Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

1998. február 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Változhat a tb-bevallás Floppy nélkül is jó és nem kell havonta A Gazdasági Kabinet a tb- járulékfizetés rendszerének egyszerűsítését javasolja a kormánynak, bár a testület szerint a vonatkozó jogszabá­lyok alapvető megváltoztatá­sára nincs szükség - közölte Draskovics Tibor, a Pénz­ügyminisztérium közigazga­tási államtitkára szerdán a testület ülése után. Az államtitkár elmondta: mivel az egyéni vállalkozók túl­nyomó többsége a minimálbér után fizet járulékot, a kabinet azt indítványozza, hogy az egyéni vállalkozóknak csak ak­kor kelljen írásban bevallást tenniük, ha az úgynevezett „vállalkozói kivétjük”, azaz a vállalkozásból származó jöve­delmük személyes használatra kivett része meghaladja a mi­nimálbér összegét. Ennek meg­felelően, ha valaki nem tesz be­vallást, az olyan, mintha a mi­nimálbérnek megfelelő össze­get vallott volna be. Egyúttal azt is indítványozza a testület, hogy a vállalkozások tb-járulékfizetéséről a floppyn történő adatszolgáltatás ne le­gyen kötelező, ehelyett a vál­lalkozás, ha számára az kedve­zőbb, a hagyományos, írott formában is benyújthassa be­vallását. Polgármesterek randevúja Kiskunfélegyházán Ki kapja a Városok Kulcsát Az Év Polgármestere, az Év Alpolgármestere és az Év jegyzője kitüntető cím mellett a Városok Kulcsát is átadják az arra érdemeseknek már­cius 6-án, a kiskunfélegyházi önkormányzati randevún. Az immár hagyományos prog­ram fővédnöki posztját ezúttal Kuncze Gábor belügyminiszter tölti be, a házigazdák: Ficsor József helyi polgármester, va­lamint dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés elnöke. A várhatóan hétszáz részt­vevő délelőtt miniszterekkel és államtitkárokkal teázhat (eddig Baja Ferenc, Kiss Péter, Lotz Károly és Vastagh Pál fogadta el a meghívást), majd szekció­üléseken vitatkozhat a megyei önkormányzatok és a városok kapcsolatáról. A médiumok és a helyhatóságok viszonyát bon­colgató fórumot gazdasági és pénzügyi szakemberek részvéte­lével pódiumbeszélgetés követi, később polgármester-újságíró focirangadó és bugaci kirándu­lás lazítja a komoly témákat. Az Ev Polgármestere, Alpol­gármestere és Jegyzője kitünte­tést azoknak a személyiségek­nek nyújtja majd át a belügymi­niszter, akik a sajtóban közzétett kérdőív nyomán a legtöbb sza­vazatot kapták választóiktól, míg a Városok Kulcsát - a pol­gármesterek voksa alapján - a településekért legtöbbet tett mi­niszter kaphatja meg. A találkozó egyik színfoltjá­nak számít majd A mi városunk címmel meghirdetett karikatúra­pályázatra beérkezett rajzok ki­állítása. T. M. A nyugdíjat havonta fizetik El kell egyszer odáig jutni, hogy ne a Pénzügyminiszté­rium állítsa össze a társada­lombiztosítás költségvetését, hiszen 1992 óta egyetlen eset­ben sem teljesült az, amit a PM szakemberei jósoltak - közölte tegnap Kovács Pál. Az Országos Egészségbiztosí­tási Önkormányzat elnöke szakszerűtlennek és elfogadha­tatlannak nevezte a Pénzügy­minisztériumnak azt az elkép­zelését, hogy a társadalombiz­tosítási járulékot az APEH szedje be. A tb-járulék a nyug­díjrendszer és az egészségügy fenntartására szolgál, nem pe­dig arra, hogy abból esetleg az állami költségvetés hiányainak pótlására lecsipegessenek - mondta. Kovács Pál szólt arról, hogy az elmúlt év végén a két társa­dalombiztosítási ágazat együt­tes kinnlevőségei meghaladták a 258 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a két ágazat „kő­keményen hozzájárult a gazda­ság talpon maradásához”. Ha ezt a pénzt egyszerre kivonnák a gazdaságból, az összeomlana - mutatott rá. Kovács Pál - reagálva a Gazdasági Bizottság tegnapi javaslatára - kifejtette: a egész­ségbiztosító nem negyedévente fizet a kórházaknak, s a nyug­díjbiztosító sem negyedévente fizeti a nyugdíjakat. Ezért nem lehet, hogy a vállalkozók ne­gyedévente fizessék a járulékot. Ez is azt jelzi - mutatott rá -, hogy a PM illetékeseinek fo­galmuk sincs a tb működéséről, lebecsülik a társadalombiztosí­tást és az egészségügyet. Verbuválják az orvoscsoportot Pápa, Kecskemét és Taszár repüló'tere fogadhatja a harci gépeket Ma kezdi a felkészülést, s egy hét múlva már indulásra kész az esetleges Irak elleni támadás során egészségügyi feladato­kat ellátó magyar orvoscsoport. A parlament döntése értel­mében a nemzetközi akciót légterünk és három katonai repü­lőterünk megnyitásával is segítenénk. Tegnap reggelig több mint hetven katonaorvos és civil egészségügyi dolgozó jelent­kezett a honvédség berkein be­lül közzétett felhívásra, azon­ban csak körülbelül ötvenen szállhatnak fel egy esetleges Irak elleni légicsapás bejelen­tésekor az Öböl-térségébe in­duló repülőgépre - tudtuk meg Sajner Gyula ezredestől. A honvédség szóvivője el­mondta, hogy a legtapasztal­tabb sebészek és baleseti sebé­szek mellett aneszteziológu­sok, toxikológusok, valamint a fertőzéses és trópusi betegsé­gek kezelésében jártas kato­naorvosok kerülhetnek be a 10-15 szakasszisztenssel ki­egészített csapatba. Nem felté­tel a fiatal kor vagy az erőseb­bik nemhez való tartozás, de a fizikai és a pszichés állóké­pesség igen. Ezért számíthat­nak némi előnyre azok a je­lentkezők, akik már kipróbál­ták a szokatlan klímát a ko­rábbi Öböl-menti akció során. Mint megtudtuk, a zavarta­lan felkészülés érdekében nem hozzák nyilvánosságra annak a budapesti egészségügyi in­tézménynek a nevét, ahol egyebek mellett saját jogállá­sukról, az ENSZ határozatok­ról és a célállomás - valószí­nűen Kuvait - helyi és vallási szokásairól szereznek fontos információkat az „ötvenek”. A tananyagot a vegyi és bakteriológiai önvédelemről szóló ismeretek egészítik ki, s mindenki megtanulja a szemé­lyes holmijához tartozó pisz­toly kezelését is. A szóvivő hozzátette: egészségügyi és gyógyászati felszereléseket, eszközöket nem visznek magukkal a ma­gyarok - azokat a fogadó or­szág kórháza biztosítja majd -, de annak nincs akadálya, hogy valaki például kedvenc sziké­jét betegye útipoggyászába. Mint megtudtuk, a pápai, a kecskeméti, s leginkább a ta- szári katonai repülőtér alkal­mas az esetleges bevetésben részt vevő nyugati harci gépek fogadására. Erre akkor kerül­het sor, ha a gép hazánk légte­rének átrepülése közben ked­vezőtlen időjárási viszonyok vagy meghibásodás miatt el­szállni kényszerül. Sajner ez­redes szerint a szövetséges erők elsősorban az igen nagy befogadóképességű C-5-ös, Galaxy típusú repülőket állít­ják hadrendbe (ezek „hasá­ban” akár kisebb repülőgépek is elférnek), de a C-30-as Herkuleseket is kedvelik. A 13-14 000 méter magasan repülő monstrumok számára a magyar légi irányítás külön fo­lyosót jelöl ki. Leszállásukhoz a legalább 3000 méter hosszú kifutópálya mellett különleges leszállító és navigációs beren­dezésre, s angol nyelven be­szélő reptéri személyzetre is szükség van. A kijelölt három magyar repülőtéren az üzemanyag­utántöltést, a nukleáris, vegyi és bakteriológiai biztosítást, a harci cselekmények során esetlegesen a gépre tapadó szennyeződések eltávolítását, a tűzvédelmet valamint javítás esetén a tároló kapacitást is garantálni tudják - hangsú­lyozta informátorunk. Takács Mariann Az F-14B gépek anyahajáról szállnak fel fotó: feb A jövő héten: döntés a civil szervezetek támogatásáról Ismét kevés a szétosztható pénz Az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Tá­mogatását Élőkészítő Bizottsága tegnap javaslatot fogadott el a különféle civil közösségek idei támogatásáról. A Házban a javaslatról a képviselők döntenek majd. A részletekről lapunknak Ró­zsa Edit, a bizottság alelnöke elmondta: az Országgyűlés ilyen céllal az idei esztendőre 221 millió 100 ezer forintot szavazott meg a költségvetés elfogadásakor. Az 1994-ben létrehozott bizottság pályázato­kat írt ki öt területre. A szerda estébe nyúló ülésünkön írásba foglalt véleményünket a jövő hét elején terjesztjük elő. A szociális, egészségügyi és karitatív szervezeteknek össze­sen 91 millió forintot szavaztak meg. A gyermek- és ifjúsági szervezetek - a bizottság javas­lata alapján - 47 millió 650 ezer forintot kapnának, a környezet­védelmi szerveződések több mint 37 és fél milliót, a kulturá­lis szektor szintén több mint 61 milliót, míg az „egyéb” kategó­ria 53 millió 650 ezer forintra számíthat. A képviselő asszony nem tagadta: ezek az összegek nagyon szerények - különösen, mert sokfelé osztódnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a civil szervezetek nem­csak ebből a költségvetési for­rásból kapnak támogatást. A Gyermek- és Ifjúsági Tanács, valamint az érintett tárcák kü- lön-külön is rendelkeznek erre a célra elkülönített keretekkel. A civil szervezetek náluk is pá­lyázhatnak. A parlamenti bi­zottság a hozzá beérkezett több ezer pályázatból 700-at foga­dott el. Ez azt jelenti, hogy tör­ténetesen egy vidéki olvasókör legfeljebb 100-150 ezer forin­tot kaphat erre az évre. Még így is próbáltak lobbyzni képvise­lők egyes szervezetek érdeké­ben. Szalóky Eszter Tárcák vitája. Tovább tart a vita a pénzügyi és a belügyi tárca között arról, hogy vajon mennyit kell illetve lehet soron kívül fordítani a rendőrség fej­lesztésére. A belügyminiszter szerint 10 milliárd forintra lenne szükség, a PM szerint azonban a költségvetésben erre nincs fedezet. A végső szó a kormányé. Kitüntetett alkotmánybíró. Tudományos munkássága és életútja elismeréseként Göncz Árpád államfő - a miniszterel­nök kezdeményezésére - a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal ki­tüntetést adományozta Szabó Andrásnak, az állam- és jogtu­dományok doktorának, az Al­kotmánybíróság tagjának. Az exminiszter közbeszól. A rendőrség kettős irányításá­nak veszélyeire hívta fel a fi­gyelmet szerdán Boross Péter, az MDF alelnöke. A politikus „a kisszerű rivalizálás múltból ismert példájának” nevezte azt, ami a miniszterelnök és a bel­ügyminiszter között az utóbbi időben zajlik. Elfogadhatatlan­nak ítélte, hogy a kormányfő - a belügyminiszter hatáskörét elvonva - a Miniszterelnöki Hivatalban kívánja koordinálni a bűnüldözést. Metész: Kosa cáfol. Az or­szággyűlési képviselő-választá­sokig bizonyosan nem hívja össze a Metész közgyűlését az érdekképviselet elnöksége - közölte Kosa Gyula, a Mező- gazdasági és Érdekvédelmi Szövetség elnöke. Ma zárni a pályázat. A Ma­gyar Televízió Rt. elnöki poszt­jára jelentkezők csütörtökön 9 és 12 óra között adhatják le pá­lyázatukat. KI fizessen a TÁKISZ-nak? Az önkormányzatok rendszeres pénzügyi, törvényességi ellen­őrzését a közigazgatási hivata­lok végezzék - javasolják a Te­rületi Államigazgatási és Köz- igazgatási Információs Szolgá­lat (TÁKISZ) átvilágításában részt vevő elemzők. A tanul­mány készítői javasolják a TÁKISZ-ok finanszírozási rendszerének újragondolását is. Nem veszélyes hastífusz. A Magyarországon élőkre nem je­lent veszélyt a kárpátaljai hastí­fuszjárvány - nyilatkozta szer­dán az Országos Epidemioló­giai Központ járványügyi osz­tályvezetője. Csohán Ágnes ugyanakkor a Kárpátaljára uta­zóknak azt tanácsolta, hogy fordítsanak különös figyelmet a kézmosásra, a fogyasztott éte­lek, italok tisztaságára. Elhunyt Haraszti Elemér. Nyolcvanhét éves korában el­hunyt Haraszti Elemér újságíró. Helyzetkép a ciklus vége előtt Torgyán behozhatatlan előnnyel vezet a parlamenti „beszédversenyben” Véghajrá előtti helyzetképnek is beillik az a vaskos kötet, ame­lyet a közelmúltban tettek közzé a Ház munkájáról. A számok­kal, adatokkal írt krónika ugyanis a ciklus kezdetétől a múlt év végéig terjedő időszakot öleli át - bemutatva a törvénygyár éle­tének szinte minden mozzanatát. A jogalkotásban alighanem ne­hezen megismételhető teljesít­ményt nyújtottak a honatyák: 243 törvényt, 222 törvénymó­dosítást és 418 országgyűlési határozatot szentesítettek. Eh­hez mérten a 331 napot igénybe vevő ülések, a 2720 óra és 10 perces időtartamot kitöltő ple­náris vita nem is tűnik soknak. A matematikai pontosságú kimutatások azt is elárulják, hogy ’94 júniusától ’97 végéig a natii Llak között 29 492 felszólalás hangzott el, amelyek 1734 óra 3 percet fogyasztottak a Ház időkeretéből. A képviselők aktivitását, sze­replésének gyakoriságát ille­tően Torgyán József verhetet­lennek bizonyult, s ha a ciklus végéig már meg sem szólal, ak­kor sem veszélyezteti senki el­sőségét a parlamenti „retorika­versenyben”. A tavaszi ülés­szak kezdetéig a kisgazdák el­nöke 1615 alkalommal szólalt föl, s napirend előtt vagy alatt összesen 101 órán és 5 percen át érvelt, vitatkozott. A további sorrend: dr. Pusztai Erzsébet (Néppárt) 583 hozzászólás (időtartam 31 és fél perc), Sep- sey Tamás (MDF) 504 (38 és fél perc) és Kuncze Gábor (SZDSZ) 504 (31 perc 10 má­sodperc). Á képviselő hölgyek között Pusztai Erzsébet mögött Dávid Ibolya (MDF) és Dobos Krisz­tina (MDF) holtversenyben a második-harmadik, egyaránt 290 felszólalással. Holtverseny alakult ki a leg- szófukarabb képviselők között is: dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ), dr. Leitner Gábor (Fidesz) és dr. Szabó Tamás (MDF) tudniillik egyszer sem kért szót a plénumon. A parlamenti ülésrend válto­zásainak krónikájából kiderül, hogy a „legmozgékonyabb” honatya, dr. Schamschula György és Fekete György volt: mindketten négyszer változtat­ták helyüket a patkóban. Schamschula az MDF-ből ki­lépve előbb a függetlenekhez, majd a kisgazdákhoz ült át, ám pár hét múlva visszatért a füg­getlenek közé. Fekete szintén az MDF-frakcióból költözött a függetlenek közé. Innen a KDNP képviselőcsoportjához vezetett útja, amikor e frakció megszűnt, ő is visszatért a füg­getlenek soraiba. (Koós) Gyakori a hátrányos megkülönböztetés Vádol a Fehér Füzet Tavaly összesen 105 panasz érkezett a Másság Alapít­vány jogvédő irodájához, s ezek alapján a szakemberek 27 esetben állapítottak meg diszkriminációt - hangzott el az úgynevezett Fehér Fü­zet megjelenése alkalmából tartott tájékoztatón. Furmann Imre, az alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Jogvédő Irodájának igazgatója elmondta: az emlí­tett 27 ügy közül nyolc alka­lommal a rendőrség, öt-öt esetben az önkormányzat, il­letve magánszemélyek eljá­rása volt kifogásolható. Az immár negyedik alka­lommal megjelent Fehér Fü­zet tanúsága szerint ezekből az ügyekből négy lezárult, közülük egy tekinthető a pa­naszos szempontjából ered­ményesnek. Ä legtöbb kifo­gást Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéből, illetve Budapestről jelentették. Az ügyek többségében a rendőr­ség eljárását sérelmezik, de olyan panaszos is akadt, aki 26 hónapot töltött ártatlanul börtönben, és szabadulása után öngyilkos lett. Furmann Imre tájékozta­tása szerint az iroda műkö­dése a kezdetektől, azaz 1994 januárjától csaknem száz esetben állapított meg disz­kriminációt. Ezen ügyek többségében, mintegy 70 szá­> I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents