Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

1998. március 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 Barcsi középiskolás a nyelvi versenyben Somogyi döntőse is van az országos középiskolai tanulmányi versenynek. A magyar nyelvi megmérettetésén Schnieder Ma­rianna, a barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium tanulója jutott be a döntőbe - több forduló után az Országos Közoktatási Szol­gáltató Intézet tájékoztatása szerint. Újabb támogatás érkezett Istvándiba Nagy mennyiségű ruhaneműt ajánlott fel a balatonkenesei kari­tatív szervezet az istvándi gyermekekért létrehozott alapítvány számára. Kul Imréné, a Balaton-parti szervezet vezetője arra is ígéretet tett, hogy a jövőben rendszeresen támogatják a dél-so­mogyi település gyerekeit. A ruhaneműt érkezése után azonnal szétosztják a gyerekek és a falu szegényei között. Grétsy László előadása a gimnáziumban Dr. Grétsy László nyelvész előadását hallgatták meg a barcsiak tegnap délután a Széchényi Ferenc Gimnázium könyvtárában. Az ismert nyelvtudós „Szólj, s megmondom, ki vagy” címmel tartott nagy sikerű előadást a TIT-szervezet rendezésében. Kísérleti gazdaság terve a Dráva mentén Kísérleti gazdaság kialakítását tervezi a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság Dél-Somogyban. A gazdasággal az a céljuk, hogy bemutassák: miként lehet gazdálkodni a hagyományos eszközökkel a nemzeti park területén. A gazdaságot Berzence környékére tervezik, és várhatóan még az idén megkezdi a mű­ködését. A gazdálkodás programját a Pannon Agrártudományi Egyetem dolgozza ki, amellyel együttműködési megállapodást is kötött a természetvédelmi igazgatóság. A Musica Antiqua hangversenye Csurgón Az iskolaalapító Festetics György személye kapcsolja össze Keszthelyt, Hévízt és Csurgót. A három város nagy támogatója halálának 180. évfordulójáról a Festetics-napokon emlékeznek meg. Az első rendezvénynek Csurgó ad otthont. A hévízi Musica Antiqua együttes újabb európai turnéja előtt, vasárnap Csurgón ad hangversenyt - az új közösségi házban -, s utána gazdag ese­ménysorral folytatódik a rendezvény. Ebben nagy szerepet vállalt az újjáalakult Csurgói Öregdiák-szövetség dr. Kiss Lajos vezeté­sével ösztönözve az iskolaalapító emlékének ápolását. A négy megyére kiírt irodalmi pályázatra is ötvennél több mű érkezett be. A szabadságharc hadserege a múzeumban Somogyi Győző festőművész tárlata nyílt meg a barcsi Dráva Múzeumban 1848-49 emlékezete címmel. Néhány éve jelent meg A szabadságharc hadserege című könyv, melyhez az il­lusztrációkat a művész készítette. Ezek szolgálnak a barcsi kiállítás alapjául. 35 színes képről ismerheti meg a barcsi kö­zönség a szabadságharc katonáinak, a különböző fegyverne­mek képviselőinek viseletét, felszerelését. fotó: pölöskeiné Szelet kiabáltak Barcson A pécsi Szélkiáltó együttes adott nagy sikerű koncertet a barcsi művelődési házban. A csapat megzenésített versekből összeállí­tott műsora nagy sikert aratott. A koncert a barcsi tavaszi fesz­tivál részeként került a barcsi közönség elé. Vetésre készülnek Babócsán Zab és borsó vetésére készülnek a babócsai Határőr szö­vetkezetben. A hét esős időjárása késleltette kissé a munkát, a borús napokat arra használták fel, hogy elvégezzék a szükséges javításokat, felkészítsék a tavaszi munkára a gépeket. Évente 30 mil­lió forintot költenek a gépeikre, az idén tavaszig ebből tízmillió forint ment el a javításokra, az al­katrészekre, új gépek vásárlására. Van miből költeniük, hiszen tavaly 350 millió forint árbevétellel zárt a Bolhó, Somogyaracs, Babócsa és Rinyáújnép népének munkát adó, 3500 hektáron gazdál­kodó szövetkezet. Képünkön az IH 6200-as gabonavetőgép karbantartását végzik a szövetkezet szakemberei. A gépet tavaly ősszel vették mintegy 5 millió forintért. fotó: nagy László Többszöri nekifutásra megegyezett a három falu önkormányzata Szűkre szabott iskolapénz Többszöri nekifutásra sikerült megegyeznie a három falunak - Vízvárnak, Heresznyének és Bélavárnak - a közös fenntartású általános iskola finanszírozásáról. Abban egyet értettek vala­mennyi településnek a vezetői: hogy a pénz nem elég, így meg­lehetősen szűkre kell szabniuk az iskola pénzét. Több mint 29 millió forintot kért erre az évre a vízvári is­kola, az állami normatívával együtt értve ezt az összeget — mondta Bállá Róbert jegyző. — A falvak ennél kétmillióval ke­vesebbet szavaztak meg az in­tézménynek. Eszerint egy gyermek iskoláztatása és nap­közi ellátása 239 ezer forintba kerül szintén a normatívát is be­leértve. Az összeget a vízvári és heresznyei önkormányzat vál­lalta, a bélaváriak azonban úgy döntöttek: nekik ez is sok, ők mindössze 225 ezer forintot adnak a gyerekeik után a víz­vári iskolának. — Szívesen adnánk többet is az iskolának, azonban nekünk a falu többi lakójára is gondol­nunk kell — mondta erről Új­falvi Jánosné bélavári polgár- mester. — Huszonhárommillió forintból gazdálkodik az idén a félezer lakosú Bélavár, és en­nek a pénznek nagy része így is a közös fenntartású iskolába vándorol. Emellett azonban idén nekünk költenünk kell jár­dafelújításra, közvilágításra, gázvezetékre is az óvodához és a szolgálati lakáshoz. Azt mindenesetre megígér­tük a vízvári iskolának, hogyha az intézménynek év • közben működési nehézségei támad­nak, Bélavár további összeget utal át számukra. N. L. Nemzetközi művésztelep - alkotók két hétig a Dráva partján Hírét viszik Bélavárnak Nemzetközi alkotótábor otthona lesz Bélavár — erről egyeztek meg a héten az érintettek. A Dráva parti kis faluba a nyáron ti­zenöt képzőművész érkezik két hétre. Valamennyien az Art Camp nemzetközi művész szimpozion tagjai. A művésztelep létrehozását tá­mogatja a bélavári önkormány­zat is. Az ötlet Bemáth Alexander Jenő, budapesti fotóművész fe­jéből pattant ki, aki már több éve ismeri a Dráva-parti falut. Béla- váron vásárolt magának házat, és családjával gyakran látogat el oda. — Elvarázsolt ez a vidék, és mindig is szerettem volna megmutatni a barátaimnak. In­nét ered az alkotótábor gondo­lata — mondja. — S ha már al­kotókat hívunk ide, miért ne köthetnénk össze munkával? Az első lépés egy alapítvány létrehozása, amely pályázhatna a telep támogatásáért. A remények szerint az ideér­kező művészek hírét viszik majd ennek a kis falunak, és remélhe­tőleg hagyományossá válik a bé­lavári alkotótábor. Arról már si­került megegyezni, hogy az itt készült munkákat a somogyi kö­zönség is megnézheti. Egy hó­napon át megtekinthetők lesz­nek Kaposváron. Első alkalommal hazai alko­tók jönnek, de a későbbiekben külföldi művészeket is szeretné­nek ide csábítani. A bélaváriak vállalták, hogy gondoskodnak a művészek elhelyezéséről, igye­keznek számukra megfelelő kö­rülményeket teremteni. A Duna Televízió már jelezte: műsort készítenek az alkotótáborról és az annak otthont adó dél-somo­gyi faluról. N. L. Újabb paritok, játszóterek Korábbi két parkja mellé hét kisebb-nagyobb újabb parkot illetve játszóteret építtetett a berzencei önkormányzat. Elmondható: az elmúlt két év munkájának eredményeként mára az egyik legszebb so­mogyi falu lett Berzence. Fákat és virágokat ültettek, és ültetnek is még, több mint kétmillió forintot költve minderre. A városközpontba virágágyásokat telepítettek, fásítási programba kezdtek, melyre 50 ezer forintot nyert az iskola, s ugyanennyivel szállt be az önkormányzat is. A parkosításban, faülte­tésben a falu közhasznú munkásaira támaszkodtak. Tizenöt állandó közhasznút foglalkoztatnak, és még ezt is keveslik. Most pályáznak támogatásért újabb dolgozók felvételére, száznyolcvan napos időtartamra. N. L. Bolhó összefogott bűnmegelőzésre Bűnmegelőzési csoportot alakítottak a bolhóiak az egyre nagyobb bűnözés visszaszorítására. A dolog fontosságát jelzi, hogy hat- vanan vállalták a feladatot, és azóta is folyamatosan nö­vekszik a csoport létszáma. Tomcsalek Emil a csoport vezetője elmondta: jó kap­csolatuk alakult ki a rend­őrökkel és a határőrökkel. — Megállapodtunk arról, hogy ha igénylik, a civil csoport tagjaival növeljük a rendőrök és határőrök járőreit, s emel­lett rendszeresen járnak az önálló járőreink is. Rádióte­lefonon állandó összekötte­tésben vannak egymással a járőrök. Járjuk a falut, és persze a szőlőhegyet is, hiszen az még inkább veszélyeztetett terület. Különösen figyelünk az egyedül élő idősek portá­ira, és arra is vállalkozunk, hogy ha valaki napokig nincs otthon, abban az időszakban jobban figyelünk a házára. A cél, hogy az itt élők érezzék: nagyobb biztonságban élnek. A frissen alakult szervezet munkáját egyre többen segí­tik: munkájukat támogatja a bolhói önkormányzat, 90 ezer forintot már átutaltak a számlájukra, és további 100 ezer forintra kaptak még ígé­retet. Megállapodást kötöttek a horgászegyesülettel, és ha­sonlót terveznek a babócsai szövetkezettel is. N. L. Négy alapítvány is segíti a kiválókat Csurgón a református gimná­zium tanulóit négy alapítvány is ösztönzi tanulásra; ezeket a nagyhírű iskola egykori diákjai, vagy azoknak a leszármazottai hozták létre. A legrégebbi ala­pítvány Arany Bálint, a kiváló mérnök-politikus nevét viseli - ez az irodalomban, a történe­lemben, illetve a latin nyelvben kiváló teljesítményt elérő tanu­lókat jutalmazza; a dr. Molnár Zoltán nevét viselő ugyancsak jeleseket díjaz, az Oszeszly-ala- pítvány pedig a matematikában, fizikában kitűnőket. Soltra Ala­jos érmet kap az év tanulója, a szegény diákokat a Soltra-ala- pítvány támogatja. A legújabb a Csurgói Öregdiák-szövetség tanulmányi díja: ezt is évente adják ki három tantárgyban a legjobb eredményt előrőknek. Nagyon várnak már az EU-csatlakozásra Somogyudvarhelyen Kevés jut most fejlesztésre Somogyudvarhelyen már nagyon várják az EU-csatlako­zást. Elsősorban a betonüzem dolgozói, akik a megrendelé­sek ugrásszerű növekedését remélik az unióba való belépés­től. Az EU-csatlakozás kapcsán ugyanis szó van arról, hogy a nagyobb településeket el kell látni csatornahálózattal. Betonelemeket is gyártanak a falu széli üzemben A szennyvíz-közműveket te­kintve az ország települései még nagyon is elmaradottak - mondta Pavlovics János, az udvarhelyi Metalloplasztik kft műszaki vezetője. - Mi pedig főleg a szennyvízcsatorna-ak­nák betonelemeit gyártjuk. Nyilvánvalóan jó üzlet lenne, ha települések tucatjain meg­kezdődne a csatornázás. Az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez ez is hozzá tartozik. Azt azonban, amíg a csatornázási láz elkez­dődik, ki kell várni. Ez pedig nem könnyű Somogyudvarhe­lyen sem, ahol a működésre ugyan még futja, de fejlesz­tésre már csak kevés jut.- Valamirevaló fejlesztés ebben az ágazatban tízmillió forintnál kezdődne. Ennyi pénzünk viszont nemigen van ilyen célra. Bár előbb-utóbb meg kell tenni a szükséges fejlesztéseket, különben tíz éven belül végleg lemaradunk a versenyben - mondta a mű­szaki vezető. - Most még a nyolcvanas évek második fel­ének a fejlesztéseiből élünk. Tudjuk, hogy időszerű lenne már a továbblépés. A szennyvízcsatorna-aknák betonelemeiből tavaly nyolc-, száz darabot készítettek. A be­tonelemek mellett laptermé­keket, lefolyócsöveket is gyártanak. Évente 2500-3000 köbméter bányakavicsot és mintegy nyolcszáz-ezer tonna cementet használnak föl. Jelenleg tizenhat somogy- udvarhelyi lakosnak ad mun­kát ez a faluszéli betonüzem. Az emberek azt mondják: jók a fizetések, és biztos kenyér­keresetet jelent, hogy itt dol­gozhatnak. Szombathelytől Keszthelyen át a Duna-parti településekig mintegy százötven kilométer sugarú körből érkeznek a meg­rendelések Somogyudvarhely- re. Próbálkoztak azzal is, hogy betörjenek a horvát piacra is, azonban - mint elmondták - túl nagy letéti díjakat kértek a köz­vetítő cégek. Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents