Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

1998. február 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1 Szociális otthonba kerültek a ház lakói Visnye a viszály után — Jót akart a Horváth Lajos, nem az ő bűne, hogy nem tudta kifizetni a tartozást — mondogatják a visnyeiek va­lahányszor elmennek az idő­sek menedékének szánt ház előtt. A korábban téesz iroda­ként, majd szolgálati lakás­ként használt épület az emlé­kezetes kommandó-támadás után üresedett meg. Azt mondják: A somogyvári test­vérek nem tudtak egyezségre jutni a hedrehelyi Horváth Lajossal, aki bár ki is tataroz- tatta az épületet, képtelen volt törleszteni a részleteket, s a fönntartás költségeit sem tudta fizetni. Mint hírlik: A Somogyvári testvérek Tatabányára költöz­tek és időközben Horváth La­jos is elhagyta a települést. Az otthon két idős lakóját a gyöngyösi és a vótapusztai szociális otthonban helyezték el. A legidősebb bácsit pedig magukkal vitték Tatabányára. (Várnai) Keményen dolgoznak a boldogulásért Kőkúti otthonteremtők Elobb-utobb egyenesbe jönnek FOTÓ: KIRÁLY J: BÉLA Hargitainé Csonka Szilvia időnként már az új otthonukról álmodik. A 24 éves kőkúti fia­talasszonynak és férjének nem kell sokat várni arra, hogy bir­tokba vegye a házat. — Sok lemondással jár az építkezés, de mindent megte­szünk a gyerekekért — mondta a háromgyermekes anya. — Azt akarjuk, hogy mielőbb elkészüljön a ház. Gyakran gondolunk arra, hogy miként rendezzük majd be. A mostani, egyszerű lakás mellett épül a korszerű családi ház. A négy szobában ké­nyelmesen elfér majd a nyolc­éves Ricsi, a hatéves András és az alig másfél esztendős Re­gina. Az építkezéshez szociál­politikai kedvezményt kaptak, s az élére rakott forintokból várhatóan már a nyárra elké­szül az otthon. A családban minden fillér számít: a szerény összegből csak a legfonto­sabbra költenek. Találkozá­sunkkor épp a boltból jött, s mutatta: aznap is csak lisztet, cukrot és citromlevet vásárolt. Panaszkodott a drágaságra, s azt mondta: mindennap töri a fejét, hogy minél változato­sabban főzzön. Nem könnyű újat kitalálni, hiszen a koszt­pénz kevés. Aznap épp bable­vest és palacsintát készített. Kiadós étel: a gyerekek szere­tik, az egész család jóllakik. — A férjemmel arra törek­szünk, hogy gyerekeinket tisz­tességesen felneveljük. Nem könnyű előteremteni az anya­giakat, de mindent megte­szünk — mondta a fiatalasz- szony, miközben nyalókát szopogató kislányának arcát végigsimította. — Gyerekru­hát ritkán veszünk, egymástól kapják. De mindegyiknek van ünneplője. Cipőt szoktunk venni, de egy gyerek lábbeli is több ezer forint. Vásárlás előtt alaposan körbenézünk, össze­hasonlítjuk az árakat. Mesélte, hogy előbb-utóbb egyenesbe jönnek. Fiatalok még, és szorgalmasan dolgoz­nak - a családért. (Harsányi) Kézműves-központokat, tájházat terveznek Gölöncsérek nyomán Hedrehelyen Tanórán kívül is igénylik a foglalkozást fotó: török anett Hedrehely régi fényének megújítását és megélhetést biztosító létformát is ígér az a modellértékű program, melyet a helybeli általános iskola kezdeményezett a hátrányos helyzetű tanulók­nak. A középkorban virágzó göröncsér-városként ismert tele­pülés már csak emlékeiben őrzi a megélhetést és hírnevet biz­tosító mesterséget. Ezt élesztené újjá Varga László iskolaigazgató. A Soros-alapít­ványhoz eljuttatott pályázat ré­vén remél anyagi támogatást el­képzeléseik megvalósításához. Olyan kézműves-tevékenység alapjait kívánják lerakni, amely biztosítja a szociális gondok mi­att továbbtanulási nehézséggel küszködő diákok megélhetését. A szakemberek segítségével kézműves-központokat és tájhá­zat hoznának létre, ahol a falu apraja, nagyja együtt tevékeny­kedhet. A szakmai vezetést a re­formátus lelkész felesége, Könyves Pálné hivatásos játék­készítő vállalja. A központok­ban nemezeléssel, kosárfonás­sal, korongozással, virágfestés­sel és fafaragással ismerkedné­nek az jó kézügyességű tanulók. Nem sokat tévedett. Időnként tényleg üldögél kicsit, de akkor is a munkára gondol.- Családi házban nincs megál­lás; itt mindig van tennivaló. A kor nem számít - mondja a töré­keny asszony -, és én erősnek érzem magam. Bírom még... Hedrehelyen ugyanis a gyerekek 40 százalékának nagyon jó a kézügyessége. A mesterségek elsajátítását már az óvodában megalapoznák, majd kiscsopor­tos formában az iskolai techni­kaórákon fejlesztenék. Már megkezdték, s kiállításon be is mutatták a falu történelmi emlékeinek összegyűjtését, és elkészült a program szakmai terve is. Az igazgató remény­kedve a fenntartók jóindulatú támogatásában már márciusban szeretné elindítani a programot. A Visnye és* Hedrehely in­tézményfönntartó társulásában működő iskola példa értékűen gazdálkodik. Ezt bizonyítja, hogy tavaly kijöttek az állami támogatásból. Igaz, a körülmé­nyeik nem rózsásak; hiányzik a Néhány baromfit tart; elkapir- gálnak a ház körül.- Ezekkel nincs sok munka; csak állandóan vigyázni kell - mondja. - Szívesen csinálom, mert így olcsóbb. A hús a bolt­ban szinte megfizethetetlen, nem is beszélve a tojásról. Mivel a sa­vízöblítéses vécé, a korszerű mosdó. Egymillió forint költ­séggel azonban a nyáron ez is elkészül. A jó szakembergárda, s az oktatás technikai feltételeinek biztosítása a hátrányból is erényt kovácsolt: a 80 diákból negy­vennyolc tanult tovább. Az már nem az iskola bűne, hogy szoci­ális és egészségügyi okok miatt tíz el sem kezdte, tizenháromnak pedig abba kellett hagyni a to­vábbtanulást. Egy utánkövetéses vizsgálat is a kiváló pedagógiai munkát igazolta: magyarból 25 diák közül 17, matematikából 21 tartotta meg illetve javította álta­lános iskolai eredményét. Varga László pályázatokon nyert számítógépeket, fénymá­solót. Ezt egészítette ki a Príma­gáztól kapott három komputer. A Hollandiából Hedrehelyre ér­kező Jankovics József mondta legutóbb: „Mindenben segítek, de a kitörési pontokat a hedrehe- lyieknek kell megtalálni.” Az első lépést már megtették..; Várnai Ágnes játunkat fogyasztjuk, olykor ná­lunk is kerül hús az asztalra. Igaz, egyre ritkábban. Már tervezgette, hogy disznót is vesz. Csakhogy egy malac több ezer forint, a tartási költ­sége pedig elvinné a fél nyugdí­ját. Beletörődve mondta: — A disznóetetés férfimunka. A kert­ben sok lesz a tennivaló; krump­lit, zöldséget, paprikát akar ter­meszteni. Azokat a konyhában is fel lehet használni. H. M. Golfakadémia Hencsén Valószínűleg májusban in­dítjuk a golfakadémiát Hen­csén — mondta Bánhidi Pál, a Vadászkúria kft tulajdo­nosa. — Három-,öt-, hétna­pos edzőtáborokat tartanánk a fiataloknak. Elfogadható áron szállást és a tanulási le­hetőséget biztosítanánk. Sze­retnénk, ha minél több fiatal megismerkedne a golffal. A mintegy száz hektáron elterülő pálya tulajdonosa szerint a golfélet feljövőben van Magyarországon. Igaz, az országban még csak öt pá­lya található. Annak ellenére, hogy nem hirdetnek, sokan keresik fel a pályát külföld­ről. Érkeznek Finnországból, s jönnek Németországból, Belgrádból, Zágrábból is. Ennek oka, hogy minőségé­ben első osztályú pálya várja a sportolókat. Mivel a ven­déglátók több nyelven be­szélnek, az érkezők úgy érezhetik magukat, mint akik hazaérkeztek. Ebben segít a hotel is, ami szintén kényel­müket szolgálja. Bánhidi Pál is hódol a golfnak FOTÓ: TÖRÖK — Magyarországon még fejletlen a klub élet, most kezd kialakulni. Valahol kell lenni egy információcserére alkalmas helynek, ezek len­nének a klubok. Magyar vendégeink is vannak. Olyan sikeres emberek, akik érzik, hogy valamivel meg fognak ismerkedni, ezért is keresnek meg minket — folytatta. A kis tavakkal és dom­bokkal megtervezett száz­hektáros pályán rendszeresen rendeznek amatőrversenye­ket. Bánhidi Pál mindig igyekszik időt szakítani a já­tékra, mert mint mondta, az fizikailag is, szellemileg is karbantartja. Számára játék a munka; így ellenőrzi a pálya minőségét. Szeret fiatalokkal dolgozni, mert őket könnyen lehet tanítani. K. Z. Mindennapi munkák és teendők a kertben Tavaszt várnak Patosfán Hatvanöt évesen is mindennap dolgozom. A húsz ezer forint nyugdíjból nehezen élek — mondta özv. Bojtor Kálmánné Pa­tosfán. A termelőszövetkezetben dolgozott; mikor nyugdíjba ment, úgy gondolta, pihenésre is jut idő. Tyúk is malac is kerül a szemeteszsákba Virágzik a szemét a határban A lombok ugyan még nem zöl­dellnek, ám az út mentén virító szemét egyértelműen jelzi: a Kapos mentén is átsuhant a ta­vasz. Kadarkút felé vígan ker­geti a szél a papírt, a nájlon zacskókat és ki tudja még mi minden hulladékot. Szépen gon­dozott, frissen szántott táblákat csúfítva el. Nem csoda, hogy az éppen arra felé araszoló na­rancssárga szemetesautó is csak lépésben tud haladni. — Egy hete kezdtük meg a munkát Kaposvártól Szulokon át a Barcsig terjedő térségben — mondja Patak Ferenc a Közút­kezelő Kht dolgozója. Kezén ha­talmas műanyag kesztyű, lábán csizma. Nájlonzsákba gyűjti a hulladékot, ami aztán a kocsi óriási tartályában végzi. Reggel fél nyolckor indul a Gugyecz Béla vezette autó. Négy mun­kás késő délutánig „szemez­geti” a hulladékot. — Rendszeresen tisztítjuk a fő és mellékutakat. Nagyon tre- hányak az emberek: üveget, papírt, elhullott állatokat, mala­cot, tyúkot hajítanak az árkok mellé — mondja. — Némelyik egy egész csomagtartónyi sze­metet hagy maga után. A főuta­kon több a munka, minta a mel­lékutakon. Mi az árkok mellett a szántóig rakjuk rendbe a tere­pet. A szemét azonban nem ismer határokat. A szántóföld belse­jében éppen úgy virít, mint a még alvó erdőkben. — Azoknak kellene össze­szedni, akik eldobálták — do­Sosem fogy el a szemét... hognak. — Igaz, az önkor­mányzati szeméttelepek sem különbek. A falu éppen olyan szemetes, mint a határ. Akad-e FOTÓ: TÖRÖK ANETT értékes holmi a lomok között? Egy fia sem. Szegény a nép, szegény a szemétje is... (Várnai) Munkanélküliség tartósítja a nyomort Kadarkút keservei Egyre több szülő veszi ki gyermekét az iskolai menzá­ról, mert nem tudja fizetni a térítési díjat. Ezt Verkman József kadarkúti polgármes­ter mondta, hozzátéve: an­nak ellenére van ez így, hogy a 230 millió forintos költség- vetésből már 17 milliót köl­tenek a szociális feladatokra. Ez mintegy 25 százalékos emelkedést jelent, s még így sem elég. Most a gyermekvé­delmi támogatásokat próbálják közvetlenül az iskolába irányí­tani, hogy ne éhezzenek a gye­rekek. Az infláció gerjesztette áremelkedések miatt ugyanak­kor ismét emelték a térítési dí­jakat. Ma már 110 és 190 forint között van egy ebéd ára. Az egyre nagyobb méreteket öltő szegénység - elsősorban a munkanélküliség miatt - tar­tósnak bizonyul. 150 regisztrált munkanélküli van és jó párnak most jár le a jövedelempótló támogatása: 15-en már csak az önkormányzattól remélhetnek némi pénzt. Több munkanélkü­lit sehol sem tartanak nyilván. A gondok halmozottan jelent­keznek a családoknál. Reményre ad okot, hogy a héten döntés születik - a zselici községekkel közösen - a köz­munkatanácshoz benyújtott pá­lyázatról. Ennek révén 49 munkanélküli dolgozhat a jö­vedelempótló támogatásért. A költségeknek csak a 10 száza­léka terheli az ökormányzatot. (Várnai) i \

Next

/
Thumbnails
Contents