Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-04 / 29. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. február 4., szerda Félmillió előleget már befizettek Kasszahizlaló őstermelők Forradalmi lépésre szánta el magát a somogyszili ön- kormányzat, amikor 1997- ben bevezette az őstermelők vállalkozói-iparűzési adóját. Mint azt Berta Lajosné adóügyi előadó elmondta: megértették, hogy a település működőképességének fönntartásához nekik is hozzá kell járulni, és eddig 122-en adták le bevallásukat. Adóelőlegként mintegy félmillió forinttal gyarapították a bevételt. A teljes összeget május 31-ig kell befizetniük. A helyben hozott rendelet személyenként 250 ezer forintig biztosít adómentességet. Az adóból fedezik azt az 5 millió forint hiányt, amivel a 68 százalékos kihasználtságé iskola tanulóinak állami támogatását kell kiegészíteniük. Somogyszilban és Gadá- cson egyébként közel félszáz vállalkozó fizet iparűzési és kommunális adót. Huszonhatan vállalkozói igazolvánnyal tevékenykednek. Legtöbben, 16-an mezőgazdasági vállalkozók, 8-an a kereskedelemben dolgoznak. Egy gadá- csi erdőművelésből, a polgármester növénytermesztésből szerzi jövedelmét. Van még egy jól működő építési vállalkozó, egy orgona építő, egy munkahelyi vendéglátó, és két biztosítási ügynök. Az önkormányzat idén emelte az ipariűzési adó mértékét is; a kereskedők 1,4, a mezőgazdasági vállalkozók 1 százalékot fizetnek. A kommunális, a helyi és a vállalkozási iparűzési adóból összesen 4 millió 261 ezer forint folyik az önkormányzati kasszába. Ennek mintegy kétharmadát teszi ki az iparűzési adó. (Várnai) Menedék a boltívek alatt — Önmagába visszatérő út Feltételes megálló Igáiban A játék öröme feledteti a nyomorúságot fotó: kovács Tibor — Nagyon elhanyagoltam magamat, nem igen foglalkoztam a tanulással. Azt gondoltam, mindenkinél jobb vagyok. Azért kerültem ide. Ha nem látnám Robit, ezt a vékonydongájú, rebbenő tekintetű kamaszfiút, azt hinném, hogy egy profi sportoló, vagy elkényeztetett művészpalánta beszél így magáról. Robi tiszta, de nyűtt ruhájában a legszerencsétlenebbek közül való. Olyan, aki reszket, hogy egyszer el kell hagynia új otthonát az igali speciális általános iskolát és diákotthont. A tagolt szép beszédű fiú igyekszik elrejteni a nyomort és a kínt, ahonnan érkezett. A külön élő szülők nemtörődömségét, apja alkoholizmusát. Aki a szép szóra is csak ütleggel felelt, hogy a bántalmazástól legutóbb is keze tört. Robi nem tudja pontosan hányán vannak testvérek: öten, hatan, netán heten..? Azt mondja az mindig változik, mert most is börtönben van kettő, javító-nevelő intézetben a harmadik, a legkisebb. Bűnük, hogy loptak, mert éheztek. — Nem tudtam jól tanulni, koncentrálni — mondja koravén megfontoltsággal. — Szeretnék itt maradni, mert nagyon jó helyem van a kollégiumban. Foglalkoznak velem, játszhatok, tanulhatok. Mert nekem most az a legfontosabb. Robi csak egy a 78 enyhén értelmi fogyatékos, rossz családi körülmények között élő gyermek közül, aki itt kapott menedéket. Ám vannak még nála is számkivetettebbek. Egy büssüi istállóból érkezett az a három testvér, akiknek füléről majd hogy nem vésővel kellett lekaparni a megkeményedett koszt, s akik szinte beszélni sem tudnak. Hajukból hetente kell irtani az élősködőket, s mint mondják: családjukból minden héten meghal valaki. A Mária Terézia korabeh, volt Ulánus laktanya, majd börtön, raktár és ki tudja még mi mindennek helyet nem adó, vastag falú épület most 13 környékbeli település enyhén és középsúlyosán értelmi fogyatékos gyermekének nyújt menedéket. Az igazgatónő szerint, amióta önállóan működnek, rohamosan fejlődik az intézmény. S ami talán a legfontosabb, naponta ötször is ehetnek kis lakói. Legtöbbjük nem győz jóllakni. Egy otthon töltött hétvége után csak falnak, falnak, falnak... — A gyerekek létszáma ugyan nem nőtt, de évről évre rosszabb testi, szellemi ás mentális állapotban kerülnek ide. Legtöbbjük — elsősorban a családi héttér miatt — halmozottan sérült. Az utóbbi tíz évben mindössze két gyermeknek sikerült a negyedik osztálytól átkerülni a normál általános iskolába. Legtöbbjük azonban igen alacsony, mindössze 40-es IQ-val érkezik, és magyarul sem tud beszélni. Ezért szeptembertől, egy fejlesztő óvodai foglalkozás beindítását tervezzük. A végzősök legtöbbje a kaposvári, a csurgói és a barcsi szakmunkásképzőben tanul tovább. Szobafestőnek, traktorosnak, pincérnek, péknek készülnek. Bár 70 százalékuk el is végzi az iskolát, elhelyezkedni alig tudnak. Egy péktanulónak mégis sikerült: Olaszországban formázza a péksüteményeket. — Ha ránéznek a szegényes ruházatú, jobbára a kisebbséghez tartozó gyermekeinkre, az már önmagában egy bélyeg — mondja az igazgatónő, amikor a gyógypedagógusok megítéléséről faggatom. — A mi munkánkat nem igazán ismeri el a szakma, lenézi a társadalom. Nekünk se orvos, se ügyvéd, se tanár nem mondja majd azt az utcán, hogy „Jó napot Tanár néni!” Szakadt, helyüket kereső felnőttek köszönnek csak visz- sza. Várnai Ágnes A hátránynak is lehet előnye A foglalkoztatási mutatók alapján január elsejétől hátrányos helyzetű településnek nyilvánították Somogyszilt. Áz alig ezer lélekszámú településen 14- en részesülnek munkanélküli járadékban, 10-en pedig az ön- kormányzattól kapják a jövedelempótló támogatást. Ketten minden támogatásból kiestek már. Az új helyzet azonban némi előnnyel is jár: nagyobb esélyt ad a pályázatok elnyeréséhez és a személyi jövedelemadóból is nagyobb hányadot kap vissza a település. Az önkormányzat — kihasználva a pályázati lehetőségeket — közmunkában kívánja megoldani a környék rendbetételét és a csapadékvíz elvezetését. A Kapós-Völgyi Víztársulat, Somogy és Tolna megye részére kiírt pályázatához csatlakozva remélik a foglalkoztatás megoldását, a környék rendezését. (Várnai) Márciusban már a dolgoznak a nyugdíjasok Tavaszváró szőlősgazdák A ráksi Karácsony Józsefné apró, megfontolt lépésekkel sétált a kora délutáni szürkületben. Hazafelé tartott, ahol 94 éves édesanyja várta. — Ketten élünk itt, a lányaim Kaposváron laknak — mondta a 71 éves asszony. — Gyakran felkeresnek, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne látnánk egymást. Összetartó család a mienk. Ez a szerencsém. Ha baj van, csak a gyerekekhez fordulhatok. Meséli, az egészséggel nincs baj. Sokat dolgozik most is. Bár gyakran mondják ismerősei, hogy többet kéne pihenni. Ilyenkor jót nevet, ő még ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely megbecsülte a munkát. S ha egészséges, miért ne dolgozna. Persze húsz éves koromban jobban bírtam a munkát — mondja mosolyogva. Most hamarabb elfárad, igaz, kora reggeltől már a ház körül szorgoskodik. Huszonöt baromfija van, ezeket látja el. Olykor levág egyet. A tojást pedig szétosztja a családban. Alig várja a tavaszt, s azt, hogy ismét a kertben dolgozhasson. A szőlőben kezdi a munkát. — A nyomasztó tél után minden megújul. így vagyok ezzel én is. Az ismerősök persze jól tudják, hogy miért örülök a márciusnak. A kert vár, s a munka. Ha a szabadban dolgozom, újjászületek. H. M. Pénzhiány vet gátat a gáznak Igáiban Fogyóban az adósság Ha minden az elképzelések szerint alakul, március végéig utolsó, mintegy 50 millió forint tartozását fizeti ki az igali önkormányzat. Ezzel a múlt ciklusban megkezdett iskola és sportcsarnok építése nyomán fölhalmozódott 100 millió forintos adósságcsomagot sikerülne fölszámolniuk. Dr. Jakab József polgármester szerint egy elhibázott döntés nyomán évi 25 millió forintot „dobtak ki az ablakon”. Az adósságkezelés négy évig tartott, s csak a következő ciklusban van remény arra, hogy a különböző támogatások igénybe vételével befejezzék az iskola és a sportcsarnok építését. A pénzhiány volt a gátja többek között annak is, hogy nem sikerült egyezségre jutni a gáz bevezetésénél. Igái, Ráksival társulva építtette volna meg a Mennyéről leágazó vezetéket. S bár a Kögáz azóta jelentős kedvezményeket tett — közel 90 ezer forintról, 75 ezerre csökkentette a lakossági hozzájárulást — a lakosságnak még a fele sem igényelte a bevezetését. Rák- siban is csak tíz százalékkal többen voksoltak mellette. A megvalósításhoz pedig a lakosság legalább 70 százalékának beleegyezése szükséges. A polgármester szerint nehezíti a helyzetet, hogy a mintegy 1100 leendő fogyasztónak közel a fele nyaraló. Csak idényben tartózkodnak a településen, ezért nehéz a meggyőzésük. Eddig mindössze 25 százalékuk mondott igent a kényelmet nyújtó energiára. (Várnai) Naponta hatvan diák utazik Igalba Buszoznak a kazsokiak Naponta csaknem 60 óvodás és kisdiák buszozik Igalba. Kazsok tavaly 12,5 millió forintot nyert iskolabusz pályázaton, amit a Kapos Volán Rt egészített ki. Ebből vásároltak egy korszerűen felszerelt Ikarus autóbuszt. A jármű az önkormányzat tulajdona — s mint Boldog Géza polgármester elmondta —, a részvénytársasággal üzemeltetési szerződést kötöttek. A megállapodás öt évre szól. Úgy tűnik, hogy bevált a kezdeményezés. A gyerekek mellett a munkába járók is kulturált körülmények között utazhatnak. A mindennapos használat mellett egyébként kirándulásra is ezt veszik igénybe. Lassan összeáll az idei menetrend. Február végén az óvodásokat viszik a kaposvári színházba, s a helybeli focisták is ezzel utaznak. (Harsányi) A falusi vendéglátásra alapoz a testvérpár Prószát sütnek Ráksiban Ráksiban bíznak a falusi vendéglátásban. A falu szélén elkészült egy új fogadó, most a bútorokat készítik javában. Stílusuk a századforduló népi hagyományait idézik.-— Ráksiban nőttem fel, sokat köszönhetek a falunak — mondta Fonai Tibor, aki öccsével, Lászlóval rövidesen vendéglőt nyit. — Eveken át tervezgettünk. Nem kívántunk hivalkodó éttermet, ez idegen ettől a környezettől. Azt akartuk, hogy a régi hagyomány fennmaradjon. Az épület kialakítása mellett sokat foglalkoztam a berendezéssel is. Számos szakkönyvet olvastam, s a barátaim is rengeteget segítettek. Egyszerű, faragott bútorok kapnak helyet az épületben. Ezeket helyben készítik. A környezet kialakításánál pedig azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy az ide látogatók kényelmes körülmények között töltsenek el néhány órát. A fogadót több száz négyzetméternyi birtok öleli körül. A területen négy őshonos szürkemarhát tartanak. Az egyik rövidesen ellik, a szaporulatot megtartják. Eddig is sokan álltak meg, és készítettek videofelvételt a jól megtermett állatokról. A külföldiek mellett sok hazai kiránduló is érdeklődve nézi ezeket. A vállalkozók abban bíznak, hogy az egyedi kínálat felkelti a helybeliek figyelmét. Hosszú távra terveznek. Remélik, hogy a falusi turizmus megerősödik. Bár a bútorokat még készítik, a leendő menüt már összeállították. A kemencében, nyílt lángon régi paraszti ételeket sütnek-főznek. Lesz - többek között - kukoricás- és krumplis prósza. A házigazda szereti, s gyűjti is a környékre jellemző ínyencségeket. Idős asszonyok segítik a kutató munkában, eddig is számos jól használható ötletet kapott. Természetesen különféle húsételeket is készítenek, de ezeket is a régi, századfordulós receptek alapján. (Harsányi) Farsangi fánk Németországba Nemcsak a hazai piacon kedvelt a somogyszili Idesüss pékség süteménye. Jelenleg német megrendelésre fánkot sütnek. A farsangi időszakban, február végéig, hetente több mint 80 ezer darabot készítenek belőle fotó: kovács tibor
