Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

• • • • SOMOGYI HÍRLAP 1998. február 19., csütörtök NAGYATÁDI TŰKOR MIRE KÖLTENÉ A VÁROS PÉNZÉT? A költségvetés tervezésével telnek a nagyatádi önkormány­zat napjai: fórumokon, közmeghallgatáson ismertették az elképzeléseket. A végső döntést várhatóan a keddi testületi ülés mondja majd ki. Ezúttal arról kérdeztük a városlakó­kat: ők mire költenék Nagyatád pénzét? Ivelics János, a kereskedelmi szakközépiskola és szak­munkásképző intézet igazgató-helyettese: Sportcsarnokra. A városban régóta hiányzik egy olyan több célra hasznosítható in­tézmény, amely időjárástól függetlenül lehetővé teszi a külön­böző sport és kulturális rendezvények megtartását. Olyan in­tézményről van szó, amely egyaránt szolgálhatja minden város­lakó érdekeit. Dr. Janzsó József állatorvos: Az idős, rászoruló nagy­atádi öregek megnyugtató elhelyezésére és ellátására, majd a sportcentrumra. A városban hiányzik egy olyan szórakoztató központ, amely egyaránt szolgálhatja az egészséges életre neve­lést és a szórakozást. Erre egyébként a saját költségvetésemből is áldoznék. Horváth László, a konzervgyár humánpolitikai vezetője: Úgy gondolom, hogy ebben a városban mindenki megtalálja az igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat: az üzletektől a szóra­kozásáig. Vannak színházi előadások, szerveznek koncerteket, látogatható a múzeum, ott a strandfürdő. Ezekkel a lehetősé­gekkel kellene még jobban élni, s lehetőség szerint ezeket az adottságokat fejleszteném. Szegvári József, a nagyatádi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője: A városatyák mintha megfeledkeztek volna a fiatalokról, pedig jól tudjuk, hogy a legtöbb gond abból szár­mazik, hogy nem tudják az idejüket mivel kitölteni. Én arra köl­tenék a város pénzéből, hogy minden fiatal értelmesen, szerve­zett formák között tölthesse el a szabadidejét. Szorgalmaznám a várost elkerülő út építését és az egykori laktanyák ésszerű újra­hasznosításával munkahelyeket teremtenék. Fiilöp Márta, a városi televízió szerkesztő-riportere: Mun­kahelyteremtő beruházásokat támogatnék, mert a munkanélküli­ség egyre nagyobb és egyre aggasztóbb. Jó lenne, ha a fiataloknak lenne végre egy diszkója, amiről régóta szó van, de még mindig nem készült el. Ha valaki vállalkozna rá, hogy felújítja a kastélyt én minden lehető eszközzel támogatnám. S nem utolsó sorban a városi televízió technikai felszereltségét korszerűsíteném. Dán József, a József Attila Kollégium igazgatója: Az in­tézmények évek óta nem kapják meg a szükséges karbantartás­hoz, felújításhoz elegendő pénzt. Nálunk például a nyílászárók majdnem kiesnek a falból, felújításra vár a homlokzat. Erre legkevesebb tizenötmillió forint kellene. Jogos igénynek tartom a sportcsarnokot, de azon elgondolkodnék, hogy szabad-e az idén elkezdeni. Adnék pénzt a városi televízióra, a csillagpon­tos hálózat kiépítésére és a városi információs hálózat kiépíté­sére is. Szőke József, a művelődési ház igazgatója: Két részre kell bontani a kérdést, mert ennek a városnak van egy intézményhá­lózata, amit működtetni kell. Elfogult vagyok, mert én is városi intézményt irányítok: arra törekednék, hogy a meglévő intéz­mények zavartalanul működhessenek, s ezzel normálisan szol­gálhassák a várost. Ha ezek után marad pénz, akkor gondol­kodnék fejlesztésekben: elsősorban az idegenforgalommal fog­lalkoznék, mert ez a város egyetlen kitörési pontja. Hiarosi István, a városi strandfürdő vezetője: A saját helyzetemből indulok ki, ezért természetszerűen az idegenfor­galom fejlesztésére költenék: fejleszteném a kempinget, befe­jezném a gyógyfürdő rekonstrukcióját, s ha ezek után maradna pénzem, akkor a városgondnokság gépparkját korszerűsíteném, mert elszomorító, hogy milyen eszközeik vannak, illetve mi­lyenek nincsenek. Tóka József, a cérnagyár humánpolitikai vezetője: Azt lenne a fontos, hogy az önkormányzat önfinanszírozóvá váljon: bevételeiből hitel nélkül tudjon gazdálkodni. S ha ez megtör­tént, akkor minden döntést az általam is választott, tehát a bi­zalmamat élvező képviselő-testületre bíznék. A tisztiorvosi szolgálat többször adott haladékot Átadásra vár az egészségügyi központ Végleges helyre költözhetnek a rendelők fotó: simonné Hetvenmillió forintos beru­házással elkészült a nagyatádi egészségügyi központ, amely az alapellátást biztosító ren­delőknek ad majd helyet. A kivitelező, a kaposvári Re- nova Kft már elvonult, a mű­szaki átadás megtörtént, most már csak a háziorvosoknak kell költözniük, és ha a népjó­léti miniszter elfogadja a meghívást, akkor következ­het az ünnepélyes átadás. A nagyatádi orvosi rendelők kálváriája öt évvel ezelőtt kez­dődött. Az akkor érvénybe lé­pett előírásoknak ugyanis az egyik gyermekorvosi rendelő kivételével a város egyetlen or­vosi rendelője sem felelt meg. Dr. Hegedűs Endréné, városi tiszti főorvos azt mondja, hogy csupán ideiglenes működési engedélyt adhattak ki. Azt ezt kellett újra és újra meghosz- szabbítani, hiszen hiába voltak korszerűtlenek a rendelők, egészségügyi alapellátást bizto­sító intézményt nem lehet be­zárni. A városban több elképzelés is született a háziorvosi szolgá­lat elhelyezésére. Szóba került az egykori munkásőr laktanya, a volt pártház átalakítása is, de ezeket sorra elvetették. Döntő változást egy amúgy kellemet­len határozat hozott: a kórház ágyszámcsökkentésével egy időben felszabadult az intéz­mény mellett lévő, különálló épület, az egykori elmepavilon. Leginkább ez felelt meg az át­alakításra. A városatyák dönté­sét segítette a Népjóléti Minisz­térium pályázata. Dr. Barbalics István, a város aljegyzője el- mohdta, hogy a tárca kilencmil­lió forintot adott a munkákhoz. Ezzel hosszú időre megoldó­dott az alapellátás gondja. Az új épületbe költözik a hét felnőtt háziorvosi körzet, két gyer­mekorvos, a védőnői szolgálat, az anya-, a csecsemő- és gyer­mekvédelmi tanácsadó, a ter­hestanácsadó, végre saját ren­delőt kap az ügyeleti szolgálat és iskolafogászatot is kialakít­hatnak. Az új rendelők átalakításá­val, a költözéssel kiürülnek a Koch Róbert utcai rendelők. Az épületet a munkaügyi központ vásárolta meg, amely ugyan­csak korszerűbb körülmények közé költözhet majd. Nagy Jenő A tavaszi idő munkát hozott a tűzoltóknak Molotov-koktél a konyhában A tavaszt’ idéző időjárás mun­kát hozott a nagyatádi tűzol­tóknak is. Amíg januárban mindössze négy tűzhöz riasz­tották őket, februárban néhány nap alatt közel negyven riasztás érkezett az ügyeletükre. Volt olyan nap - mondja Szabó Vil­mos őrnagy, városi parancsnok hogy megállni sem volt ide­jük, mert hol az avar, hol az erdő égett, ugyanakkor a szom­szédos nagykanizsai tűzoltók­nak is annyi riasztásuk volt, hogy innen kellett segítséget kérniük. Hétfőn az is előfor­dult, hogy a nagykanizsaiak azért rimánkodtak, hogy valaki mielőbb fejezze be az esedékes tűzoltást, mert az újabbhoz nem volt mit küldeni. Hétfőn Kaszó mellett, Dar­vaspusztán 1,5 hektáron égett a csemetés. Százötvenezer forint kár keletkezett, de megmentet­tek legalább kétmillió forintnyi értéket. Nagykorpádon ugyan­ezen a napon tizenöt hektáron égett a 10-12 éves tölgyes. A tűzben 2,2 millió forint értékű fa pusztult el, de a becsült kár ennek akár a háromszorosa is lehet. Szabó Vilmos szerint ezen a tavaszon az se segített volna, ha elrendelik a tűzgyúj­tási tilalmat, mert azt rendsze­rint soha sem tartják be az em­berek. Mondja, megfordult a fe­jében, hogy felad egy hirdetést a zsebpénzéből. A legmeghökkentőbb eset azonban nem az erdőben, ha­nem a Hunyadi utcában történt. Az egyik tízemeletes lakóház­ban a családi konfliktus majd­nem tragédiába torkollt. A szü­lők ugyan elváltak, de egy la­kásban éltek. Az apa az egyik szobában, az anya a már felnőtt két gyermekével a másikban. A fiú, aki korábban már késsel támadt az apjára, az újabb szó­váltás után Molotov-koktélt gyártott. Egy műanyag pa­lackba egy törölköző felszab­dalt csíkjait dugta, majd nitro- hígítót öntött bele, meggyúj­totta és az apa után dobta a konyhába. Szerencsére azt nem tudta, hogy a klasszikus Molo­tov-koktél azért készül üveg­ből, mert az széttörik, az égő fo­lyadék nagy területen ömlik szét. A nagyatádi koktél nem így működött, ennek ellenére nagy riadalmat okozott. A tűz­oltók szerint, ha késve érkez­nek, és a tűzoltást vezető szol­gálatparancsnok Szrés Aladár százados történetesen nem a házban lakik, bizony bármi megtörténhetett volna. Az apára támadó fiút letartóztatták, ellene közveszély okozás miatt folyik eljárás. N. J. Kiadvány a termálfürdőről A nagyatádi termál gyógy­fürdőt bemutató kiadványt jelentetett meg a Hunguest Hotel Solár és a városi tou- rinform iroda. A prospek­tus bemutatja a városköz­pontban lévő gyógyfürdő szolgáltatásait, a termálvíz gyógyászati hatását és fel­hívja a figyelmet a Zrínyi utcai strandra is. Fórum az áfészról A nagyatádi áfész tavalyi munkáját értékelő részköz­gyűlések kezdődnek hétfőn este Nagyatádon, a műve­lődési házban. A környé­ken huszonegy hasonló fó­rum előző meg az áprilisi küldöttgyűlést, amely nem csak az idei feladatokat ha­tározza meg, hanem dönte­nek az új áfész elnök sze­mélyéről is. Találkozót tartanak a futkosó őrei Öt évvel ezelőtt, 1993-ban szűnt meg a Magyar Hon­védség nagyatádi fegyel­mező zászlóalja, amit a köznyelv csak futkosóként ismert. Bődi Ferenc nyug­állományú alezredes, egy­kori parancsnok vezetésé­vel találkozót tartanak hol­nap az egykori tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak, akik itt tel­jesítettek szolgálatot. A futkosó megszűnése után több katonát Budapestre helyeztek, másokat nyugdí­jaztak, illetve különböző helyeken dolgoztak tovább. Ez az első találkozó. Tárlókban a Rinya mente A tervek szerint tárlókba kerül a Rinya mente élővi­lága. A napokban készült el annak a természettudomá­nyi állandó kiállításnak a terve, amely a városkör­nyék növény és állatvilágát mutatná be a városi múze­umban. A Balátát és a dél­somogyi erdőt diorámán mutatják majd be. A tárlat megrendezéséhez pályáza­tokon, illetve közadako­zásból szeretnék előterem­teni a költségeket a városi múzeum. i Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A I SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Nagyatádon és környékén A takarékszövetkezetek nagyatádi, lábodi, segesdi, somogyszobi, görgetegi, . háromfai fcirí irodájában Az ősz színeit kedveli a természet festője A kilencedik iksz képei Harmincöt alkotó, 50 munkája látható Nagyatádon, a városi ga­lériában a dél-somogyi amatőr képző- és iparművészek jubile­umi, huszadik kiállításán, ame­lyet a hétvégén nyitott meg Szabados János Munkácsy-dí- jas festőművész. A tárlatról hiányérzettel távoznánk, ha nem látnánk Mezei Mária Mag­dolna olajfestményeit. A nagy­atádi amatőr festő munkái elvá­laszthatatlanul hozzátartoznak a város képzőművészeti életéhez. A családi ház egyik szobája afféle műterem. A falakon ké­pen sorakoznak. A 84. születés­napja előtt álló Mezei Mária Magdolna sajnálkozva mutat a falakra. — Most kevés kép van itt­hon. A Hotel Solárban nyílt egy kiállításom, neveztem a hagyo­mányos amatőr tárlatra, és van egy bemutatóm Pécsen is. Sok kedves festmény azon­ban itthon maradt. Például az unokáról készült, a megszep­pent vörös kislányt megörökítő. Éa a többi: önarcképek, családi portrék, tájképek, elkapott pil­lanatok. Mezei Mária Magdolna soha nem tanulta a festészetet. Autodidakta módon sajátította el a vászon kezelésének, a szí­nek keverésének titkait. Tájké­pei egy-egy ismerős Nagyatád környéki vidéket idéznek. — Ma is fogom a vásznat, s megyek a környékre. Keresem a különleges részeket. Előfordul, hogy fogok egy nagy fóliát, le­takarom a félkész képet, s kint hagyom egy-egy rejtett zugban. Főleg ősszel barangolok, mert az ősz színei a legszebbek. A tavasz hidegebb. Nyáron virá­gokat szedek, csendéleteket fes­tek. Hogy eladom-e a képeket? Néhányat kénytelen vagyok, mert az olajfesték drága, s va­lamiből meg kell venni. Mezei Mária Magdolna ké­pein vitatkozhat a „hivatalos” kritika, lehet fel- és leértékelni őket. Ám ha valakinek örömet szereznek, már elérték céljukat. A nagyatádi nagymama szívből és szeretettel veszi kezébe az ecsetet. Nagy Jenő A virágcsendéletek nyáron készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents