Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-16 / 63. szám
1998. március 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 7 Téglajegyek a szakácsmúzeum felépítésére Nagyszakácsiban az augusztus elseje előtti héten rendezik meg idén a Királyi szakácsok nyomdokán elnevezésű nemzetközi szakácsversenyt. Az Országos Szakács- és Cukrászszövetség előtte téglajegyeket adott ki - a faluban létesítendő szakácsmúzeum és pihenőház építésének támogatására. A jegyeket 500, 1000 és 5000 forintos címletekben lehet megvásárolni. A falu önkormányzata szeretné, ha 2000-re szakácsoknak nemcsak pihenőháza, hanem utcája is lenne a faluban. Újságot adtak ki az iskolások Buzsákon A buzsáki általános iskola 6-7. osztályos tanulói iskolaújság szerkesztésébe kezdtek. A hatoldalas kiadvány a hét végén jelent meg ötven példányban, és a felét máris eladták. Az iskolások munkáját Jilling Tibomé segíti. Kísérletképpen készült ez az első szám, mivel szeptembertől - a Nat előírásainak megfelelően - médiakultúrát is tanulnak majd a nebulók. A kísérlet jól sikerült, az első számot feltehetően több is követi majd. Tanácskoztak a marcali cukorbetegek A családgondozási központ klubtermében tartották márciusi ösz- szejövetelüket a marcali cukorbetegek. A hét végi talákozón dr. Ledniczki István tartott előadást a cukorbetegség, valamint a szívás érrendszeri megbetegedések kapcsolatáról, dr. Tihanyi Margit pedig a cukorbeteg gyermekek szüleinek adott hasznos tanácsokat. A klub 50 tagja rendszeresen részt vesz ezeken a rendezvényeken. Arról is döntöttek, hogy a következő hónapban ételbemutatón ismerkednek meg a diabetikus konyha újdonságaival. Kétszáztíz tűzhöz riasztott lánglovagok A múlt évi eredményeket értékelték a marcali tűzoltók. A városi parancsnokság 55 tűzoltója 48 települést lát el, s tavaly, mint Koszorú Gábor parancsnok elmondta, 312 esetben riasztották őket. Ebből 240 alkalommal tűzhöz vonultak. Fontos feladat, hogy az önkormányzatok támogatásával folytassák a gépjármű-beszerzést. A tavaly megpályázott tűzoltókocsi néhány héten belül már rendelkezésükre áll. Két és fél hónap alatt 210-szer riasztottak már a marcali tűzoltókat, így megdől a múlt évi rekord. Ezért az idő is okolható: a legtöbb munkát eddig az avartüzek adták. Színes kiadvány térképpel Mesztegnyőről Az én falum Mesztegnyő címmel 24 oldalas, színes füzet jelent meg Mesztegnyőről a helyi honismereti kör gondozásában. A kiadvány magyar, német és angol nyelven kalauzolja a látogatókat Mesztegnyőn és környékén. Térképek és 20 színes fotó segítségével olvasmányosan bemutatja a falu múltját, temészeti és kulturális értékeit, a látnivalókat. A könyv kiadását támogatta a Somogyi idegenforgalom fejlesztéséért alapítvány, a megyei és a községi önkormányzat. A kiadvány megjelenéséhez nagy támogatást nyújtott dr. Suchman Tamás országgyűlési képviselő. Százötvenen varrnak négyféle táskát Három évtizede van hagyománya Marcaliban a bőriparnak. A Marylla Bőrdíszműgyártó és Kereskedelmi Kft üzemében 150 dolgozó készít sport- és utazótáskákat (képünkön), hátizsákokat, márkás női táskákat. Az üzemben német megrendelésre autóba való gyermekülés-huzatokat is varrnak. A társaság tavaly 15 millió forintot költött fejlesztésre. fotó: lang Róbert Az alkotás vágya sarkallja - Új szobrot avattak Mesztegnyőn Csináth Lajos ajándékai A most avatott nagybajszú huszár; mellette Csináth Lajos, az amatőr alkotó fotó: fábos erika A márciusi ünnep alkalmából szobrot avattak Mesztegnyőn. A szigorú 48-as huszár portréját körtefából faragta ki Csináth Lajos, a falu amatőr szobrásza. Ez a huszár már sokadik a sorban; az utóbbi évek nemzeti ünnepein Csináth Lajos rendszeresen új alkotásokkal örvendeztette meg a közössége. Az alkotás vágya ugyanis legalább annyira ösztönzi, mint az ajándékozás öröme.- Nem tudom eldönteni,hogy akkor érzem-e magam jobban, amikor készül s újabb részletek jönnek elő, vagy amikor látom, hogy tetszik, s örülnek neki az emberek. Mindkettő csodálatos érzés - vallja Csináth Lajos. - Mindig közösségi ember voltam. Több mint tíz évig voltam tagja a táncegyüttesnek, aztán a lányom révén megint kikötöttem a honismereti körben. A faragás is így kezdődött. Egyik nyári táborban szóba került, hogy kellene az udvarba egy szobor. Dobber Ferenc barátom szép kis dobozokat szokott faragni. Mondtam neki, faragja a virágokat, én meg majd amit tudok. Hát így készült el - négy éve - az első alkotás. Azóta Jelentősen nőtt a közmunkában foglalkoztatottak száma Marcali környékén. Ez annak is köszönhető, hogy jóval több a pályázati lehetőség az ilyen munkaerő támogatására. Ennek ellenére a Marcali környékén működő vállalkozások és intézmények 1,5 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztatnak most, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A munkaügyi központ szerint hobbi lett belőle. Kisebb-na- gyobb alkotások, néhány szobor. Nagyon szeretem csinálni, és látom a fejlődést is. Bár azt is elárulom: azért van mindig bajusza a férfiaknak, mert így könnyebb kifaragni.- Hogyan születnek az ötletek az alkotásaihoz?- Huszonhárom éve dolgozom éjjeliőrként; van időm gondolkodni. Ha valami az eszembe jut, lerajzolom, továbbgondolom, aztán már csak fa kell hozzá. Legkönnyebb nyárfából faragni, mert az puha fa, nekem mégis inkább a körte a kedvencem.- Drága hobbi lehet ez.- Félre kell tenni a zsebpénzt, az biztos. A szerszámok sem olcsók. A fa valóban sokba kerül, a munka pedig nem forintokban térül meg. ennek oka abban keresendő, hogy a város környéki munkahelyek jelentős részben csak szezonálisan működnek, s ilyenkor az év elején még nincs szükségük a dolgozókra. A statisztikákból az is kiviláglik, hogy az elmúlt időszakban a munkanélküliek arányát sikerült tíz százalék alá szorítani. Ez annak köszönhető, hogy Marcali és környékén, valamint LengyeltótiSokszor kapok fát úgy, hogy no, ebből csináljál valamit. Ehhez a huszárhoz például Linha Teréz ajánlotta fel a körtefát. Elkészült. Azt vallom, hogy attól lesz jobb ez a falu, ha mindenki hozzáteszi, amihez ért. Én ezt adom, s nagyon büszke vagyok, mikor sokat megért mesztegnyői emberek gratulálnak, megállítanak a szobrok miatt.- Nagyon szereti ezt a falut?- Nagyon. Itt születtem, s így már idestova negyvenhét éve mesztegnyői vagyok. Huszonöt éve házasodtam meg; a leendő feleségemnek annak idején azt mondtam: csak akkor veszem el, ha velem jön Mesztegnyőre. S jött. Nem tudom, ki járt jobban.- További tervei?- Van bőven. Augusztus 20ra is szeretnék faragni valamit. A legnagyobb vágyam az,hogy létrehozzak egy szoborparkot. Sok-sok ajándék lesz ebben a mesztegnyőieknek. Meg nekem is. Fábos Erika ban az elmúlt években növekedett az ipari termelés. Tieke Miklósnak, a marcali munkaügyi kirendeltség vezetőjének véleménye az: a marcali munkanélküliek jóval könnyebben találnak munkát a környéken lakóknál. Legnehezebb a kis települések lakóinak, akiknek a falujában nincs semmi munka, s a bejárás, a közlekedési gondok is jelentősen megnehezítik a helyzetüket. Pályázat segítséggel Vámos új útja A 15 milliós kerékpárút költségének 80 százalékát szeretné pályázaton megszerezni Somogyvámos. így négy kilométer hosszú úthoz jutna, s ez csak hárommillió forintjába kerülne. Hanzel László polgármester arra számít: a krisna-tudatú hívők két kilométer hosszú utat építenek. Somogy vámoson évente 15 ezer ember fordul meg, így nem mindegy, milyenek az utak. A beruházás legkorábban a nyár elején kezdődhet. Romló közbiztonság Nemesdéd panasza Közmeghallgatást tartottak a hét végén Nemesdéden. Csaknem százan vettek részt ezen. A közbiztonságról volt szó. Dr. Suchman Tamás meghívására dr.Gergő Károly marcali rendőr- kapitány is eljött Dédre, megnyugtatni a falusiakat. Nemesdéd a böhönyei rendőrőrs illetékességi területe; nyolc rendőr és két nyomozó látja el a szolgálatot. Az őrshöz tartozó nyolc településen hatezer ember él. Tavaly 210 bűncselekmény történt, ebből 38 Nemesdéden. A közmeghallgatáson kiderült: az embereket leginkább a tolvajlá- sok háborítják fel, ezek szinte mindennaposak. Viszik a terményt, de betörtek több házhoz is. Dr. Gergő Károly statisztikákat elemezve elmondta: az életszínvonal romlása okozza a megélhetési bűnözést, s ez - a lakosság összetétele miatt - Nemesdéden is tapasztalható. S bűncselekmény gyaníthatóan az idén sem lesz kevesebb. De nem mindegy, milyen bűnözéssel kell együtt élni. Ami biztató: a kapitányság hároméves közbiztonsági programtervében szerepel a böhönyei őrs létszámának megduplázása. Ez pedig azt is jelenti, hogy a mostani két nap helyett négyet töltenek majd a faluban a rendőrök. Tompa Mihály a polgárőrség tagja a hathatósabb együttműködést sürgette, s azt kérte az önkormányzattól: támogassa a 15 tagú csapat munkáját. Ezt Radanics László polgármester megígérte, és az országgyűlési képviselő is. Koronczai Miklós, a böhönyei rendőr őrs parancsnoka felajánlotta, hogy jogi és gyakorlati tanácsokkal segítik a polgárőröket a minél gyorsabb és törvényes fellépés érdekében. (Fábos) Közmunkások számos gonddal Csinosítj ák-építik a csisztai fürdőt Nagy beruházással készülnek a szezonra Csisztán. Ennek eredményeként megújítják a híres fürdő homlokzatát. A csaknem húszmillió forintos beruházás eredményeként a régi pavilonok helyére új pénztár, főbejárat kerül, és egységes kiszolgáló létesítmények is, hogy májustól pihenésre csalogassák a vendégeket. Molnár István vállalkozó beruházását a buzsáki önkormányzat is támogatja. A falu és a vállalkozó közös pályázatot nyújtott be a fürdő hidegvizes ellátására. Csisztapusztán egyébként évente csaknem harmincezer, többnyire visszatérő turista - nagy részük külföldi - fordul meg. A fejlesztéstől a vendégek számának növekedését is várják Csisztapusztán. Gazdák gondja - A szövetkezet elnöke piacot és támogatást remél Vetésre készül Pusztakovácsi Az enyhe tél kedvezett a száraz ősz azonban komoly károkat okozott Pusztakovácsiban; a szövetkezetnek a csapadék hiány miatt 20 hektár tritikálét kellett kiszántani a homokos talajból. A mezőgazdasági szövetkezetben most a talajelőkészítésen dolgoznak. A vetést április elején kezdik, először a mustármag kerül földbe. Felkészítették az erőgépeket a tavaszi munkákra- A munkák megfelelő ütemben zajlanak. A munkaképek nagyjavításával időben végeztek és a talajt is megfelelően előkészítettük. A mustármag után napraforgót és kukoricát vetünk.- mondta Berend Ferenc, a pusztakovácsi mező- gazdasági szövetkezet elnöke. - A növénytermesztésen kívül állatokkal is foglalkozunk, bár jóval kevesebb van belőlük, mint évekkel ezelőtt. Az állatállomány most 600 szarvasmarha és 1200 disznó, körülbelül fele a valamikorinak. Tevékenységünk nagyobb része ma már a szolgáltatás. Jelentős bevételeink származnak a bérszántásból, a szárításból és a tápkeverésből. Több lábon kell állni a mező- gazdaságban is, és ma már nemcsak a javak megtermeléséhez, hanem az értékesítéshez is érteni kell. Az időszerű szántóföldi tevékenység mellett megkezdték a piacok felkutatását. Jelentős munkát jelent az is, hogy a keverői tevékenységhez megfelelő vásárlókat találjanak, mivel a korábbi baranyai piac elveszett. Az évek óta 70 embert foglalkoztató szövetkezetnek a legnagyobb tehertételt a földek bérleti díjának megfizetése okozza. 2400 hektárnyi területet bérelnek a gazdálkodáshoz. Berend Ferenc véleménye az: az agrárium fejlődését az erős falu jelentené.- Most Kaposvártól Budapestig postázzuk a bérleti díjat a tulajdonosoknak. A magyar mezőgazdaság akkor áll majd lábra, ha nem spekulációból vásárolnak földet; ha a falu vissza- szerzi a rangját. Ha majd az vesz földet, aki gazdálkodni is akar. Az európai csatlakozáshoz erős mezőgazdaság kell. Megfelelő támogatási rendszerre volna szükség, hogy ne az életben maradásért kelljen küzdenünk, hanem végre nyugodtan dolgozhassunk. (Fábos)
