Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

Szomszédunk Verőce Tábornokból lett a Szomszédunk, a Dráva túloldalán Verőce, amely a nevével azo­nos megye székhelye és határmenti telepü­lés. Az 1991-es nép- számláláskor 105 ezer lakosa volt ennek a megyének. Ma négyezer menekült is él itt, vagy egyszerűen ide köl­tözött. Koszovóból 2600 horvát települt ide, őket az elmenekült szerbek házai­ban helyezték el. Él ebben a megyében kétezer magyar is. A megye a húsz horvátor­szági megye között nagysá­gát tekintve valahol a kö­zépmezőnyben foglal helyet. Százezer hektárt művelnek meg, jórészt a Dráva mentén és 65 ezer hektár az erdő. Az erdőre alapozva fejlődött a bútorgyártás, és ma a horvát bútoripar kapacitásának 60 százaléka ebben a megyében működik: Verőcén és Szlati- nán. A megye újra él. Az embe­rek újra reménykednek, hogy tartósan béke lesz és jönnek majd a turisták: Ve­rőcén keresztül vezet ugyanis a legrövidebb út a tengerpartra. De ahhoz, hogy jöjjenek a turisták, békére van szükség a Balkánon. A megye főispánja Duro Decak vidám, nyílt szívű ember. Szélesek a gesztusai. Tábornok volt a hadsereg­ben. Szinte mindenütt ott volt, ahol történt valami. Tudjman elnök személyes jó barátja. Azt mondja:- Azért harcoltam, hogy utána élvezhessem az életet. Tudjman elnök azt akarta, hogy maradjak a hadsereg­ben. Nekem sok volt a két év és a család is nagyon meg­sínylette. Főleg a gyerekek: nem láttam hogyan nőttek fel. Azt mondtam az elnök­nek a háború után, hogy rám mindig számíthat: ha kijelöl egy utcát, hogy tartsam tisz­tán, akkor ott leszek utca­seprő. Ezt a főispáni funkciót nem úgy élem át, mint aján­dékot, hanem mint feladatot, hogy tovább vigyük azt, amit elkezdtünk, megvalósítsuk, azt amit megígértünk az em­bereknek.- Milyen lesz a megál­modott Horvátország?- Olyan, ahol intellektuá­lis értelmiség van, és nin­csenek privilégiumok, ahol a parlament hozza a döntése­ket, s ahol az elnök elmond­hatja, hogy jó emberei van­nak. Olyan országot álmod­tunk, amely saját költségei­ből tudja kiépíteni a tenger­partot, ahol minden ember­nek azonosak a jogai.- Politizáló nép a horvát?- Napjainkban a lakosság körülbelül 80 százaléka fog­lalkozik politikával.- De nem ebből él?- Még szerencse, mert so­kan éhen halnának, ha csak politizálnának. Ezek az első lépései a demokráciának. Természetes folyamat és le­tisztul majd.- Kik építik az új Horvát­országot?- Horvátország volt a volt Jugoszlávián belül a legipa- rosodottabb köztársaság. A nemzeti jövedelem 40 száza­léka innen származott. En­nek a 4 millió lakosú Horvát­országnak hallatlan a termé­szeti gazdagsága, amelyet megtartott, illetve megőrzött a háború Utánra is. A háború után autópályákat építünk, él az ország, pedig fölszerelt egy hadsereget is. Annak el­lenére, hogy úgy tűnik, nem jön külföldi tőke Horvátor­szágba. Pedig jön, csak nem látványosan, nem zöldme­zős beruházásokkal, hanem a technológia megújítása ré­vén. A bútorgyártásba pél­dául új gépsort hoztak, új technológiát vezettek be. Ez a körülbelül 10 millió márkás beruházás 10-15 százalékkal növelte a termelőkapacitást.- Kié a tulajdon? A horvá- toké vagy a külföldi tőkéé?- Zöme horvát. Első lé­pésként végrehajtottuk az úgynevezett átalakítást, vagyis a társadalmi és az ál­lami tulajdonból kvázi ma­gántulajon lett: részvénytár­saságok alakultak. A privati­zációt úgy hajtottuk végre, hogy minden horvát állam­polgár, akinek munkaviszo­nya volt - függetlenül attól, hogy nyugdíjas volt, vagy aktív - 20 ezer német márka értékig jegyezhetett rész­vényt, nagyon kedvező felté­telekkel. A cégeket pedig az érték 50 százalékáig lehetett így privatizálni.- Ingyen?- Nem ingyen, kedvez­ményekkel. Akinek mond­juk’ harminc éves volt a munkaviszonya, az har­minc százalékos kedvez­ményt kapott. Ez hatezer márka, a fönnmaradó 14 ezret pedig húsz év alatt törlesztheti le. A cég másik ötven százalékát nem pri­vatizáltuk, hanem három csoportra osztottuk. Egy része a nyugdíjbiztosítási intézet tulajdonába került, a másik része a privatizá­ciós alaphoz, egy kisebbik része pedig tartalékba ke­rült. Ebből elégítjük ki a ké­sőbbi jogos igényeket. Tár­gyalok egy külföldi part­nerrel is, mint a verőcei cu­korgyár felügyelőbizottsá­gának elnöke. Szeretnék megvásárolni több gyár tu­lajdonjogának egy részét, hogy azon a módon jussa­nak itt tőkéhez, hogy fek­tessenek is bele valamit, tehát új technológiát hoz­zanak, főleg gépeket. Útszéli lányok Dr. Novak János, 53 éves, nős, a kisgazdapárt nagy­atádi képviselő-jelöltje: - Pár­tom álláspontját vallom. Saj­nos, Mária országából a prosti­tuáltak és gyilkosok országa lett. A bűnözés, a prostitúció és a szexipar szorosan összefo­nódnak. Nem hiszek abban, hogy ma Magyarországon az elfajult és eldurvult prostitúciót mederbe lehetne terelni a nyil­vános házak engedélyezésével. Nyugaton is visszakozót fújnak e tekintetben. A prostitúcióval megjelenik a legaljasabb bűnö­zés: a drog és az embercsem­pészés. Összegyűlik a világ szemete, alja. Erre nincs szükségünk. Dr. Sütő László, 44 éves marcali polgár- mester, három gyermek édesapja. — Az idő már bebizonyította, hogy a prostitúciót nem lehet be­szüntetni. Tiltani nem ér­demes, ezért szabályoz­nám. Ha rajtam állna, visz- szaállítanám a bordélyhá­zakat rendszeres, szigorú el­lenőrzés mellett. Az Egy erköl­csös éjszaka című film alapján szabályoznám. Az a vélemé­nyem, hogy a serdülő fiúkra lelküeg jó hatással lenne. Ha valóban így működnének a bordélyházak, a saját fiaimat is befizetném. Dr. Gaál Antal, 56 éves balatonlellei állatorvos, egy gyermek édesapja, az MDNP országgyűlési képviselő-je­löltje: - A prostitúciót lehet sze­retni, elfogadni vagy elutasí­tani, de létezését tudomásul kell venni. Ha együtt élünk vele, akkor megfelelő keretek között szabályozni kell. Ri­asztó, ha a közízlést sérti és to­lakodó. Az út melletti prostitú­ció a közbiztonságot, a közle­kedés biztonságát és a köz- egészségügyet is sérti. Ellen­őrizhetetlen és a higiénés vi­szonyok sem teljesíthetők, mint egy bordélyházban. Aki ott megjelenik, az számoljon a kockázattal. Sehol a világon nem találkozunk úgy a prosti­tuáltakkal, ahogy nálunk. Fon­tos, hogy itt se legyen rosszabb az összkép. Törvényben kell szabályozni ezt: jó lett volna, ha a kormány előterjesztését elfogadja a parlament, mert akkor már a helyi szabályozá­son lehetne gondolkodni a szezon előtt. Dr. Lövey László, 48 éves állatorvos, három gyer­mekes édesapa, az MSZP or­szággyűlési képviselője és kép­viselőjelöltje is: - Eredmény, hogy a siófoki és fonyódi rend­őrök kiszorították ezeket a lá­nyokat a Balaton partjáról, s csak Balatonszentgyörgy után találkoztam velük. Mindenütt ott vannak, ahol a rendőrség nem erélyes. Én a szigorú sza­bályzásban látom a megoldás. A javaslat az országgyűlés elé került, de időhiány miatt nem jutott el a döntésig. Bízzuk ma­gunkat a következő parla­mentre. A világon sehol sem tudták közmegelégedés ren­dezni a problémát, csak kere­tek közé szorítani, nekem sincs rá receptem. Ami itt volt, az az általános jó ízlést zavarta. Aki­nek igénye van rá, az csinálja, de csak azt, amit szabad. Ne csak a nagyvárosokban szabá­lyozzuk a prostituáltak műkö­dését, az útmenti alpári alkalmi találkozókat mindenképpen megtiltanám. Barkóczy József, 50 éves, a tabi vállalkozói tanács­adó iroda vezetője, nős: - Cél­szerű lenne szabályozni, ahogy régen is volt: visszaállítanám a nyilvános házakat. A „lányok” és a vendégkör érdekében kö­telezővé tenném a rendszeres egészségügyi vizsgálatot. A „jövedelemcsapolás” módját pedig az adóhatóságnak kel­lene megtalálni. A nyilvános házak visszaállításával a futta­tókat is ki lehetne szűrni. A prostitúció a bűnözés „meleg­ágya”, a stricikhez kötődnek más bűncselekmények: a lá­nyok futtatása, a rablás és egyéb események... Kiszűré­sükkel csökkenhetne a bűnel­követés is. Lassa István, 42 éves, nős, az MSZP listáról a közel­múltban parlamentbe került országgyűlési képviselő, Lábod polgármestere: - Tűrhetetlen, hogy az országutak mellett nyíltan kínálják szolgáltatásai­kat a lányok. Szabályozni kell a ténykedésüket. Ezzel a mos­tani országgyűlés adós maradt. Régen is meg volt a jól ismert intézményrendszere ennek az iparnak. Ha legalizált tevé­kenységről van szó, akkor ki­vetném az iparűzési adót, bár nem hiszem, hogy Lábod ön- kormányzatának ettől több lenne a bevétele. Dr. Fazekas Gábor, 69 éves, andocsi főállatorvos- vállalkozó, elvált: - Az utcai prostitúciót semmi esetre sem tűröm el, a mostam tiltás hatás­talan. Az utcákon, utak mentén sétáló örömlányokat rendsze­resen ellenőrzött nyilvános há­zakba irányítanám, mert a je­lenség „ragályos”: gyors pénz­keresetet, nagyvonalú életmó­dot ígér, s ezzel megfertőzi a 16-18 éves lányokat... Barkóczy Gellert, 66 éves, özvegy, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője, a párt megyei elnöke: - Megtiltanám, hogy a lányok az utcákon mutatkozzanak. Ki kellene jelölni számukra egy eldu­gott helyet a város szélén, akár az erdőben. Törvény­nek kellene mindezt szabá­lyozni. A prostitúció tönk­reteszi az idegenforgalmat, ez a kisgazdák véleménye. Baranyay Csaba, 31 éves, feleségével együtt Siófok, illetve Kötcse evangélikus lel­késze, három kisgyermek édesapja: - A helyzet elszomo­rít, mert a lányok megjelenése arra utal, hogy komoly igény van erre. A probléma gyökere a szétesett családokban talál­ható. Az egészséges családban felnövekvő gyermekből nem válik prostituált, illetve nem veszi igénybe az ilyen „szolgál­tatást”. Az egész társadalom erkölcsi mélységét mutatja a kialakult helyzet. Mindenki a saját, pozitív, követhető példá­ján keresztül mutathatja a fel­növekvő nemzedéknek az utat; a tiszta, egészséges és termé­szetes kapcsolat lehetőségét. Fontosnak tartom, hogy óvo­dás, kisiskolás gyermekeink­nek ne legyen „kötelező” néz­niük a magukat áruba bocsátó lányokat. Horváth Gyula, 45 éves, nős, egy gyermek édes­apja, a Mahart Balatoni Hajó­zási Rt igazgatója: - A kikötők­ből a rendőrök kiszorították az örömlányokat, most máshol kínálják magukat. Olyan tör­vény kellene, amely a közterü­letekről tiltaná ki őket. A turis­ták, a családosok számára visz- szataszító a látvány. Akiknek viszont igénye van rájuk, azok kevésbé látványos helyen is megtalálnák őket. A rendszeres és szigorú orvosi felügyeletet mindenképp megkövetelném. Ehhez pedig nyilvántartásba kellene venni mindannyiukat. Recept pedig nincs! Hírek A Rábaköz népművészetével ismerkedhetnek tegnaptól a nagyatádiak. A városi múzeumban délután nyílt meg a nyu­gati tájegységet bemutatót időszaki kiállítás. Este a művelő­dési házban a csornai Pántlika Néptáncegyüttes Határon in­nen — Határon túl címmel adott gálaműsort. Tűzoltóegyesület alakult. Önkéntes tűzoltó és életmentő egyesület alakult tegnap Kaposváron. Az egyesület tagjai a hagyományok őrzésén túl célul tűzték ki a különleges men­tési feladatokban való részvételt, a segítségnyújtást katasztró­fák esetén, valamint a helyi lakosság élet- és vagyonvédelmé­nek fokozását tűz esetén. Somogyi siker a Fehován A Fegyver- Horgászati és Vadá­szati Szakkiállításon a somogyi cégek közül a Sefag Rt, a Ka­szó Erdőgazdaság Rt és a Lábod-Mavad Rt most először közös standon állított ki. Nem csak a legértékesebb trófeáikat mutat­tak be, hanem a természet játékaként létrejött somogyi külön­legességeket is felvonultatták. A legnagyobb sikert az a kitö­mött remetekan aratta, amely tavaly esett a kaszói erdőben. Frankofon-slker A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium 9. b. és 12. g. nyolc tanulója sikeresen szerepelt a Pécsett megrendezett Frankofon-héten. Az iskola diákszínjátszói a Le loup et le chien (A farkas és a kutya) című La Fontaine-feldol- gozást adták elő francia nyelven. A produkciót Gaelle Onillon francia lektor és dr. Sárkány Eszter tanították be. A kamara kaszói tézisei Féktelenebb növekedést Kaszói tézisek címmel vonulhatnak a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara históriájába azok az állásfog­lalások, amelyeket a hétvégi, kétnapos tanácsko­zásán az áprilisi küldöttközgyűlésre készülve az or­szágos elnökség dolgozott ki a Klub Kaszóban. A tézisekről és a gazdasági stratégiájukról tegnap saj­tótájékoztatót tartott dr. Tolnai Lajos, az MKIK el­nöke (képünkön). El­mondta, hogy az országos elnökség fontosnak tartja a gazdasági növekedés fékje­inek feloldását, a differenci­ált piac és verseny szabá­lyozást, a vállalkozói terhek csökkentését, a közkiadá­sok mérséklését, a régiók fejlesztését és az uniós cél­kitűzések megismertetését. Erről szó lesz az áprilisi küldöttközgyűlésen, ahol döntenek majd gazdasági stratégiájukról is. Új helyzetbe került a kamara, valódi közjogi tár­sasággá vált, amelynek meg vannak a jogosítvá­nyai és ezekkel élni akar­nak. Június l-jétől például az egyéni vállalkozói iga­zolványok kiadása iá a ka­marák feladata lesz. Az el­nökség Kaszóban döntött arról is, hogy létrehozzák a magyar-szlovák vegyes kamarát, amelynek szék­helye Salgótarjánban lesz. Lapunk kérdésére vála­szolva ennek kapcsán el­mondta azt is, hogy a kö­zeljövőben Pécsen áttekin­tik a magyar-horvát kama­rai kapcsolatokat is. Dr. Tolnai Lajos nem tagadta: a gazdasági kapcsolatok messze elmaradt a várako­zásoktól. Nem tudtunk olyan mértékben részt venni a horvátországi újjá­építésben sem, mint amire a hazai vállalkozások szá­mítottak. Nagy Jenő f//* / főispán 1 Duro Decak: ...hogy élvezhessem az életet

Next

/
Thumbnails
Contents