Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
Szomszédunk Verőce Tábornokból lett a Szomszédunk, a Dráva túloldalán Verőce, amely a nevével azonos megye székhelye és határmenti település. Az 1991-es nép- számláláskor 105 ezer lakosa volt ennek a megyének. Ma négyezer menekült is él itt, vagy egyszerűen ide költözött. Koszovóból 2600 horvát települt ide, őket az elmenekült szerbek házaiban helyezték el. Él ebben a megyében kétezer magyar is. A megye a húsz horvátországi megye között nagyságát tekintve valahol a középmezőnyben foglal helyet. Százezer hektárt művelnek meg, jórészt a Dráva mentén és 65 ezer hektár az erdő. Az erdőre alapozva fejlődött a bútorgyártás, és ma a horvát bútoripar kapacitásának 60 százaléka ebben a megyében működik: Verőcén és Szlati- nán. A megye újra él. Az emberek újra reménykednek, hogy tartósan béke lesz és jönnek majd a turisták: Verőcén keresztül vezet ugyanis a legrövidebb út a tengerpartra. De ahhoz, hogy jöjjenek a turisták, békére van szükség a Balkánon. A megye főispánja Duro Decak vidám, nyílt szívű ember. Szélesek a gesztusai. Tábornok volt a hadseregben. Szinte mindenütt ott volt, ahol történt valami. Tudjman elnök személyes jó barátja. Azt mondja:- Azért harcoltam, hogy utána élvezhessem az életet. Tudjman elnök azt akarta, hogy maradjak a hadseregben. Nekem sok volt a két év és a család is nagyon megsínylette. Főleg a gyerekek: nem láttam hogyan nőttek fel. Azt mondtam az elnöknek a háború után, hogy rám mindig számíthat: ha kijelöl egy utcát, hogy tartsam tisztán, akkor ott leszek utcaseprő. Ezt a főispáni funkciót nem úgy élem át, mint ajándékot, hanem mint feladatot, hogy tovább vigyük azt, amit elkezdtünk, megvalósítsuk, azt amit megígértünk az embereknek.- Milyen lesz a megálmodott Horvátország?- Olyan, ahol intellektuális értelmiség van, és nincsenek privilégiumok, ahol a parlament hozza a döntéseket, s ahol az elnök elmondhatja, hogy jó emberei vannak. Olyan országot álmodtunk, amely saját költségeiből tudja kiépíteni a tengerpartot, ahol minden embernek azonosak a jogai.- Politizáló nép a horvát?- Napjainkban a lakosság körülbelül 80 százaléka foglalkozik politikával.- De nem ebből él?- Még szerencse, mert sokan éhen halnának, ha csak politizálnának. Ezek az első lépései a demokráciának. Természetes folyamat és letisztul majd.- Kik építik az új Horvátországot?- Horvátország volt a volt Jugoszlávián belül a legipa- rosodottabb köztársaság. A nemzeti jövedelem 40 százaléka innen származott. Ennek a 4 millió lakosú Horvátországnak hallatlan a természeti gazdagsága, amelyet megtartott, illetve megőrzött a háború Utánra is. A háború után autópályákat építünk, él az ország, pedig fölszerelt egy hadsereget is. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, nem jön külföldi tőke Horvátországba. Pedig jön, csak nem látványosan, nem zöldmezős beruházásokkal, hanem a technológia megújítása révén. A bútorgyártásba például új gépsort hoztak, új technológiát vezettek be. Ez a körülbelül 10 millió márkás beruházás 10-15 százalékkal növelte a termelőkapacitást.- Kié a tulajdon? A horvá- toké vagy a külföldi tőkéé?- Zöme horvát. Első lépésként végrehajtottuk az úgynevezett átalakítást, vagyis a társadalmi és az állami tulajdonból kvázi magántulajon lett: részvénytársaságok alakultak. A privatizációt úgy hajtottuk végre, hogy minden horvát állampolgár, akinek munkaviszonya volt - függetlenül attól, hogy nyugdíjas volt, vagy aktív - 20 ezer német márka értékig jegyezhetett részvényt, nagyon kedvező feltételekkel. A cégeket pedig az érték 50 százalékáig lehetett így privatizálni.- Ingyen?- Nem ingyen, kedvezményekkel. Akinek mondjuk’ harminc éves volt a munkaviszonya, az harminc százalékos kedvezményt kapott. Ez hatezer márka, a fönnmaradó 14 ezret pedig húsz év alatt törlesztheti le. A cég másik ötven százalékát nem privatizáltuk, hanem három csoportra osztottuk. Egy része a nyugdíjbiztosítási intézet tulajdonába került, a másik része a privatizációs alaphoz, egy kisebbik része pedig tartalékba került. Ebből elégítjük ki a későbbi jogos igényeket. Tárgyalok egy külföldi partnerrel is, mint a verőcei cukorgyár felügyelőbizottságának elnöke. Szeretnék megvásárolni több gyár tulajdonjogának egy részét, hogy azon a módon jussanak itt tőkéhez, hogy fektessenek is bele valamit, tehát új technológiát hozzanak, főleg gépeket. Útszéli lányok Dr. Novak János, 53 éves, nős, a kisgazdapárt nagyatádi képviselő-jelöltje: - Pártom álláspontját vallom. Sajnos, Mária országából a prostituáltak és gyilkosok országa lett. A bűnözés, a prostitúció és a szexipar szorosan összefonódnak. Nem hiszek abban, hogy ma Magyarországon az elfajult és eldurvult prostitúciót mederbe lehetne terelni a nyilvános házak engedélyezésével. Nyugaton is visszakozót fújnak e tekintetben. A prostitúcióval megjelenik a legaljasabb bűnözés: a drog és az embercsempészés. Összegyűlik a világ szemete, alja. Erre nincs szükségünk. Dr. Sütő László, 44 éves marcali polgár- mester, három gyermek édesapja. — Az idő már bebizonyította, hogy a prostitúciót nem lehet beszüntetni. Tiltani nem érdemes, ezért szabályoznám. Ha rajtam állna, visz- szaállítanám a bordélyházakat rendszeres, szigorú ellenőrzés mellett. Az Egy erkölcsös éjszaka című film alapján szabályoznám. Az a véleményem, hogy a serdülő fiúkra lelküeg jó hatással lenne. Ha valóban így működnének a bordélyházak, a saját fiaimat is befizetném. Dr. Gaál Antal, 56 éves balatonlellei állatorvos, egy gyermek édesapja, az MDNP országgyűlési képviselő-jelöltje: - A prostitúciót lehet szeretni, elfogadni vagy elutasítani, de létezését tudomásul kell venni. Ha együtt élünk vele, akkor megfelelő keretek között szabályozni kell. Riasztó, ha a közízlést sérti és tolakodó. Az út melletti prostitúció a közbiztonságot, a közlekedés biztonságát és a köz- egészségügyet is sérti. Ellenőrizhetetlen és a higiénés viszonyok sem teljesíthetők, mint egy bordélyházban. Aki ott megjelenik, az számoljon a kockázattal. Sehol a világon nem találkozunk úgy a prostituáltakkal, ahogy nálunk. Fontos, hogy itt se legyen rosszabb az összkép. Törvényben kell szabályozni ezt: jó lett volna, ha a kormány előterjesztését elfogadja a parlament, mert akkor már a helyi szabályozáson lehetne gondolkodni a szezon előtt. Dr. Lövey László, 48 éves állatorvos, három gyermekes édesapa, az MSZP országgyűlési képviselője és képviselőjelöltje is: - Eredmény, hogy a siófoki és fonyódi rendőrök kiszorították ezeket a lányokat a Balaton partjáról, s csak Balatonszentgyörgy után találkoztam velük. Mindenütt ott vannak, ahol a rendőrség nem erélyes. Én a szigorú szabályzásban látom a megoldás. A javaslat az országgyűlés elé került, de időhiány miatt nem jutott el a döntésig. Bízzuk magunkat a következő parlamentre. A világon sehol sem tudták közmegelégedés rendezni a problémát, csak keretek közé szorítani, nekem sincs rá receptem. Ami itt volt, az az általános jó ízlést zavarta. Akinek igénye van rá, az csinálja, de csak azt, amit szabad. Ne csak a nagyvárosokban szabályozzuk a prostituáltak működését, az útmenti alpári alkalmi találkozókat mindenképpen megtiltanám. Barkóczy József, 50 éves, a tabi vállalkozói tanácsadó iroda vezetője, nős: - Célszerű lenne szabályozni, ahogy régen is volt: visszaállítanám a nyilvános házakat. A „lányok” és a vendégkör érdekében kötelezővé tenném a rendszeres egészségügyi vizsgálatot. A „jövedelemcsapolás” módját pedig az adóhatóságnak kellene megtalálni. A nyilvános házak visszaállításával a futtatókat is ki lehetne szűrni. A prostitúció a bűnözés „melegágya”, a stricikhez kötődnek más bűncselekmények: a lányok futtatása, a rablás és egyéb események... Kiszűrésükkel csökkenhetne a bűnelkövetés is. Lassa István, 42 éves, nős, az MSZP listáról a közelmúltban parlamentbe került országgyűlési képviselő, Lábod polgármestere: - Tűrhetetlen, hogy az országutak mellett nyíltan kínálják szolgáltatásaikat a lányok. Szabályozni kell a ténykedésüket. Ezzel a mostani országgyűlés adós maradt. Régen is meg volt a jól ismert intézményrendszere ennek az iparnak. Ha legalizált tevékenységről van szó, akkor kivetném az iparűzési adót, bár nem hiszem, hogy Lábod ön- kormányzatának ettől több lenne a bevétele. Dr. Fazekas Gábor, 69 éves, andocsi főállatorvos- vállalkozó, elvált: - Az utcai prostitúciót semmi esetre sem tűröm el, a mostam tiltás hatástalan. Az utcákon, utak mentén sétáló örömlányokat rendszeresen ellenőrzött nyilvános házakba irányítanám, mert a jelenség „ragályos”: gyors pénzkeresetet, nagyvonalú életmódot ígér, s ezzel megfertőzi a 16-18 éves lányokat... Barkóczy Gellert, 66 éves, özvegy, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője, a párt megyei elnöke: - Megtiltanám, hogy a lányok az utcákon mutatkozzanak. Ki kellene jelölni számukra egy eldugott helyet a város szélén, akár az erdőben. Törvénynek kellene mindezt szabályozni. A prostitúció tönkreteszi az idegenforgalmat, ez a kisgazdák véleménye. Baranyay Csaba, 31 éves, feleségével együtt Siófok, illetve Kötcse evangélikus lelkésze, három kisgyermek édesapja: - A helyzet elszomorít, mert a lányok megjelenése arra utal, hogy komoly igény van erre. A probléma gyökere a szétesett családokban található. Az egészséges családban felnövekvő gyermekből nem válik prostituált, illetve nem veszi igénybe az ilyen „szolgáltatást”. Az egész társadalom erkölcsi mélységét mutatja a kialakult helyzet. Mindenki a saját, pozitív, követhető példáján keresztül mutathatja a felnövekvő nemzedéknek az utat; a tiszta, egészséges és természetes kapcsolat lehetőségét. Fontosnak tartom, hogy óvodás, kisiskolás gyermekeinknek ne legyen „kötelező” nézniük a magukat áruba bocsátó lányokat. Horváth Gyula, 45 éves, nős, egy gyermek édesapja, a Mahart Balatoni Hajózási Rt igazgatója: - A kikötőkből a rendőrök kiszorították az örömlányokat, most máshol kínálják magukat. Olyan törvény kellene, amely a közterületekről tiltaná ki őket. A turisták, a családosok számára visz- szataszító a látvány. Akiknek viszont igénye van rájuk, azok kevésbé látványos helyen is megtalálnák őket. A rendszeres és szigorú orvosi felügyeletet mindenképp megkövetelném. Ehhez pedig nyilvántartásba kellene venni mindannyiukat. Recept pedig nincs! Hírek A Rábaköz népművészetével ismerkedhetnek tegnaptól a nagyatádiak. A városi múzeumban délután nyílt meg a nyugati tájegységet bemutatót időszaki kiállítás. Este a művelődési házban a csornai Pántlika Néptáncegyüttes Határon innen — Határon túl címmel adott gálaműsort. Tűzoltóegyesület alakult. Önkéntes tűzoltó és életmentő egyesület alakult tegnap Kaposváron. Az egyesület tagjai a hagyományok őrzésén túl célul tűzték ki a különleges mentési feladatokban való részvételt, a segítségnyújtást katasztrófák esetén, valamint a helyi lakosság élet- és vagyonvédelmének fokozását tűz esetén. Somogyi siker a Fehován A Fegyver- Horgászati és Vadászati Szakkiállításon a somogyi cégek közül a Sefag Rt, a Kaszó Erdőgazdaság Rt és a Lábod-Mavad Rt most először közös standon állított ki. Nem csak a legértékesebb trófeáikat mutattak be, hanem a természet játékaként létrejött somogyi különlegességeket is felvonultatták. A legnagyobb sikert az a kitömött remetekan aratta, amely tavaly esett a kaszói erdőben. Frankofon-slker A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium 9. b. és 12. g. nyolc tanulója sikeresen szerepelt a Pécsett megrendezett Frankofon-héten. Az iskola diákszínjátszói a Le loup et le chien (A farkas és a kutya) című La Fontaine-feldol- gozást adták elő francia nyelven. A produkciót Gaelle Onillon francia lektor és dr. Sárkány Eszter tanították be. A kamara kaszói tézisei Féktelenebb növekedést Kaszói tézisek címmel vonulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara históriájába azok az állásfoglalások, amelyeket a hétvégi, kétnapos tanácskozásán az áprilisi küldöttközgyűlésre készülve az országos elnökség dolgozott ki a Klub Kaszóban. A tézisekről és a gazdasági stratégiájukról tegnap sajtótájékoztatót tartott dr. Tolnai Lajos, az MKIK elnöke (képünkön). Elmondta, hogy az országos elnökség fontosnak tartja a gazdasági növekedés fékjeinek feloldását, a differenciált piac és verseny szabályozást, a vállalkozói terhek csökkentését, a közkiadások mérséklését, a régiók fejlesztését és az uniós célkitűzések megismertetését. Erről szó lesz az áprilisi küldöttközgyűlésen, ahol döntenek majd gazdasági stratégiájukról is. Új helyzetbe került a kamara, valódi közjogi társasággá vált, amelynek meg vannak a jogosítványai és ezekkel élni akarnak. Június l-jétől például az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása iá a kamarák feladata lesz. Az elnökség Kaszóban döntött arról is, hogy létrehozzák a magyar-szlovák vegyes kamarát, amelynek székhelye Salgótarjánban lesz. Lapunk kérdésére válaszolva ennek kapcsán elmondta azt is, hogy a közeljövőben Pécsen áttekintik a magyar-horvát kamarai kapcsolatokat is. Dr. Tolnai Lajos nem tagadta: a gazdasági kapcsolatok messze elmaradt a várakozásoktól. Nem tudtunk olyan mértékben részt venni a horvátországi újjáépítésben sem, mint amire a hazai vállalkozások számítottak. Nagy Jenő f//* / főispán 1 Duro Decak: ...hogy élvezhessem az életet
