Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-25 / 71. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1998. március 25., szerda Bérreform vagy amit akartok Az utóbbi években a közalkalmazotti szférában dolgozók az utcára is kivonultak megélhetési gondjaik miatt. Némelyek „csak” béremelést, mások egyenesen bérreformot követeltek. Indulatoktól mentesen is adódik a kérdés: a fizetendő adók, járulékok - nyugdíj-, egészségbiztosítás - „európaiasítása” után nem kellene-e a közalkalmazotti béreket is „kiigazítani”? Draskovics Tibor, pénzügyminisztériumi államtitkár nemrég egy Euromoney-konferencián azt mondta: továbbra is józan bérpolitikát kell folytatni. Magyar Bálint kultuszminiszter viszont a hétvégén jócskán az átlag fölötti, 11 százalékos, évi reálbérnöveléssel kecsegtette 2002-ig a pedagógusokat, és a választásokhoz közeledve az orvosok, a rendőrök, a katonák is mind sűrűbben hallhatnak efféle ígéreteket. A közszféra bérhelyzetének megítélésében nemcsak a politikusok nincsenek egy véleményen, hanem a közgazdászok is többféleképpen okoskodnak. Az már a rendszerváltást követő években nyilvánvaló volt, hogy az állam szerepét, méretét és költségeit csökkenteni kell. Az ésszerűsítést azonban halogatta az akkori kormány, így 1995-ben nagy áldozatokba került a pénzügyi szakadék széléről visszakapaszkodni. A helyzet azonban még ma is az, hogy a nagytakarítás után maradt némi pókháló a sarkokban. A pénzügyi egyensúly helyreállítása mindenekelőtt a költségvetés kiadásainak komoly mérséklését követelte. E tételnek a GDP-hez viszonyított aránya 60 százalékról valóban 50 százalék alá szorult. Ám, mint számos közgazdasági tanulmány jelzi, csupán a kiadások csökkentek, az állam mérete és szerepe nem. Vagyis az állam jóval kevesebb pénzből látja el ugyanazokat a közszolgálati feladatokat, mint ezelőtt. S ez sem elhanyagolható abban a vitában, amely a költségvetési szféra béreiről zajlik. Nemzetközi összehasonlításban az egy magyar lakosra vetített közalkalmazotti létszám még a kelet-közép-európai, a cseh, a lengyel, a szlovák szintnél is 20-30 százalékkal magasabb. Mi több, hazánkban 1989 óta nőtt a költségvetési szektorban, azon belül is a közigazgatásban dolgozók száma. Ám ha a szigorú fiskális politikának minden körülmények között érvényesülnie kell, a közszférában dolgozók száma csak úgy gyarapodhat, ha bérük csökken. A világbank gondozásában hamarosan angol nyelven megjelenő, „A közszféra reformja Magyarországon” címet viselő kötetben Kézdi Gábor, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának munkatársa is írt egy tanulmányt. Ebben kimutatta, hogy 1985-1995 között a közszférában átlagban 10 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság, míg a vállalati szektorban ez*idő alatt 32 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A versenyszféra tehát, ellentétben a közhiedelemmel, egyáltalán nem volt elkényeztetve az utóbbi évtizedben. Kalló' János, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutató- központjának főmunkatársa szerint az, hogy a költségvetési szektorban a bérekre vonatkozó döntések nagy csoportokat érintenek, és miniszteriális szinten dőlnek el, nem jelenti azt, hogy e döntések nincsenek kitéve hasonló erőknek, mint amelyek a versenyszférában érvényesülnek. A kiemelkedően jó állásbiztonság, az átlagosnál jobb munkakörülmények, a munkavállalót védő jogszabályok, a pedagógusok esetében az átlagosnál hosszabb szabadság, az orvosok egy részénél a mellékkereseti lehetőség, a katonák esetében a természetbeni juttatások olyan előnyök, amelyekért érdemes áldozatot hozni. Az érintettek túlnyomó többsége pedig hajlandónak is mutatkozott ezeknek az előnyöknek a megtartásáért cserébe alacsonyabb keresetet elfogadni. Ebben az értelemben a költségvetés sem tett mást, mint a vállalatok: szorult helyzetében kiaknázta, hogy olcsóbban juthat hozzá elegendő számú orvoshoz, tanárhoz, katonához. Ahogy a versenyszféra is kihasználta például azt, hogy olcsóbban juthat hozzá munkaerőhöz ott, ahol magasabb a munkanélküliség. A közoktatásban és az egészségügyben a versenyszférához viszonyítva 12-13 százalékkal süllyedtek a bérek 1986 és 1996 között. Ez nem jelentéktelen változás, de nem is tekinthető kivételesnek. A versenyszférában ugyanezen idő alatt a termelékenység szerinti bérkülönbségek csaknem megháromszorozódtak: a vállalatok „leggazdagabb” és „legszegényebb” egynegyede között 1986-ban 12 százalékos kereseti különbség volt, de 1995-ben már 33 százalékos az eltérés az azonos nemű, korú, iskolázottságú munkavállalók körében. Kézdi Gábor tanulmányában összehasonlította a köz- és a vállalati szektorban dolgozók reál- fizetését 1985-1995 között. A számok azt mutatják, hogy ebben az időben a vállalati szférában kisebb mértékű volt a keresetnövekedés, mint a költségvetésiben. A közigazgatásban és a felsőfokú oktatásban a keresetek versenyképesek a vállalati szektorral, a közoktatás és az egészségügy 1995-től kezdve lemarad. Az 1994-es évben mindkét szektorban jelentősen megnőttek a reálkeresetek. A következő esztendőben a kormány szigorúan korlátozta a bérkiáramlást, hogy visszafogja a fogyasztást, ily módon akarván a gazdasági egyensúly felbomlását megfékezni. Ami a megszorító jelzővel illetett 1995-96-os intézkedések után következett be a közszférában, arra késztet, hogy az ottani keresetek és az állásbiztonság közötti összefüggést újragondoljuk. A közszféra keresetei és a megélhetés költségei közötti olló egyre szélesebbre nyílik. Az elégedetlenség tapintható. Miként a táblázatunk is mutatja, az egészségügyben tapasztalt bér- csökkenés mértéke már olyan nagy, hogy a cserébe ígért állásbiztonság sem kecsegtető ilyen feltételek mellett. Annak, hogy az alkalmazottak mégsem hagyják el tömegesen a pályájukat, inkább az az oka, hogy a magyar állami egészségügyben dolgozók nem tudják máshol kamatoztatni szaktudásukat. Hasonló a keresetcsökkenés a közoktatásban is. Ami a versenyszférához viszonyított relatív bércsökkenést igazán aggasztóvá teszi, az az, hogy negatív hatásait szülőként, páciensként, sorkatonaként magunk is érzékeljük. Ám érzékelhetjük azt a csapdát is, amibe a kormányzat hajlamos belesétálni - véli Köllő János. Az orvosi, katonai, tanári pályák elhagyása költséges volna, a szakemberek csak komoly veszteségek árán tudnának új életet kezdeni. Az alacsony bérek nem csökkentik a tanárok, orvosok számát, csupán a pályaválasztók körében vezetnek kontraszelekcióhoz. Ami ma megtakarítás, holnap kár. Egy pragmatikus, rövid-közepes távon gondolkodó kormányzattól nehéz lenne elvárni, hogy ilyen esetben ne az azonnali megtakarítást válassza. A túlméretezett, rosszul fizetett, lassan erodálódó közigazgatás, oktatás és egészségügy rendbetételére - ami a létszám drasztikus csökkentését és a fizetések emelését is jelentené - alighanem csak olyan kormány vállalkozhat, amely a jövő érdekében kész felvállalni az ebből fakadó politikai konfliktusokat is. Bozsó Bea Integrációs központ. Szolnokon nyílik meg az első európai integrációs központ, amely egy leendő országos hálózat részeként tájékoztatja majd a vállalkozókat az uniós csatlakozással kapcsolatos lehetőségekről és veszélyekről - közölte Pataki István helyettes államtitkár egy tegnapi konferencián. Nyerő utasbiztosítás. A Hungária Biztosító Rt. az elmúlt évben 700 millió forint bevételre tett szert az utasbiztosításokból, és körülbelül 420 millió forint kártérítést fizetett azok alapján -jelentették be a cég vezetői kedden. Elmondták: a kifizetések 6 százaléka jutott a poggyász- és egyéb dologi károkra, a többit betegségre, balesetre és kórházi ápolásra fordították. Magyar-horvát fórum. Országa gazdasága a háború utáni újjáépítés szakaszában kedvező feltételekkel várja a külföldi befektetőket - hangsúlyozta Biserka Pau- kovics, a horvát gazdasági kamara igazgatóhelyettese egy tegnapi üzleti fórumon, több mint száz érdeklődő hazai vállalkozó előtt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 353,94 Francia frank 34,45 Japán jen (100) 161,99 Német márka 115,47 Olasz líra (1000) 117,26 Osztrák schilling 16,41 Svájci frank 141,63 USA-dollár 211,22 ECU 229,38 CSAK ON TUDJA JOBBAN azt, hogy mit jelentene, ha lenne vezetékes gáz. A BP Gas cseppfolyós gázzal töltött tartályt kínál mindenkinek, akinek a kényelem és a meleg fontos. Különösen fontos lehet a biztonságos, hatékony és gazdaságos energiaellátás kisebb vállalatok, ipari és mező- gazdasági üzemek számára. Tapasztalataink szerint vezetékes gáz híján mind gyakrabban választják a tartályos cseppfolyós energia- ellátó rendszert fűtés, főzés, melegvíz vagy technológiai célú igények kielégítésére. FÓLIASÁTRAK, ÜVEGHÁZAK Csak néhány példa, ahol fogyasztóink már országszerte élvezik a gáz előnyeit: panziók, fémmegmunkálók, pékségek, sörfőzdék, fazekasok és keramikusok, takarmányszárítók, állattartó telepek, szesz- és pálinkafőzők, A háztartások számára meleget, a sütés-főzéshez kényelmes, tiszta energiát és állandó melegvizet jelent a BP Gas tartály ott, ahol nincs vezetékes gáz. A BP Gas tartályautóival kívánságra gyorsan feltölti a kiürült tartályt. Érdeklődjön, munkatársunk felkeresi Önt! Részletesen válaszol minden kérdésre, és mivel szakember, tanácsot is ad. Elmondja, hogy mi szükséges ahhoz, hogy minnél hamarabb élvezhesse a pébé gáz előnyeit. SZÁLLODÁK, PANZIÓK CSALÁDI HAZAK Hívjon bennünket! Vevőszolgálatunk telefonszáma (06 1) 455 66 73, vagy vágja ki a BP Gas emblémát a hirdetés sarkából, és küldje el a BP Gas, 1476 Budapest, P.f.: 293. címre. AZ ENERGIKUS SZOLGÁLTATÁS BP Gas Fejleszt a Westel A Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság arra számít, hogy az év végére előfizetőinek száma eléri a félmilliót — hangzott el a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten, amelyen a Westel négyszázezredik ügyfelét köszöntötték. Sugár András vezérigazgató elmondta: a cég az idén több mint 15 milliárd forintot kíván beruházásokra fordítani. Tavaly 57,3 milliárd forintos nettó árbevételt ért el az 1996. évi 36,2 milliárddal szemben. Tőzsdei befektetések OTC - a tőzsdén kívüli részvények piaca A tőzsdei életet, a tőzsde működését leíró sorozatunkban az OTC piachoz érkeztünk. Az OTC az angol Over-The-Counter kifejezés rövidítése, amit magyar szabadfordításban a tőzsdén kívüli részvények piacának nevezünk. Az elnevezés onnan ered, hogy a kereskedelem e piacon döntően a brókercégek és bankok értékpapírosztályain keresztül valósul meg. Ez a kereskedési rendszer eltér a tőzsdeitől. Itt nincs ajánlattételi könyv és nincs számítógépes kereskedés sem. Az OTC piacon a brókercégek különböző gazdasági lapokban (Napi Gazdaság, Világ- gazdaság) teszik közzé ajánlataikat, azaz azt az árat, amelyen eladnák ill. vennék az adott OTC értékpapírt. A befektetők innen tájékozódnak, kiválasztják a számukra legkedvezőbb ajánlatot tevő brókercéget, felkeresik azt és a részvény az adásvételi szerződés aláírása és a vételár kifizetése után gazdát cserél. Az OTC piacon megtalálhatók úgy a gyógyszeripari részvények (Biogal, Chinoin, ICN Alkaloida), mint a különböző energiaszolgáltatók (villamosenergia és gáz- szolgáltatók), vagy a bankok (Budapest Bank, Mezőbank, Postabank, MKB). A tőzsdére (BÉT-re) kerülésnek igen szigorúak a feltételei. Egyebek között a vállalat eszközértékére, adózás előtti nyereség szintjére, a nyilvános forgalomba kerülő részvénypakett hányadára ír elő a tőzsde minimális szintet. A BÉT vállalatainak vállalniuk kell a nyilvánosságot is. Kötelező közzétenniük minden olyan, a működésűkkel, gazdálkodásukkal kapcsolatos információt, mely alapján a befektetők dönthetnek. A bevezetés ezen felül igen sok pénzbe is kerül. Az OTC piacon olyan vállalatok papírjai forognak, melyek nem tudják vagy nem akarják teljesíteni ezeket a feltételeket. Kaposvári Tőzsde Klub KERESKEDJEN NAIAJg Tőzsdei megbízások - OTC részvények - kárpótlási jegy adásvétele Állampapírok forgalmazása - Igényeire szabott portfoliókezelés Határidős ügyletek - Tőzsdei monitor szolgáltatás - Azonnali allokáció Tőkeszámla vezetés - Díjtalan befektetési tanácsadás rj«n KAPOSVÁRI TŐZSDE KLUB p. T*A;M/ak>-o2^ ... Ön .előtt .isnyi^ P ontozással • • On nyer... Keresse a ponttal jelölt Fordokat, és az ár Önnel szemben alul marad! ...ha a legközelebbi Ford márkakereskedőhöz ellátogat, mivel a szalonban kiállított autók áraira nem rászámolnak, hanem ameddig a készlet tart a kipontozott Fordokat kedvezőbb áron megvásárolhatja. Jövőbe vezet
