Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
1998. március 26., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — TERÜLETFEJLESZTÉS III Pályázatok előkészítése, gyorsabb korrekció Az államkincstár szerepe A kiegyensúlyozott tarsa- dalmi-gazdasági fejlődés elősegítése végett - az Európai Unió követelményeire való tekintettel - kialakították az országos, valamint a megyei területfejlesztési koncepciót. Az ebben foglalt célok elérésének támogatására ad lehetőséget megyei szinten 1996-tól a területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítő alap, valamint ez évtől a céljellegű decentralizált támogatási keret. A támogatást pályázati rendszerben lehet elnyerni. A keretből igényelhető támogatásról a megyei területfejlesztési tanács dönt. Az egyes pályázati felhívások elkészítésében és a döntéselőkészítéskor a tanács munka- szervezete mellett jelentős feladat hárul a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Fiókjára. Pályázatos munkatársai készítik elő a szerződéseket - a céljellegű decentralizált támogatás esetén csak ezen szakaszban lép be a kincstár részben a támogatás lehívását, s az elkészült beruházások helyszíni ellenőrzését. A két előirányzat 410 millió forintnyi keretéből 1996-ban 52 pályázó kapott támogatást, tavaly 646 millió forint 99 projekt megvalósítását segítette elő a tanács. Az idén csaknem 700 millió forintot osztanak fel. Tekintettel a pályázók számának évenkénti növekedésére, a feladat egyre nagyobb jelentőségű. A felosztható keret növekedésén túl a települési és térségi felzárkózás egyre növekvő igénye, valamint az európai uniós irányvonalnak való megfelelés szigorodó jogszabályokat hoz. Ennek egyenes következménye a pályázókkal szembeni igények bővülése. Nem a pályázók helyzetének megnehezítése a cél, csak az igény megalapozottságának alátámasztása, valamint a támogatás felzárkóztató, illetve fejlesztő jellegének biztosítása. Ezért a döntéselőkészítés során a kincstár minden egyes pályázatot megvizsgál, hogy megfelel-e a jogszabályoknak, a pályázati kiírásnak. Ez évtől a kincstár pályázati példányát a pályázóknak lehetőleg személyesen kell elvinni a fiókhoz; ez lehetővé teszi, hogy azonnal kiderüljenek az esetleges hibák, hiányosságok, így megelőzhető több telefon- és levélváltás. A tartalmilag hibás vagy hiányos pályázatoknál lehetséges a korrekció. A határidőben beérkezett és javított pályázatok mindegyike a tanács elé kerül a kincstár javaslatával. A hiányos vagy nem megfelelő tartalmú pályázatok elkerülése céljából lehetőség van arra is, hogy a pályázó akár a kincstár, akár a tanács munkaszervezete pályázatos munkatársainak seStaub Ferenc igazgató gítségével. Kedvező döntést követően a szerződés megkötéséhez, hatályba lépéséhez és a támogatás folyósíthatóságához további okmányok szükségesek - ez némileg lassítja a folyamatot. A területi kiegyenlítő és a céljellegű támogatásból megvalósuló projektek számláit a kincstár, a területfejlesztési célelőirányzat számláit pedig a számlavezető bankok fogadják a támogatás lehívására. A fejlesztés befejeztével a kötelezettség teljesítését a helyszínen ellenőrzik. A területfejlesztési pályázati rendszerhez kapcsolódó feladatok szélesedésén túl az állam- kincstár szerepe jelentősen nőtt az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint elkülönített állami pénzalapok összehangolt felhasználása tekintetében. A kialakuló monitoring-rendszer lehetővé teszi a január 1 -je után eldöntött, támogatott programok, projektek, azok összköltségének, tervezett és tényleges támogatási összegeinek és a támogatás forrásainak teljes körű nyilvántartását. Az egyes előirányzatokkal az állami pénzalapokkal kapcsolatos pályáztatási rendszert összehangolják. Ezt a célt szolgálja: ha a pályázó több előirányzat együttes támogatását igényli, egyetlen előirányzat kezelőjének kell csak benyújtani a pályázatát - annak, amelytől a legnagyobb összegű támogatást igényli. De a pályázat elkészítésének valamennyi előirányzat előírásainak meg kell felelnie. Ezen túl a „...Kincstárat - 200 ezer forintot meghaladó támogatási igény esetén - a döntéselőkészítés folyamatába be kell vonni”. Ennek során a feladat nem olyan széles körű, pusztán a pénzügyi adatok helytállóságát vizsgálja. A kincstár ebben a pályázati rendszerben szolgáltató feladatot lát el - hogy a megyei területfejlesztési tanács elé kerülő pályázatok kifogástalanok legyenek és a területfejlesztési célokat elérjék. Staub Ferenc megyei igazgató A területrendezésről Somogy megyében A településrendszer és a lehetőségek A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályba lépésével lendületesen bontakozott ki a területfejlesztés új intézményrendszere. Megalakult az Országos Területfejlesztési Tanács, létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik. Az intézményrendszer kiépülésével párhuzamosan készült el és széles körű egyeztetésre került az Országos Területfejlesztési Koncepció. A legtöbb megye is kidolgozta saját területfejlesztési koncepcióját. Az új intézmények működése és a területfejlesztési koncepciók elkészülte nyomán körvonalazódtak a területi fejlődés, fejlesztés fő céljai, prioritásai. Mindezek a folyamatok egyúttal rávilágítottak arra, hogy aktuálissá és szükségessé vált az elgondolt fejlesztések létesítményei, illetve infrastrukturális vetületének átgondolása, térbeli igényeik és kapcsolataik számbavétele, mindezek összehangolása. A nálunk fejlettebb országok tapasztalatai és az utóbbi években nyert saját tapasztalataink is rávilágítottak arra, hogy az ország, illetve a megye valamely területén tervezett, megvalósuló vagy elmaradó fejlesztések messzemenő következményekkel járnak a környező területek értékére, ezzel az ott élő emberek élet- lehetőségeire, gazdasági szervezeteik működőképességére. Mindez szükségessé teszi a fejlesztési célok térbeli konkretizálását, összehangolását, a terület felhasználásának szabályozását, azaz a térbeli rend megtervezését: a területrendezést. Míg a területfejlesztési koncepciók és programok feladata a célok és célelérési feltételek meghatározása, a területrendezési tervek törekvése az összhang és m érték kialakítása. Nagyfokú leegyszerűsítéssel szokták mondani, hogy a területfejlesztés a mit és mikor kérdésekre ad választ, a területrendezés pedig a hol és hogyan kérdésekre. Mivel azonban a fejlődés-fejlesztés folyamatában a mit, mikor és hol, hogyan nem választható el egymástól, így a területfejlesztés-területrendezés is összetartoznak. A területfejlesztési koncepció, azaz az átfogó célmeghatározás birtokában a terület- rendezés során kell értékelni a térszerkezetet, azaz az infrastruktúra hálózatokat, a településrendszer és a területfelhasználás egymás közötti viszonyát. Az értékelés nyomán lehet megállapítani, hogy hol és hogyan egészüljenek ki a műszaki hálózatok, hogyan változzon a településrendszer, illetve milyen következménynyel jár a települések életére az új infrastruktúra vonalak, csomópontok létrejötte, mindez milyen előnyöket és veszélyeket hoz a területfelhasználás számára, és az előbbieket hogyan lehet erősíteni és az utóbbiakat milyen szabályozással, korlátozással kell mérsékelni. A területrendezés feladatai közé tartozik az is, hogy a környezeti adottságok feltárása és értékelése alapján összhangot teremtsen a természetes és a művi, az épített környezet között, biztosítsa a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás tervi alapjait. A törvény úgy rendelkezett, hogy az ország teljes területére kiterjedő területrendezési terv ä nagy infrastrukturális rendszerek a térbeli elrendezését, a területfelhasználás országos szabályait és a településrendszer térbeli fejlesztésének irányait határozza meg. Az országgyűlés a terv elfogadása során törvényt is alkot, melyben felhatalmazza a megyei önkormányzatokat, hogy a megyei területrendezési tervek jóváhagyása mellett megyei szabályrendeletet is alkosson. A megyei területrendezési tervek életre hívásával nagy jelentőségű feladattal bővült a megyei önkormányzatok hatásköre. A megyei területrendezési terv feladata ugyanis, hogy az országos terv előírásaira is figyelemmel részletesebben határozza meg a megyei közérdeket kifejező területrendezési előírásokat, a megye területének térszerkezetét. E tervek feladata, hogy mindezek alapján a települések rendezési terveinek koordinációjához biztos jogi alapot teremtsen. Az ország és térségei számára a jelen és a belátható jövő időszaka gyökeres változásokat fog hozni. A közlekedés fejlesztésére vonatkozó európai egyezmények értelmében Magyarország területét négy nagy, kontinentális jelentőségű tranzitfolyosó fogja átszelni. A környező országok is szorgalmazzák az infrastrukturális kapcsolatok erősítését. Fontos, hogy a nemzetközi igényeket szolgáló és várhatóan nemzetközi támogatással megvalósuló hálózatfejlesztés ne csak az átmenő forgalom számára teremtsenek jó feltételeket, hanem egyben a hazai térszerkezet javulását is segítsék. Fontos, hogy a szomszédos országokkal való határmenti együttműködés kölcsönös előnyökkel járjon, tárja fel az érintett térségek belső értékeit. Nem kisebb változást jelent a területfelhasználás alakulása. Magyarország kis ország, ahol a terület korlátozott és érzékeny, sérülékeny erőforrásunk. Fontos, hogy a terület használata rendezett legyen, ne korlátozza, hanem segítse természeti értékeink kibontakozását. Ahhoz, hogy az emberek egészséges feltételek között éljenek, hogy ökológiai rendszereink épen megmaradjanak, gondoskodni kell arról, hogy a beépítés és a környezetet zavaró folyamatok, hatások ne rontsák és sértsék a természeti tája, az életteret. A területrendezés összehangoló, szabályozó munkája segít abban, hogy a területfejlesztés minőségileg magasabb rendű térszerkezet kialakulásával járjon, és a terület használata feleljen meg a gazdasági hatékonyság és a környezetvédelem követelményeinek egyaránt. Somogy megyében az értékvédelemé s a fejlesztési célok összehangolása különösen fontos, hiszen itt a természet és az épített környezet értékei - a Balaton környék, a pannon dombvidék szépsége, az Árpádkori emlékek és a későbbi korok alkotásai - gondos védelmet igényelnek, miközben a társadalmi, gazdasági előrehaladás a kommunikáció korszerűsítését, a városiasság fokozását, az ur- banizált területek kiterjesztését követeli meg. Sürgős szükség van ezért az összhang és mérték kereteinek kialakítására, a területrendezésre, hogy a területfejlesztés a fenntartható fejlődés számára nyisson teret. Paksy Gábor VÁTI igazgató A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Pályázatot hirdet Kistérségi komplex ökológiai fejlesztési programok elkészítése és megvalósításuk támogatására A pályázat célja: Védett természeti területek és értékek hosszú távú fenntartását, megőrzését szolgáló természetkímélő, hagyomány- őrző táj gazdálkodás feltétel- rendszerének megteremtése és tartós biztosítása. Támogatásban részesíthetők különösen:- a táj adottságaival harmonizáló, munkahelyteremtő- és megtartó gazdálkodási,- az ökoturizmust, a falusi idegenforgalmat,- a hagyomány, illetve értékőrző tudatformálást és- tájrehabilitációt integráltan szolgáló kistérségi fejlesztési programok. Pályázók köre: Belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. Az elnyerhető támogatás formái: Vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás, illetve fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás, amely támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. A pályázatot benyújtóknak minimum 20 százalék saját forrással, továbbá az érintett megyei területfejlesztési tanács - legalább elvi - támogatásával kell rendelkezniük. Pályázat benyújtásának határideje: A pályázat megjelenésétől számított 60 napon belül. Minden egyéb kérdésben a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1998. évi részletes szabályairól szóló 31/1998. (II. 25.) számú Korm. rendelet előírásai az irányadók. A támogatás odaítéléséről a miniszter által összehívott szakértői bizottság - a pályázatok beadási határidejét követő harminc napon belül - javaslatot tesz a miniszter számára. A támogatási szerződéseket a miniszter megbízottja köti meg a támogatásban részesülő pályázókkal. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter A nagyatádi strandfürdő a rekonstrukció után A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács és a Magyar Államkincstár somogyi munkatársai Ssz. Név, beosztás Munkahely Tfelefon 1. Jákli Péter, főjegyző munkaszervezet vezetője Sm-i Önkormányzati Hivatal 82/312-775 103 2 Molnár István főosztályvezető Sm-i Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Főosztály 82/313-354 327 3. Baloghné Molnár Ida főosztályvezető helyettes Sm-i Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Főosztály 82/320-289 397 4. Frank Dezső főtanácsos Sm-i Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Főosztály 82/428-352 380 5. Gyenese Istvánná főelőadó Sm-i önkormányzati Hivatal Térületfejlesztési Főosztály 82/428-352 380 1. Staub Ferenc igazgató Magyar Államkincstár Somogy Megyei Fiókja 82/421-970 2. Kiss Zita, csoportvezető 82/419-411 3. Rózsavölgyi István költségvetési referens Magyar Államkincstár Somogy Megyei Fiókja 82/419-411
