Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

1998. március 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Tiltás helyett jobbítást Alighanem eltúlzottak a félelmek, amelyek a magyar nyelvet gyengének tartják ahhoz, hogy életben maradjon az egyre erő­sebb idegen nyelvi hatások között. Korábban még nyelvtör­vényt sürgető hangokat is lehetett hallani, ám azóta nyelvészek hada is jól sorakozott a túlzásoktól óvó álláspont mellett. A Magyar Nyelv Hetének kaposvári, országos megnyitóján is el­hangzott, a nyelvet nem olyan erők mozgatják, változtatják, melyek meghátrálnának a paragrafusok szigorától. Nyelvünkben élünk. A kissé átalakított idézet olvasatomban nemcsak azt jelenti, hogy a nyelv nemzeti megmaradás letéte­ményese - persze: az is -, hanem az életünk tükre. Ha egyszer betört hozzák a piacgazdaság az össze multinacionális céggel, akkor lehet-e csodálkozni azon, hogy ragaszkodnak az üzleti siker zálogának vélt, idegenül csengő nevükhöz. Gyermekeink a könyv helyett a videotechnika és a comics világában élnek - egyik sem a magyar művelődéstörténet találmánya, idegen kul­túrát közvetítenek. Nyilvánvaló azonban, hogy nem a tiltás a megoldás, hanem a magyar nyelvet közvetítő értékek időben történő átplántálása. A nyelvművelő-kertész hasonlat mennyivel szebb is, mint a nyelvi rendőrségé, melynek kezében csak a törvény volna a fegyver. Félő, hogy többnyire mindig visszafelé sülne el. Megyei segítséggel keres piacot a Dráva Parkett Melegre váltható hulladékhegyek (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kolber István a mellék- termék hasznosítás megoldá­sában, és a horvát megyékkel való kapcsolatfelvételben is együttműködést ígért. — A megyének érdeke, hogy se­gítse a somogyi cégeket — mondta. — Különösen igaz ez a Dráva Parkett esetében, hi­szen a faipar a megye egyik legfontosabb ágazata, Barcs pedig a somogyi gazdaságfej­lesztés egyik pólusa. Feigli Ferenc elmondta: fontosnak tartja hogy a megye érdeklődik Barcs és a barcsi vállalkozások iránt, hiszen az itt most zajló fejlesztések kö­zött sok olyan van, amelyik el sem kezdődhetett volna a me­gye közreműködése nélkül. A megyei közgyűlés el­nöke ezt követően a Dráva Völgye Középiskolába láto­gatott, és az iskola kollégium­felújításáról tárgyalt a barcsi polgármesterrel. N. L. Meggyógyított műszerek Évente több mint tízezer darab orvosi műszert javítanak és újítanak fel a kaposvári megyei kórház mechanikai műszerészei. Valmennyi osztály és a műtők berendezéseit is ők vizsgálják át. Képünkön a vérnyomásmérőket és a műtétekhez használatos eszközö­ket javítanak fotó: kovács tibor Kaposváron nyitották meg a Magyar Nyelv Hetének rendezvénysorozatát Nyelvművelő program készül A Magyar Nyelv Hetének ka­posvári országos megnyitóján részt vett dr. Grétsy László nyelvész, a TIT Anyanyelvápo^ lók Szövetségének társelnöke is. Elmondta: a magyar nyelvet nemcsak használni és nyűni, hanem ápolni, védeni is kell. Kosztolányi Dezső több mint hat év fél évtizeddel ezelőtti írását idézve kiemelte, a nyelvművelő olyan, mint a ker­tész, akinek kötelessége gyom­lálni és gondozni a természet a csodáit. Azóta viszont más fel­adatai is adódtak a nyelvészek­nek. Folyamatosan kell dolgoz­niuk azon, hogy a nyelv a kommunikáció kifogástalan eszköze legyen. A szervezők nevében dr. Bősze Sándor, a somogyi TIT elnökségi tagja köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, 1967-ben a a tudo­mányos ismeretterjesztő társu­lat rendezte meg először a nyelvi hét eseményeit, országos rendezvénnyé mindez négy év­vel később bővült. Szita Károly kaposvári polgármester köszö­netét fejezte ki, hogy a város a szabadságharc jubileumának 150. évfordulóján rendezheti az eseményt, amit az egész ország figyelemmel kísér. A TIT-et a megnyitón Benkő Loránd országos és dr. Rótt Pál somogyi elnök képviselte. Ezt megelőzően a társulat székhá­zában elnökségi ülést tartottak, ahol Glatz Ferenc jelenlétében Horváth László Árpád igazgató számolt be az elmúlt időszak­ban - a gazdálkodási nehézsé­gek dacára elért - sikerekről és fejlesztésekről. (Balassa) A szavakban tükröződő gondolat Glatz Ferenc: A rossz tiltása helyett a jobbítást ösztönözném A nyelv védelemre szorul: milyen eszközökkel lehet, szabad megvédeni? - kérdeztük Glatz Ferenc akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét?- Én, mint aki nemrég óta ker- tészkedek, már rájöttem arra, hogy inkább trágyázok, mint permetezek: inkább erősítem és táplálom a növényt, mint kemi­káliával próbáljam védeni. El­lene vagyok minden nyelvtör­vénynek, nyelvrendőrségnek, itt Magyarországon, Szlováki­ában, mindenhol a világon. Nem tiltani kell az esetleg ked­vezőtlen jelenségeket, hanem támogatni a kedvezőket. Ha nekem megmagyarázzák az Ipolyságban, hogy miért írják ki egy étteremre, hogy restau­rant vagy sale (és megmagya­rázzák: jönnek a tótok, a len­gyelek, ezt értik, a magyar „ét­termet” pedig nem), akkor az engem nem zavar. Az viszont zavar, ha hivatásos nyelvészek, kulturális funkcionáriusok - nák, -nék-kel beszélnek.- Az idegennyelvi hatásokat miként lehet kordában tartani?- Azt, hogy az országban idegen feliratok vannak, hogy a gyerekek challange-feliratú pó­lókban járnak, az egy borzasztó sznobéria. De ne felejtsük el, hogy Budapest Közép-Európa bevásárlóközpontja lett, és az ideérkezőknek az idegen kife­jezések érthetőbbek, mint a magyarok. A Zimmer Frei nyilván azt jelenti, hogy nem engem akarnak becsábítani, ha­nem a külföldit.- Hányféle köznyelvet beszél a magyar?- Két nyelven beszélünk: az egyik egy érthetetlen szakzsar­gon, amely sajnos leginkább az értelmiségre jellemző, a másik a köznapi, elfogadható nyelv. Ne­kem erről az a véleményem, hogy az nem tud világosan fo­galmazni, akinek nincs rend az agyában. Ezért a nyelvművelést nem beszédművelésnek, hanem gondolkodásművelésnek tartom. Az almáskertek még tűrik a hideget Fagy szüretelt a barackosokban (Folytatás az 1. oldalról) — Biztosítás nélkül ma már nem lehet gyümölcsöt termesz­teni — tette hozzá Gelencsér Jó­zsef. — A biztosítási díj azon­ban magas, sőt ha egy évben fagykárunk van, a következő évben a biztosító még kemé­nyebb feltételeket szab. A kutasi és kiskorpádi almás- kertekben szintén aggódva fi­gyelik az időjárásjelentést, ám ott még nem okozott nagyobb károkat a fagy. Most mielőbb permetezni kellene, hogy az enyhe télen elszaporodott kárte­vőktől megvédhessék a fákat. — Ha marad a hideg, a vi­rágzó barackfák után a bimbózó alma is könnyen elfagyhat — mondta Torma Sándor, az ag­rárkamara tanácsosa. — Ez be­láthatatlan gondot okozhat, hi­szen így vélhetően drágább lesz az idei termés és a gazdák sem tudnának elviselni még egy rossz évet. (Barna) őrjáratot szerveznek a nagyberényi vízért Diákok óvják a falujukat Örökbefogadtak egy patakot, s most a nagyberényi polgármes­teri hivatalhoz fordulnak panasz- szal a helyi általános iskola tanu­lóiból szerveződött Zöld Szív szakkör tagjai amiatt, mert sze­rintük a szeszfőzde ebbe engedi a szennyét. Egy vízvédelmi őtjá­rat során vették észre, hogy az ál­taluk gondozott vízgyűjtő álla­pota erősen kifogásolhatóvá vált. A gyerekek, akik az Életre való plussz nevű országos vetél­kedő döntőjének küszöbére ér­keztek, rendszeresen szerveznek a falujukban élő felnőtteknek — így a saját szüleiknek is — is­mertetőket, előadásokat annak érdekében, hogy az ásott, s egy­mással összeköttetésben álló ku­tak és vízfolyások további szennyeződését megakadályoz­zák. De témául választották már azt is: hogyan lehet egy-egy ház­tartásban takarékoskodni a víz­zel. A gyerekek legutóbb tanúi voltak annak, hogy egy szip­pantó autó a falu határában ürí­tette ki a tartályát. Jelentették ezt az illetékeseknek, akik megkezd­ték a hivatalos eljárást a sofőr el­len. C. A. Szalmabálák égtek Nagykorpádon Több mint kétszázötven nagy körbála szalma égett tegnap délelőtt Kiskorpádon egy kft telephelyén. Ä lán­gokat a kaposvári és a nagy­atádi tűzoltók fékezték meg. Ezt követően a balatonbog- lári ügyeletes egységet ri­asztották egy helyi avartűz- höz, amely a beavatkozás­nak köszönhetően nem oko­zott kárt. Ugyancsak az avar kapott lángra Kaposváron, a Balaton Füszért raktáráru­ház mögött, ahonnan a tűz átteijedt az rt területére. Műanyag ládák váltak a lángok martalékává. Este Nemeskisfaludra riasztották a marcali és a nagyatádi tűzoltóegységeket, ahol az avartűz a közeli fenyveser­dőt veszélyeztette. Díjazott diákok Somogysárdon Mit jelent nekem 1848/49? - ezzel a címmel hirdetett rajzpályázatot a somogy- sárdi Noszlopy Gáspár Álta­lános Iskola. Nívódíjat ka­pott Végh Róbert, első he­lyezést ért el Bogárdi Attila, Semperger Barbara, Elekes Tibor, Apáti Veronika. Az anyanyelvi vetélkedőn Las- sán Petra, Semperger Bar­bara és Tóth Dávid nyerte az első díjat. Az alsótagoza­tos szavalóversenyen Tóth Ramóna és Semperger Bar­bara, a felsősöknél Semper­ger Zsuzsanna és Lassán Mariann (Nagybajom) nyert, Zámbó Balázs külön- díjat kapott. Térségi fórum az iskoláról Iskola az ezredfordulón - az óvodától az érettségiig címmel szervez regionális tanácskozást a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium. A szekszárdi március 25-i fórumra somogyi részt­vevőket is várnak. A So­mogy Megyei Pedagógiai Intézet autóbuszutat szer­vez, az érdeklődő pedagó­gusok, diákok, iskolaszékek tagjai, diákönkormányzatok és fenntartók képviselői holnapig jelentkezhetnek. Diákversmondók Tabon A tabi Zichy művelődési ház első ízben hirdetett a há­rom iskola felsőtagozatosai részére szavalóversenyt. Két kategóriában 43 iskolás versenyzett: első lett Szen­tesi Gábor 6. és Pintér Niko­lett 7. osztályos diák, mind­ketten a 2. számú iskolából. Húsvét előtt zuhan a felvásárlási ár Dugul a báránypiac Az élő bárány felvásárlási ára várhatóan messze alatta marad annak, mint amire a somogyi juhászok előzetesen számíthat­tak. Ez sok gazdát hozhat ne­héz helyzetbe. Az eddigi tár­gyalások alapján, a húsz és hu­szonnégy kilogramm közötti állatok minden egyes kilójáért száz forinttal adnak majd keve­sebbet, mint tavaly karácsony­kor. E szerint a húsvéti bárány- dömping idején jó ha hatszáz forintért veszik majd át a két- három hónapos állatok kilóját. Nem ez az egyetlen gond azonban a bárányokkal. Az Eu­rópai Unió országaiban ugyanis elsőként a spanyol pia­con felhalmozódott bárányo­kon szeretnének túladni, így félő, hogy a magyar gazdáknak csak kevesebb kamionyi szál­lítmány indítására lesz lehető­ségük, mint egy évvel koráb­ban. A szállítások várhatóan a jövő héten indulnak, miután a kereskedők a terméktanáccsal egyeztetve a nemzetközi piaci árak alapján a hazai díjtételeket is megszabják. A somogyi gaz­dák a bárányhúst szinte kizáró­lag Olaszországba exportálják, így a megyében már visszatérő vendégnek számítanak azok az olasz kereskedők, akik húsvét előtt várhatóan nagyon finnyá­sak és gátlástalanul alkudozók lesznek, ám az átvétel helyszí­nén készpénzben fizetnek. A terméktanács felmérése szerint egyébként hazánkban egymillió anyaállatot tartanak. Ez csaknem kétszázezerrel több, mint amit legutóbb re­gisztráltak és nem sokkal keve­sebb, mint amennyit a hazai földterületek elbírnak. A me­gyében azonban már nem lehet számottevő növekedéssel szá­molni. Különösen akkor nem, ha a húsvét előtti értékesítési bizonytalanságok később sem csillapulnak. Ugyanakkor a somogyi ju­hászok bíznak abban, hogy a gyenge húsvéti felvásárlási helyzetet erős nyári piac követi majd és az olaszok augusztusi ünnepére mégis kelendő áru lesz a magyar bárányhús. B. Zs. Pozitív kisugárzás Siófok és Földvár között Indiai mintára gyógyítanának Műszerekkel bizonyítjuk: az országban Siófok és Balatonfóldvár között a legmagasabb a föld pozitív kisugárzása: itt a legnagyobb az esély a betegségek gyors meggyógyítására — állítja Kovács Géza, a magyar tudományos parapszichológiái intézet elnöke. — Ezért tervezzük nemzetközi meditációs és gyógyító központ létrehozását valahol a térségben. — Tárgyaltam a siófoki pol­gármesterrel, aki támogatásáról biztosított bennünket. Jártam In­diában is, ahol egyeztettem az elképzeléseinket, hiszen indiai mintára a világ harmadik ha­sonló intézetét szeretnénk itt meghonosítani. Segítséget ígér­tek ehhez indiai, ausztrál, ameri­kai, angol és orosz szakemberek. Területet szeretnénk kapni, s jó lenne egy nagyobb épület, akkor is, ha elhanyagolt: helyreállíta­nánk saját pénzből, aztán meg­kezdenénk a gyógyító munkát. Mi az orvosokkal közösen dol­gozunk, jelenleg több kisebb központban az országban. Ha Siófokon, vagy térségében létre­jön ez a központ, akkor naponta két-három ezer emberre számí­tunk nem csak országhatáron be­lül, hanem Európából is. A hoz­zánk forduló betegek orvosi pa­pírokkal jönnek, mi megnézzük, hogy mit tudunk segíteni a para­pszichológia eszközeivel. Al­kalmazzuk a spirituális gyógyí­tást, a pszichológiai sebészetet. Rajtam kívül négyen végezhetik ez utóbbit az országban, Euró­pában még néhány angol szak­ember van ilyen és senki más. Engedélyünk van a népjóléti mi­nisztériumtól, s bizonyítani tud­juk: megtörtént, hogy a vakok látni kezdtek, s hogy felkelt a be­tegünk a tolószékből. Nagyon lényeges: szolgáltatásainkért egy fdlér fizetséget sem kérünk. Kovács Béla elmondta, hogy körülnéztek már Balatonföldvár és Tab környékén is. Tapasztal­ták: a föld rezgése, kisugárzása ebben a régióban mindenütt ma­gas. A települések elöljárói ab­ban is egyetértettek, hogy a me­ditációs központ a várható ven­dégforgalmával meghosszabbí­taná a balatoni szezont. (Fónai)

Next

/
Thumbnails
Contents