Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-05 / 30. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. február 5., csütörtök Kevesebb már a teher Adót emeltek Betegben Hét éve nem emeltek helyi adót Betegben. Átlagosan 1300 forintot fizetett a lakosság évente építmény- és telekadóként és a szemét- szállításért. Ezenkívül háromezer forint terhelte még - tíz éven át - a családokat, mert fizetniük kellett a vízközmű-fejlesztési hozzájárulást. Ez utóbbi most lejárt, és a képviselő-testület egységesen háromezer forintos kommunális adó bevezetését rendelte el. A megemelt adó ellenére csökkent a családok terhe. Eddig ugyanis 4300 forintot fizettek háztartásonként, most - a megnövelt adó ellenére is - kevesebbet kell leszurkolniuk. Az önkormányzatnak adókból mindössze 600 ezer forint az évi bevétele.- Jelentős pénzt tartalékoltunk az új kút fúrására; évekig gyűjtöttük hozzá a forintokat - mondta Csecsei János polgármester. - Megvalósult, és maradt belőle még csaknem ötmillió forint. Ezt a pénzt is a falu fejlesztésére fordíthatjuk. Nőtt a gyerekek száma is, így jövőre már ötven- négy-ötvenöt diák tanul itthon az alsótagozaton. Hozzájuk fel kell venni egy pedagógust is. A képviselő-testület tagjai most nagy dilemma előtt állnak. Dönteniük kell a jövő héten arról is, hogy megvalósítsák-e amit a lakosság javasolt: a Petőfi utca aszfaltozását. Ez a beruházás ugyanis csaknem hárommillió forintba kerülne az önkormányzatnak. Száz százalék fölötti áron sikerült eladniuk a Dédász- részvényeiket, s ebből 1,7 millió forinthoz jut a falu. Ez is segít nekik az idei elképzelések valóra váltásában. N. I. Folytatásra vár a segesdi krónika A páter, aki követ lett Bozsóky Gerő Pál mindig tanárnak készült fotó: nagy A páter hazajött. Igaz, megint csak néhány napra, mert várta a kiadója, konzultált a lektorral, tárgyalt újabb könyvekről, aztán repülőre ült, mert Párizsban olyan konferenciát tartottak, amelyről rendfőnöke szerint nem hiányozhatott. Közben azért jutott ideje — ha csak néhány órára is —, hogy hazaugorjon szülőfalujába Segesdre, oda ahol sikeres könyve után Bozsóky Pál Gerő ferences pátert díszpolgárra választották. Bozsóky Gerő Pál a megyeházán esküt tett, hogy a megye követeként is hírünket vigye. Meglepett hogy mennyi mindent programjába tudott sűríteni. Pedig már elmúlt hetvenöt esztendős. Nem az évek foglalkoztatják, inkább a munka. — Karácsonyra megjelenik a legújabb magyar nyelvű munkám. A címe: A magyarok útja a pogányságtól a kereszténységig. Párizsban vár a Kapisztrán Szent Jánosról szóló könyv kéziratának gépelése. A francia kiadó sürget, mint ahogy sürgetnek az olaszok is, mert szeretnék lefordítani. Aztán meg kellene írnom Mindszenty életét franciául. És ne feledjem, most beszéltem egy fiatal növendékkel; ő fordítja magyarra, mert eredetileg franciául írtam, az Elnyomástól a szabadságig című munkámat, amely a magyar egyház történetét dolgozza fel az elmúlt évtizedekből. Párizsban nagyon jó kritikát kapott... A rendfőnököm azt mondta, hogy most már ne kezdjek új munkába, mert végre rendezni kellene a jegyzeteimet. Szerinte azok között csak én tudok eligazodni. A segesdi fiúcska, aki tanult Segesden, Csurgón, Nagyatádon, Pannonhalmán és Esztergomban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen, éppen ötven éve lett a Sorbonne diákja, hogy két év múlva, a szerzetes rendek feloszlatását követően durván közöljék vele Magyarország nem tart igényt a szolgálatára. Évtizedekig nem jöhetett haza. Mégis írt magyarul is, és leginkább a magyarokról. — Mindig bántott, hogy keveset és főleg valótlant tudnak Magyarországról. Emlékszem megjelent Párizsban az is hogy megérdemelte ez az ország a büntetését, mert polgárainak nyolcvan százaléka fasiszta volt. Ha nyugaton ma megkérdezünk valakit, akkor a cigányzenét meg a tokaji bort ismeri. Ezért nem jöttem még haza. Ezt az országot, ezt a megyét és a rendemet ma Párizsban jobban tudom szolgálni, mint itthon. Sok még a tennivalónk. Tornyos Kálmán, a ferences tartomány főnöke mindig azt mondja neki, hogy Párizsból Budapestre fizeti az útját, de vissza soha. Tudom, csak tréfálkoznak. — Páter, van még egy nagy adóssága - figyelmeztetem. — A Segesdi krónika? Hát igen, meg kellene írnom a második kötetét. De ahhoz tényleg haza kellene jönni. Nem tudom, hogy hogyan lesz. Én nem akartam Párizsban maradni... Előfordulhat, hogy egyszer itt nagyobb szükség lesz rám. Ha többet tudok tenni itt, mint máshol, akkor hazajövök. Nem zárkózom el előle, nekem nem a siker és a karrier fontos. Nekem az a dolgom, hogy szolgáljam a rendemet, amely felnevelt, és visszaadjam a családomnak és a megyémnek amit kaptam tőle. Nagy Jenő Növekvő bevételek, tervek - Több millió forint jut felújításra is Gáz felé kacsint Nagykorpád Elfogadta költségvetését a nagykorpád! képviselő-testület. Negyvenhétmillió forinttal gazdálkodhat az idén. Jelentős pénztartaléka van, merit minden évben tettek félre a gázbevezetésre. A nagykorpádi önkormányzat korábban elvetette a gáz bevezetésének, a vezeték kiépítésének tervét. Tóth Tibor polgár- mester most azt mondta:- A bevezetés lehetőségét fenntartjuk. Igaz, tavaly már hetvenmillió forintba került volna a vezetékes földgáz kiépítése. Lábod bekötésével azonban közelebb került hozzánk a gerincvezeték is, és erősödtek az anyagi forrásaink is. A lakosság összetétele miatt jelenthet gondot az igénylők - a szükséges hetven százalék - beszervezése. Több felújítást is tervez az idén az önkormányzat. Készek a tervek a kultúrház tetőszerkezetének javítására és a nagyterem szükséges munkáinak az elvégzésére. Erre mintegy 1,5-2 millió forintot költenek. Amint kitavaszodik, elkezdik ezt a munkát. Már csak a simítások vannak hátra a ravatalozónál: a lakkozás, a cserepek beszabása. Az önkormányzat intézményeinek a felújítására is csaknem kétmillió forintot terveztek. Csinosítják is ezeket a középületeket. Szükséges több helyen is a közúti jelzőtáblák cseréje.- Tervbe vettük a járdaépítést és más felújításokat is. Ezek között legjelentősebb a Kossuth utcai, ahol négyszáz méter hosz- szon épülne egymillió forintért új járda - tette hozzá a polgár- mester. - Erre is pályázunk. A régi aszfaltjárdákat is szeretnék megjavíttatni, a Petőfi utca mindkét oldalán. Ez a munka is egymillió forintba kerül. Németh István ÁRAK, GONDOK SOMOGYSZOBON Megkérdeztük somogyszobi olvasóinkat: mi a véleményük a következő napok, hetek kenyér- és húsár-emeléséről? Azt is kérdeztük: hogyan érinti ez a családi kasszát? Horváth István: - Jelentős többletkiadást okoz, hiszen a bérek nem emelkednek olyan mértékben, mint az árak. A család asztalára mindig kell kenyér és tej. Az emberek - köztük mi is - nem tudnak tartalékolni. Csökkentenünk kell a tartós beruházásokat, így kevesebb ruhát, műszaki cikket vásárolunk. Most így lehet csak a családi kassza egyensúlyát fenntartani. Futó János: - Most vágtunk egy disznót, a sonkát tettük félre és kolbászt nem töltöttünk. Ennek az ára most hatszázötven forint, ami lehet, hogy egy hét múlva ezer lesz. Az árak emelkedése nem lepett meg, hiszen szinte mindennap emelkedik valaminek az ára. A kenyér kell a családnak, de szerencsére nem szenvedünk hiányt. Ami kell, azt igyekszünk magunk is megtermelni, de hát ez sok többletmunkával jár. Hóka Sándor: - Az áremelések keményen érintenek bennünket. Az egészségügyben dolgozom, ahol a béremelés még ígéret, az áremelések viszont tények. A húst előállítjuk magunknak, mert tartunk háziállatokat, de közvetve ránk is hat a takarmányárak emelkedése. A baromfit, a zöldséget, a bort megtermeljük, de mindezt nyolc óra munka után. Az energiaárak emelése pedig mindent visz maga után. Kovács János: - Nem ért váratlanul a bejelentett áremelés, de a mértéke nagy érvágás a kisnyugdíjasoknak. Sajnos, tudomásul kell venni. Lehet, hogy ezentúl húsoscsontot sem veszünk. A kenyér- és energia-áremelés nálunk is „húsbavágó” kérdés. Baromfi van az udvarba, de disznót már régen nem vágtunk. Nekünk erre futja, másra nem. Szép Imre: - Ez már egy kicsit sok. Az energiaár emelése után nem kellene tovább feszíteni a húrt. Hónapról hónapra élünk, sok kenyér fogy. Száz forint helyett lesz 120-130 is, ezért ott vesszük meg, ahol olcsóbb lesz. Nem jöttek be tavaly a bogyós gyümölcsök, ezeknek az ára is kiesett a család költség- vetéséből. Ha így megy tovább, katasztrofális lesz a a helyzet. Eller János: - A mi negyvenéves korosztályunkat érintik az áremelések a legjobban. Tizenhét és tizennyolc éves gyerekeim még tanulnak, az iskoláztatással ilyenkor minden emelkedik legalább havi húsz százalékkal. Ezt a családi költségvetésben nem tudjuk kompenzálni, a feleségem most munkanélküli. A nettó béremelésünk tavaly sem érte el a tíz százalékot. A család megélhetését a méhészkedés segíti. Nem ért váratlanul bennünket az emelés. Tóth János: - Nem tartom indokoltnak az emeléseket, hiszen a raktárakban eladatlan búzakészletek vannak. Úgy látom, az emelésből befolyó pénz a nagy cégek magas beosztású vezetőinek prémiumára, 13. havi fizetésre kell. Baromfit vágunk inkább, kevés disznóhúst veszünk ezután is. Megérezzük az áremeléseket, de átrendezzük fogyasztási szokásainkat. Teperlcs Lajos: - A falu egyetlen húsboltját üzemeltetem, de ebben a hónapban egyharmadára esett vissza a forgalom. Ez már a rezsiköltségeket sem fedezi. Legutóbb vissza kellett küldeni a húst, pedig árat régóta nem emeltünk. Most sem fogunk, mert ellenkező esetben bezárhatunk. Nem viszik a karajt és drágább húsokat az intézmények, a kis keresetűek a csontot, körmöt és a fejhúst keresik. Háté István: - Nem fogom jelentősen észre venni az áremeléseket, mert csökkentjük a húsvásárlást. Nem voltam soha sem nagy húsevő, de ezentúl több zöldséget termelünk a kertben. Azért veszünk egy fél disznót, inkább a harminc-negyven baromfiból vágunk le. Ezektől a tojást is el tudjuk adni, amiből egy kis bevétel is van. Házhoz jönnek érte, mert 13 forintért odaadjuk darabját. Pintér László: - A kenyéráremelés drasztikusan érint bennünket, mert sok fogy belőle, Nagy a család. A száz forintot is elég volt kifizetni kilójáért. A húsról meg ne is beszéljünk. Egy kiló karaj ezer forint lesz? Egy vasárnapi ebédhez egy kiló nem elég. A 13 és 19 gyerekeim is jó evők. Nagy segítség, hogy a Nagyatádon élő anyósom minden évben nevel disznót, így nem kell sorba állni a hentesüzletben. Szép mesterség, nehéz kezdet, és utána nagyon sok türelem Hajó helyett macsukákkal Türelem is kell ehhez, nemcsak ügyes kéz Ügyes kezű lányok, asszonyok tanulták a szövés fortélyait Görgetegen. Hat hétig Búzási Gyuláné vezette a tanfolyamot, melyet a könyvtárban rendeztek. Jó két éve sajátította el a szövést, s azóta megtanulta a mesterség nagyon sok fortélyát.- Először el sem tudtam képzelni, hogy milyen munka ez - idézte föl az eseményeket. - Beállították a szövőfákat, s engem mindjárt egy ötvenegy szálas felvetés elé ültettek. Iván Jánosné tanított bennünket; nehéz volt a kezdet, de nagyon megszerettem a szövést. Már az első télen húsz tarisznyát szőtt a ballagó gyerekeknek. S azóta már Búzási Gyuláné vezette a tanfolyamokat. Mindig van egyéni tanítványa is. Azt mondja, hogy aki a szövést meg akaija tanulni, annak nemcsak ügyességre, hanem munkaszeretetre és sok türelemre is szüksége van. Közben megmutatja a szövőállvány legfontosabb részeit:- A gépen függőlegesen dolgozunk. A váltó az állványnak a lelke - mondta. - S nem hajóval dolgozunk az állványon, hanem macsukákat készítünk. Ez az uj- jainkra csavart fonalcsomó, amit színenként fűzünk be, soronként és minta szerint. Volt olyan faliszőnyeg is, amit tizenhét macsukával szőttem meg. Az ügyes kezű asszony már ismeri a sima, a vízfolyásos, a befűzős, a mákos és a torontáli mintákat. Mint mondta, szeretné megtanulni még a barackmagosat is. Az első télen tizenöt felvetésen dolgozott. Már akkor megkereste a szövőállvány árát. Fejből és papírról készíti a mintát, és gyorsan dolgozik. Több mint száz munkát készített már az óvodásoknak is. Panaszolta, hogy manapság drága a fonal; ezért még régi pulóvereket is elbont, s felhasználja annak az anyagát is. Fonalért is dolgozott már.- Legkeresettebbek a tarisznyák, ezeket a fiatal lányok kedvelik - tette hozzá. - Szeretem a komplikált mintákat. Legközelebb keresztszemest vagy torontálit szövök, még nem döntöttem el. Ezekhez már előkészítette ötven dobozba - a sokszínű fonalakat. Előre elkészíti a macsukákat is. így könnyebb a munka - mondta, s addig folytatja, amíg egészsége engedi. Németh István Taranyi vidámság és tácossiker Kétszötvenen vettek részt Ta- ranyban a műsoros rendezvényen, a művelődési házban. A farsangi vidámság a falu apraját- nagyját megmozgatta. Szomszédolás címmel szervezték ezt az estet. Műsort adtak a kultúr- házban a nyugdíjasklub tajai és a község általános iskolásai. Az est fénypontja volt a somogyud- varhelyi hagyományőrző néptáncegyüttes színpadra lépése; a híres udvarhelyi lakodalmast adták elő, és igen nagy sikert aratott vele. Az idősebbek emlékeztek rá: ez fellépés egy huszonhárom évvel ezelőtti viszontlátoga- tás volt. A két település polgár- mestere ezúttal abban is megállapodott, hogy ezentúl sűrűbben fölkeresik egymást, nemcsak huszonhárom évenként. N. I.
