Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-10 / 85. szám
1998. április 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Sekély esély Jobbára csak a politikai demagógia közhely-gyűjteményébó'l ismerős: ma Magyarországon nincs esélyegyenlőség a továbbtanulásban. Elképzelhető, hogy egy hátrányos helyzetű, kitűnő tanuló kimarad a felsőoktatásból, míg a középszerű jól szituált bekerül oda. Ez valóság, ami csak ritkán kerül nyilvánosságra. Az Esélyt a tanulásra pályázatból kiderült: Somogy mintegy 3000 végzős középiskolása közül 59 jó és kitűnő tanuló él olyan körülmények között, melyek őt inkább segédmunkára, semmint továbbtanulásra predesztinálnák. A két százalékosnak tetsző adathoz nyomban hozzá kell tennünk: határidőre csupán tizenöt pályázat érkezett, csak miután ezt a Somogyi Hírlap megírta, ekkor ugrott többszörösére - összesen 71-re - az igény. És akkor még nem beszéltünk az országban elkallódott, mert rossz helyre küldött pályázatokról, s arról, hogy alig több mint az iskolák fele reagált az esélyegyenlőség javítására kiírt pályázatra. Arról meg már talán fölösleges is szólni, hogy ahol 3-4 ezer forint jut egy családtagra havonta, ott a 8-9 ezer plusz sem lehet megváltás, nem elegendő szállásra, menzára, jegyzetekre, könyvekre, utazásra. Pedagógusberkekben beszélik, egy orvostanhallgatónak anyagi okok miatt kellett befejeznie tanulmányát. Mondom, egy hallgató. De ebben az egyben, ettől az egytől egy világ omlik össze, és egy világ ad magáról válságtüneteket. Ösztöndíj a hátrányos helyzetű diákoknak Esély 59 középiskolásnak Ötvenkilenc somogyi végzős középiskolás pályázatát továbbította a pedagógiai intézet az Esélyt a tanulásra közalapítvány kuratóriumához. Valamennyien hátrányos körülmények között élnek, s aligha lenne esélyük támogatás nélkül egyetemen, főiskolán folytatni tanulmányaikat. Három-négyezer forintos az átlagjövedelem 5 diák családjánál, őket 8-9 ezer forintos havi ösztöndíjra terjesztette föl az intézet, tudtuk dr. Kálmán Andrástól, a pedagógiai intézet főtanácsosától. További 12 tanulót - szintúgy gyenge jövedelmi viszonyokkal - 6 ezer forintos támogatásra javasoltak, és további három végzős fér bele előzetes számítások szerint a rendelkezésre álló keretbe. Somogybán 114 ezer 300 forintos havi ösztöndíjat tudnak fölosztani. A kiírás szerint az a végzős pályázhatott, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 10 ezer 600 forintot. Határidőre csupán 15 pályázat érkezett, majd ezt követően 71-re gyarapodott a kérvények száma. Egyet hiány miatt, 11-et a jövedelmi viszonyok miatt kellett visszaküldeniük. Összesen tehát 59 somogyi diákot terjesztettek ösztöndíjra. B. T. Automata pénzespostás A sikeres próbaüzem után a posta áprilistól az ország több mint 3200 postáján nyújt lehetőséget a Postámat szolgáltatása igénybevételére. Ezzel a kártyabirtokosok számlájukról készpénzt vehetnek fel. A Postamat (POS terminál) működése a készpénzfelvételi automatákéhoz hasonlít azzal a különbséggel, hogy itt a tranzakciót a terminált kezelő postás segítségével bonyolíthatja le az ügyfél. A terminálhoz egy ügyfélbillentyűzet csatlakozik, amelyen PIN-kódot kell beütni. A felvenni kívánt ösz- szeg mértékét a posta nem korlátozza, de a 450 ezer forintot meghaladó tranzakciókat legalább egy nappal előbb szükséges bejelenteni. A pénzfelvétel során felmerülő tranzakciós díjat az adott kártyakibocsátó bank állapítja meg, a szolgáltatásért a postán nem kell fizetni. Jelenleg a posta a VISA (Classic, Electron), EC/MC, Cirrus és OTP Bankpont lógókkal ellátott kártyákat fogadja el. A Postámat ma még alapvetően készpénzfelvételre szolgál, de a jövőben befizetéseket, értékpapír-vásárlásokat is lebonyolíthatnak az ügyfelek, sőt, a klasszikus postai szolgáltatások díját is kártyáról egyenlíthetik majd ki. Kaposvári közgyűlés: zárt ajtók, várakozó álláspont Kérit csak vitték, Schléglt rajtakapták (Folytatás az I■ oldalról) A tegnapi rendkívüli közgyűlésen zárt ajtók mögött több órán át vitáztak a képviselők. Mint kiderült: a Zárda utca 5. alatti építkezéssel kapcsolatban került megvesztegetés gyanújába dr. Kéri Lajos. Nemrégiben lapunk is megírta: egy ideje áll az építkezés ezen a területen. A vállalkozó és a város közt vita volt a parkolóhelyek megváltásán, ezért a hatósági iroda az építési engedélyt felfüggesztette. Végül a vita rendeződött, de az építtető köteles 3,6 millió forintot parkoló-megváltás címén fizetni a városnak, és köteles június 30-ig az utcafronton befejezni az építkezést. Ha nem így lesz, napi 50 ezer forint kötbérrel sújtják. Többen úgy vélik, hogy az építtetőnek, a San Mart Kft-nek, illetve tulajdonosának nem igazán tetszett ez a sok megszorítást is tartalmazó döntés. Nem beszélve arról, hogy újabb kiadásokat jelentett, amelyekre vagy volt fedezetük, vagy nem. Dr. Kéki Zoltán jegyző azt mondta: az aktákat természetesen a közigazgatási hivatallal együtt átvizsgálták. Néhány formai hibát találtak, de tartalmi szempontból semmi „döccenő” nem volt. Egyébként az ügy, amelynek kapcsán a botrány kipattant, annyira tiszta volt, hogy el sem jutott a megyei közigazgatási hivatalig. Megvesztegetésre tehát teljesen alkalmatlan volt. Nincs is bizonyíték arra, hogy az aljegyző Zárda utca 5.: a kiváltó ok pénzt kapott volna. Égy gyanú pedig — vélte a jegyző — kevés egy ilyen agresszív akcióhoz. Dr. Kéki Zoltán hozzátette: valószínű, hogy fatális félreértésről van szó. Ha nem, sok emberben egy világ omlik össze... Azt is tudni lehet, hogy a feljelentő közvetlenül a KBl-hez, és nem a megyei rendőr-főkapitánysághoz fordult. A feljelentés állítólag 1-1,8 millió forintról szólt. A kaposvári aljegyzőnél — úgy tudjuk — semmit nem találtak, Schlégl Lászlót, a közigazgatási hivatal tanácsosát viszont állítólag tetten érték a KBI-sek, amikor a pénzt vette át. Mint megírtuk: őt munkahelyi felettese fel is függesztette állásából, döntésének indoklása kapcsán azt is elmondta, hogy a bűncselekmény, amivel gyanúFOTÓ: LANG RÓBERT Három órán át tanácskoztak a képviselők sítják Schlégl Lászlót, nem függ össze hivatali beosztásával. A megyei közigazgatási hivatalban tegnap újra értekezletet tartottak, ahol a korábbi döntést megerősítették. (Jakab) Szigorodtak a munkabalesetekre vonatkozó szabályok Veszélyesebb munkahelyek Az év első két hónapjában nőtt a munkahelyi balesetek, s azon belül is a súlyos, csonkolásos balesetek száma. Tavaly összesen 700 baleset történt, ebből 11 volt súlyos. Januárban és februárban már 106 baleset történt, ezek közül két halálos, egy súlyos, csonkolásos és öt csonkolásos. Mindezt Végh Sándor, a Somogy Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetője mondta. Hozzátette: az idén szigorodtak a munkabalesetekre vonatkozó szabályok. Nem a keresőképtelenséget, hanem a munkaképtelenséget okozó baleseteket vizsgálják, így bővült a kör. Ezzel egyrészt a balesetek eltitkolását próbálják megakadályozni, másrészt a megelőző intézkedéseket akarják szorgalmazni. Új típusú baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni január óta, ám ezt a munkáltatók többsége még most sem tudja. Az öt éve megszüntetett baleseti nyilvántartást most újra kötelezővé tették: ezt minden telephelyen külön vezetni kell. Az idei év első két hónapjának adatai azt mutatják, hogy indokoltak voltak ezek a szigorító intézkedések. Nemrégiben például Barcson történt egy súlyos baleset: egy föld- munkagép keresztül ment az egyik dolgozón. Molnár Sándor felügyelő elmondta: a várost elkerülő út építése során a csőkötegeket egy kotrógép kanalára akasztva szállították, s hogy a teher ne lengjen ki, egy munkás tartotta. A szerencsétlen ember megbotlott és a gép keresztül ment a csípőjén. A kivitelező — vagyis a fővállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója — sokszoros szabálysértést követett el. A vezető jogosulatlanul kezelte a föld- munkagépet, szabálytalan volt a teher szállítása, és a gép hatósugarában nem tartózkodhatott volna senki. Gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés miatt indult eljárás a gépkezelő és a cég vezetője ellen. (Jakab) Elelmiszerutalvány a rászorultaknak Húsvét közeledtével harminc sokgyermekes családnak adott át 1400 forintos élelmiszervásárlási utalványt tegnap Marcaliban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja. Tanasits Elemér, a marcali csoport vezetője elmondta: ünnepek előtt így próbálnak segíteni a rászorultakon, a nagycsaládosokon és az időseken. Két százalék a bogiári sportnak A balatonboglári önkormányzat a mindenkori saját bevételeinek két százalékát juttatja sportcélokra. Ez idén 6,3 millió forintot jelent a BBSC sportegyesületnek. A most alakult önálló Balatonboglári Tenisz Klub Egyesület nem kap önkormányzati támogatást, viszont a képviselő-testület átadta a teniszpályák ingyenes bérleti jogát a következő harminc évre. Faragott üdvözlet Balatonlellén A balatonlellei fafaragók két díszes táblát készítettek az önkormányzatnak, amelyeken magyar, német és lengyel nyelvű üdvözleteket olvashatnak a városba érkezők. Lelle Balatonszemes és a 67-es út felőli határán állítják fel a köszöntő táblákat. Ezen a nyáron megyei fafaragó tábor lesz Balatonlellén, amelyet Boglárral és Fonyóddal közösen rendeznek. Számítanak arra, hogy több hasznos tárgyat készítenek a résztvevők a városoknak. A külföldiek szeretik Somogyot Múlt hónaptól a megyei közigazgatási hivatalokhoz tartozik a bevándorlási engedélyek kiadása. A Somogy megyei hivatalhoz négy megye tartozik: Somogy, Baranya, Tolna és Zala. Március 27-ir erre a területre huszonheten nyújtották be kérelmüket, közülük 12-en Somogybán kívánnak letelepedni. VÁLASZTÁSI HÍREK László András, az 5. számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltje (FKGP) választási fórumot tart ma 19 órakor Niklán a művelődési házban. Fórum az egészségügyért Nem lehet úgy belépni a következő évezredbe, ahogy ma az egészségügy kinéz — mondta tegnap Nagyatádon Ungár Klára országgyűlési képviselő (SZDSZ) azon a fórumon, ahol az Egészségügy reformja és finanszírozása címmel tartott vitaindító előadást. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyből a jövőben nem szabad forrást kivonni, a sokszereplős biztosítási rendszerben a megbetegedési kockázathoz kell kötni a díjakat. Valóságos szereplőkre, valóságos piacra van szükség szigorú állami ellenőrzés mellett. Széles társadalmi konszenzuson kell alapulnia a reformnak, melyet már most kell elkezdeni. (Németh) Tucatnyi érdeklődő előtt Szárszón a regionalitásról Megszüntetni a vízfejeket Nagy hiba volt a járások megszüntetése. Ezt dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópai Unió elnöke mondta tegnap Balatonszárszón, a tavaszi Balatoni Európa Napok rendezvénysorozatának megnyitójában. Azt is hozzátette: nem a mindenható járási párttitkárokat síija vissza, azokra semmi szükség. Annál nagyobb viszont a regionális gondolkodásmódra; a kistérségek döntsék el, és ne egy állami „vízfej”, hogy szükségük van-e útra, telefonra, gázra, s hogy mennyit tudnak erre áldozni. — Nyugati országokban, ahol pedig sohasem volt kommunizmus, jól működik a járások rendszere — mondta még Bethlen István. — Európa felé tartva nekünk is hasonló regionalitásban kell gondolkodnunk. Hatalmas félreértés, hogy ez újabb központosítást jelent. Szó sincs róla, éppen ellenkezőleg: azt jelenti, hogy alul, az érdekeltek szintjén születnek meg a fontos döntések, s a nagy központoknak, a fővárosoknak egyre kisebb szerep jut. Ez a folyamat figyelhető meg Bécsben és Párizsban is; Budapest sem lehet örökké „vízfej”. Európa fokozatosan terebélyesedik, egyre nagyobb lesz, miközben a nagy centrumok kompetenciája csökken. Jó, hogy időről-időre összejönnek egy-egy térség önkormányzati szakemberei, politikusai. Kevés az időnk, nyakunkon az európai uniós csatlakozás... A Magyar Páneurópai Unió elnöke a Somogyi Hírlap kérdésére elismerte: arra számított, hogy sokkal többeket érdekel a balatonszárszói konferencia, ahol minisztériumi szakemberek, kormány tanácsadók mondják el gondolataikat ebben a témában. Bethlen István úgy fogalmazott: kevés a megjelent tucatnyi érdeklődő; minden Bala- ton-kömyéki településről „kötelező” lenne itt ülni egy-egy képviselőnek... (Fónai) Egy hónapnyi eső négy nap alatt Jól jött az égi áldás Az áprilisi időjárás köztudottan bolondos, ezt az idén is tapasztalhattuk. Az elmúlt napok esőzései azonban a megye növénytermesztőinek biztosan nem okoztak kellemetlenséget, hiszen már hónapok óta vártak rá. Andrássy Zoltán, a PATE kísérleti tangazdaságának vezetője elmondta, hogy az elmúlt esztendő aszályos ősze után a mezőgazdaság számára jól jött a csapadék: egy hét alatt körülbelül negyven millimétemyi esett. Az évi átlagos csapadékmennyiség ezen a területen 680 milliméter, tehát körülbelül egy havi csapadék zúdult le ránk. Az eső a gabonafélék fejlődésének tett elsősorban jót és a bokrosodás megindulását is elősegítette. Nem elegendő viszont egy jó termésátlaghoz, s hiába is esne folyamatosan az aratások megkezdéséig, még az elmúlt esztendő átlagát sem érné el. Az aszály miatt a gabonák csak foltokban keltek ki a földeken. A minőségi követelményeknek viszont biztosan megfelel az idei gabonatermény. Ebben az időszakban vegyszerezik a növényeket. A gabonaféléket gyomok miatt, a repcét a bogarak miatt kell permetezni. Az időjárás annyiban hátráltatja ezt a munkát, hogy csak a száraz talajon és a párától mentes növényeken lehet végezni. Attól nem kell félni, hogy a túl sok eső a növények fejlődése károsan hatna. G. B.
