Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

1998. február 6., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 9 Horgászbotnak álcázva vitték a fegyvereket Csempészúton Darányból A jó szándék pénz nélkül nagyon kevés Sok gazda közt elvész a tájház Mindmáig rendezetlen a helyzete a lakócsai tájház­nak, és a sok gazda között lassan elveszni látszik az épület. Hosszú ideig azt sem lehetett nyomon követni, hogy egyáltalán ki a tulaj­donos. Állami tulajdonból a lakóépület átkerült a So­mogy Megyei Múzeumhoz, azaz ennek gazdájához a megyei önkormányzathoz. A telek viszont a falué maradt. Ugyanakkor a házban talál­ható gyűjtemény a barcsi Dráva Múzeumé. — Jelenleg a táj ház a megyei múzeumé, a fenntartása a la­kócsai önkormányzat feladata, s továbbra is a Dráva Múzeum kiállítási anyaga található benne — tudjuk Orzsi Zoltán­tól, a barcsi múzeum igazgató­jától. — A házban a húszas évek szegényparaszti világát idéző, az itt éló' horvátság múltját bemutató néprajzi A tengely törő út felújítása kerülne a legtöbbe Tótújfalu jól takarékoskodott Jól spórolt idáig Tótújfalu, másfél millió forint pénzmarad­vánnyal zárták a múlt évet. A pénznek persze idén több helye is lenne: így a művelődési ház felújítása körülbelül félmillió forinttal apasztja majd a falu pénztárcáját, és a Tótúj- falu-Lakócsa közötti út rendbe tételére is szívesen fordíta­nának pénzt az itteniek. A tájház állapota magáért beszél gyűjtemény látható. A prob­léma az, hogy a tájháznak va­lóban nincs igazi gazdája. Fenntartói vannak, akiknél megvan ugyan a jó szándék, pénz azonban nem társul hozzá. Enélkül pedig nem tudnak mit kezdeni a létesít­ménnyel. A tájház sorsa el­szomorító. Se propagandája, se programja, az épület meg közben csak romlik. N. L.- A börtönbüntetésemből há­rom hónapot már eló'zetesben leültem, a hátralévő időt - te­kintettel az ünnepekre elhalasz­tották - mondta Zajgár Attila, akit fegyverrel való visszaélés miatt ítélt el a bíróság. Arra a bizonyos napra jól emlékszik: - Horgászfelszere­lésnek álcázva vittük fel a fegyvereket és a robbanószere­ket vonaton. Tréningruhában voltam, hogy még hitelesebb­nek tűnjön a dolog. A Déli pá­lyaudvarról taxival mentünk tovább. A rendőrségi jelentés­ben is az áll, hogy közúti ellen­őrzés során egy taxiban fogtak el, véletlenül. Ez azonban nem igaz. A Gyula lakása előtt a lépcsőháznál vártak ránk. Nem tudjuk, hogy kitől ment a füles a rendőröknek, de tény, hogy tudtak rólunk, biztosra mentek. A két fiatalember a fegyve­reket és a robbanóanyagot egy jugoszláv állampolgártól kapta, akinek Zajgár Attila csak a be­cenevét ismeri. Százezer forin­tot adtak előlegként, 220 ezer járt volna még a beszerzőnek értékesítés után.- Amikor én a dologról elő­ször hallottam, a fegyverek már Darányban voltak, egy garázs­ban. Akkor szólt a Gyula, hogy menni kell - emlékszik Attila. - Gyula tartozott valakinek, és megfenyegették, így kevered­Ifjúsági klubot kaptak a da­rányi fiatalok. A klubhelysé­get a falu művelődési házá­ban alakították ki számukra, és már birtokba is vették a te­lepülés fiataljai. A klubot a falu fiataljai járták ki maguknak, hosszú ideje ost­romolva a képviselő-testületet egy olyan helyiségért, ahol kulturált körülmények között találkozhatnának. Petíciót is benyújtottak ebben a témában a darányi képviselő-testület­nek. — A fiatalok egy csoportja kezdeményezte a falu képvi­selő-testületénél, hogy hozza­nak létre számukra egy ifjú­sági klubot, ahol rendszeresen találkozhatnak. A testület vevő volt az elképzelésre, annak el­lenére, hogy hasonló lehetősé­get korábban már adott a falu fiataljainak. Akkor nem éltek megfelelően ezzel. Most azzal a a kikötéssel mentünk bele a dologba, hogy az építkezésben a fiatalok is közreműködnek — mondta el Villányi László tünk bele. Én segítettem neki, mert régóta jóban vagyunk. A megrendelők szerveztek le mindent, nekünk csak az volt a dolgunk, hogy a határszélről fölszállítsuk a robbanóanyagot és a fegyvereket a fővárosba. Korábban nem volt hasonló ügyünk. Erős büntetlen előé­letű, én pedig csak verekedés, diszkóbalhé miatt voltam bün­tetve. Sokat elárul a történetben játszott szerepünkről, hogy na­gyon enyhe büntetést kaptunk. Efféle cselekményért 2-5 évet szoktak kiszabni. Az idő tájt, mikor a két fia­talembert elfogták, már javában tartott a fővárosi robbantásso­rozat. Nem nehéz kitalálni, mi­hez kellettek a robbanószerek és fegyverek a megrendelőnek, akit egyébként jelenleg ember­rablás alapos gyanújával tart fogva a fővárosi rendőrség. A fegyverkereskedelem a szá­mára már csak hab volt a tortán.- Amikor anyám megtudta, hogy mibe keveredtem, össze­omlott - mondta a darányi fia­talember. - Most sem könnyű itthon, pedig a legtöbb ember tapintatosan hallgat, nem kér­dez semmit. Ha néha mégis megkérdezik a kíváncsibbak, hogy mi volt, én mindig elhárí­tom. Tudomásul vették, hogy nem akarok róla beszélni. Bé­kén hagynak. N. L. darányi polgármester. — A művelődési házunkban a tető­tér beépítése révén sikerült he­lyet kialakítani a fiatalok szá­mára. A nemrég befejeződött átalakításnak a fiatalok ígére­tükhöz híven szorgalmas ré­szesei voltak. Az átalakítási munkák több mint 200 ezer fo­rintjába kerültek a falunak. A darányi ifjúsági klubot nemrég avatták föl, és a klub egyik helységét már be is lak­ták a darányi kamaszok. Be is rendezték, tévéjük már van, zenegépet is hamarosan sze­reznek a helységbe. A polgármestertől tudjuk: a település idei költségvetésébe félmillió forintos támogatást terveztek az ifjúsági klub szá­mára. Ennek elfogadása azon­ban még hátra van. Ez az ösz- szeg elegendő lenne a klub működtetésére és fejleszté­sére. Annál is inkább, mert a fiatalok úgy tervezik, hogy tagdíjakkal is kiegészítik majd ezt a félmillió forintot, és szorgalmasan pályáznak is támogatásért. N. L.- A művelődési házat, amelyben az önkormányzat otthona is van, már tavaly föl akartuk újítani, az út rendbe­hozása pedig még régibb óha­junk. Ez utóbbival azonban magunkra maradtunk, sem a szövetkezet, sem a többi falu nem támogat bennünket - mondta Schutzmann István polgármester. - Az út helyre­állítása körülbelül másfélmil­lió forintba kerülne, azonban ezt mi egyedül nem tudjuk vállalni. Pedig a felújítása szükséges lenne. Maga is La- kócsa felől jött, akkor látta, milyen rossz az út. Tengelytö­réssel számolhat az, aki erre merészkedik. Ugyanakkor muszáj használnunk, hogy ne potonyi kerülővel jussunk La­kócsára. Lakócsa a központ, ott van a körjegyzőség, a kö­zös intézmények, a szövetke­zet, a legtöbb tótújfalusinak gyakran van dolga ott. Az önkormányzat egyéb­ként elkészíttette egy új, az eddiginél rövidebb út építé­sének terveit is. Ennek meg­valósulására azonban még kevesebb esélyük van, hiszen legalább 40 millió forintba kerülne. Mindemellett egy játszótér építésére is költenek a horvát ajkú településen. Tavaly kezdték építeni a volt iskola udvarán, és hamarosan elkészül. N. L. Utat nyert Szentborbás Hárommillió 900 ezer forintot nyert útépítésre a közlekedési minisztérium pályázatán Szentborbás. A pénzből a teme­tőhöz vezető útjukat szeretnék rendbe tenni. A háromszáz mé­teres út persze jóval többe kerül majd, mint amennyit támoga­tásként kaptak. A pályázati pénz körülbelül a kétharmadára lesz elég, a többit a falunak kell hozzátennie. Megterhelő lesz ez a 157 lelkes, és idén 7 millió forintból gazdálkodó kiskö­zségnek, mégis örömmel hoz­záteszik, hiszen a temetői út ál­datlan állapota már régi gond­juk volt. Nem volt halasztható tovább a helyreállítása, hiszen a gyászolók sokszor a szántáson keresztül tudtak csak eljutni a temetőbe. Esőzéskor lehetetlen a kijutás. 230 beadott pályázat­ból mindössze 45 kapott támo­gatást a minisztériumtól. Állástalanok takarékon Előkelő helyet foglalnak el a horvát falvak a munkanélküli statisztikákban. A barcsi és környéki munkanélküliség a 2139 regisztrált állástalannal a legnagyobb a megyében, és országosan is a legrosszabb helyzetű térségek között van ezzel az eredményével. Azon­ban még ezen is túl tesz a horvát ajkú falvak vidéke. Amíg Barcs és környékén át­lagosan 19,5 százalékos a munkanélküliség, addig a horvát falvakban eléri a 23,5 százalékot is. Ami a legrosszabb: ez a szám évek óta alig változik, 1994 óta szinte alig változott ezen a vidéken a munkanélküliek száma. Csupán a munka nélkül lévők összetételében van némi átrendeződés. Tendencia, hogy fogynak a járadékosok, s nő a jövedelempótlósok száma, ami azt jelzi, egyre több munkanélküli számára bizonyul tartósnak ez az álla­pot. Az itt élők közül sokan „ta­karékon” élnek. A családi jöve­delmet a jövedelempótló támo­gatás és alkalmi munkák adják, élelmük nagy hányadát pedig maguk termelik meg. a kiskert­jeikben illetve állattartással. A szakemberek szerint az ok, amiért ez a térség az átlagosnál jóval rosszabb helyzetben van, az, hogy mind Barcstól, mind a baranyai városoktól távol van, a közlekedés körülményes, az utak rosszak, s a határmentére az elmúlt évtizedek politikája miatt nem települt nagyobb munkáltató. Nemzetiségi rendezvénysorozatra készülnek a horvátok Pályázatból élő közösség Összeállította ezévi programját a Drávamenti Horvátok Közös­sége. A négy somogyi és három baranyai horvát falut összekap­csoló szervezet 1990 óta léte­zik, 96 óta van bejegyezve. Fenntartásához a magyaror­szági horvátok országos szer­vezetétől kapnak 800 ezer fo­rintot, de igazából pályázatok révén tudja támogatni a térség­ben a hagyományőrzést, a hor­vát kultúra ápolását. A horvát ajkú falvakat összefogó szerve­zet eredményei alapján szépen él is ezzel a lehetőséggel. — A horvát közösség évente 10-12 rendezvényt szervez és támogat a hét községben — mondta Bunyevácz József a szervezet vezetője. — Prog­ramjainkat befolyásolja pályá­zataink alakulása, azonban az már biztos, hogy a hagyomá­nyossá vált rendezvényeinkre idén is jut pénz. Ebben a hónapban Dráva menti horvát napot tártnak Sellyén. Ezt három éve rend­szeresen megrendezik a sellyei kisebbségi önkormányzattal közösen. Rövidesen Drávasztá­rán is lesz horvát nap, tambura- zenekarok, hagyományőrző csoportok részvételével , és a három horvát iskola — a lakó­csai, a sztárai és a felsőszent- mártoni — versenyét is meg­rendezik. A versenyen a horvát nyelv és a népszokások ismere­téről adnak számot az iskolá­sok. Jut pénze a szervezetnek folklórtábor megrendezésére is horvátországi vendégekkel, drávai hajókirándulással. A most már hagyományos tambu- ratalálkozót ezúttal Drávasztá- rán tartják. N. L. Ifjúsági klub a művelődési házban Újjáépül a közösségi ház Az időjárás eddig kegyes volt a kivitelezőkhöz, a tervezettnél jobban tudtak haladni a leendő lakócsai faluház helyreállításá­val. ígéretük szerint a nyárelőre már elkészülnek a mintegy öt­venmillió forintos beruházással. Jól haladnak a belső átalakítá­sokkal, a nyílászárók cseréjé­vel, bontanivaló pedig szinte már nem is maradt. Több új fal is elkészült már, a tetőfel­újításnak viszont még nem kezdtek neki. Ez nagy munka lesz, szinte az egész tető fel­újításra szorul, és a tetőtér be­építésére is sor kerül. Az épü­let egyik fele beázott, eddig ennek a helyrehozása adta a legtöbb munkát. A beruházás befejeztével több mint ezer négyzetméter hasznos területű közösségi házat kap Lakócsa. Az épüle­tet 48,5 millió forintért hozzák rendbe. A ház rekonstrukció­jára 42,5 millió forintos állami támogatást nyert a falu, hat­millió forintot pedig az ön- kormányzat fordít erre. Az épület korábban egyházi, majd tanácsi tulajdonban volt. A helyreállítást követően helyet kap a közösségi házban egy színházterem, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ki­állítóterme, étkezde, konyha, ifjúsági klub, könyvtár... A ház otthont adhat a horvát nemzetiségi rendezvényeknek. N. L. Ezer négyzetméteres lesz a falu háza A közös intézményeikről döntöttek a képviselők Ot testület egy asztalnál Közös testületi ülést tartott szerdán este öt falu képvise­lőtestülete. Darány, Ist- vándi, Drávatamási, Dráva- gárdony és Kastélyosdombó vezetői a közös fenntartású intézményeik — a darányi iskola, és az óvoda — vala­mint az egészségügyi szol­gáltatások költségvetéséről döntöttek. Bár az intézmények ennek dupláját szerették volna el­érni, a testületek végül is a tavalyihoz képest 13 száza­lékos emelést fogadtak el. Ezt az intézmények jelen­lévő vezetői is elfogadták, annak ellenére, hogy ezzel további nadrágszíj szorításra kényszerülnek, hiszen a 13 százalékos emelés nem éri el az infláció mértékét. A testületek döntése ér­telmében az iskolában egy gyerekre 147 ezer forint jut idén, az óvodában pádig 125 ezer. A fenntartó települések létszámarányosan fizetik a rájuk eső részt. Az öt községből négy — Istvándi, Drávagárdony, Drávatamási és Kastélyos­dombó — közös körjegyző­séget tart fenn. Ők ennek idei költségvetéséről is döntöt­tek. Itt is tizenhárom száza­lékos emelést fogadtak el, ami egyúttal a körjegyzőség költségeinek a további fara­gását jelenti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents