Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
FOTÓK: FEB/GAMMA K islány a vadonban Tippi, Maugli mai hugicája Namíbiában született 1990. június 4-én. Azt, hogy a francia kislány Afrika gyermeke lett, annak köszönheti, hogy szülei filmesek, akik csaknem másfél évtizede járják a fekete kontinens legvadregényesebb tájait. Tippi alig töltötte be a tizedik hó napot, amikor magabiztosan elindult későbbi barátja, a hatalmas Abu felé. A sokmázsás elefánt viszonozta a kislány bizalmát, s hamarosan legfőbb kísérője, sőt, játszótársa lett. A szülők először el- szörnyedve nézték, ahogyan Abu megragadja ormányával Tippit és az agyarára ülteti, de nyomban kiderült, hogy a gyerek ezen remekül szórakozik. Es még azt sem veszi zokon, ha az elefánt kissé durván a bokorba röpíti. Az afrikai bozótban egy gyerek nehezen talál magához hasonló pajtást; maradtak hát az állatok: a nagy fekete százlábúak, a manguszták és - nem utolsó sorban - a leopárdok. Tippi megtanulta, hogy a vadon lakói más „nyelven” beszélnek és más-más jelekből értenek. A man- gusztákkal nyugodtan lehet a földi lyukakban bújócskázni, de például Jébé a leopárd állandó figyelmet kíván, s nem szabad neki hátat fordítani. Az állatok is megtanulták, hogy a kislány közéjük való, s komolyan kell venni őt. Egy európai kisfiú épp ez utóbbinak köszönheti életét. Történt ugyanis, hogy hancúrozás közben Jébé megsértette a vendéggyerek nyakát. A vér szagára a ragadozó azonnal ugrani készült, s egy pillanat alatt végez is áldozatával, ha Tippi rá nem kiált: „Jébé, megállni!” A bozótlakó afrikai bennszülöttek ugyancsak megtanulták tisztelni a kislányt. Mert míg ők csak a legritkábban másznak fára, Tippi fürgén felkapaszkodik akár a csúcsra is, hogy leszedje az ízes gyümölcsöket. Tippi ma már tud csapdát állítani, ismeri az ehető tojásokat, s tisztában van a dzsungel összes törvényével. Tarzan azonban soha nem válik belőle. Erre vigyáznak a szülei, akik szintén a természet szerelmesei. A HÉT KARIKATÚRÁJA A falu rendőrei A rendőrség hároméves fejlesztési programjának egyik alappillére a rendőrőrsprogram. A koncepció szerint 1998-tól 2002- ig hat új rendőrkapitányságot és 88 új rendőrőrsöt kell létesíteni. A múlt hagyományaira is építkező fejlesztésről dr. Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK közbiztonsági főigazgatója adott tájékoztatást lapunknak. Magyarországon az egységes állami rendőrség a századforduló időszakában jött létre, a rendőrség mellett a csendőrség látta el a falvak és a kisebb települések rendvédelmét. A szolgálat 6-12 fős őrsökből állt. 1929-ben falun 5277 gyalogos és 1157 lovas csendőr teljesített szolgálatot. A második világháború után a megszüntetett csendőrség helyett rendőrőrsöket alakítottak ki. Ezek száma azonban fokozatosan csökkent és helyettük kialakult a körzeti megbízotti szolgálat. A központosító törekvések a rendőrséget is érintették: megkezdődött a községi rendőrőrsök fokozatos felszámolása. 1962-ben egyetlen paranccsal 12 megyében 48 községi őrs szűnt meg. Ennek következtében 1971-re mindössze 29 rendőrőrs maradt, és a községek egyre inkább rendőri ellenőrzés nélkül maradtak. Mindez nem vált a közbiztonság hasznára, nem szolgálta a felderítések eredményességét, s a rendőrség lakossági kapcsolatai is meglazultak. A rendszerváltás és az önkormányzatok kialakulása meggyorsította a rendőrőrsök újjászervezésének folyamatát. Az önkormányzatok jelentős része anyagi áldozatot is vállal az új szervezet kialakítása érdekében. Az 1996-ban kinevezett rendőri vezetés rendőrőrsprogramja összhangban áll a közösségi rendőrség koncepciójával. E szerint az évezred fordulójára 92 őrsön 1300 új rendőr áll szolgálatba, s tovább bővítik a már meglévő 248 őrsöt is. A fejlesztésben kiemelt szerepet játszik a főváros mellett Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Békés megye közbiztonsági helyzetének javítása. A 2002-ig tartó fejlesztések évente mintegy 12 milliárd forintba kerülnek; a befektetések legkorábban 1999-re éreztethetik hatásukat, mert a már beiskolázott „rendőrtanulók” akkorra állnak szolgálatba. kimondatlanul is igyekszik tudatni a külvilággal: ha valakinek pénze van, annak még nem feltétlenül kell drága kutyakölyköt vásárolni. Az egyik legnevesebb amerikai család fia, a legifjabb John F. Kennedy például jószerivel sohasem mutatkozik fekete-fehér keverék kutyája nélkül. Pedig neki is futná másra, ha akarná. Aki angol buldogot választ, többnyire gyerekpótlékot keres benne. Jane Birkin énekesnő elárulta: kutyája a kisbabákra emlékezteti. A jelzőkutyákat és a házőrzőket a félénk emberek részesítik előnyben. A pszichológusok szerint az eb segítségével szeretnének feltűnni. Hugh Grant színész felesége, Liz asszony éppen ezért testőréül juhászkutyát „szerződtetett”. John F. Kennedy kedvenc korcsával Kutyát gazdájáról Caroline hercegnőtől Hugh Grant feleségéig res díva például törpeuszkárjáért rajong. Madonnának chihuahuája van. A kiskutya - gazdájához hasonlóan - meglehetősen féltékeny természetű, és ha kell, méretét meghazudtolóan erőszakos és támadó is tud lenni. Johnny Hollyday felesége, Laetitia, ritkán látható bozontos szőrű kísérője, a máltai pincsi nélkül. A szemre- való tulajdonosnőben és a kutyában egy dolog szemmel láthatóan közös: mindkettőjüknek dús bozont van a fején. A megfigyelések szerint azok, akik keverék kutyára esküsznek, általában robbanékony jelleműek. Ha a kiválóság kertjében korcs a kutya, az akár tulajdonosa sajátos sznobságára is utalhat. A milliomos a négylábúja révén A kutya sokat elárul gazdája jelleméről - állítja a francia Voici című folyóirat. íme néhány érdekes példa. Caroline monacói hercegnőnek labradorja van. A kutya - fajtájához illően - természetesen játékos, ugyanakkor gazdájához hasonlóan jó társasági lény. Vanessa Paradis énekesnőnek szintén a labrador a kedvence, ha más okból is. Ez a kutyafajta ugyanis manapság egyszerűen divatos. A művésznő is elismerésre vágyik és igyekszik lépést tartani a divattal. Aki apró termetű kutyát vásárol magának, azt szeretné, hogy a hűséges négylábú divatos ruhatára nélkülözhetetlen része legyen. Sharon Stone, a híJó reklámhoz szól a nóta Amerikai szakemberek manapság egyre inkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy a reklámfilmecskékhez főként régi slágereket kell használni, s nem külön e célra szerzett zenedarabokat. Ez a felfogás ugyan tönkreteszi az ilyen zenék komponálásából eddig nagyszerűen profitáló szerzőket, és a tévé is egyre inkább úgy szól, mint a nagyi kedvenc rádióadója, de a reklámok így állítólag sokkal hatásosabbak. Márpedig ez több bevételt jelent, ami a legfontosabb szempont. Az Intel komputercég legújabb reklámjához John Travolta hetvenes évekbeli diszkósikerét, az Életben maradni című nótát „emelte át”. A Burger King megvált nagy műgonddal kicsipkézett salátadalától, és mostanság az Everly Brothers Ébredj fel kicsi Zsuzsi című száma zizeg a hamburgerpogácsa szeletei között. Az ATT telefontársaság Patsy Cline-i hozta vissza a néma feledésből, a Senokot hashajtót viszont James Brown „Jól érzem magam” kezdetű örökzöldjével népszerűsítik... A szakemberek szerint a régi dalok többféle előnnyel rendelkeznek, például nem kell őket „megtanítani” a fogyasztónak. A szürkeállomány homályos zugaiból az első taktusra előbukkannak, és a szép emlékek hullámhosszán ismét kedvező (magyarán: vásárlásra ösztönző) hatást váltanak ki. Mármint azt, hogy ha jó a dal, a termék is biztosan az. S noha egy-egy híres popszám licencjogainak megszerzése nem olcsó mulatság, hiszen egy Beatles-dal akár egymillió dollárba is kerülhet, a reklámozók úgy vélik, még mindig olcsóbb megoldás tízszer leadni egy ilyen reklámfilmet, mint százszor egy új kompozíciót. A Microsoftnál az a határozott vélemény, hogy nem is választhattak volna jobbat a Rolling Stones Start Me Up című dalánál a Windows ‘95 program befuttatásához. A cég a dallal azt a tudat alatti üzenetet sugározta, hogy a termékük izgalmas, ugyanakkor a mindennapi élet részét is képezi. Na persze, Jaggerék dalának „bérleti díja” még csak nem is tizenkétmillió dollárnyit kóstált, ahogy annak idején a lapok hüiedezve megírták, hanem annál is jóval többet! De - állítólag - megérte. Hamisítók reszkessetek! Egy komputerizált toll nyerte el a Brüsszelben rendezett Európai Hírközlési Technológia című kiállítás nagydíját. Az intelligens penna ugyanis nem egyszerűen arra való, hogy számítógépre vigye a kézírást, hanem egy gyakorlott grafológus biztonságával meg is állapítja, hogy a kézjegy hiteles-e. Az apró szerkezet megjegyzi az aláírást, és a toll dőlésszögéből, az írás gyorsulásából, erősségéből csalhatatlanul megállapítja, hogy a szignó valódi-e, így kizárja a hamisítás lehetőségét. A szakemberek szerint a komputerizált toll hamarosan nélkülözhetetlen eszközzé válik az Interneten kötött szerződések és pénzügyi tranzakciók hitelesítésében. I Öleb Madonna karjaiban