Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP MAGYARORSZÁG-2000 TALÁLKOZÓ 1998. február 23., hétfő Európát Magyarországra várjuk Részletek a vitából A szekciók munkájának összefoglalása Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alel- nöke hangsúlyozta: „Magyar- ország ereje szellemi tőkéjében rejtezik, erre kell a jövőnket alapozni.” Az uniós csatlakozással kapcsolatban kiemelte: hazánk mára felhalmozta az ehhez szükséges szellemi és erkölcsi tőkét. „Fogadjuk el a múltat és görgessük előre a jövő gala- csinját” - mondotta Határ Győző, az Angliában élő neves író. E mondatban foglalta össze azt a véleményét, miszerint a múlton való rágódás cseppet sem visz előre. Hozzátette: az ezredforduló varázsküszöbét csak azok léphetik át sikeresen, akiknek valódi mondanivalójuk van a jövő század emberének. Gábor Jenő Dzsinguisz, a Holland Kereszténydemokrata Szövetség parlamenti képviselője hazánk mezőgazdaságának alapvető problémájaként az alacsony termőföldárat jelölte meg. Mint azt hozzászólásában kifejtette: a hollandiai termőföld ára negyvenszerese a magyarénak. Ez tarthatatlan állapot, mert azt tükrözi, hogy nincs tőkeértéke a magyarországi földnek. Java- soltá egy speciális mezőgazda- sági bank létrehozását, amelyet kizárólagos termőföld-adásvételi jogokkal ruháznának fel. Ez a pénzintézet a politikus elképzelése szerint bevételeinek felét a mezőgazdaság fejlesztésére, másik felét pedig a földtulajdonosok támogatására fordítaná. „A kisebbségek érdekében immáron konkrét lépések megtételére van szükség” - hívta fel a figyelmet Paul Lénával, az ORF intendánsa. Az Ausztriában élő médiaszakember úgy látja, hogy az alapvető kérdésekben fontos, hogy egyetértés legyen a magyarok között, beleértve ebbe a határokon kívül élőket is. Cs. Gyimesi Éva romániai irodalomtörténész kifejtette: a romániai magyarságot a határokon belül élőktől több szempontból is óriási szakadék választja el. „Romániában az embereknek nincs szabadságtudatuk, s ez alól az ott élő magyarság sem kivétel. Ennek egyenes következménye a megkésett polgárosodás, ami pedig szükséges volna az európai uniós csatlakozáshoz. Ugyanakkor örömmel állapította meg, hogy a következő évezred nemzedéke már-már „két lábon járnak majd a Földön”. Tóth Mihály ukrán parlamenti képviselő zárta a hozzászólások sorát. Mint elmondta: számukra szimpatikusabbak uniós csatlakozási törekvéseink, mint leendő NATO-tagságunk. Ma még nem lehet tudni, mi lesz a szovjet utódállamokkal, hogyan integrálódnak, s ez a bizonytalanságér- zet visszahat a kárpátaljai magyarok helyzetére is. A péntek délutáni és szombat délelőtti szekcióülések után a munkamegbeszélések vezetői számoltak be a szőkébb körben elhangzottakról. Pataki István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az euro-atlanti integráció általános kérdésével foglalkozó szekció munkáját összegezve elmondta: a hozzászólók egyetértettek abban, hogy Magyarország kedvező helyzetben van a felzárkózási folyamatban. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a NATO-belépés szempontjából nélkülözhetetlen haderőreform folytatására, valamint a termelőszféra versenyképességének javítására. Ezek nélkül ugyanis elképzelhetetlen az eredményes és gyors csatlakozás az Unióhoz. A résztvevők kiemelték: a közvélemény széles körű és tárgyszerű tájékoztatása, Magyarország külső kommunikációs stratégiájának kidolgozása elengedhetetlen. Konkrét javaslatok is elhangzottak, többek között az is, hogy Magyarország váljon a norvég kormány által tervezett 100 milliárddolláros olajalap egyik befektetési célországává. Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó szekció nevében rámutatott: Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy a ke- let-közép-európai régió pénzügyi és kereskedelmi központjává váljon. A résztvevők egyöntetű véleménye az, hogy e cél eléréséhez szükség van az üzleti és az állami szolgáltatások színvonalának fejlesztésére. A magyar mezőgazdaság tőkeellátottságának javítására és az agrárszférában évek óta elmaradt műszaki fejlesztések fontosságára hívta fel a figyelmet Gottfried Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a mezőgazdasági szekció előadója. A fogyasztói igényeket szem előtt tartó termék- szerkezet kialakítását és a szigorú feltételekhez kötött, de a piaci viszony által meghatározott földforgalom biztosítását emelte ki azok közül a feladatok közül, amelyeket a mező- gazdaság fejlesztését illetően a szekcióban javasoltak. Medgyes Péter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára a szociális és jóléti kérdéseket tárgyaló szekció előadójaként a közoktatás színvonalának, valamint a felsőoktatásban a hallgatók számának emelését, valamint az egészségügyi, szociális biztonság megteremtését nevezte a csatlakozás hosszú távú céljának. A szekcióban részt vevők véleménye szerint a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kormányzatnak kulcsfontosságú területként kell kezelnie az oktatás és a nevelés kérdését. Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára a szomszédsági viszony és a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás kérdéseivel foglalkozó szekció nevében kijelentette: az euro-atlanti integráció összmagyar érdek, ugyanis megnöveli az ország mozgásterét a határon túli magyarok védelmében. Hangsúlyozta, hogy hosszú távon az Európai Unió jelenthet megfelelő keretet a térség országai számára a kapcsolatok javítására. Tabajdi elmondta, hogy a szekció véleménye szerint Magyarországnak támogatnia kell a szomszédos országok euro-atlanti integrációját is. A szekció javasolja a kormányzatnak, hogy vizsgálja meg a határon túl élő magyarság választójogával kapcsolatos kéréseket. Berényi Dénes akadémikus, a magyar kultúra és tudomány külföldi terjesztésének feltételeiről tárgyaló szekció előadója kevesellte, hogy Magyarország csupán a hazai össztermék 0,6- 0,7 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre, míg az Európai Unió tagállamaiban e célra általában két százalékot költenek. Mint mondta: ennek eredményeként csökken a kutatók, valamint a hazai szabadalmak száma is, s ez károsan befolyásolja a külföld Magyarországról alkotott képét. Berényi a szekció véleményét ismertetve elmondta, hogy egy korszerű innovációs törvény megalkotása segítheti a tudásalapú információs társadalom felépítését. A tudománynak az akadémikus szerint a jövőben több figyelmet kell fordítania a jövő kihívásaira adott stratégiai tervek kidolgozására. Révész T. Mihály, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke az euro-atlanti integrálódás kommunikációs feladataival foglalkozó szekció munkáját összegezve elmondta: a résztvevők a magyar társadalom széles körű informálásának hangsúlyozása mellett a szomszéd országokban, valamint az Európai Unió tagállamaiban élő magyarság tájékoztatására hívták fel a figyelmet. Az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke kifejtette: a szekció véleménye szerint a magyarságnak „monologizáló nemzet helyett a párbeszédre figyelmet fordító nemzet” képét kell kialakítania magáról. A szekciókban megfogalmazott véleményeket a szerkesztő- bizottság figyelembe vette a zárónyilatkozat szövegének végleges kialakításakor. Párizsból nézve A Párizsból Budapestre érkezett Thomas Schreiber az egyik legkitűnőbb franciaországi értője a magyar történelmi és politikai folyamatoknak. Az egyik legnagyobb ptírizsi napilapban, a Figaróban is gyakran olvashatók szellemes és lényeglátó kommentárjai a kelet-európai térség, s benne Magyarország helyzetéről, törekvéseiről. Kissé dohogva mondta: -Úgy érzem, mintha egy kicsit zsúfolt volna a program és a szekciók is. Nehéz a négyszáz meghívott megannyi véleményét közös folyamba terelni. ő, aki parázs vitákhoz, hosszas győzködéshez, újra és újra kifejtett, egyre pontosított érveléshez szokott, kicsit bizonytalanul érezte magát már annak a tudatától is, hogy csak pár percnyi hozzászólásra volt módja.- A szekcióban ugyan rögtönzött vitaindító előadást tartottam, mindenről mégsem tudtam beszélni. A politikusokkal és a szakemberekkel folytatott folyosói beszélgetéseim azonban sok mindent pótoltak. Bár, van, amin így sém tudok már segíteni. Úgy érzem, hiába győzködöm Kovács László külügyminisztert az „euro-atlanti integráció” szókapcsolat félreért- hetőségéről, ez a kifejezés már mélyen gyökerezik a hazai politikai és publicisztikai szókincsben. Az 1998. évi Magyarország - 2000 konferencia zárónyilatkozata Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke meghívására 1998. február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A Magyarország - 2000 címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euro-atlanti intézmények teljes jogú tagjává olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz:- előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban;- konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában;-tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerepe volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos még a meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevői szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO-bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euro-atlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítéseinek és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatjuk, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euro-atlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik úszteletben tartására. A tanácskozás meghívottjai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euro-atlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnunk azt, hogy ezerszáz éves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt, és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltoztatása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárai és a nagyvilágban élő magyarok közötti kapcsolatok fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, amelyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és sajátjavaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a Magyarság Hírnevéért Díj alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hímevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeinek kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a Magyarország - 2000 konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euro-atlanti beilleszkedéséért. Budapest, 1998. február 21. Harminc országból WO köztiszteletben álló magyar jött el a tanácskozásra
