Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-07 / 56. szám

Elhagyott telkeken életveszélyes gödrök Kútba halt a kisfiú A volt malomház kútja két méter széles és legalább nyolc méter mély fotó: lang Róbert — Gyere ide Feri, gyere gyorsan — kiabálták Orsós Ferencnek a kutatók, amikor hajnalban az egyik szenyéri kúthoz értek. A férfi az erdőben egy éjjelen át kereste elveszett fiát, és a kiáltásokat hallva a csalitoson át ro­hant a volt malomházhoz. A kere­sők, Ignácz Gábor és ismerőse tétle­nül álltak a beomlott kút körül. Orsós Ferenc, amikor közelebb ért, akkor látta csak meg tizenkét éves fiát. Üres, halott tekintettel nézett fel lentről, a kút mélyéről. Előző nap délután halt bele a vízbe. Az apja így fogalmazott: mások kapzsisága lett a veszte. A temetésre százak mentek el: ma­gyarok és cigányok. Az egész falu együtt gyászolta a 12 éves cigányfiút, aki nővérével együtt Böhönyére járt iskolába. A család az édesapa rok­kantnyugdíjából, családi pótlékból és az önkormányzattól kapott szociális támogatásból él. — Nem jártam kocsmába, nem mentem a többiekkel, ezért aztán so­kan rossz szemmel néznek rám a fa­luban. Úgy gondolják: élére rakjuk a garast, bőven van megtakarított pén­zünk. Pedig ha csak a fele igaz lenne, annak amit beszélnek az emberek... Orsósék ősszel 30 ezer forintot vet­tek fel az egyik marcali pénzintézet­nél. Ebből a pénzből indították útnak két iskolás gyermeküket. Falu széli kicsi házukat is OTP-részletre vásá­rolták. A kölcsöntörlesztések után másra már nemigen jutott. — Szegény falu ez — kalauzolt vé­gig a településen Balogh József pol­gármester. — Összesen hetvenhét ti­zennyolc évnél fiatalabb gyermek él Szenyéren. Közülük 76 gyermekvé­delmi támogatásra szorul', mert a csa­ládban az egy főre jutó jövedelem még a létminimumot sem éri el. Szenyért megviselte Orsós Robi tragédiája. Erről szólnak a pletykák és hivatalos fórumokon erről tárgyalnak a falu vezetői is. — Robika azon a napon nővére szü­letésnapjára készült — meséli a tör­ténteket lassan formálva a szavakat, merev tekintettel maga elé bámulva az édesapa. — Ötszáz forintot kért tő­lem, hogy bonbont vegyen neki a boltban. — Azt mondta: hóvirágot szed, azzal is megajándékozza. El szokta vinni a kutyáját sétáltatni. Bo­lond egy kutya volt az, állandóan az ember nyakán lógott, nem ment el egy méterre sem. Robika elindult, ta­lán hóvirágért mehetett, azért tért le az útról. A kút környéke azóta is tele van frissen nyílt hóvirággal. Robika eltűnése öt óra után tűnt fel a családnak. Az apa az erdő felé in­dult, nevén szólította, a fiú azonban nem jelentkezett. Az ismerősökkel is Robika keresésére indultak. Besöté­tedett és Orsós Ferenc szólt rend­őröknek. — Tíz-tizenöt perc múlva itt voltak már, amerre mondtam arra vittek, nagyon sokat segítettek. A fiam azonban nem került elő. Pedig ad­digra már nagyon sokan voltunk. Jöt­tek a falúból, zseblámpával kutattuk Robika nyomát. Azzal vigasztaltak, hogy csak eltévedt és leült valahol, sötétben úgysem találjuk. Hajnal öt órakor tértem haza, de hat óra után már újra keresni indultunk. Reggel fél hétkor került elő a holtteste a kútból. A tűzoltók kötéllel ereszkedtek le a kútba, úgy hozták fel a fiút. A rendőr­orvos a helyszínen vizsgálta meg. Megállapítása: Robika vízbe fúlt, úgy halt meg. Az apa ott állt a félredobott káva mellett és végignézte, amint fia holttestét vetkőztetik, vizsgálják. — A kutya máig sincs meg, pedig előtte soha nem kóborolt el. Amikor a rendőrökkel kerestük Robikát, a nyomozókutya szagot fogott. Elveze­tett bennünket több mint egy kilomé­tert a másik dombra. A volt téesz mé­regházig ment és megtorpant. Ott is­mét szagot mutattunk neki, ugyan­azon a nyomon, pontosan ugyanoda ment vissza. Amikor azonban a kúttól harminc méterre állt, akkor nem ér­zett semmit, nem vette észre, hogy a fiam nem messze, ott van a mélyben. Nem mondom, hogy megölték. Sze­retném azonban, ha a tűzoltók kiszí­vatnák a vizet a kútból. Sok a korhadt gerenda és a szemét: lehet, hogy a ku­tya teteme azért nem úszott a fel­színre. Ha azonban nincs ott, akkor tenni kell valamit. Akkor megyek és magam teszek feljelentést a rendőr­ségen ismeretlen tettes ellen, aki meggyilkolta a Robikát. A volt malomház kútja két méter széles és legalább nyolc méter mély. A kút széle mára beomlott, a beton­kávát pedig leemelték a helyéről és a nyílás mellé tették. A házat a nyolc­vanas évek közepéig lakták. A terület tulajdonosa akkor elköltözött, omla­dozó házát pedig eladta bontásra. A polgármester szerint a szenyéri elha­gyott házak többségét egy helybeli vállalkozó bontotta el. A nagyobb ha­szon reményében azonban nem csak a házakat és a melléképületeket, ha­nem a kutak tégláját is kiszedték és eladták. A gödrök egy részét úgy ahogy befedték, gerendákat, ócska aj­tódarabokat tettek rá, ám ezek az évek alatt elkorhadtak, beleomlottak a vízbe. — A héten a kisebbségi önkor­mányzat vezetőjével és az alpolgár­mesterrel végigjártuk az elhagyott telkeket — mondta a polgármester; — Tizenkét hasonlóan veszélyes kutat írtunk fel, de lehet, hogy a gazban még több is van, csak nem vettük észre. A tulajdonosokat kiértesítjük és elrendeljük, hogy temessék be a gödröket. A gond csak az, hogy sok területnek azt sem tudjuk, hogy valójában ki a gazdája. Van olyan föld, amely évente kétszer, három­szor is gazdát cserél. — Ott van a volt téeszmajor — vág közbe a Orsós Ferenc. — A gyerekek focipályát csináltak a magtárból. Nem messze kutak tátonganak, a disznóte­lep emésztőgödreibe szintén belees­het valaki. Szenyéren az eset óta félve lépnek az emberek. A közterületen kutakat lovaskocsi-saroglyával, deszkákkal takarták be. A gaz azonban tartogat­hat még meglepetést, az önkormány­zathoz sorra érkeznek a felderítetlen kutakról a bejelentések. A rendőrség a volt malomház tulajdonosának, vagy a bontást végző vállalkozónak a felelősségét kutatja. Az ügyben tart a vizsgálat, Robikát az édesanyja a mai napig várja haza. Barna Zsolt Mackóban a tízmilliók A somogyi vállalkozók és a bankok féltik a pénzü­ket. A társaságok mindent megtesznek a biztonság érdekében. A védelemre fordított több millió forint nem kidobott pénz, mivel a társaság jó híre legalább olyan fontos, mint a széf­ben őrzött pénz. Akad olyan somogyi pénzinté­zet, amelyik robbanásbiz­tos helyiségben eseten­ként 10-50 millió forintot tárol — tudta meg a Vasár­napi Somogyi Hírlap. Kovács Antal, az OTP Bank Rt megyei igazgatója is csak alapos ellenőrzés után juthat a pénzintézet legfélteltettebb helyisé­gébe, a központi trezorba. A bankszakemberre is ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint bárme­lyik munkatársára. A pénzintézet belső sza­bályzata részletesen rög­zíti, hogy ki és mikor lép­het oda be. Nem véletle­nül, hiszen több tízmillió forintot rejt a titokzatos helyiség. A belépésre jo­gosultak mindig gondosan igazolják magukat, hiába dolgoznak huzamos ideje a cégnél. A speciális azo­nosító kártya mellett más módszert is alkalmaznak az ellenőrzésre. — A pénzt és az érték­papírt különlegesen épí­tett helyen tároljuk — mondta az igazgató. — Rendkívül vastag, fúrás­biztos fal veszi körül a he­lyiséget. Természetesen robbanásbiztos, és még egy erősebb földrengést is kibír. A kisvállalkozók, keres­kedők jóval kevesebbet költenek a biztonságra. Az egyik városkörnyéld ben­zinkút vezetője biztonsági okokból neve mellőzését kérve azt mondta: ha­zánkban egyre gyakrab­ban támadnak meg kutat. Eddig megúszták, igaz, minden tőlük telhetőt megtesznek védelmük ér­dekében. Riasztót szerel­tek föl, s a kutasok szemé­lyi riasztót kaptak. Kapos­váron, a belvárosi üzletek zömét riasztóval szerelték föl. A kirakaton gyakran matrica hívja fel erre a fi­gyelmet. — Bárhová betörhetnek. Csak nem mindegy, hogy mennyi idő alatt jutnak át a védelmi rendszeren — vélekedett Jó László, a ka­posvári Nefrit óra- és ék­szer szalon tulajdonosa. Semmit nem bíz a vélet­lenre. Több százezer fo­rint értékű elektromos ri­asztó hálózat működik a boltban. Riasztás esetén biztonsági őrök veszik kö­rül az épületet. A kirakat­üveget betörés elleni spe­ciális fólia védi, s bankrá­csot is felszereltek. Persze így is előfordult már né­hányszor, hogy hívatlan vendégek próbálkoztak. Eddig sikertelenül. Harsányi Miklós Újkori luxusházak Somogybán Somogybán szaporodnak a pazarul berendezett luxus­házak. A legújabb kori kastélyok zöme a Balaton par­ton épült; a listán Siófok áll az élen. Az elegáns házakat befutott vállalkozók, sikeres üzletem­berek építtetik. Egyed Tibor Ybl-díjas kaposvári építész azt mondja: a kilencvenes évek elején új divat kezdődött: a kastélyszerű, toronnyal, csú­csokkal tűzdelt épületek iránt hihetetlenül megnőtt az igény. A két-három szintes házban gyakran 4-6 szoba kap helyet. A mélygarázst eleve úgy mére­tezik, hogy 2-3 autó elférjen benne. Az alsó szinten ott a szauna vagy borospince. Eset­leg mind a kettő. A szobák, belső terek burkolásához ne­mes anyagokat használnak; különösen a márványt kedve­lik. Kedvenc szín a fehér, a zöld és a világosbarna. Egyed Tibor szerint fontos, hogy a megbízó és az építész az elején tisztázza: az adott te­rületre milyen stílusú ház illik. — A „kastélyos-időszak” lassan lecseng. Sokan rájöttek, hogy az átlagos méretű városi telekre nem illik hivalkodó pa­lota. Belül sem praktikus a sok kiugró, torony, hiszen ezt ne­hezen lehet kihasználni. Aki nagy alapterületű házat épít mostanában, elsősorban szel- lős, jól tagolt szobára, teremre vágyik. Újból divat lett az egy­szerűség. Somogybán Kaposvár mel­lett most a Balaton part a leg­népszerűbb. Horváth József, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója ezt ada­tokkal támasztja alá: tavaly 258, legalább négy szobás házat építettek megyénkben. Ebből száz négy és fél szobás volt, s 29 dupla komfortos. Mindegyikben legalább két fürdőszoba kapott helyet. Többségük legalább két szin­tes. A 29 dupla komfortos épületből tízet Siófokon, hármat Kaposváron, ugyan­ennyit Barcson húztak fel. A többit más balatoni települé­seken. (Harsányi) A Fundamenta és a takarékszövetkezetek közös akciója Most nyisson lakossági folyószámlát és most kössön Fundamenta lakás-előtakarékossági szerződést! A részletekről érdeklődjön munkatársunknál! Balatonföldvár és Vidéke, Balatonszárszó és Vidéke, Barcs és Vidéke, Kéthely és Vidéke, Nagyatád és Vidéke, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezeteknél Együtt a takarék- szövetkezetekkel Fundamenta Alap, amelyre építhet A Fundamenta és a takarékszövetkezetek közös akciója Most nyisson lakossági folyószámlát és most kössön Fundamenta lakás-előtakarékossági szerződést! A részletekről érdeklődjön munkatársunknál! Böhönye és Vidéke, Csurgó és Vidéke, Igái és Vidéke, Karád és Vidéke, Nagyberki és Vidéke, Öreglak és Vidéke Takarékszövetkezeteknél Együtt a takarék- szövetkezetekkel Fundamenta Alap, amelyre építhet (73405)

Next

/
Thumbnails
Contents