Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-22 / 94. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. április 22., szerda Aranyberakásos kardot visz a kiállításra A hölgyeket díszíteni kell Rónai Attila egy míves gyűrűvel fotó: kovács tibor Szobrásznak készült, de órás, később pedig ötvös lett. A kaposz- szerdahelyi Rónai Attila több mint 3 évtizede foglalkozik ékszerekkel, drágakövekkel. Kaposszerdahely Egy társasházból költözött Kaposszerdahely legszebb részére. A ház udvarán százhúsz örökzöld és díszfa. Szereti a szépet; s nemcsak gyűrűben, nyakékben, hanem a környezetében is. Ezért vette körül ki az épületet egy parkkal. — A gimnáziumban megbuktam — mondta —, hiába tudtam mindent, nekem menni kellett. A téeszelnök fia viszont maradhatott. De talán nem is baj, hiszen megtanultam az órásmesterséget. Id. Christ László pedig azt mutatta meg, hogyan kell vésni. Ez az alapja mindennek. Aki nem tud vésni, az drágakövet sem tud foglalni. Laci bácsi egyébként mindenhez értett: intarziát készített, és cseresznyemagból Krisztusfejet is tudott faragni. Akkor ugyan megdöbbentem, hogy soha nem dicsért meg. Ma már tudom: nevelő szándék volt ebben, hiszen akit dicsérnek, az elhiszi, hogy nagyon tud és akkor nem fejlődik. A fiatalember édesapjától, Rónai Lajos bőrdíszművestől örökölte a kézügyességet, édesanyjától pedig — mint mondta — a precizitást. 1966-ban már gyűrűt készített a családtagoknak.- Arannyal, ékszerekkel mióta foglalkozik? — Több mint harminc éve. Nyíltan nem lehetett ékszereket javítani, de ha már az ember belekóstol a vésésbe... Egyébként külön engedéllyel tettem ötvösvizsgát; egy pecsétgyűrűt, egy vésett díszdobozt, és egy elefántcsontkitűzőt mutattam be a bizottságnak. Akkoriban még csak harminc ötvös dolgozott az országban. Rónai Attila nemcsak ékszert javít, hanem tervez és készít is. A míves, háború előtti darabokat kedveli, s a különlegességeket. Úgy véli: a modernséggel palástolható a stílustalanság és ügyetlenség, ezért nem rajong értük. Azt mondja: az ötvös szakma sem nyugaton, sem pedig idehaza nem éri el az első világháború előtti színvonalat. A mester viszont szeretné visszahozni a rangját. Kiállításokra jár, s pályázatokon is ' gyakran részt vesz. Most egy díszkard pengéjébe aranyberakással „írja ki”: 1848. Holnap viszi Esztergomba, később pedig Révfülöpön zsűrizik női fejdíszét. — Egyre több férfi használ ékszert. Önön még csak jegygyűrű sincs. — Ha valaki kételkedik abban, hogy teljes értékű, akkor teleaggatja magát mindennel. Szerintem attól senki nem lesz több, ha mindenhol hivalkodó ékszer lóg rajta. A kisebbségi érzést ezzel nem lehet kompenzálni.-És a nők? Ők elképzelhetetlenek ékszer nélkül. — A hölgyeket díszíteni kell. Tudom, nekem is van három lányom. A nők régen is olyan darabokat hordtak szívesen, amelyeket másokon nem láttak. Ám amikor megkezdődött a sorozatgyártás, akkor a szegényebbek is viselhettek ékszert. — Ön igazságügyi szakértő. Legutóbb mire kérték fel? — Azt kellett megbecsülnöm, mennyit ér a válni készülő házaspár aranykészlete. Lőrincz Sándor Kihasználják a falusi vendéglátásban rejlő lehetőséget Luxusszálló helyett panzió Lakás lett a malomból Patca Somogy legkisebb települése Zsellckisfa- lud és Szenna között. Csupán félszázan élnek itt. Közülük többen mennének, de akit köt az ősi föld, az marad. A patcaiakat arról kérdeztük: miért ragaszkodnak ehhez a településhez? Patca Ifj. Szászy Zoltán asztalosmester: - Itt születtem Patcán, szüleim is itt laktak. Édesapám itt volt erdész több mint harminc évig. Két nagy fiam van, csak az egyik él velünk. Ha lenne elég pénzem, és el tudnám adni a házamat elköltöznék innen. Bellái Endre: — 1953 januárjában születtem itt ebben a kis faluban. Szüleim is itt laktak, én is ide nősültem. Minden ide köt. Van egy nyolcadik osztályos kislányom és egy ötödikes kisfiam. Nehéz itt a faluban, mert nagyon kevés a fiatal. Ha tehetném, én is elmennék innen, de semmi esetre sem városba, mert azt a nyüzsgést nem tudnám megszokni. Inkább egy nagyobb faluban vennék tanyát. Buzsáki Gáborné erdőmérnök: — Egy második emeled kaposvári lakásból hat éve költöztünk ide a régi malomban lakunk Szenna és Zselic- kisfalud között. A férjem is erdőmérnök, van három apró gyerekünk, a legnagyobb első osztályos Szennában, a legkisebb pedig két esztendős. A malom eredetileg szolgálati lakás volt, amit két éve sikerült megvennünk. Van kertünk és egy hatalmas telek, amin a gyerekek szépen el tudnak játszani. Mi kell még? Jó a buszközlekedés a városba és van autónk is. Jól érezzük magunkat és nem is akarunk innen elmenni. U. V. Vendéglátással is foglalkozik a szennai mezőgazdasági szövetkezet. A falusi turizmusban rejlő lehetőségeket akarják kiaknázni. Szenna Szennában több mint két éve rendezték be a panziót. Az egykori irodában és szolgálati lakásban kialakított apartmanokban és szobákban helyezik el a turistákat. Egy időben akár 50 főnek is biztosíthatnak szállást. Zóka Tibomé, a Zselici Táj szövetkezet főkönyvelője elmondta: a falusi vendéglátásnak van jövője. Mutatja ezt az a tény is, hogy vendégeik között több visszatérő akad. Némelyik az ország másik szegletéből keresi föl a somogyi kistelepülést. Az árakat tudatosan úgy alakítják, hogy minél több ember legalább egy éjszakát el- tölthessen Szennában. — Nem luxus szállót építettünk, de a tiszta, házias panzióban bárki nyugodtan el- tölthet néhány éjszakát. Később korszerűsíteni akarjuk a helyiségeket. Azt szeretnénk, ha minél több turista jönne. Német és francia vendégek is megfordultak már a kis panzióban. Tisztában vannak azzal, hogy érdekes programot kell szervezni a betérőknek. Olyat, ami legalább egykét napig ott marasztalja a kirándulót. (Harsányi) Zselickisfaludon vernek tanyát Könyv a születésnapra A szennai Fekete László Általános Iskola pedagógiai programjában az informatika-oktatás is a kiemelt területek között van; csakúgy, mint az idegennyelv-ismeret. Szenna Az anyanyelvi felzárkóztatás meg azért fontos, mert az intézmény ü'z diákja közül három cigány. A környezetvédelemre már kiskoruktól kezdve szoktatják tanítványaikat. Az elmúlt években a Sziágyi erdőben töltöttek el néhány napot, most a megüresedett zse- lickisfaludi tagiskolában vernek tanyát. A végzősök közül csak egy mozgáskorlátozott diáknak nem sikerült megfelelő iskolát találni; a többieket felvették a középfokú intézményekbe. Bendi Tibomé igazgatónőt arról is kérdeztük: mi alapján osztják el a bérpótlékot. — A szakszervezet és a pedagógusok véleménye alapján összeállítottunk egy listát. Ebben azt rögzítettük, hogy milyen kritériumok alapján kaphatják meg a kollégák. A végső döntés a tanévzáró értekezleten születik meg. Elsősorban a szakmai munkát honoráljuk. Hiába vezet valaki sok szakkört, ha nem megfelelő szakmaisággal áll a katedrára, akkor nem beszélhetünk minőségről. Megtudtuk: az iskola 10 éves. Május utolsó hetében egy színes programsorozattal készülnek erre, s addigra megjelentetnek egy ünnepi kiadványt is. (Lőrincz) A Ben Húr volt a kedvencük Céklát mér a mozigépész Vargáék tíz éve pakolják ki savanyúságaikat a kaposvári piacon. A kaposszerdahely! házaspár savanyú káposztát, répát, céklát és csa- lamádét kínál. A vásárlók elégedettek; sok a törzsvevőjük. Kaposszerdahely Varga János dolgozott asztalosként, de volt mozigépész is. Munkanélküli volt, amikor egyik, savanyítással foglalkozó ismerősüktől megkapták a receptet, s a maguk termelte télre valót azóta rendszeresen hordják a piacra. — Van egy nagy pincénk — mondta a házigazda — ott tároljuk a magunk termelte savanyítani valót, s folyamatosan dolgozzuk fel. Az öcsém barátjától megszerzett recept azért jó, mert nem kell kiönteni a levet, megmarad tavaszig. Megszoktuk már a piacozást, de januártól mindennek vége. Egy rendelet alapján csak üzemben előállított savanyúságot lehet árusítani. — Nem fog hiányozni a piaci forgatag? — kérdem Varga Jánosáét. — Dehogynem, ha belegondolok, hogy egyik napról a másikra nem mehetünk... Vargáék mindketten rokkantnyugdíjasok. A férjtől megtudtam: gondolkodott azon, hogy elvégzi a 70 ezer forintos savanyító tanfolyaA savanyúság a kenyerük fotó: király mot, ám az üzem létrehozásához nincsenek milliói. így letett a tervéről. Azt mondta: megpróbálnak megélni abból, amijük van. Bár a barackos az idén elfagyott, de jövőre talán szép ára lesz a kajszinak. Kertjük is van, s nemcsak Szerdahelyen, hanem Csokonyavisontán is. Végül azért megjegyzik: bíznak abban, hogy módosítják a rendeletet, s ha mégsem, akkor beletörődnek. Legfeljebb több idejük jut majd egymásra, s közösen elevenítik fel a mozis élményeket. Var- gáné is dolgozott mozigépészként; a Ben Húr a kedvenc filmjük. Volt olyan vasárnap, amikor reggeltől éjjel 2-ig dolgoztak, mert ezrek nézték meg a szomorú-szép történetet. (Lőrincz) Ősi étkek Bárdudvarnokon. Gasztronómiai napot rendeznek pénteken délután 5 órától Bárdudvarnokon. Az önkormányzat kezdeményezésére hirdették meg a sütőfőző bemutatót, amelyen a környék jellegzetes, régi ételeit készítik el az asszonyok. A hagyományteremtő ízmustrával az a cél: olcsón is elő lehet állítani ízletes étkeket. Rendelet a gyermekvédelemről. A gyermekvédelmi törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy alkossák meg rendeletüket. Zselicszentpálon a legutóbbi testületi ülésen fogadták el a képviselők a rendeletet, és a különböző pályázati lehetőségekről is szó esett. Falusi színjátszók. Somogygesztiben tartják szombaton a kisiskolák színjátszócsoportjainak bemutatkozását. Az iskolai seregszemlén rövid műsorral lépnek fel a gyerekek. Falugyűlés Csornában. Közmeghallgatást tartottak Csornában. Király Péter polgármester beszámolt a múlt évi költségvetés alakulásáról és az idei pénzügyi mutatókról is. Az 1998-as költségvetés forráshiányos lett. A hiányzó ösz- szeget pályázatokon nyert pénzekkel szeretnék kompenzálni. A megvalósulni látszó gázprogramon kívül nagyobb beruházást nem terveznek, csak a ravatalozót újítják fel. Aki nem rest, igyekszik, bár kevés a munka Sok a szegény falun is Nehezen él a falusi ember, de nem kell félteni - állítja Lukács József. - Igyekszünk pótolni a szűkös keresetet. SZILVÁSSZENTMÁRTON- Ez a csend, nyugalom többet ér a városi csillogásnál. Az ember, ha dolgozni akar, falun is meg kell találja a számítását - mondta Lukács József, bár hozzátette: ez manapság nem olyan egyszerű. Nehéz az elhelyezkedés, s ezért sok fiatal a városba megy. - Megértem őket, hiszen családot akarnak alapítani, s ahhoz meg pénz kell. Errefelé viszont nehezen találnak munkát. Mégsem mehet el mindenki innét, szükség van a falura is. Ha én volnék ezek helyében - mutatott két arra ballagó legényre -, maradnék. Csak meg kellene fogni a munka végét. Elmondta: sok a szegény, de találékony a falusi ember. Igyekeznek pótolni a segélyt, a szűkös keresetet. - Aki szorgalmas, állatot tart, s a kertben is sok minden megterem. így kevesebbe kerül, mintha mindent a boltban vásárolna; olcsóbb a tojás, a hús, no meg a gyümölcs. Aki nem rest dolgozni, jószerivel csak kenyeret és tisztálkodási szert kell üzletben vennie. Lukács József: Nehezen él a falusi ember FOTÓ: KELEMEN TÜNDE No, meg cigarettát. Dohányt ugyanis egyelőre nem termesztenek, bár - tűnődik - az sem ártana. Lukács József egyetlen szenvedélye a cigi.- Már azt is számolom, naponta hány szálat szívok. Mert drága ez, a nyugdíj meg véges. Minden fillér kiadást meggondolunk. H. M.
