Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

1998. április 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 11 Falusi turizmus - magyar módra Négy éve foglalkozunk falusi turizmus­sal, vagyis hogy hivatalosan fejezzem ki magam, minősítésünk eddig fizető vendéglátás volt, újabban falusi szál­lásadásra módosult. A szükséges felté­teleket teljes egészében magunk alakí­tottuk ki, tevékenységünket eleinte környezetünk elnéző mosolygása kí­sérte. Később ez módosult... Működésünk kezdete óta minden ráfordít- hatót a fejlesztésre fordítottunk. Ez idő alatt több e témával foglalkozó előadáson, konferencián vettünk részt, mindenhol a legmesszebbmenő erkölcsi támogatásuk­ról biztosítottak bennünket, mondván: ér­demes most ebbe beruházni, ez a jövő, ez fejlődő ágazgat lesz, támogatni fogják stb. A biztatások mindig az anyagi támogatás mikoija és hogyanja körül halványultak el. Éppen ezért olvastuk nagy örömmel a Somogyi Hírlapban nemrégiben megjelent tájékoztatót, amely szerint az Földműve­lésügyi Minisztérium maximum kétmillió forint vissza nem térítendő támogatásban részesíti azokat, akik a pályázati feltéte­leknek megfelelnek. Egy kivonatot is ol­vashattunk a pályázati feltételekről, .amely így hangzott: „a pályázó lakásától, illetve lakrészétől elkülönített, vagy attól függet­len vendégfogadói rész kialakításához, bő­vítéséhez, felújításához, bele értve a ven­dégek fogadásához, tartózkodásához szük­séges közös helységet is...” Örömünk teljes volt, mivel a tavalyi év végén hoztunk tető alá egy olyan épületet, amely a fentieknek mindenben megfelel, de a befejezéshez szükséges pénzügyi for­rások kimerültek. Hideg zuhanyként ért bennünket azonban a Turisztikai Értesítő­ben megjelent pályázati feltételek részletes tanulmányozása. Először is lakóhelyünk, Háromfa nincs rajta a kedvezményezett te­lepülések listáján. Rajta van viszont né­hány olyan, ahova nem tudom milyen ne­vezetesség vonzana be egy turistát, ha csak az nem, hogy faluvégi negyedeikről nagy sikerű fotósorozatot készíthetne, Magyar- országi állapotok a tatáijárás idején cím­mel. Megtudtuk továbbá, hogy nem pá­lyázhat az 1997-ben már megkezdett be­ruházás. Vajon miért nem? Esetleg nem tud majd a vendég aludni, ha rájön, hogy ezt a házat már 1997-ben elkezdték épí­teni? A továbbiakban felsorolják a pályá­zati feltételeket. Ennél a pontnál már telje­sen reményt vesztettem, ugyanis hiába volt magyar nyelvből lényegesen jobb osztály­zatom, mint matematikából, hiába olvas­tam el az összes kötelező olvasmányt, sőt még annál is többet, ha jogszabályokra ke­rül a sor, mindig meginog a hitem saját anyanyelvismeretemben. Nem is lepődtem meg a továbbiakon. A pályázat benyújtáshoz „értelemsze­rűen” nem kevesebb, mint tizenkilenc mel­lékletet kell csatolni. Az egyes mellékletek aztán még „értelemszerűen” A és B pon­tokra tagolódnak, egymáshoz ilyen-olyan módon kapcsolódnak, további jogszabá­lyokra hivatkoznak. Az egyes számú melléklet csak maga másfél oldal, a következő anyagkimutatási táblázattal: építési anyagok megnevezése, tételszáma, mértékegysége, mennyisége, egységára, ára áfa nélkül. Ha valaki átrágta magát mind a tizen­nyolc mellékleten, és még valamennyire normális, akkor csak tizenkilencedik mel­lékletben szereplő potom hat darab ható­sági engedélyt kell beszereznie, és máris zöld útja van. És még egy „értelemszerű” dolog. A támogatás ütemezése rovat 1998- tól 2002-ig tart. Megvallom, ennél a pont­nál visszalapoztam az elejére. Biztos, hogy kettő és nem húszmillió a maximális ösz- szeg? Hát nem, kettő millió. Ezt adják öt éves ütemezéssel. Aztán már jöhet is a tu­rista. Kíváncsi lennék, hogy aki ezt az ütemezést kitalálta, hol nőtt fel. Egy két­millió forintos nagyberuházás ugyanis még Magyarországon sem szokott öt évig tartani. Talán hihetetlen, de ennyiből még ebben az évben befejeznénk az épületün­ket, és üzembe is helyeznénk. Az egyik általam említett konferencián azt mondta az egyik előadó: úgy képzelik el a falusi turizmust, hogy mondjuk az egyedül élő Mari néninek van egy tiszta szobája, amihez nincs fürdőszoba, akkor támogatást kap ahhoz, hogy tudjon egyet építeni és így vendéget tudjon fogadni. A cél az, hogy egy falu tíz-tizenöt házán kint legyen a tábla, hogy „Cimmer Feri”. Ez lenne a falusi turizmus. De amíg egy tv-riportemő a Napkelté­ben minden további nélkül meg meri kér­dezni a Zalaegerszegre költözött írót-ren- dezőt: hogyan érzi magát „ott a világ vé­gén?”, akkor nagyon valószínű, hogy az ilyesféle pályázatot kiagyaló szakember is csak annyit tud a faluról, hogy a vidéken van. A világ végén is túl, amíg nem í^elyi önkormányzatok vezetőit fogják megkér­dezni, hogy ki is volna alkalmas az ilyes­féle tevékenységre, méltó a támogatásra, addig nem is lesz faluturizmus. Esetleg „értelemszerűen” 2002-ben. Orosz Ágnes, Várszegi József Háromfa Az utasok érdeke 1997 decemberében kéréssel fordultunk a Pécsi Vasútigaz- gatósághoz: nagyon sok utas­társammal együtt este 8 óráig tart a munkaidőnk, de haza­felé csak 22.43-kor indul leg­hamarabb vonat. Kértük: a Gyékényes felé 20.55-kor in­duló gyorsvonatot legyen újra személyvonat. A MÁV ér­deke is ez lenne, mert több lenne az utas. Gyorsvonat este szinte óránként indul: 18.08- korés 18.52-koris. Levelünkre a mai napig nem kaptunk választ. Hasonlók a gondjaik azok­nak is, akik éjszakára járnak dolgozni Kaposvárra, ugyanis azt a vonatot is megszüntet­ték. így már este 18.40-kor Kaposváron vannak, a mun­kaidejük pedig csak 22 órakor kezdődik. Úgy gondoljuk, a MÁV az utasok érdekeit is fi­gyelembe vehetné, hisz a havi jegyre nagyon sok pénzt - 6340 forintot - kifizetünk. Kiss Zsuzsanna Kutas, Táncsics út 32. A PAPÁM MINDIG JÓL DÖNT „A papám szerint a régi nyugdíjrendszer olyan, mint az első autó. Én ezt nem értem, de ha ő mondja, akkor biztosan így van.” A papám szerint a régi nyugdíj- rendszer olyan, mint az első autó. Hiányzott belőle a megbízható ellenőrző műszer, ezért a sofőr na­gyon kiszolgáltatott volt. Nem úgy, mint a mostani szuperautókban, ahol mindig tudjuk, mennyi benzin fogyott, milyen gyorsan haladunk, és hogy mennyi utat tettünk meg. A papám szerint így van ez a mai nyugdíjpénztáraknál is, ahol rend­szeres tájékoztatást kaphatunk a befizetésekről és a hozamokról. Te­hát mindig tudhatjuk, hogy meny­nyi tartalékunk van. A jövő így pontosan kiszámítható, és az em­bert nem érheti olyan meglepetés, hogy a végcél előtt kifogy a benzin. A papám azt mondja, hogy ame­lyik pénztárnak rossz a nyilvántar­tása, és nem ad megfelelő, és rend­szeres tájékoztatást azt ő biztosan nem választja, mert az olyan mint, a régi autó. Márpedig semmi kedve nyugdíjas korában egy lerobbant, üres tankú tragacs mellett tehetet­lenül ácsorogni a forgalmas sztrádán. A papám hamarosan dönteni fog. Szerinte a magas hozamok mellett a legfontosabb, hogy a pénztárban jól működjenek az ellenőrző „mű­szerek”. Vagyis ő azt a pénztárat választja majd. ahol pontosan tudja, mikor mi'történik. A papámnak nincs könnyű dolga, de azt mondja megéri alaposabban tájékozódni. Tudom, ő végül mindig jól dönt. Nyugdíjreform-Lépés a jövőért! További információért hívja a Pénzügyminisztérium kedvezményes kékszámát: 06-40 400 400 vagy látogassa meg home-page-ünket: www.nyugdijreform.hu Érinthetetlenek? A bogiári képviselő-testület ápri­lis 2-i ülése a régi koncepciós pe­rek hangulatát idézte. A jelenlé­vők órákon keresztül pro és kontra érveket hoztak fel az egészségügy helyi reformjának megoldási lehetőségeiről. A közhasznú társaság működéséről és létrehozásának körülményei­ről még tanúkat is - Fonyód „ve­zérkarát” - meghallgattak, mi­közben az ítélet rég megvolt. Az ítélet, amely szerint ebben a vá­rosban érinthetetlenek vannak. Érinthetetlen, tabu az az előjog, mely alapján a város egyes orvo­sai tízszeres jövedelemmel ren­delkezhetnek, még annak árán is, ha közben a Török Sándor Egészségügyi Központ tönkre­megy. A szakmaiságot félretéve így szavazta meg a testület, hogy igazgatói állást hirdet egy köze­lebbről meg nem nevezett egész­ségügyi vállalkozás élére, vala­mint egy határait és létszámát meg nem jelölt új körzetet hoz létre és ehhez a fantomkörzethez pályázattal házi-orvost keres. A járóbeteg-szakellátáshoz pedig nem garantálja a testület a mini­mum-felszerelés biztosítást. Ilyen ragyogó döntések megfo­galmazásához és véghez vitelé­hez természetesen nem kell külső tanácsadó. Bár nem is vál­lalna ezekkel közösséget egyet­len jó érzésű szakember sem. Mi várható ezután? Természe­tesen marad minden a régiben. Jön a nyár, kinek is lesz ideje a pályázatokkal bíbelődni? Ősszel itt vannak az önkormányzati vá­lasztások, így minden képviselő a saját székének megtartásáért harcol majd. Pedig, ha másért nem, pont ezért kellett volna most felvállalni azt a radikális változást, amelynek kimondásá­hoz kizárólag a polgármesternek volt bátorsága. Érdemes lesz em­lékezni rá, mit is írt előteijeszté- sének zárszavául a Corpus Ta­nácsadó Iroda: „A reform meg­valósítása, vagy elmaradása a he­lyi szintű őszi választások egyik kulcskérdése lesz.” Ha képvise­lői cserbenhagyják a lakosságot, a választáskor más képviselőt vá­laszt. így jön rendbe minden majd a választások után egy új összetételű és az egészségügyi reformot valóban megvalósítani akaró testülettel. Sajnálatos, hogy addig vár­nunk kell. Dr. J.G. Dús Az intézkedés szabályszerű volt A Somogyi Hírlap 1998. március 25,-i számának Vélemények ro­vatában Ügyintézők emberség híján címmel jelent meg Horváth Ferencné zselicszentpáli lakos panasza. Erre szeretnék az aláb­biakban válaszolni. Az írásban a levélíró kifogá­solta, hogy 1998. március 6-án elvették férje tehergépkocsijának forgalmi . engedélyét, mivel a helyszínen nem tudta igazolni a kötelező felelősségbiztosítás meglétét. Emberség hiányára hi­vatkozott, hogy többszöri szemé­lyes és telefonon történt érdeklő­désére sem kapták vissza azt, miután bemutatta érvényes biz­tosítására vonatkozó igazolását, csak március 16-án az ügyintéző mogorva válasza mellett. Horváth Ferencné még 1998. március 10-i keltezéssel panasz- szal fordult ügyében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, aki megküldte azt kapitányságunkhoz kivizsgálás céljából. A panaszát megvizsgál­tam és annak elbírálásáról őt ha­tározatban értesítettem az aláb­biak szerint. A rendőrjárőr Horváth Feren­cet 1998. március 6-án 16.30 órakor igazoltatta Zselicszentpál belterületén közúti ellenőrzés céljából, mikor tehergépkocsival közlekedett. Mivel az érvényes kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazolni nem tudta, ezért a forgalmi engedélyét a vo­natkozó jogi szabályozásnak megfelelően a helyszínen igazo­lás ellenében elvette. Mindez pénteki napon, a hivatali munka­idő után történt. A közúti közle­kedés rendőrhatósági igazgatásá­ról szóló BM rendelet rendelke­zése szerint az elvett forgalmi engedélyt az intézkedő rendőr legkésőbb a következő munka­napon megküldi az illetékes rendőri szervnek, ami hétfői na­pon meg is történt. A belső ügy­kezelési szabályok betartása mel­lett a forgalmi engedélyt az ügyet intéző igazgatásrendészeti osztá­lyon oda érkezése napján, már­cius 11 -én (szerdai napon) neve­zett aláírásával igazoltan átvette, ellentétben az újságban megje­lent március 16-i dátummal. Rendőri intézkedéseink, va­lamint ügyfélfogadásunk során a rendkívül magas ügyfélforgal­munk ellenére a gyors és szak­szerű ügyintézésre törekszünk, azonban a vonatkozó jogi és belső szolgálati szabályozásnak megfelelően kell eljárnunk. Dr. Pintér István rendőr alezredes kapitányságvezető

Next

/
Thumbnails
Contents