjesztőhálózat értékét alapvetően meghatározza a la­pellátási garancia és biztonság, valamint a biztosított áruhitel, amelynek futama laptípustól függően átlagosan 35 nap. Ezt mind a kiadók biztosítják. A döntéshozók azonban erről megfeledkeztek. Ezek után ta­lán érthető, miért nem tudják elfogadni a kiadók ezt a furcsa indíttatású pályázati elbírálást. Számoljuk egyszer végig! Az árajánlat alapján a vásár­lás összesített költsége 5,5-6 milliárd forint között helyez­kedik el. Tételezzük fel, hogy a befektetők nem karitatív vál­lalkozók, hanem profitot akar­nak realizálni. Akkor - évi 30 százalékos tőkearányos nyere­séget feltételezve - ez 1,6-1,8 milliárd forintot jelentene. Honnan ez a pénz? Feltételezve, hogy a vásárló alapvetően lapterjesztéssel akar foglalkozni, ezt az össze­get csak a kiadóktól tudja be­hajtani. így a jelenlegi 34-40 százalék közötti terjesztési ju­talék - a kezdeti ígéretek elle­nére - emelkedésnek indul. Ennek következtében az amúgy is nehéz helyzetben lévő kiadók még kiszolgáltatot­tabbá válnak. Elmaradnak a termékfejlesztések, illetve költ­ségcsökkentési okokból kény­telenek lesznek leépíteni az új­ságírói, szerkesztői és kiadói létszámot. Felgyorsul a kiadók gazdasági ellehetetlenülése, ami politikai függőségbe kény­szeríti őket. Elbúcsúzhatunk az objektív, átfogó, politikamentes infor­mációszolgáltatástól. Ha ez a cél vezette a döntés­hozókat, akkor rossz szolgála­tot tettek az olvasóknak, az or­szágnak, és keresztezték utun­kat az európai integrációk felé. Az illetékes politikusok vagy nem akarták, vagy nem voltak képesek érzékelni ennek a problémának a súlyát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents