Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
7" SOMOGYI HÍRLAP — 1998. március 26. SOMOGYI TERÜLETFEJLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a Területfejlesztési Tanács melléklete A TARTALOMBÓL X/7 Felgyorsult Marcali fejlődése 900 millió forintnyi támogatás Pályázati útmutató Az államkincstár szerepe Területfejlesztési abc A térinformatika rendszere A területfejlesztés szolgálatában Élénkülő somogyi gazdaság Dr. Horváth József: Az eredmények biztatóak Somogybán is érzékelhetők voltak tavaly a gazdasági élénkülés jelei. A növekedés üteme - a főbb gazdasági ágakat tekintve - elmaradt az országos átlagtól. Az ipar (mely a GDP-hez való 20 százalékos hozzájárulása alapján Somogybán a legnagyobb súlyú gazdasági ág) termelési volumenében az 1990-es évek első harmadában bekövetkezett visszaesés után- 1994-től kezdődően - egy folyamatos termelés bővülés regisztrálható. Ez a növekedés- bár a korábbiaknál mérsékeltebben - tovább folytatódott 1997-ben is. A száztíz milliárd forintos 1997. évi ipari bruttó termelési érték volumenében (tehát kiszűrve az inflációs hatásokat) mindössze 0,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ötven dolgozónál többet foglalkoztató ipari szervezetek (melyek a megye összes ipari termelési értékének hetvenkét százalékát adták 1997- ben) 2,8 százalékkal növelték termelésüket. (Csak összehasonlításképp: országosan az azonos szervezetkörben 15 százalékkal nőtt a volumen.) Örvendetesnek mondható, hogy az országos tendenciához hasonlóan a megye gépipara, amelynek a feldolgozó- iparon belül egyre növekszik a súlya (jelenleg már egyharmados a részesedése a termelési értékből), több mint negyven százalékkal növelte kibocsátását. Hasonlóan jó teljesítményt mutat a textília, ruházati és bőrtermék-ágazat; több mint ötven százalékkal nőtt az ösz- szehasonlító áron számított bruttó termelési érték (igaz, az ágazgat súlya csak 8 százalékos a feldolgozóiparon belül). A fő ok, amely miatt a somogyi ipari növekedés elmarad az országostól, az élelmiszer- ipar teljesítményében keresendő: itt 1996-hoz viszonyítva volumenében tizenhat százalékos volt a visszaesés. Az ipari export dinamikája azonban jóval felülmúlja a termelési volumenét; az ötven dolgozónál nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetek - összehasonlító áron számítva- tizenkét százalékkal többet exportáltak tavaly, mint 1996- ban. Somogy építőiparában a saját építési-szerelési tevékenység (a 10 dolgozónál többet foglalkoztató szervezetek esetében) 1992 óta csökken, mértéke tavaly tizenöt százalék volt. Az adatok szerint lassul a visszaesés üteme, bár a kép teljességéhez hozzá tartozik, hogy országosan - ha csak minimálisan is - növekedést regisztráltak. Figyelmet érdemel, hogy míg az iparban a nagyobb szervezetek voltak a növekedés megalapozói (a háromszáz dolgozónál többet alkalmazó vállalkozások csaknem tizenhárom százalékkal növelték termelési volumenüket), az építőiparban a kis szervezetek (11-20 főt alkalmazók) bizonyultak sikeresebbnek. E körben közel 42 százalékos volt a termelésnövekedés. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a mezőgazdaság csak hosszú távon, nagy kínok közepette lesz képes megbirkózni a válsággal, amely a nyolcvanas évek második felében kezdődött, s melyet a rendszerváltás traumája még jobban elmélyített. A mezőgazdaság Somogybán összességében a GDP tizenhárom százalékát adja, s ezzel az ipar után a második legjelentősebb gazdasági ág, melynek 1997. évi teljesítménye meglehetősen felemás. Kedvező, hogy gabonafélékből lényegesen több termett. Kukoricából tizenöt, búzából huszonkilenc százalékkal volt nagyobb a termés, mint 1996-ban. (Más kérdés, hogy sütőipari szempontból a búza a közepesnél is gyengébb minőségű volt.) Csökkent viszont a termés mennyisége napraforgóból, cukorrépából és burgonyából. A főbb állattenyésztési ágazgatok „mélyrepülése” tovább tart. A szarvasmarha-állomány csökkentésének üteme lassult, de így is 2 százalékkal kevesebbet tartottak december 1-jén a somogyi gazdálkodók, mint egy évvel korábban. Egy százalékkal apadt a megye sertésállománya is; különösen kritikus, hogy az egyéni gazdálkodóknál huszonhét százalékkal kevesebb anyakocát regisztrált a december 1-jei ösz- szeírás, mint egy évvel korábban. Kivételt csak a juh-ágazat képez; itt megállt a csökkenési tendencia, 1997 végén huszonöt százalékos volt az állomány gyarapodás. Az élőállat-felvásárlást összességében a stagnálás, az állati termékek felvásárlását pedig a csökkenés jellemezte. 1997 végén csaknem negyvennégyezer gazdasági szervezetet regisztráltak Somogybán, közülük 26,5 ezer volt ténylegesen működő; ez 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés kizárólag a jogi személyiségű társas vállalkozások számának gyarapodásából adódott, hiszen a működő egyéni vállalkozások száma 3 százalékkal csökkent. A legtöbb szervezet a kereskedelem, javítás területén működik, huszonhét százalékos a részarányuk. Somogybán 1997-ben nyolcvannégy külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult. Ez hárommal több az 1996-osnál, de a jegyzett tőke huszonhat százalékkal kevesebb (összességében négyszázhúsz millió forint), a külföldi részesedés aránya pedig fele az 1996. évinek. Somogy megyében a megfigyelt - az ötven személynél többet foglalkoztató - gazdálkodó szervezetek (és létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek) 2 százalékkal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak tavaly, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset e körben 46,5 ezer forint volt, ez 21 százalékkal több az előző évinél; a 32,5 ezer forintos nettó átlagkereset pedig huszonhárom százalékkal haladta meg az 1996. évit. Figyelembe véve a fogyasztói árak 18,3 százalékos növekedését ez 3,9 százalékos reálkeresetnövekedést jelent. Az 1997. decemberében 17,5 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Somogybán. Ez 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a 12,8 százalékos munkanélküliségi arány mégis 0,2 százalékpontos romlást mutat, mivel a vetítési alapot jelentő gazdaságilag aktív népesség a munkanélküliek számát meghaladó mértékben fogyott. Dr. Horváth József KSH igazgató Az iparfejlesztés törekvései és eredményei Kaposváron Vonzó adókedvezmények A kaposvári önkormányzat 1995 tavaszán a négyéves várospolitikai koncepció részeként elfogadta gazdálkodási, vagyonhasznosítási koncepcióját, mely az önkormányzati vagyon optimális működtetését célozza. A gazdasági élet alakulása, fejlődése ezen túlmenően igényli az önkormányzat részvételét a gazdasági folyamatokban, kötelező törvényi feladatain túl is. Ez nemcsak saját vagyona hasznosítását követeli meg, hanem önkormányzati gazdaságpolitika kialakítását is, a település fejlesztését, a foglalkoztatási gondok enyhítését, a munkanélküliség, csökkentését teszi szükségessé. Ez a tevékenység nem öncélú. Az adókedvezmények, a különböző költség és egyéb gazdaság- politikai eszközök árán növekvő foglalkoztatás, az ennek következtében növekvő kereskedelmi, szolgáltatási forgalom növeli a helyi adót, ily módon a helyes gazdaságfejlesztés megtérülő beruházás. Ipar telepítése a városban elengedhetetlen. Van igény az átgondolt iparfejlesztésre, amelynek - a jelenlegi tendenciák szerint - leghatékonyabb formája a koncentrált ipartelepítés, ipari park létrehozása. Az önkormányzat elősegítheti a város gazdaságnak élénkítését: politikai súlya (jogszabályalkotás, hatósági tevékenység), gazdasági ereje (milliárdos, részben mozgatható vagyon) ad lehetőséget arra, hogy részt vegyen ebben a folyamatban és lehetőségei szerint segítse. Az önkormányzat tevékenysége Az önkormányzati gazdaságpolitika nem újkeletű. Az önkormányzat eddig is tudatos befektetés-ösztönzési, iparszervezési politikát folytatott, - a kedvező vállalkozásoknak adómentességet biztosított, egyedi kedvezményeket nyújtott nagyobb beruházások esetén -, illetve kijelölte a koncentrált ipartelepítésre alkalmas területeket, ott megkezdte a működő tőke letelepítését, s kedvezményeket nyújt az ide települőknek. Szita Károly polgármester Megkezdte a terület közművesítését is, komplex koordinációs szolgáltatást nyújtva mind a beruházás, mind pedig az üzemeltetés fázisában. A menedzselés elemei Részben kialakította saját (hivatalon belüli) iparszervezéssel, városmenedzseléssel foglalkozó belső szervezeti egységét, megbízást adott a város terület- és gazdaságfejlesztési, befektetésösztönzési koncepciója kidolgozására, hasznosítási szerződést kötött a Keleti Iparterület betelepítésére (Loranger), és támogatja az iparfejlesztési kezdeményezéseket (Videoton Ipari Park). Az eddigi gyakorlat során az önkormányzat a koncepció kialakításával, iparterületek kijelölésével, fejlesztés-koordinációval, kiajánlási, promó- ciós tevékenységgel, finanszírozási együttműködéssel, közvetlen támogatások nyújtásával segítette a gazdaság élénkítését. A módszer - bár helyességét az egyre több eredmény igazolja - folyamatosan módosításra, aktualizálásra kerül. Az eddigi eredmények Körvonalazódtak azok az övezetek, amelyeknek a fejlesztés során prioritásuk van. E területeket az ART ipari területnek minősíti, van irántuk befektetői érdeklődés. Valamennyi a keleti iparterületen fekszik, ahol a további iparosítás minden szempontból legcélszerűbb. A Kaposvárt északról elkerülő út tervezett nyomvonala e terület határán halad, a kettős hasznosításra szánt taszári repülőtér innen néhány kilométerre található. Az I. blokk fejlesztési területe az ön- kormányzat tulajdona. A terület betelepítése megkezdődött. A korábban épült Fészek áruház mellett az 1996-ban megkezdett és 1997 őszén már termelő beruházás (Purina) tekinthető a betelepítés első szakaszának. Ennek során megtörtént a terület egy részének megközelítését biztosító két közlekedési csomópont megépítése. A területet ipari parkká kívánják minősíttetni. A II. jelű blokk a város hagyományos ipari területének magját képezi, működő vállalkozásokkal. A prosperáló vállalkozások közül kiemelkedik a Videoton MB KE Kft, mely saját és önkormányzati tulajdonú terület bevonásával kíván ipari parkot működtetni. Bár I.-HI. blokkok is kellő tartalékkal rendelkeznek további vállalkozások betelepítésére, ezen túlmenően a V.-VI. jelű területek tartalékterületet jelenthetnek. Tervek és szándékok Az önkormányzat további céljai: új munkahelyek létesítése, szolgáltatásai bővítését szolgáló beruházások, forráskoordináció, újabb területek előkészítése, további kedvezmények nyújtása, gyorsabb, pontosabb információszolgáltatás. Szita Károly polgármester köíúí vasúi Wgfolyá» Jelenlegi terület-besorolás: iparterület mezőgazdaság! terül«:
