Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

24 SOMOGYI HÍRLAP LELLEI TÜKÖR 1998. március 14., szombat Nem lesz sátoros piac Lekerült a napirendről a sátoros piac terve, mondta Szűcs László polgármester. A felszámolt ipari szövetkezet területén épített, a Fortuna környék kiemelt kereskedelmi központjához méltó kereskedelmi létesítményekhez járul csak hozzá az ön- kormányzat. Stációk Erdélyből Polgárbarátság Ruszt Sándor Szentegy­háza polgármestere a héten Gödöllőn vett részt a magyar polgármesterek második világtalálkozó­ján. Két éve a megválasz­tása utáni napokban első látogatása szintén a világ- találkozóhoz kötődött. Akkor is, most is Lellén keresztül vezetett az útja. Bár Szentegyházának négy magyarországi part­nere van - Lelle, Boglár, Cegléd és Szarvas -, a pol­gármester állítja, hogy a legszorosabb szálak Bala- tonleiléhez kötődnek. — Nem udvariasságból mondom ezt. Szűcs László polgármester és csapata ki­tűnő diplomata és házigazda is. Mindig jól érezzük ma­gunkat Lellén. Tavaly a szentegyházi nyugdíjasok voltak itt egy hétig, most májusban a leilei időseket várjuk. Szeretnénk megmu­tatni nekik szép tájainkat. Kirándulást szervezünk a Hargitára, a Békás szoros­hoz, a sóbányákhoz és az Anna tóhoz. A tánccsopor­tunk az idén is készül Lei- lére. A februárban a Buda­pesten megrendezett Szé­kely kör találkozón Szen­tegyháza volt a vendég, ott is nagy sikerrel szerepeltünk- mondta. Bodó Levente szentegy­házi szobrász és festőmű­vész neve jól ismert a Bala­ton partján is. Ő készítette az új köztemető ceremónia- termének 14 stációját. A polgármester a héten hozta el az utolsó hármat. Emellett a Kapoli Múzeum és Galé­riában rendezik meg idén a kiváló művész kiállítását. A városi kórus márciusban Látrányba látogat, hiszen a szomszédos község is ápolja az erdélyi barátságot. A Gyermek Filharmónia, amely nevet szerzett Er­délyben, idén is ellátogat magyarországi turnéjának keretében Lellére. Karna­gyukat Haáz Sándort, Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter tün­tette ki a magyar kultúráért végzett tevékenységéért. — Sokat tanultunk Lel­lén. Figyeljük, hogyan mű­ködik a turizmus szerve­zése. Örömmel mondha­tom, hogy nálunk is bein­dult családi csereturizmus mellett a falusi vendéglá­tás. Éppen most számoltuk össze, hogy tavaly 1100 magyarországi turista kere­sett fel bennünket- búcsú­zott a szentegyházi pol­gármester. G. M. A terület részletes rendezési tervének módosítását ennek megfelelően szeretnék elfo­gadni márciusban, ha a szüksé­ges szakhatósági engedélyek és a területi főépítész szakvéle­ménye rendelkezésre áll. Addig semmilyen engedély kiadására nincs lehetőség. Ma valószínűleg mindenki a rendezési terv elfogadására vár a Fortuna környékén, bár más­más okból. Az itt tevékenykedő vállalkozók az elmúlt hetekben adtak hangot tiltakozásuknak, amikor az ingatlan tulajdono­sának szórólapjai megjelentek a városban a fonyódi és siófoki­hoz hasonló pulóver piac létesí­téséről. A képviselők és a vál­lalkozók párbeszédének követ­kezménye a képviselő-testület módosítási javaslata. A határo­zott viták során válhatott egyér­Az idén is ötvenezer tő virágot nevelnek a VÜSZ kertészeté­ben, hogy a város parkjait dí­szítsék. 200 ezer forint értékben kínálnak fel növényeket, hogy a lelleiek ablakába is minél több jusson. Tavaly keveset tudtak eladni, mert a tavaszi jégeső miatti károk pótlására kellettek telművé, hogy a vállalkozók aggályai megalapozottak vol­tak. Kiderül ez azokból a leve­lekből is, amelyeket az elmúlt hónapban kapott az ingatlan új­donsült tulajdonosa. Borsos Jó­zsef a gödöllői Borsos Kft ügy­vezető igazgatója januárban ér­deklődött az építési hatóságnál, hogy létesíthet-e sátras piacot a szövetkezet ingatlanán? Az igenlő válaszra fizette ki a 36 millió forintos vételárat. Már­cius első napjaiban ugyancsak az érvényben lévő részletes rendezési tervre hivatkozva ér­tesítették, hogy nem lehet sátras piacot nyitni. A most hatályos rendezési terv ugyanis egyelőre uszodát jelöl erre az ingatlanra. Az elfogadott módosítás után válik kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi területté. Borsos József egyelőre hiába a palánták. A központot és a Kossuth teret a tavasszal a sió­foki Zöldfok Kertészet parko­sítja, szükség van kiváló szak­embereikre. Ha sikerül az áramszolgáltató társasággal megállapodni, a villanyoszlo­pokra is felfűzik a muskátlit. A virágágyásokban sorra cserélik próbál bármilyen tervezet be­nyújtani a hatósághoz, nem kaphat semmilyen engedélyt. Állítja, hogy nem akarja a bíró­ságon folytatni ezt az ügyet, de elfogadható döntést vár az ön- kormányzattól. A meglévő üzemcsarnokok nem alkalma­sak a felújításra, illetve több tízmillió forintot kellene fordí­tani rájuk. Hajlandó a lebontá­suk után befektetni, a kiemelt kereskedelmi központhoz méltó könnyűszerkezetes pavi­lonokat telepíteni és a szüksé­ges parkolókat megépíteni az ingatlan területén. A belső forgalmat is úgy ala­kítaná ki, hogy az minél ke­vésbé zavarja a Fortuna utca amúgy is zsúfolt közlekedését. Tehát neki is fontossá vált a részletes rendezési terv mie­lőbbi elfogadása, mert csak az­után juthatnak mindenki szá­mára elfogadható kompromi sz- szumos megoldásra. A képvise­lők szintén szeretnék megnyug­tatóan lezárni ezt az ügyet. Gáldonyi Magdolna ki a tőzeget, hogy jó táptalaj le­gyen az ültetéshez. Ä műhe­lyekben már befejezték a köz­téri padok javítását, festését. Több mint ötven vár szépen egymásra rakva, hogy kiszállít­sák az parkokba és az utcákra. Rövidesen végeznek a vízi lejá­rók karbantartásával is. Idősek gondozzák a parkot Rendezett a művelődési ház előtt elterülő hatalmas park. Szorgos kezek gondoskodnak a rendszeres megújulásáról. Az I-es számú Nyugdíjas Egyesület tagjai évek óta felelősséget éreznek ezért a területért. Az önkormányzattal kötött megállapodás szerint vállalták a karbantartását a képviselő-testülettől kapott rendszeres támogatásért cse­rébe. Jobb szívvel költik így a pénzt a rendezvényeik, utazásaik szervezésére, fotó: lang Róbert Virágpompába öltözik a város Egy hétig nem látna partot A csónakok mestere Nem készített két egyforma csónakot FOTÓ: LANG RÓBERT Szertics László harminc évig dolgozott a Balaton Ipari Szövetkezetben, melyet a múlt év végén számoltak fel. Édesapja alapító tagja volt a szövetkezetnek, inasnak vitte magával a fiát. Csónaképítő mesterséget tanult Siófokon. Nem emlékszik, hogy az el­múlt 10-15 évben indult volna ilyen szakmai képzés. Arra viszont igen, hogy legalább ezer csónakot építettek a szö­vetkezetben. A tóparton egyedüli gyártóként valóság­gal elárasztották a vizeket járműveikkel. Az idén lesz még néhány csendesebb hete. Aztán ha az idő jobbra fordul, észbe kapnak az emberek, s mindenkinek azonnal kellene a csónakja. Szeptemberig ki sem dugja a fejét a műhely­ből. A felesége szelíden kor­holja, hogy minden idejét munkával tölti. Büszkesége az a kilencmé­teres kishajó, amit egyik ba­rátjának épített. A Vénusz ne­vet kapta, és turisták fuvaro­zására alkalmas vízi jármű, 18 üléssel. Bő egyévi munkája van benne. Volt aki Mün­chenbe vitte a műhelyében készült csónakot kiállításra. Ilyet már ott sem építenek. Natúr fából csinálta. Á lakko­zást nem merte vállalni, mert nem kapni olyat idehaza, ami kellőképpen időtálló. A va­laha használt Sirály lakk igen jó minőségű volt. — Mitől jó egy csónak? — Ha nem süllyed el - mondja mosolyogva. — Miről lehet megismerni a műhelyéből kikerült csó­nakot? — Két egyformát én sem készítek. Az embernek a ke­zében van a szakma - mutatja - . Én mindent meg tudok csinálni a fából, de egy aszta­losmester nem tud csónakot építeni. Egy jó csónaknak 15- 20 év az élettartama, de a vö­rös fenyőből készült 30-40 évig is szeli a vizet. Látni a kikötőben műanyag hajókat is, ezeket könnyebb karban­tartani, de a fából építettek sokkal kecsesebbek. Két éve hoztak javíttatni egyet, amit még 1978-ban építettünk a szövetkezetben. Majdnem új­ként adták el. — Bízik a vállalkozásá­ban? — Még senki sem panasz­kodott. Egy csónakot sem hoztak vissza. — Van saját hajója? — Eddig még egyet sem tartottam meg. Mindig kellett a pénz valamire. Építkez­tünk. — Mi lenne a leghőbb vá­gya, ha sajátja lenne? — Egy hétig partot sem látnék, az biztos. G. M. Tetőfedő és Építőanyag Szaküzlet Molnár és Társa Bt., Balatonlelle, Rákóczi u. 204. Tel.: 85/354-528 D Jamina, csabai, holland cserépakció-5% a gyári árból □ Csornai hódfarkú cserepek - gyári vevőszolgálat □ Ytong falazóelemek -5% kedvezménnyel □ Balaton tégla,kedvezmény a gyári árból □ Plastmo trapézlemezek átlátszó és áttetsző -5% O Schindler és Velux tetőablakok-5% kedvezménnyel □ Tetőtartozékok teljeskörű választéka (hófogók, tetőfólia stb.) □ Falszigetelési rendszerek, LB Knauf vakolatok □ Műanyag nyílászárók (Kömmerling, Panoráma, Behau profillal) (689! HIRDETŐINK a LELLEI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949 -0S faxszámon. Érdeklődni lehet a 82/311-506-OS telefonon. A LELLEI TÜKÖR legközelebb április 11-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk! A cári tábornok dicsérte az itteniek jószívét és udvariasságát Gyenikin Balatonlellén nyaralt „Anton Ivanovics Denikin (Gyenikin) a cári hadsereg tá­bornoka, a polgárháború alatt az ellenforradalmi csapatok főparancsnoka, megszervezője. Vezetésével indult 1917 nyarán a fehérgárdisták Moszkva elleni hadjárata. Az orosz hadseregtől való vereség után 1920 áprilisában átadva a pa­rancsnokságot Angliába emigrált.” Az 1917-es orosz ellenforra­dalom legnagyobb alakjáról ez olvasható az Új Magyar Lexikonban. Ugyanott to­vábbi sorsáról nem esik szó, pedig magyar, sőt somogyi vonatkozása is van. Az Új Somogy című napi­lap 1924-es évfolyamának egyik szembeötlő címe: De­nikin orosz tábornok kertész­kedik Balatonlellén. Kétszer is elolvasom. Nem tévedés; a fehérek tábornoka, aki — mint az alcímből kiderül — családjával a Balaton mellett időzve írja emlékiratait. „Ritka érdekes vendége van a Balaton somogyi part­ján Lellének. Nem kisebb vi­lághíresség, mint az orosz el­lenforradalom tragikus ve­zére. Két szép fiatal lányával, egy tábornokkal és egy ezre­dessel él a Kalifornia szálló melletti apró villában.” S mint megtudjuk, az öttagú orosz kolónia ritkán érintke­zik a külvilággal. A leilei für­dővendégek sokszor megbá­mulják az ötven év körüli, da­liád tábornokot, amint in- gújjra vetkőzve ás, kapál és öntöz a kertben. „Szellemi munkát is folytat — írta a lap —, a Times ré­szére írja az általa szervezett ellenforradalom történetét a cárizmus bukásának históriá­ját. Az érte kapott honorári­umból tartja el családját”. Kúriózumként említi a tu­dósítás, hogy a tábornokék a legdurvább munkát is maguk végzik. Fát vágnak, a boltból lisztet hordanak, egy alka­lommal pedig a fürdőzők nagy ámulatára az állomásról maguk cipelték haza1 ^ púlyos málhát. A magyar kormány előzé­kenyen négy detektívet bocsá­tott rendelkezésükre, s ezek fölváltva őrzik a kolóniát. Azt is hangsúlyozza, „hogy semmi incidens sem zavarta meg életüket. Denikin jól érzi magát, s dicsérte a lelleiek jó­szívét és udvariasságát.” Hogy meddig éltek Lellén nem tudjuk. Mint ahogy azt sem, hogy mi szél hozta őket Angliából Magyarországra, és éppen a Balaton-parti fürdő­helyre. (Jutási)

Next

/
Thumbnails
Contents