Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-31 / 76. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1998. március 31., kedd Elkel a gyerek segítsége Családi munka Somogyacsán Csattog a fejsze Somogyacsán, özv. Pápai Józsefné házának udvarán. Szek- szárdon élő fia, József és annak a felesége segít a tüzelő felvágásában.- Hetente-kéthetente jövünk anyámnak segíteni - mondta Pápai József. - Szükség van rá, hogy jöjjünk, mert nehezen búja a fizikai munkát. Sajnos, két éven belül mindkét keze eltört. Pápai József a győri közlekedési főiskolán szerzett diplomát, és Szekszárdra került, a Volán vállalathoz. Most a Gemenc Volánból kivált Volán Szinkron Kft ügyvezető igazgatója.- Hetvenedik évemet taposom és mind jobban fogy az erő - mondta özv. Pápai Józsefné. - Nagyon súlyos a csontritkulásom, gyógyíthatatlan a betegségem. Ezért minden munkában segítségre szorulok. A házhoz 400 négyszögöl föld tartozik, azon megtermeljük a szükséges veteményt, a krumplit, a kukoricát. A zöldségfélékből jut a gyerekeknek is.- Szívesen jövünk segíteni Ácsára - vette át a szót a menye. - Tudjuk, szükség van a munkánkra. A hétvégéket is úgy tervezzük. Én is a Gemenc Volánnál kezdtem dolgozni, most a kft alkalmazottja vagyok. Négy leány- gyermekünk van: a 13 évestől a 22 évesig. Most otthon vannak, de egyébként gyakran látogatják a mamát. Kisebb korukban szinte az egész nyarat itt töltötték.- A nagylányok már dolgoznak, a kisebbek pedig tanulnak - mondta a nagymama. - Érthető, hogy ritkábban jönnek. Én mindig szívesen fogadom őket. Özv. Pápai Józsefné lá- nyáék Tabon laknak; gyakran látogatják ők is a szülői házat. Legtöbbször Ácsán találkozik a család. (Krutek) Pangó piac, meghiúsult tervek - Faipari vállalkozó gondokkal Tengődöt elkerüli a megrendelő Lapcsere a szalagfűrészen rönkfa szeleteléséhez fotó. kovács Csicsmann Imre tengődi faipari vállalkozó azt mondta: az elmúlt három hónapban sem változott a múlt évi kedvezőtlen piaci helyzet. így a korábbi bizakodása egyre csökken.- El kell> gondolkodnom, hogy vigyem-e továbbra is a vállalkozást - mondta. - Nagyon gyengén sikerült a múlt év, nem volt meg a másfél millió forint bevétel. Jó évindulás után nem kellett a kereskedelemnek az összecsukható ruhaszántó sem; a tervezett másfél ezer helyett csak 500 darabra jött megrendelés. Csicsmann Imre az elmúlt években több faipari termék előállítását kezdte meg, de egyikre sem kapott elegendő megrendelést a kiforratlan piac, a gyenge kereslet miatt. Nem hozta meg a várt sikert a nagydorogi kft-nek tervezett bérmunka sem. Tavaly az előzetes megállapodás szerint több tízezer gyermekvédő rács rudazatának a gömbölyítését kellett volna elkészíteni. Meghiúsult. Egy év alatt mindössze 15 köbméter fát dolgozott föl a remélt 25-30 köbméter helyett.- Öt köbméter rönkfa s egy köbméter fűrészelt deszka van az udvaron - mutatta. - Megrendelés viszont alig van. Az első negyedévben csak 50 ruhaszántót kért egy pesti kereskedő. Ennek ellenére a tb-t, az egészségbiztosítási hoz/sjLulást, kamarai díjat stb. fizetni kell... A kedvét vesztett vállalkozó elmondta: most olyan kereskedőket igyekszik felkutatni, akik egyszerűbb faipari termékeket (gyúrótáblát, sodrófát, ülőkét) rendelnének. Gépi felszerelése ugyanis erre jó. K. J. Száraz a föld, gyengék az őszi vetések Andocson és Bedegkéren Milliós károkat okozott a fagy A mezőgazdaságban dolgozók aggódtak az utóbbi hetekben az időjárás miatt. Határszemléken vizsgálták az őszi vetéseket, azt, hogy mekkora kárt okozott a szárazság a fagy és a szél. Két szövetkezetnél érdeklődtünk a kilátásokról.- Nagyon nehezen viselik a szeszélyes időjárást az őszi kalászosok - mondta Huszár Vendel, az andocsi faluszövetkezet elnöke. - A növények, 520 hektárt vetettünk el, rosszul keltek; a csapadékhiány meg csak tetézte a bajt. A határszemlék alkalmával kiderült: az árpa nagyobb területen kifagyott, s veszélyezteti a kiszáradás is. Valószínű, hogy 40-60 hektárt ki kell tárcsázni. A búza sem olyan fejlett, mint az elmúlt években, így terméskieséssel is számolunk. Közepesnél jobb átlagtermés nem lesz. Most úgy látszik: 3-5 milliós a veszteségünk; ez a plusz munkából, az újravetésből, a vetőmagból, az üzemanyagból adódik. Paál István, a bedegkéri Egyetértés szövetkezet főmezőgazdásza azt mondta: az elmúlt hetek és napok fagyos időjárása teljesen leállította a vetés fejlődését. Legalább három hét késésben vannak az őszi növények. Csaknem kétmillió forint káruk keletkezett az őszi káposztarepce kiszántásból és új- ravétéséből, illetve az őszi árpa várható harmincszázalékos ki- szántásából; a gabona a fagyok és szárazság hatására megritkult, nagyon gyenge.- A 420 hektáron elvetett búza 35 százaléka közepes minősítésű, a többi pedig gyenge - mondta. - ősszel nem kelt ki, a télen pedig visszamaradt a fejlődésben a fagy miatt, így nagyon ritka. A viharos szél is tovább szárította a csapadékhiányos talajt. Az már most látható, hogy a hozam elmarad a várttól, a búza öt-nyolc milliós veszteséget okozhat. K. J. Szőlőszemle a Várdombon Vállára akasztotta fehér vászontarisznyáját, s úgy ballagott a szőlőbe Kristóf István 63 éves kányái nyugdíjas. Arra volt kíváncsi: milyen most a szőlő és a gyümölcsfák állapota.- A várdombi dűlőben van 350 tőke szőlőm - mondta Kristóf István. - Harminc éve művelem, ez a szőlő s a gyümölcs a mindenem. Boriári leányka, irsaioli- vér, zöldszilváni, zalagyöngye; valamennyi fehér szőlő.- Mi lesz a teendő?- Most nem dolgozom; a metszéssel már februárban végeztem. Csak körülnézek: nem oko- zott-e gondot ez a bolond időjárás. Mert minden reggelre megfagy, bár nap közben fölenged a föld. Nagy a hőmérsékleti különbség. Most kellene a februári időjárás.- Van-e károsodás?- A gyümölcsfákon még nem tapasztaltam. Sem az alma, sem a szilva, de még a cseresznye sem sínylette meg. Barackfa meg nincs. A szőlő pedig, szerencsére, még nincs rügyben.- Mennyi borra számít idén?- Ha annyi lesz, mint tavaly, elégedett leszek. Ezer literre számítok. Ez elég a családnak. Eladással nem foglalkozom. A munka mellett jut idő beszélgetésre, poharazgatásra is.- Egyre kevesebb a szomszéd a hegyen - mondta Kristóf István. - Ezért örülök, amikor a 86 éves Kuczor papa is kiballag. Nagyon szeret beszélgetni. Ilyenkor megiszunk egy-két pohárral. Én is szeretem a hegy levét. Ezért dolgozom, nem azért, hogy eladjam. (Krutek) POLGÁRŐRSÉG ÉS KÖZBIZTONSÁG Több a betörés, a lopás meg a besurranásos tolvajlás a falvakban. Ez is mutatja, hogy sokat romlott a közbiztonság. Ennek ellensúlyozására országszerte alakultak polgárőregyesületek, s ezekben már csaknem 40 ezer önkéntes teljesít szolgálatot, vagyis járőrözik a településeken. Tab térségében néhány községben arról kérdeztük a lakókat: mi a véleményük önvédelmi egyesület vagy polgárőrség szervezéséről? Bekapcsolódnának-e a munkába, vállalnának-e szolgálatot? Kalányos István, a kányái önkormányzat közhasznú munkása: - Nálunk sincs önvédelmi csoport, sajnos, pedig szükség volna rá. Akkor éjszakánként is biztonságosabban lehetne közlekedni, mert a járőrök nagyobb biztonságot jelenthetnek. Ha megalakulna egy ilyen csoport, szívesen lennék a tagja. Azt hiszem, 23 éves Jenő fiam is bekapcsolódna a munkába. Ifj. Berta Árpád munkanélküli Somogyegresről: - Az utóbbi években, szerencsére, nagyobb bűncselekmény nem történt itt a faluban, de azért nálunk is fontos lenne egy polgárőr-csoport, legalább 12-14 taggal. Úgy biztosan javulna a közbiztonság, nőne a lakosság biztonságérzete. A rendszeres járőrözés elriasztaná a nemkívánatos alakokat. Valószínű, hogy magam is bekapcsolódnék a helyi csoport mun kájába. Nagy József nyugdíjas, zalai lakos: - Egyre több idegen, különféle árus jár errefelé is, és ki tudja, milyen szándékkal. Ezért szerintem, szükség lenne Zalán is olyan egyesületre, amely rendszeres kapcsolatot tartana a rendőrökkel. Sok az idős, a nyugdíjas, és a polgárőrség léte nagyobb nyugalmat jelentene. Csak szerveznék meg! Kovács László mezőgazdasági vállalkozó, Németsűrűpuszta: - Andocshoz tartozunk, de nálunk sem megfelelő a biztonság. Többször előfordult már betörés és lopás. Gondolom, egy jól működő polgárőrcsoport tevékenysége sokat javíthatna a helyzeten. Persze oda csak megbízható személyeket szabad fölvenni. Ha létrehoznák, megfontolnám a belépést. Dobál József a nágocsi szövetkezet magtárosa: - Működött már a falunkban polgárőrség, de három-négy éve megszűnt. Ezért is nőtt errefelé a bűnözés. Ismét létre kellene hozni a polgárőrséget; visszatartó erő lehetne. Szerintem a polgármesternek és a képviselő-testületnek kellene ezzel is foglalkozni. Még nem tudom, hogy tagja lennék-e egy ilyen csoportnak. Id. Horváth Ferenc kányái nyugdíjas: - Kányában is voltak betörések és lopások, ez mondatja velem: szükség van önvédelmi egyesületre. Nyugdíjas létemre is, mert 15 éven át voltam munkásőr, vállalnék járőrszolgálatot. A fiam is szívesen bekapcsolódna; csak szervezze meg valaki, legyen egy rátermett parancsnok. Húsz-huszonkét tagot biztosan be lehet szervezni. Orsós György, a somogyegresi faluvégen: - Nem tudok arról, hogy az utóbbi időben különösebb esemény történt volna a községben, de azt aztán ki tudná megmondani, hogy mikor jönnek ide betörők. Szerintem Somogyegresen is nagy szükség lenne a polgárőrcsoportra. Van ilyen másutt is a környéken; működik Somogymeggyesen, és úgy hallottam, hogy már Bedegkéren is szervezik. Hogy én belépnék-e? Hát persze! Czinkán Béla Zala, Kossuth utcai lakos: - Hetente két-három órát én is járőröznék, ha megalakul a polgárőrség. A lakosság fontosnak tartaná. A rendszeres járőrözés, a rendőrséggel való szoros kapcsolat, a megfigyelés valószínűleg növelné a biztonságérzetet. A község vezetőinek lépéseket kellene tenni, hogy létrehozzák. Tar Gábor 32 éves nágocsi vállalkozó: - Szükségesnek tartom a polgárőrség jelenlétét. Igen jó volna, ha ismét lenne ebben a faluban is egy felelősséggel tevékenykedő csoport. Mert ezt a település sem kerülik el a bűnözők, a nem kívánatos személyek. S belépnék jómagam is ebbe a csoportba. így talán csökkenthető lenne a betörések, lopások száma. ♦ Németh András Ady utcai lakos Andocson: - Itt is létre kellene hozni a polgárőrség helyi csoportját; akkor valószínűleg erősödne az itt lakókban is a biztonságérzet. Ezzel a csoportalakítással a képviselőknek kellene foglalkozni. Mint vállalkozó anyagilag is támogatnám a működésüket, de elfoglaltságom miatt én biztosan nem tudnék bekapcsolódni a munkájukba. Kényszer szülte vállalkozás - Hiányzik a tőke a fejlesztéshez Tehenet tart a gazda Karúdon Évek óta a maga ura Darabos István és felesége Karúdon. Gazdálkodnak, állatokat tartanak. Nyolc éve kezdtek gazdálkodni, mivel a férj és a feleség munkahelye is megszűnt a helyi szövetkezetben. Mindketten a juhászatban dolgoztak, ám az ágazatot felszámolta az Aranykalász. Az állatokkal mindig munka van fotó: kovács- Kényszer hozta, hogy önálló vállalkozásba fogjunk - mondta Darabos Istvánná. - A mezőgazdaságban nőttünk föl, ehhez értünk. Induláskor száz birkánk volt. Az sem volt akkor rossz üzlet, ám állandó probléma volt a legeltetéssel, ezért is váltottunk. Lovakat vettünk, s ma már három kanca áll az istállóban, illetve folyamatosan bővítettük a tehénállományt. A gazdaasszony elmondta: a falu lakói nagyon keresik a friss házi tehéntejet. Hogy rendszeresen tudjanak tejet eladni, már négy tehenet tartanak, de öt növendékborjú és egy hasas üsző is az állományhoz tartozik.- Az állattartás nagyon sok lemondással jár - mondta Da- rabosné. - Az év egyetlen napján sincs pihenés, nincs vasárnap, ünnepnap. Lehet rossz idő, kánikula, az állatokat etetni kell, és a fejőst is a megszokott időben el kell végezni. Itt nem lehet kihagyni. Negyven liter tejet fejünk naponta, s harmincat elvisznek a háztól. A többi a miénk. Ebből az anyadisznónak is adunk... Egyébként hét malac és öt bárány is van még a gazdaságban. Az állattartó gazda hatvan forintért adja a friss házitej literjét. Azt mondta: ez az ár még elfogadható, így még megéri tehenet tartani. Mintegy húsz hektáron termelik meg a szükséges takarmányt: kukoricát, zabot, búzát, árpát, lucernát. Tizenegy hektár a rét. A szénagyűjtést gépesítették: tarktort, fűkaszát, rendsodrót, bálázót is vásároltak.- Sajnos egyre nehezebb a mezőgazdasági vállalkozás - mondta a beszélgetés végén Darabosné. - A kisgazdaságok helyzete pedig különösen kedvezőtlen. A kényszervállalkozásoknak, mint a miénk, miből is lenne tőkéje pályázatok benyújtásához? Krutek József Szakmát kaptak a kapolyi őrök Kapolyon a honvédség 9. számú lőszerraktárában befejeződött az a 180 órás képzés, melyet a Magyar Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére a parancsnokság is megszervezett a fegyveres biztonsági őrök részére. Törőcsik Ferenc, az alakulat a szakszervezeti titkára elmondta: a Budapesti Védelmi Oktatási Központ előadói az elméleti és a gyakorlati képzést is Kapolyon tartották, s a hétvégi vizsgán mind az 54 őr szerepelt eredményesen; ezzel vagyon- és biztonsági őr szakmát szerzett. A tanfolyam költségeihez a HM mellett hozzájárult a Hodosz és az Országos Munkaügyi Központ is. A biztonsági őrök április 13-án fegyvervizsgát is tesznek. K. J.
