Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-20 / 43. szám
1998. február 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1 Ghánái orvos dolgozik Csokonyavisontán Dr. Boateng Eynsford Stephen Kwaku lett az új háziorvosa Csokonyavisontának. A magyar-ghánai kettős állampolgárságú doktort most nevezték ki a nyugállományba vonult dr. Jakab Gábor helyére. Csokonyavisonta új gyógyítója szülész-nőgyógyász szakorvos, és jól beszél magyarul, mivel már hosszabb ideje él Magyarországon, s itt végezte annak idején az orvosi egyetemet is. Családjával Csokonyavisontán telepedtek le, felesége szintén háziorvosként dolgozik a faluban. Fellépésre készülnek a barcsi fúvósok Megkezdték a felkészülést az idei fellépésekre a barcsi fúvósok. Heti háromszor próbálnak a barcsi zeneiskolában, és tíz új tag is elkezdte velük a munkát. Már látható: sűrű év elé néz a város két fúvószenekara. Hamarosan Siklóson, Szigetváron lépnek föl, majd a barcsi tavaszi fesztiválon tapsoltatják meg a közönséget. Meghívást kaptak nemzetközi találkozóra is, és ők is vendégül látnak Barcson egy svájci és egy osztrák fúvószenekart is. Tavasszal önálló koncerttel is jelentkeznek szülővárosukban. Kábelszerelő üzem létesítését tervezik Olasz üzletember keres helyet üzem létesítéséhez Barcson. Erről tárgyalt Feigli Ferenccel, a város polgármesterével. Emesto Bettamino kezdetben mintegy ötven betanított munkás foglalkoztatását tervezi, a későbbiekben - mint mondta - ez a szám százra is növekedhet. A dolgozóknak kábelek összeszerelése lenne várhatóan a feladatuk. Több kisebb fejlesztés Rinyaújnépen Rinyaújnép négymillió forintból gazdálkodik az idén. Ebből az önkormányzat épületének a tetőcseréjét tervezik, és az orvosi rendelőbe vizesblokkot építenek. Az előbbire 2-300 ezer forintot szánnak, az utóbbinak a költségeit még nem ismerik. Az újfalusi településrészen rendbe teszik a feltöredezett járdát; ez 50-60 ezer forintjukba kerül, s ha marad még pénzük, a templomot is gázfűtésűre alakítják. A gázt már bevezették a faluba, még az üres telkekre is. De ettől sem lett vonzóbb a falu a betelepülőknek; 15 üres telek is van eladásra, jelentkező viszont egy sincs. Fogy a lakosság is, jelenleg 80 lakója van Rinyaújnépnek. Színházi előadásra vitték a szulokiakat Színházlátogatást szervezett a lakosságnak a község önkormányzata. Majdnem félszázan jelentkeztek a falu lakói közül, és a színházban a Csárdáskirálynő előadását nézték meg. Az utazásuk költségeit is az önkormányzat vállalta. Növekvő forgalom a határállomáson Az átlagosnál erősebb a forgalom a barcsi határon; naponta négyötezer ember lépi át a határt. Volt olyan nap is, hogy számuk elérte az 5500-at is. Megszaporodtak az amerikaiak konvojai is, naponta négy-öt érkezik most a határállomásra, ugyanis a technikai felszerelést cserélik le a békefenntartók. A nagy forgalom ellenére sincs azonban fennakadás, az átjutásra egyik napszakban sem kell többet várni fél óránál. A határra érkezek 90 százalékát teszik ki most is a horvátok, és mintegy öt százalék a magyar. A többi átkelő más, különböző nemzetiségű. Ez utóbbiakat ellenőrzi a határőrség a legalaposabban. fotó: nagy László Kilencmilliós költségvetés - Nekirugaszkodnak a nyelvvizsgának Német szó a kisiskolában Hiába németajkú a falu lakossága, a tanulást az alapoknál kell kezdeni fotó: nagy László Anyanyelvi nevelés és a hagyományok őrzése - két nagyon fontos feladata a németajkú Szülök kisiskolájának. Hogy mindkét feladatnak megfelelnek, azt az mutatja, hogy gyerekeik rendre alap- és középfokú nyelvvizsgával fejezik be a nyolcadik osztályt, illetve két néptáncegyüttesük is van. A nemzetiség nyelvét oktató intézménybe 60 gyerek jár, az iskola költségvetése mintegy kilencmillió forint. - Heti öt órában tanulnak nálunk a gyerekek németül. A legtöbben nyolcadik végére valóban megszerzik az alapfokú vagy középfokú nyelvvizsgát - mondta a németet tanító Sabján Judit. - Semmivel sem könnyebb azonban a dolgunk itt, mintha másutt tanítanánk németet. Ugyanúgy az alapoktól kell kezdenünk a nyelvoktatást. Hiába sváb falu Szülök, a legtöbb gyerek nagyon kis nyelvtudással jön otthonról. Keresztes Dávid a hetedikbe jár, Mercz Tímea pedig nyolcadikos. Mindketten nemrég tették le az alapfokú nyelvvizsgát. A következő lépés mindkettejüknél a középfok megszerzése.- Jövőre ugróm neki a vizsgának - mondta Tímea. - Nagyon komolyan veszem a nyelvtanulást, mert mindenképpen a német nyelvvel szeretnék foglalkozni a jövőben is. Talán nyelvtanár leszek. Keresztes Dávid elmondta: sok minden érdekli, nemcsak a nyelv, például a számítástechnika és az elektronika is. Jól tudja azonban: a nyelvtudással könnyebben boldogulhat majd. Ő egyébként magyar családból származik, nem volt szülői háttere a német megalapozásához. Az ötödikes Hajdú Virág számára most még odébb van a nyelvvizsga, de mint mondta: nyolcadikig ő is szeretné megszerezni a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt. N. L. Népszerűtlen döntés, aláírást gyűjtöttek a gázrészvények miatt Pénzosztás nem lesz Visontán Nagy a felháborodás Csokonyavisontán a helyi önkormányzat egy döntése miatt. Eszerint ugyanis mégsem osztják vissza a lakosoknak a gázrészvények eladásából származó pénzt, jóllehet korábban szó volt erről. Emiatt aláírásgyűjtésbe is kezdtek a helyi kisgazdák kezdeményezésére. A petíciót 186 család aláírásával nyújtották be a testületnek, s ebben a pénz szétosztását kérték. A képviselők most leszavazták a visszafizetést, a pénzt a falu fejlesztésére kívánják fordítani. A gáz bevezetése Csokonyavisontán családonként 45 ezer forintjukba került; most ennek a 15 százalékát utalták vissza a falunak. Az önkormányzat 3,6 millió forintot kapott vissza, lakosságarányosan. — A gáz bekötésekor több család sokallta a 45 ezer forintos költséget. Számukra akkor az volt a válasz, hogy a pénz egy részét visszakapják majd — mondta Pássá József, a visszafizetést szorgalmazó egyik képviselő. — Most ezt kéijük számon az önkormányzaton. Az emberek azt sem tartják korrektnek, hogy a gázrészvények árát a falu fejlesztésére fordítsák. Hiszen annak a hasznát azok is élvezik majd, akik annak idején nem köttették be a gázt, nincs benne egy fillérjük sem. Én azt szeretném, hogy a pénz egy részét — tízezer forintot családonként — igenis adjuk vissza az embereknek, s csak a többit tartsa meg az önkormányzat, mert az is elegendő lenne a fejlesztésre. — Tudom, hogy nagyon népszerűtlen döntést hozott a testület, amikor 8:2 arányban leszavazták, hogy a pénzt szétosszák az érintettek között — mondta Horváth Sándor polgármester —, mégis egyetértek a képviselők többségével. Nem volt könnyű döntés, de úgy gondolom: a pénz ilyen felhasználásának mind a falu, mind az érintett családok nagyobb hasznát látják majd. Komoly fejlesztési terveink vannak, például egy vásártér kialakítása, hogy újra vásározó falu lehessen Csokonyavisonta. Megkérték a BM állásfoglalását is. — Most érkezett meg, és eszerint az önkormányzat maga rendelkezik e fölött a pénz fölött — mondta a polgármester. — Egyébként annak idején az önkormányzat a félretett pénzét — 11 millió forintot — is ráköltötte a gázberuházásra. Ha úgy vesszük, a falu ezzel azokat támogatta, akik bevezették a gázt, s azoknak nem juttatott belőle, akik kimaradtak a gázbekötésből. N. L. Kálmáncsán új mosoda Új mosodát kap a kálmán- csai Fehér Akác szociális otthon. Az építkezés, a mosoda berendezése mintegy 14,4 millió forintba kerül.- Száznegyven négyzetméteres mosodát alakítunk ki. Tízmillió forintért újjáépítünk egy régi épületet, ebből az összegből még a szükséges berendezést is megvásárolhatjuk. A többi pénz a közművesítésre: a víz és az áram bevezetésére kell. Az új mosoda reményeink szerint a nyárra elkészül - mondta Sándor Miklós igazgató. Nagyon kell, mert a mostani mosoda falai düledeznek, s berendezései is túl vannak a kamaszkoron. Kifogásolta az ÁNTSZ, a munkavédelmi felügyelőség is. Fél év haladékot adtak az intézménynek, másként bezárják a létesítményt. A területfejlesztési pályázaton sikerült az összeg nagy részét - tízmillió forintot - elnyerniük a kálmáncsaiak- nak, a többit a fenntartó megyei önkormányzattól kapja meg a szociális intézmény. Rendbe tesznek utat, átkokat Huszonnégymillió forint maradvánnyal zárták a múlt évet Csokonyavisontán; ebből ötmilliót tartalékolnak, 19 milliót pedig fejlesztésre költenek. Idei költségvetésük 141 millió forint. Ilyen számok mellett nem csoda, hogy nem alakult ki vérre menő vita a költségvetés tárgyalásakor. Döntött a testület arról, hogy a pénzből ötmilliót fordítanak az orvoslakás felújítására, és ugyanekkora összeget fűtéskorszerűsítésre. Ezt több intézményben is elvégzik: az iskolában, óvodában, a polgármesteri hivatalban és a kastélyépületben, ahol a konyha van és a falu közösségi helységei. További kétmillió forintból az iskola korhadt ajtóinak, ablakainak a cseréjét is megoldják, másik kétmilliót pedig járdaépítésre, felújításra fordítanak. Az általános iskolához gyalogátkelőhelyet is kialakítanak, s rendbe teszik a buszvárókat. A keretbe belefér még az utak kátyúzása, javítása. Az idén végre jut pénz az üdülőfaluban eddig elmaradt feladatok pótlására: a főútról a fürdő felé leágazó út rendbe tételére és a közvilágításra. Ezt elkészíttetik, s megoldják a belvíz elvezetését is. N. L. Sógorától hallott róla - Magyarul tanul, hogy eredetiben olvashassa Petőfit verseit Agysebészt is vonzott Szülök Szülök több más nevezetessége mellett rövid ideje még eggyel dicsekedhet. Német agysebészprofesszor költözött a faluba. Walter Wesseman az év nagy részét már most is itt tölti, s azt tervezgeti: nyugdíjaséveiben feleségével együtt végleg Szulok- ban telepedik meg. Mint mondta: elvarázsolta ez a vidék.- Á sógorom szuloki lakos volt; innét telepítették ki - meséli. - Tíz éve jött vissza, házat vásárolt itt;, tőle hallottam először erről a régi sváb faluról és erről a csodálatos vidékről. Mivel csupa jót mondott, nagyon kíváncsi lettem. A sorsom pedig akkor pecsételődött meg, amikor eljöttünk látogatóba. Nagy sétákat tettünk ezekben a szép, egészséges erdőkben. S akkor gondoltam rá először, hogy mi lenne, ha életemnek hátralevő részét itt tölteném. A most már nyugdíjas orvosprofesszor a Frankfurttól 40 kilométerre levő Wetzlar városkából érkezett a somogyi sváb faluba. - A wetzlari egyetemen tanítottam, s onnét mentem nyugdíjba. A feleségem még dolgozik, ezért most az év nagy részében 1200 kilométerre vagyunk egymástól. Persze napi telefonkapcsolatban. Tavaly már többet voltam itt, mint otthon, s a feleségem is, a fiam és a lányom is szívesen jönnek ide. A kisebbik fiam például majd itt rendezi meg a lakodalmát. Előfordul, hogy az egész család leruccan egy hosz- szú hétvégére lovagolni egyet. Merthogy a porta elképzelhetetlen lovak nélkül. A professzor odahaza is foglalkozott lovakkal, hát adott volt, hogy itt is tartson néhányat. - Negyven éve magam is megpróbálkoztam a díjlovaglással; tíz éven át lovagoltam, ez már örök szerelem marad - mondja. - Különösen itt, ahol lóháton nyugodtan bebarangolhatja az ember a vidéket. A helyiekkel jóban van, legutóbb a szuloki álarcosbálban volt, s igen jól érezte magát. Persze amikor az iparos nem úgy dolgozik, ahogy elvárná, kissé kevésbé szereti az embereket és ezt az országot. De a mérge szerencsére hamar elmúlik. Úgy tartja, Lengyelország és Magyarország kulturált ország, a fölzárkózás azonban nem megy máról holnapra. A munkásoknak kevesebbet kellene beszélniük, s többet gondolkodni és dolgozni. - Tudja, mi volt az első magyar mondat, amit itt megtanultam? - kérdezi. - „Majd a jövő héten kész lesz”. Magyarul tanul - hogy Petőfit eredetiben olvashassa -, és igyekszik megismerni az országot is. - Vasárnaponként például Pécsre járunk. Kimegyünk a vásárba is, hogy régiségek után kutassunk. Ezzel a feleségem fertőzött meg. Nézzen körül: az egész lakást csupa régiséggel rendeztük be! Tudja, kell ez. Németországban modem lakásunk van, ott nyakkendőben kell járnom. Itt úgy öltözöm, ahogy nekem tetszik, és úgy rendezem be a házam, ahogy akarom. Reméli, az idén befejeződik az építkezés, s elkészül a hatalmas nádtetős, székelykapus ház. Hogy mit csinál azután? A lovak mellett könyvet ír és festem fog - mondja. - Szóval mindent, amire eddig nem volt ideje. Nagy László Még az idén befejezzük az építkezést FOTÓ: NAGY
