Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-12 / 60. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1998. március 12., csütörtök A felfedezés öröme - Középkori köveket faggatott a régész Díszpolgárát köszönti Segesd Díszpolgári címet adományozott Segesd ön- kormányzata Dr. Magyar Kálmán régésznek. A középkori kövek faggatója az erről szóló oklevelet a március 14-én veszi át a falu ünnepségén.- Mit jelent Magyar Kálmánnak Segesd?- A nagy felfedezés örömét és lehetőségét. A régész számára ennél többet elképzelni is nehéz. 1979 és 1989 között tíz éven át kutathattam a középkori mezőváros nyomai után. Ez volt a legnehezebb terepem, hiszen gyümölcsfák között, kertek végében kellett kutatóárkot ásni. Kezdetben volt némi idegenkedés azzal szemben, amit csinálok, de utóbb megismertek az emberek, s magukénak érezték a munkámat: belenőttem a faluba. A segesdiek megértették, hogy a kertek feldúlása nem öncélú dolog, hanem az ő múltjuk gyökereit keresem. Az egykori királynéi birtok, a mezőváros jelentősége lakóhelyük sorsára is kihatott. Magyar Kálmán szívesen beszél a segesdi ásatásokról. Kutatási eredményeit könyvben is közzé tette. De nem erre a legbüszkébb, hanem arra, hogy Segesd múzeumot kap, s a föld mélyéből előkerült relikviák tárlókba kerülhetnek.- Ezek a kövek a segesdieknek jelentik a legtöbbet, ezért örülök annak, hogy ott tudjuk bemutatni. Amikor 1989-ben befejeztem az ásatásokat, nem köszöntem el a falutól. Már akkor elkezdtük keresni a lehetőségét a múzeum létrehozásának. Most úgy tűnik, hogy valóság lesz belőle, mert nemcsak az épület van meg, hanem a pénz is, ami a kialakításához kell.- Mint régész visszatérne-e Segesdre?- Ha hívnak, s megvannak a feltételek, akkor mindenképpen. Van még mit kutatni. Mi csak Tíz év alatt sem valósult meg az álom Eladó a háromfai kastély Hajdan Háromfa büszkesége volt az egykori vadászkastély; öthatszáz éve építettek, majd százhatvan évvel ezelőtt a Festeticsek úgy alakították át, ahogy mai formájában látható. Illetve látható lehetne, ha felújították volna úgy, ahogy tíz évvel ezelőtt tervezték. A merész elképzelésekből nem lett semmi, a vállalkozó, Mátyás Istvánná azon töri a fejét, hogy felhagy mindennel és elköltözik Háromfáról, a tulajdonos, a Nagyatádi Mezőgazdasági Szövetkezet pedig a legszívesebben eladná a műemlék épületet a hozzá tartozó földdel együtt, akár másfélkétmillió forintért is, ha lenne aki rendbe tenné. Dr. Magyar Kálmán kutatási eredményeinél büszkébb arra, hogy Segesden hamarosan múzeumot rendeznek be fotó: kovács Tibor egy adott területet vizsgáltunk, s ha valaki belegondol, hogy mi minden volt egykor ezen a településen, akkor gyaníthatja, mi mindennek lenne lehetne utána nézni. Nagy Jenő KUTAS ÉS A GÁZVEZETÉK Fórumot tartott tegnap este a Kögáz Rt Kutason; tájékoztatták a lakosságot a közműfejlesztés lehetőségeiről, egyebek között arról, hogy mibe kerül a gázbevezetés, és milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy egyáltalán elkezdődjön a fejlesztés. A találkozó előtt arról kérdeztük a kutasiakat: ha már lenne, bekötnék-e a gázvezetéket az otthonukba? Légrádi Zoltán szobafestő-mázoló: - Öt-tíz évet késtünk a fejlesztéssel. Már akkor be kellett volna kötni Kutast a gázhálózatba, amikor Nagybajomba vitték a vezetéket. Most attól félek, hogy a faluban nem lesz meg a kétharmados többség, amely feltétlenül kell ahhoz, hogy megkezdődjön a fejlesztés. Lengyel Sándor hivatásos vadász: - Mellette vagyok, mert ha nem is lesz olcsóbb a fűtés, mint szénnel vagy fával, mindenképpen kényelmesebb és tisztább ez megoldás. Más kérdés, hogy nem látok esélyt arra, hogy a falu lakóinak hetven százaléka megszavazza; talán negyven-ötven százalék tudja letenni a szükséges pénzt. Nagy kérdés, hogy lesz-e hitel, és a falu átvál- lal-e terheket. Több éve készülnek erre a fejlesztésre, már korábban kellett volna tartalékolni rá. Király János vállalkozó: - Ha most nem lesz fejlesztés, akkor mostanában nem is számíthatunk rá. Mindenképpen a beruházás mellett kell szavazni. Persze tudom, hogy sokaknak gondot jelent a fejlesztési hozzájárulás megfizetése, s az is nagy kérdés, hogy a belegiekkel és a kisbajomiakkal együtt tudjuk megcsinálni vagy nekünk kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni. Pintér József festő-mázoló: - Fogas kérdés, hogy mibe kerül majd a gáz bekötése. Nyilván olcsóbb lesz, ha a többi érintett falu is igent mond. Csak az a baj, hogy Belegben és Kisbajomban is sok a nyugdíjas és a jövedelem nélküli ember, nekik úgyszólván lehetetlen előteremteniük azt a száz-százhúszezer forintot, amit a közműfejlesztéshez egy összegben be kell fizetni. Fábián Józsefné nyugdíjas: - Én bekötném, annak ellenére, hogy kevés a nyugdíjam. De előtte megnézem, hogy ki csinálja ezt a munkát. A kiskorpádiak ugyanis nagyon panaszkodnak, mert náluk silány munkát végeztek. Bálint Zoltánná népművelő: - Ha egy mód lesz rá, valószínűleg akkor is beköttetem, mert a fa és a szén is sokba kerül. Igaz, kazánt kell cserélni, s ahogy számolgatok kétszázezer forint alatt nem fog megállni a fejlesztés. Ha lesz gáz, akkor természetesen a művelődési házat is azzal fűtjük majd. Ott decemberben csinálták meg a fűtést. Szénnel tüzelünk, s külön fűtőt kell alkalmazni. ütárosi Istvánná köztisztviselő: - Az öreg szülőkkel élünk, és ők nem nagyon akarják. Fával fűtünk, cserépkályhában. Nekünk ez éri meg a legjobban, mert a fához olcsón hozzájutunk. Ennek ellenére elmegyünk a fórumra, és meghallgatjuk a javaslatokat. Egyed György polgármester: - Nagy család a miénk, heten élünk együtt. Összeszámoltam, hogy évente kétszázötvenezer forintot fizetünk ki a fűzésre, meg a melegvízre. Kiépítettük a központi fűtést, ha lenne gáz a faluban, akkor csak a kazánt kellene átalakítani. Nem hiszem, hogy többe kerülne, mint a mostani megoldás, amikor fát kell venni és fölhasogatni, meg szenet lapátolni. Ugyanakkor idővel is takarékoskodhat az ember, és kényelmesebb is. Mint polgármester meg azt mondom, hogy a falu értékét növeli minden közműhálózat. Kisbajom kábeltv-t akar Hetvenedik születésnap A patak hídja összeköt Ötvöskónyi polgárai ünnepre készülnek: hetven évvel ezelőtt, 1928 márciusában lett egy község a Rinya patak által elválasztott Ötvös és Kó- nyi. Ha valaki azt hinné, hogy a ma 967 lelket számláló település kálváriája ezzel véget az ért, az bizony téved. 1983 őszén falugyűlést tartottak, s eldöntetett, hogy 1984. január elsejétől Ötvöskónyi Nagyatád városrésze lesz. Sokan voltak, akik hittek abban, hogy a városi polgárság sokat hoz a településnek, de utóbb be kellett látniuk, hogy ez a házasság bizony félre sikerült. 1989 júliusának végén azért mentek az utcára tüntetni az ötvös- kónyiak, hogy ne vegyék el az iskolájukat. 1994-ben pedig helyi népszavazást hirdettek az önállóságért. Mi- kóla Vilmos polgármester azt mondja, hogy még a holt lelkek is urnához járultak. Természetesen a Nagyatádhoz való tartozás mellett voksolva. 1994 mégis változást hozott: az önkormányzati változás után Ötvöskónyi ismét önálló település lett. Azóta sok víz folyt le a Rinyán. S bár az önállóság kisebb fajta csetepatéktól sem volt mentes, ötvöskónyi szépen gyarapodott, felújították az óvodát, most készülnek a konyha felújítására, bevezették a gázt, rendbe tették a játszótereket. Vasárnap erre is emlékeznek, amikor a 48-as kopjafát felavatják a Rinya partján, ott ahol a két falu határa állott, és köszön- ük az éppen hetven éves polgáraikat. Meghívták a falu ünnepére mindazokat, akik valamit is tettek a település jelenéért. Az általános iskolában bemutatják a Hősök könyvét és szólnak azokról a krónikás lapokról is, amelyek megőrizték Ötvöskónyi históriáját. Mondják, van mivel büszkélkedniük. N. J. 1989-ben adtunk hírt először arról, hogy akadt két budapesti vállalkozó, Mátyás Istvánná és Szabó Endre elhatározta, felújítják az épületet, s abban öregek otthonát alakítanak ki, ahol megtermelik maguknak a mindennapi szükségleteiket. „Bizonyos életkor után mind gyakrabban gondolunk szorongva az öregkori magányra, arra, hogy mi lesz ha egyedül maradunk. Mátyás Istvánná és Szabó Endre is így volt vele, ezért elhatározták, hogy öreg napjaikra otthont teremtenek. Olyat, ahol mindig lesz valami teendőjük, s megálmodott birodalmukat megosztják másokkal is” - írtuk kilenc évvel ezelőtt. A két vállalkozó az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatára jött el Háromfára. S bár Mátyásnénak első látásra nem tetszett az épület, a társ unszolásának engedve belevágtak. Karácsonyi gyertyagyújtást ígértek, de abból nem lett semmi. Pontosabban azon a karácsonyi estén valaki egy égő gyertyát tett a korhadozó ablakba. Az önkormányzat hivatalában akták sokasága olvasható a történetről. 1988-ban, tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezet ötven évre szóló bérleti szerződést kötött a vállalkozókkal, melynek egyik pontjaként ők vállalták az épület felújítását, a szövetkezet pedig megígért minden kedvezményes segítséget. A nagy tervekből mindössze a tető készült el. Tíz év óta nem történt más. Horváth István, a szövetkezet elnöke azt mondja, hogy a bérlők három-négyszázezer forinttal és annak kamataival adósak. nem teljesítették vállalásaikat, ezért a bérleti szerződést nem tartják érvényesnek. A faluban azt beszélik, hogy Szabó Endre és fia szórta a pénzt, nem csoda, hogy elfogyott. Mátyásné erről nem szívesen beszél. Azt mondja; a rendszerváltás az oka, hogy nem valósulhatott meg az álom. Azok a cégek, bankok is megszűntek, amelyek támogatásukról biztosították. Eladta velencei nyaralóját, s a műemlékvédelemtől kapott 850 ezer forinttal együtt legalább kétmilliót fordított az épületre. Lehet, hogy így volt, de ebből nem sok minden látszik. A műemlékvédelem munkatársai két évvel ezelőtt megpróbáltak utánajárni, hogy mi történt azzal a pénzzel, amit a helyreállításra adtak. Megdöbbenne látták, hogy a vadászkastély még mindig romokban áll. Mátyásné belefáradt a történetbe. Költözni készül. A szövetkezet pedig vevőt keres. Valakit, akinek nem kell tíz év ahhoz, hogy az épület régi pompájában fogadja vendégeit. Adnák a műemléket és a hozzátartozó földet akár másfél, kétmillió forintért is. Csak legyen már vége a históriának. Nagy Jenő Az idén több fejlesztést tervez a kisbajomi önkormányzat. Ehhez az anyagiak jelentős részét pályázatok elnyerésével akarják biztosítani. Már eddig is többet beadtak.- Régi tervünk válna valóra, ha sikerülne a faluban megépíteni a kábeltévé-hálózatot - mondta Végh Gábor polgár- mester. Kutas, Szabás és Kisbajom közösen valósítaná meg a programot. Nekünk ez a beruházás 3,9 millió forintba kerül, amihez 900 ezer forint az önrész. A többit elnyerhetjük. 1,7 millió forintra adott be az önkormányzat egy másik pályázatot: a védőnői szolgálat elhelyezésének és felszerelésének korszerűsítésére. A falugondnoki pályázatra is jelentkeztek. Kisbajom 39 millió forintos költségvetése nem forráshiányos. Az idén befejezik a községháza rendbe tételét, pár százezer forintból, a járdák karbantartására egymilliót szánnak. Filmesek a kastélyparkban - Kártyaasztal a fa üregében •• Ötvöskónyi büszke hársa Kevesen tudtak róla, de hamarosan ország-világ láthatja. Öt- vöskónyiban, a kastély parkjában van egy nagyon öreg hársfa, amelyről legendák szólnak. Korát a mértéktartó szakemberek is legalább hatszáz évre becsülik. Három napig Ötvöskónyiban forgatott az MTV 1 stábja; a vén hársfát filmezték, hogy a Jelfák című sorozat folytatásában bemutassák. Hihetetlenül idősnek tetszik ez a terebélyes hársfa. Hogy talált rá? - erről kérdeztük a forgatás egyik szünetében Szabados Tamás operatőrt.- Ennek a fának a legkülönlegesebb a formája az általam ismert hatvan-hetven vénséges vén fa közül. Eddig nem tudtunk róla; azt hiszem, az itt élőkön kívül csak az ilyen különlegességek után kutatók ismerik. Még erről soha nem olvastam róla, s eddig nem is láttam ilyet. Ezért valamilyen formában meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az erre járó turisták is látogathassák ezt a csodafát. Szabados Tamás elmondta, hogy eddig tizenhat ritka fáról készítettek filmet. Becslése szerint ez a fa legalább ötszáz éves.- Szabolcsbákán van még egy ehhez hasonló öreg, életképes hársfa, de az az ötvöskónyi famatuzsálemnél - szemmel láthatóan - fiatalabb - mondta az operatőr. S azt is határozottan állította, hogy Magyarországon nincs még egy, amelyiknek a törzse ilyen széles lenne. A tíz méter kerületű, nagy levelű hársról legendák szólnak, s leírásokat is készítettek. Ezek szerint a fa törzsének kerülete 14 méter volt, de az 1950-es években egy tűz alkalmával kigyulladt, s egy része leégett. Hatalmas üregében többen elférnek. A századfordulón asztalt tettek bele, s itt rendeztek kártyapartikat. Ötvöskónyi büszke a ritka és értékes fára, amit várhatóan májusban mutat be a televízió. (Németh) A vén hársfa üregében többen is elférnek FOTÓ: NAGY JENŐ Permeteznek a gyümölcsösben Gyümölcsöseiket féltik a ku- tasi Mezőkert Rt szakemberei. A nyári és téli almások ugyanis az enyhe hőmérsékletű télutón már rügybe borultak. A dolgozók a héten végeztek a metszéssel, most a lehullott faágak összesze- dése és az úgynevezett gallyzúzás ad munkát Kutason és környékén, ezt követően pedig a permetezéssel próbálják semlegesíteni a télen elszaporodott sprórákat és megvédeni a fákat a lisztharmattól. A gazdák egyébként jó termésre számítanak idén. Mint mondják: ha a tavaszi fagy nem viszi el a leendő termést, akkor már nem lehet baj.
