Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-15 / 88. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1998. április 15., szerda VÁLASZTÁSI HÍREK Ausztrália egyedülálló állatvilága A világtól elszi­getelődve, Ausztrália külön­leges éghajlatú vidékein igazi őskövületek élnek há­borítatlanul. Itt lakik a világ egyik legfurcsább állata, a kacsacsőrű emlős, a konti­nens jelképévé lett kenguru, egy csak erre a vidékre jel­lemző krokodilfajta, továbbá különleges madarak és ér­dekes rágcsálók. Utazzunk el e távoli szigetországba a National Geographie bemu­tatásában! (National Geo­graphie, 1950 Ft) Legendás harcosok Vikin­gek, Hunok, Kelták. A film­sorozat az ókori történelem izgalmas eseményeit dol­gozza fel látványos és szó­rakoztató formában. A tör­ténetek híres és hírhedt fér­fiak, asszonyok, valamint katonai civilizációk sikeré­nek titkait mutatja be. A tör­VlDEOAJÁNLÓ ténelem a barbár vikingeket bátor felfedezőként és vad harcosokként tartja számon. Az Attila által vezetett hu­nok félelmetes harcmodorá­tól egész Európa rettegett. A kelták katonai sikereiket kü­lönleges fegyvereiknek, vakmerő bátorságuknak és kidolgozott ha ci taktikájuk­nak köszönhették. (Disco­very, 1660 Ft) Az örökkévalóság biro­dalma A Nílus mentén szü­letett meg a történelem egyik legkiemelkedőbb civi­lizációja. Az ősi egyiptomiak a világon egyedülálló mű­emlékeket terveztek az épí­tettek hosszú évszázadok során. Fedezzük fel együtt Luxor és Karnak templo­mait, keljünk át a Níluson és hagyjuk, hogy a királysírok láttán megérintsen bennün­ket az öröklét fuvallata. (Na­tional Geographie, 1950 Ft) Vízipók csodapók.,Ez a ví­zipók, egy csodapók!” A gye­rekek ismét találkozhatnak kedvenceikkel videokazet­tán. (Mokép, 1800 Ft) A videokazetták megvásá­rolhatók a Fókusz könyves­boltban, Kaposvár, Fő u. 13. Szászfalvi László, az 5. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltje (MDF-Fidesz MPP) választási fórumot tart ma 18.30 órakor Inkén az általános iskolában és 20 órakor Vésén a művelő­dési házban. Vaski Ferenc, a 2. választó- kerület országgyűlési képvi­selőjelöltje (SZDSZ) válasz­tási fórumot tart ma 19 óra­kor Somogyjádon a művelő­dési házban. Barkóczy Gellért, a 3. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltje (FKGP) vá­lasztási fórumot tart ma 19 órakor Sérsekszőlősön a pol­gármesteri hivatalban. Börczi Miklós, az 1. válasz­tókerület országgyűlési képvi­selőjelöltje (FKGP) választási fórumot tart ma 18 órakor Ka­posváron, a Toldi iskolában. Dr. Tamás Károly, a 2. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltje (FKGP) vá­lasztási fórumot tart ma 19 óra­kor a zimányi kultúrházban. Dr. Suchman Tamás az 5. számú választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltje (MSZP) választási fórumot tart ma 16 órakor Somogyszentpá- lon a kultúrházban, és 18 óra­kor Kéthelyen a kultúrházban. Dr. Gaál Antal, a 4. válasz­tókerület országgyűlési képvi­selőjelöltje (MDNP) választási fórumot tart ma 19 órakor Bala- tonbogláron a Lengyel-Magyar Barátság Házában. Vendégei: dr. Bőd Péter Ákos közgaz­dász és Szabados Péter, az MDNP megyei elnöke. Mester Károly, a 6. válasz­tókerület országgyűlési képvi­selőjelöltje (MDNP) választási fórumot tart ma 19 órakor La- don a művelődési házban. Dr. Lövey László, a 4. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltje (MSZP) vá­lasztási fórumot tart ma 17 órakor Pamukon a művelődési házban és 19 órakor Somogy- váron a mozi helyiségében. Dr. Mátrai Márta, az 1. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltje (Fi­desz-MPP-MDF) választási fó­rumot tart ma 18 órakor Ka­posváron, a Gárdonyi általános iskolában. Vendég: Szita Ká­roly, Kaposvár polgármestere. Francz Rezső, a 6. választó- kerület országgyűlési képvise­lőjelöltje (MSZP) választási fó­rumot tart ma 19 órakor Da- rányban a művelődési házban. László András, az 5. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltje (FKGP) vá­lasztási fórumot tart ma 19 órakor Szegerdőn a művelő­dési házban. Pásztohy András mezőgaz­dasági üzemmérnök, a 2. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltje (MSZP) lakossági fórumot tart ma 18.30 órakor a szen­nai kultúrházban. Szántód az egyéves falu Életem legboldogabb napja volt a Szántód elszakadá­sát kinyilvánító népszavazás. Hatvan éve lakok itt, de nem reméltem, hogy valaha is a saját utunkat járhat­juk. A 92 éves Aranyás Lajos, a település legidősebb polgára mondta ezt, s hozzátette: Szántód nagy jövő előtt áll. A felgyorsuló fejlődés vonzóvá teszi a falut, s egyre többen telepednek majd le itt. Göncz Árpád köztársasági elnök egy éve írta alá az ön­álló falu alapításnak zöld utat adó elnöki határozatot, ám az elszakadást minden eszközzel meghiúsítani igyekvő Zamárdi még ezt a több éves vita végére pontot tevő döntést is megkérdője­lezte. Csak az Alkotmánybí­róság újabb állásfoglalása tette most már végképp meg­fellebbezhetetlenné Szántód önállóságát.- Az Alkotmánybíróság­nak hét ízben kellett foglal­koznia a Szántód Zamárdi üggyel - mondta dr. Kara- binszky Gyula polgármester. - Emellett főhatóságok és bí­róságok sorának adott mun­kát a vita, s gyűltek könyv­tárnyivá az ezzel kapcsola­tos aktahegyek. Pedig hát Szántód és Zamárdi lakos­sága nincs haragban. Van­nak azonban szélsőséges és az eszközökben nem válo­gató emberek, akikben az indulatok elnyomják a jó­zanságot. Ők törik ki, mázol­ják feketére a szántódi hely­ségnévtáblákat, ők feneked­nek. S bár ez a mestersége­sen gerjesztett indulat meg­nehezíti a még zajló va­gyonmegosztási tárgyaláso­kat, biztosra veszem, hogy mielőbb okafogyottá válik a vita és megszűnnek a fe­szültségek. Nem igaz pél­dául, hogy a szétválással akár Zamárdi, akár Szántód működése ellehetetlenült volna. Csupán most az itt képződő bevételek nem tűnnek el a nagykalapban, hanem Szántód gyarapodá­sát szolgálják. Lassan csituló viták A szántódi polgárok, akikkel beszéltünk, mind egyetértet­tek abban, hogy az egy éves születésnap kapcsán nem il­lene sérelmeket hánytor- gatni. Pár mondat után mégis valamennyien visszakanya­rodtak a vitás ügyekhez. Bemáthné Mágori Piroska nyugalmazott rendőr őrnagy 1984-ben költözött ide Buda­pestről.- A zamárdiak úgy érzik, sérti az érdeküket Szántód önállósága. Pedig, ha koráb­ban legalább egy részét ide adják az itt keletkezett bevé­teleknek, vagy ha lett volna egy a szántódi érdekeket képviselő részönkormány­zat, semmi baj nem lett volna. Különösen akkor mérgesedett el a viszony, amikor még a személyiga­zolványokat is átírták: szán­tódi lakosokból zamárdiak lettünk...- Az itt tapasztalható lo­kálpatriotizmus megnyilvá­nul e a cselekvésben is?- Ez nem megy egyik nap­ról a másikra. Az emberek itt nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy számítanak rá­juk. Azért már van egy mag, amelyik motorja az önszer­veződésnek, s egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Igaz, sok még az illúzió és a türelmetlenség is. Voltak, akik azt hitték, hogy ma ön­állóak lettünk, holnap pedig már új út lesz, vagy elenge­dik az adót. Olykor az egyéni érdekek is ütköznek a kö­zösségeivel, ám legalább megvan az esély, hogy a fej­lődés elkezdődik. Kis lépésekben- Az önálló testület létrejötte óta eltelt kilenc hónapban már fel tudunk mutatni olyan dolgokat, melyek va­lóban a szántódiakat szolgál­ják - így Darvas Jenő testü­leti tag. - Megkezdődött a vi- rágosítás, szeméttartó edé­nyeket helyeztünk ki, folyik a majdani faluháznak ott­hont adó volt iskolaépület tetőcseréje, rövidesen meg­nyílik saját könyvtárunk... Kis Pál hozzátette: Amíg a Zamárdival folyó területi vi­ták le nem zárulnak csak kis lépésekben haladhatunk. A polgárok számára is szem- beszökőbb változások csak akkor kezdődhetnek meg, ha a vagyoni kérdések tisz­tázódnak. Ez a nyitja, hogy Szántód idei 92 millió forintos költ­ségvetésének harmadát tar­talékolja. Legfontosabb cél­jaik: az utak, különösen a Aranyás Lajos Szántód legidősebb polgára FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Szántód központja - a megye északi kapuja - a Szent Kristóf szoborral Balról: Karabinszky Gyula polgármester, Darvas Jenő, Kis Pál és Kárpáti József testületi tagok révhez vezetők korszerűsí­tése, valamint az elavult közvilágítás felújítása. Mindezek terveit már meg­rendelték. Az önállóság serkentette a polgári önszerveződés. El­sőként már tavaly nyáron a helyi polgárőr egyesület ala­kult meg harminchat taggal.- Azóta minden nap leg­alább négy órás szolgálatot adunk - mondta Kovács Sán­dor elnök -, ám nyáron nem­egyszer 20 emberünk volt talpon éjjel nappal. A meg­előzéssel mintegy felére csökkent a körzetünkben a bűnözés. Kovács Sándor elégedetlen a település fejlődésével. Sze­rinte saját jegyzőség kellene, helyi közterületfelügyelők főként a révnél „kaszáló” nepperek ellen. Hiányolta egyebek közt azt is, hogy még nincsenek külföldi test­vérkapcsolataik. Úgy vélte, ha nem lennének a kommunista időkből maradt beidegződé­sek, minden egycsapásra menne... Mások türelmeseb­bek és örülnek a kis eredmé­nyeknek is. Séder István bűn­ügyi technikus három éve •költözött ide a családjával Lepsényből.- Az önkormányzat vett egy verdát és a rászorulók­nak azzal hordják ki az ebé­det. A szomszédos utca vé­gében a közhasznúak kita­karították a tízéves gazt. Most szépen nő a fű, s nem ingerel senkit a szemétlera­kásra. A komphoz vezető út mellé pihenőpadok és sze­méttartók kerültek. Szóval már látszik, hogy van gaz­dája a falunak. A társulás esélyei- Háromszáznegyven lelkes településként irreális volna, ha mindent egyedül akar­nánk megoldani - mondta dr. Karabinszky Gyula polgár- mester. - Ezért csatlakoz­tunk első döntésünkkel a hét települést átfogó földvári körjegyzőséghez. Az építési hatósági ügyekben 15, az orvosi ellátásban 7, az álta­lános iskola kapcsán három településsel társultunk. To­vábbra is nyitottak vagyunk az együttműködésre, mert csak így érhetjük el, hogy va­lóban összkomfortos falu le­gyen Szántód. Annak is kell lennie, hogy valóban a me­gye északi kapujává váljon. Nyaranta egy időben 7-8 ezer vendég üdül itt és több tízezer az átutazó. Nem mindegy milyen benyomá­sokat szereznek. A megye északi kapuja A falu új jelképe Szent Kris­tófnak az utazók védőszent­jének a 70-es út csomópont­jában álló évszázados szobra. Az ötvenes években be akar­ták olvasztani, ám a szántó- diák négy darabra vágták és elrejtették a kőröshegyi temp­lomban majd egy lakatos műhelyben. A rendszerváltás után állították föl újra. Felette az ország, a megye és a falu zászlaja leng. Kárpáti József alpolgármester szerint a szo­bor pár év múlva egy a mos­taninál jóval nagyobb lélek­számú, virágzó Szántód főte­rét díszíti majd. Újra éled az évtizedek óta elsorvasztott kezdeményezőkészség, mert a polgárok már érdekeltek a falu építésében, szépítésé­ben. Kis dolognak látszhat, de büszkék arra is, hogy a te­lefonkönyvben már Szántód címszó alatt található a szá­muk, s már a személyigazol­ványban is Szántód a lakóhe­lyük. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents