Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

1998. február 27., péntek SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 11 Aktasors, embersors A Somogyi Hírlap február 20-i számában elolvastam az Ismételnek a bukott bű­nözők című cikket. Csupán egyetlen mondatra szeret­nék kitérni, de úgy érzem, hogy az nemcsak az én szá­momra, hanem az egész tár­sadalom számára fontos. A cikk szerint dr. Ignácz Ist­ván dandártábornok a követ­kezőket állította: „gyakran előfordul, hogy a bírósági szekrényekben elévülnek az akták tartalmazta bűnügyek, Ezekben az esetekben a rendőrök hiába dolgoztak.” Csak a laikusok érdekében szeretném leírni a követke­zőket, és nem azért, hogy védjem a magyar bíróságo­kat, hiszen az nekem nem tisztem, csak annyiban, mint minden magyar állampolgár­nak. A minimális elévülési idő három év, és ez csak ak­kor következne be, ha a bíró szekrényébe került aktában ez idő alatt még egy tárgya­lás kitűzés sem történne, ugyanis ebben az esetben az elévülés újra kezdődik. Tehát a legegyszerűbb ügyben is három évet kellene állnia az aktának a szekrényben érin­tetlenül. Súlyosabb ügyek­ben persze ennél jóval töb­bet. Nem lehet azt mondani, hogy ez nem történhet meg, de a gyakorisága szerintem országosan legfeljebb egy- kettő. Biztos vagyok abban is, hogy ez a bíróra nézve rendkívül súlyos következ­ményeket vonna maga után. Szerintem a megyei bírósá­gok elnökeinek pontos kimu­tatásai vannak erről, és na­gyon szívesen látnám ezt a statisztikát megjelenni ugyanúgy az első lapon, mint ahogy az ominózus kijelen­tés is megjelent. Azt hiszem, nem túlzók aljban a megálla­pításomban, hogy minden ál­lampolgár számára rendkívül fontos az, hogy milyenek ál­lamának bíróságai. Szerintem bíróságaink na­gyon túlterheltek, súlyos lét­szám- és anyagi-technikai hiányokkal küzdenek. Sze­mélyi állományukon nyomot hagyott a 40 éves múlt kont­raszelekciója, de alapvetően tisztességesek! Úgy gondo­lom, hogy a rendőrség ilyen magas szintű vezetőjének dehonesztáló kifejezése csak annak a hiú reménynek a megjelenítése: ha mást szi­dok, rágalmazok, nem velem foglalkoznak. Kár! Mi ál­lampolgárok ezt nem így vesszük! Szerintem ha bár­melyik aranygalléros kiállna a közösség elé, és feltárná nehézségeik igazi okait (gondolom, hogy itt is nagy­ban érvényre jut még a negy­ven éves múlt rossz személy­zeti politikája, a korszerűtlen oktatási anyagok és módok, a pénzügyi, technikai alulfi­nanszírozottság, ebből külön kiemelve a személyi jöve­delmek megalázóan alacsony mértékét, az irányítás szétta­goltságát és a rendőrség túl­politizáltságát a szakmai kö­vetelményekkel szemben), akkor az állampolgár ez előtt fejet hajt. Mert miért lenne nekünk jobb rendőrségünk, mint gazdaságunk vagy de­mokrácia színvonalunk? Az egész társadalomnak jobb lenne, ha a rendőrség az államigazgatás és államhata­lom vele egyébként teljesen egy cipőben járó képviselőivel összetartana, koordinálna, nem pedig a politika aktuális, vá­lasztási érdekek szolgálatába állított szólamaira ugorva vag- dalkozna. A politikával szem­ben ez egy tiszteletre méltó szakma, amelynek a követke­zetes, törvényeket tiszteletben tartó, mindenek felett álló mű­velése előbb-utóbb a szakmai színvonal emelkedéséhez is vezet. Nem magyarázkodni, dolgozni kell és dolgoztatni az emberség és a törvények szi­gorú, következetes, kivételeket nem ismerő betartásával és be­tartatásával. Sok-sok vesződ­séges, nem látványos napi ap­rómunkával, nem pedig kam­pányokkal, bizottságokkal. Az utcán kell lenni az embe­rekkel. Velük és értük, de nem a szólam, hanem a napi munka szintjén, őszintén. Ez hozhat a rendőrség számára sikereket és elismerést. Szívből kívánom! Dr. Zárdái István Kaposvár, Deseda u. 1. Még egyszer a zamárdi prémiumról A Somogyi Hírlap február 12-én megjelent Perjési János al­polgármester és dr. Halmos Gábor képviselő - zamárdi lako­sok - Zamárdi prémium című levelére reagálva az alábbi ki­egészítést fűzöm: Én sem szeretek utólag magyarázkodni, most mégis azt hiszem - a teljes kép érdekében - „kötelességem” az alábbiakat leírni. A dolgok valójában az alpol­gármester és a képviselő által leírtak szerint történtek, csak valami (feledékenység vagy „egyéb” okok miatt) kimaradt a levélből, ami nem egészen el­hanyagolható szempont és eset­leg más megvilágítást ad a dol­goknak. A Zakóm Kft-t az előző tes­tület hozta létre (alapította), és munkaszerződésben rögzítette Kardos Lajos ügyvezető teen­dőit és javadalmazását. A jelen­legi testület tényleg módosítani kívánta határozatilag a munka- szerződés egyes pontjait. Na már most egyoldalúan nem módosíthat egyik szerződő fél sem, ahhoz mindkét félnek el kell fogadni a változást. Kardos Lajos a képviselő-testületi hatá­rozat kézhez vétele után levél­ben közölte észrevételeit, il­letve egyet nem értését. Tette mindezt írásban azért, mert az urak által írt levéllel ellentétben az 1995 márciusi képviselő-tes­tületi ülésen - egyéb okok miatt - nem volt jelen. Kardos Lajos levele az 1995 májusi képvi­selő-testületi ülésen került is­mertetésre (írásos anyag a tes­tületi ülés jegyzőkönyve és melléklete). Ekkor a képviselő- testület úgy döntött, hogy majd egy későbbi ülésen újra tár­gyalja Kardos Lajos egyet nem értő levelét, ami azóta sem tör­tént meg. Na már most egy „nem élő képviselő-testületi ha­tározat” végre nem hajtásáért sem a jegyző, sem a polgármes­ter nem vonható felelősségre. A tények alapján a polgármester nem „mulasztott”, hanem a képviselő-testület, és ezért nem érvényesült a „saját akarata”. Idézet a levélből: „Sajnálat­tal - de nem tudomásul véve - megállapítható, hogy a jog és az igazság nem mindig esik egybe.” Ez eléggé hangzatos, de a fentiek alapján talán egy­beesik. Idézet a levélből: „A határo­zat végrehajtásáért felelős pol­gármester mulasztása miatt a testület akarata ezúttal nem ér­vényesülhetett, de hogy a za­márdi választópolgárok több­ségének igazságérzetét bántó kérdésben szállt síkra, a felől biztosak vagyunk.” Akkor a jognak megfelelően miért nem tűzte újra napirendre valamelyik ülésén a képviselő- testület? Ha a fentiekből valakinek va­lami nem érthető, kérem, ol­vassa el a Kaposvári Munkaü­gyi Bíróság 1997. december 30-án jogerőre emelkedett 3. M. 228/1997/8. szám alatt kia­dott ítéletének mind a négy ol­dalát. Kiss Zoltán Kutyaméreg Félek. Elvaduló világunkban most éppen városunkban indult az az eszeveszett hadjárat, ami egy évvel ezelőtt Székesfehérvá­ron dúlt az ebtartók és kutyáik ellen. A kutyákon állva bosszút, melyek az ember leghűségesebb, sokszor egyedüli társai. Szám­talan négylábút mérgeztek az elmúlt hetekben az utakra, te­rekre, parkokba kiszórt élelmiszerbe rejtett méreggel. Kaposváron is felütötte a fejét az eszeveszett gyűlölet a kutya és gazdája ellen. Sok kutya esett ál­dozatul az elmúlt hetekben. Ezek közül két kutya bizonyítottan, a számukra létesített „kutyafutta- tón” evett mérget. Két héttel ez­előtt egy esti séta után éjszaka lett rosszul hat éves magyar vizslánk, s az azonnali orvosi segítség elle­nére reggelre végzett vele a gyil­kos méreg. Hogy családunk intel­ligens, hűséges kísérője nagy űrt hagyott maga után, ez a mi fáj­dalmunk. Az viszont már mind­annyiunk felelőssége, hogy jól értsük: ahonnan az állat feleszi, onnan a totyogó gyermek is fel­veheti a pusztító mérget. Tudomásom szerint a kor­mány előkészítette az állatok vé­delméről szóló törvényt, melynek megtárgyalását remélhetőleg az Országgyűlés már nem sokáig to­logat. Ügy az emberek, mint az állatok érdeke egyaránt megkí­vánja a rendelet mielőbbi meg­hozatalát. A tőlünk nyugatra eső államokban már természetes, hogy nemcsak igénylik a kutyatu­lajdonosoktól, hogy „kedven­ceik” életfunkciója látható megje­lenését nyomtalanul eltüntessék, hanem ennek úgy a parkokban, mint a köztereken és utcákon megteremtik a kihelyezett feltéte­lét: tábla egy kutya rajzával, egy dobozban fekete nylonzacskó gu­riga és mellette a hulladékgyűjtő. Máris hallom a választ: nincs rá keret. Akkor meg kell terem­teni! Ha másképp nem, az illeté­kesek szedjenek ismét szerény hozzájárulást, kis mértékű ebadó és fedezzék ebből. Nincs olyan felelős kutyatulajdonos, aki ne áldozna a cél érdekében, ha ezzel elkerülheti az örökös zaklatást, ostorozást, „általánosítást”, me­lyet el kell viselnie hű társa, ba­rátja érdekében, mert a szívét is kiteheti, akkor sem hisznek neki, hogy ő pedig mindig felszedi a „piszkot” (és valóban megteszi), mert mindig ott a zsebében a zacskó. Sajnos, az is igaz, hogy az utcakép nem az ő igazáért be­szél. Meggyőződésem, hogy ez­zel a lépéssel is hozzájárulhatunk városunk szebbé tételéhez, barát­ságosabb, emberibb arculatának további formálásához. Ha sze­rény mértékben is, de tehetünk azért, hogy városunkban ne a fe­szültség, az eldurvulás, az ag­resszivitás, hanem az értelmes együttes tenni akarás legyen a meghatározó. A városatyákban és a jóérzésű emberekben bízó és a közeljövőben ismét négylábú barátot választó olvasójuk: Csornai Ferencné Kaposvár, Damjanich u. 6/b. Jegyrendelés telefonon A Somogyi Hírlap január 19-i számában IC kaland címmel megjelent írásra érkezett a következő le­vél: Az InterCity vonatok sze­relvényének összeállításá­nál - a lehetőségeinkhez - mérten figyelemmel kísér­jük az utasigényeket, s ha szükséges, többletkocsikat biztosítunk. Az említett napon - de­cember 13-án - a vonat in­dulás előtti percekben fo­gyott el a helyjegy, s ekkor a szerelvény erősítésére már idő hiányában nem volt lehetőség. Utasaink szíves figyel­mébe ajánlom az IC vo­natra telefonon történő jegyváltási lehetőséget. A menetjegy az utazás előtti vagy az utazás napján tele­fonon megrendelhető (Ka­posváron a 82/424-896, Dombóváron a 74/466- 833/6466, -6143-as mel­lék). Az így megrendelt és előre elkészített menetjegy a vonat indulása előtt leg­később 15 perccel átve­hető. A Budapestről 16 óra 05 perckor induló gyorsvonat kihasználtságát figyelem­mel kísérjük, eddig a zsú­foltságra még nem érkezett észrevétel. Intézkedtem további erősítések végett a hétvégeken. A személykocsik el­használtságát életkoruk tükrözi, de a szerelvények a vonatindító állomásokról kitakarítva indulnak el. Ennek ellenére a kocsik tisztasága menet közben valóban nem mindig elfo­gadható. A szerelvények útközbeni takarítására nem áll módomban személyze­tet biztosítani. A sajnálatos esetért el­nézést kérek, munkánkat segítő, jobbító szándékú észrevételeiket köszönöm. Sárdi Gyula a MÁV Rt pécsi igazgatója Hirdessen hatékonyabban 50-60% kedvezménnyel a SOMOGYI HÍRIAP+fk seg ítségével! A SOMOGYI HÍRLAP és a SOMOGYI HÍRLAP +Q együttesen «5 000 példányban jelenik meg! I Önnek csak annyit kell tennie, hogy február 26. után a SOMOGYI HÍRLAP-ban megjelent hirdetését kérje a március 11-én jelenő SOMOGYI HÍRLAP+Q-ben is! Használja ki a lehetőséget! o CM További információ a 82/311 -506-os telefonon. | Csak jó oldala van nyv lÉISBÉfe ;!Ö 1 .......... H irdetésszervezés: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 Internet: http://www.mtt.hu- A legforgatottabb szakmai telefonkönyv -108 000 példányszámú megjelenés Somogy megyében- Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz- Üzletági besorolás három nyelven- Alfabetikus cégmutató- Egyedülálló hirdetési lehetőségek

Next

/
Thumbnails
Contents