Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-18 / 41. szám

998. február 18., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Nem mennek magyar műszaki katonák a háborúba Csak az orvosok utaznak V hétfői előterjesztéssel ellen­étben kedden már nem volt zó arról, hogy magyar mű- zaki katonák is részt venné­lek az Irak elleni esetleges láborúban. A megváltozta- ott javaslatot az összes par- amenti párt támogatta. \z Országgyűlés - a Honvé- lelmi és a Külügyi Bizottság :gyhangű javaslatára - tegnap negszavazta a kormány előter- esztését, amelynek alapján az rak elleni katonai akcióban észt vevő országok használhat- ák Magyarország légterét és a ájelölt repülőtereket, hazánk ledig egy 50 orvosból álló :gészségügyi kontingenst küld i térségbe. Fodor István, a Honvédelmi Vlinisztérium politikai állam- itkára a bizottsági ülésen el­mondta, az Irak elleni katonai akcióban való részvételhez azonnali eszközbeszerzésre van szükség, mintegy 442 millió fo­rint értékben. A Honvédelmi Bizottság egyhangúlag elfogadta a HM előterjesztését a délszláv hely­zet stabilizálását szolgáló SFOR-t felváltó erők tevékeny­ségének elősegítéséről, és az esetleges magyar részvételről. Magyarország előzetes hoz­zájárulását adja ahhoz, hogy az SFOR-erőket felváltó csapatok egységei átvonulhassanak és ál­lomásozhassanak az ország te­rületén, továbbá igénybe vehes­sék hazánk légterét. A délszláv válság békés rendezésének vég­rehajtását biztosító erők kereté­ben működő magyar műszaki alegység mandátumát 1999 vé­géig meghosszabbítják. A Pénzügyminisztérium jelentése az évkezdetről 40 milliárdos a hiány K most nyilvánosságra hozott idatok szerint több mint íegyvenmilliárd forintos de- Icittel zárult az ország janu- iri gazdálkodása. Február- )an azonban várhatóan még ;nnél is magasabb, 60-70 mil- iárdos lesz a büdzsé hiánya. \ központi költségvetés folya- uatai az év első hónapjában a erveket megközelítően alakul­ok - jelentette ki kedden László Csaba, a Pénzügymi- lisztérium helyettes államtit- cára. A központi költségvetés ieficitje 273,2 milliárd forint­nyi kiadás és mintegy 233 mil­liárd forint bevétel egyenlege­ként alakult ki. Az év első hónapjában a tár­sadalombiztosítási alapok hiá­nya 1,7 milliárd forint volt. A tb-alapok összes bevétele janu­árban 127,6 milliárd forintot, az együttes kiadás pedig 129,3 milliárd forintot tett ki. A költségvetés bevételei kö­zül a vám- és importbefizetések 25.4 milliárd forintra, a lakos­ság befizetései - melyek döntő részben szja-befizetésekből származtak - 46 milliárd fo­rintra rúgtak. A bevételek közül az általá­nos forgalmi adóból januárban 81.4 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, a fogyasztási és jövedéki adóból pedig 21,7 mil­liárd forint. Ehhez járult 11,8 milliárd forint privatizációs be­vétel. Az egyszerűsítés félrevezető lehet Az őstermelők adójáról Nem kis gondot okozott annak megítélése, hogy mely ősterme­lőknek kell beadniuk az adóbe­vallásukat február 15-ig. A szakemberek számára egyszerű jogszabály értelmezés nem volt az az adózók többségének, akik pedig - fogadatlan prókátor­ként segíteni próbáltak, az egy­szerűsítés és a közérthetőségre való törekvés jegyében néha feláldozták a szakszerűséget. Kiderült ugyanis, hogy pontos az állítás, amely szerint azok­nak az őstermelőknek kell adó­bevallást adniuk február 15-ig, akiknek az éves árbevétele meghaladta a 250 ezer forintot. Vajda József, az Apeh me­gyei igazgatóhelyettese a So­mogyi Hírlapnak elmondta: azok az őstermelők voltak köte­lesek február 15-ig megtenni adóbevallásukat, akik egyéb­ként egyéni vállalkozók (pél­dául kiskereskedő és mellette őstermelői tevékenységet is folytatott). Az, aki mint őster­melő alkalmazottat foglalkoztat és az alkalmazottnak fizetett bér utáni közterheket a 9709-es bevallásban szerepeltette. Il­letve az az őstermelő, aki nem élt vagy nem élhetett a nyilat­kozattételi lehetőséggel (pél­dául 1 millió 500 ezer forint fe­letti bevételt ért el) és gázolaj felhasználás miatt fogyasztási adót igényelt vissza. (Vagyis adatot állított be a 9709-es be­vallás 01-es lapjának 5-ös so­rába). Az előzőekben említetteken kívül az őstermelők adóbeval­lásának a benyújtási határideje: 1998. március 20. L. J. Nincs egyetértés az alkotmánybírák további megbízatása ügyében Bűncselekmény a génmanipuláció Vastagh Pál igazságügy-miniszter tegnap a parlament elé terjesztette a kormány Alkotmánybírósággal kapcsolatos ja­vaslatait és a Büntető törvénykönyvet módosító indítványt. Jelenleg az alkotmánybírókat jelölő bizottságba minden frakció egy-egy tagot küld. Jú­lius 1-jétől a kormánypárti és az ellenzéki oldal azonos számú képviselőt delegálna a javaslat szerint. Az alkot­mánybírók mandátuma 9-ről 12 évre növekedne, s ez a már hivatalban lévőkre is vonat­kozna, ám senki nem lenne újra választható. Újdonság, hogy az országgyűlés, annak állandó bizottsága, vagy a kormány kérésére soron kívüli eljárást és 60 napon belüli döntést rendelhetne el az Al­kotmánybíróság elnöke. A büntetőjogszabályok tar­talma ismét bővül tíz új tény­állással. Ezek egy része egész­ségügyi jellegű (beavatkozás az emberi génállományba, emberi ivarsejt vagy emberi test tiltott felhasználása stb.). A gépjárműlopások visszaszo­rulását eredményezheti, hogy a rendszám, az alvázszám és a motorszám eltávolítása vagy meghamisítása ezentúl önma­gában is bűncselekménynek minősül. Balsay István (Fidesz) azt a kérdést intézte a közlekedési miniszterhez, hogy miként le­hetne megmenteni a magyar útépítőipart. Lotz Károly fel­idézte, hogy a tőkehiányos és veszteséges hazai útépítő- és építőanyag-ipari vállalatokat a legelsők között vásárolták meg külföldiek. De vajon mennyiben külföldi az a cég, amely az itthon elnyert pályá­zatot hazai alvállalkozókkal valósítja meg, és mennyiben hazai az, amely külföldi tulaj­donú, de itt van bejegyezve. Tény, hogy az elmúlt három évben a hazai útügyi beruhá­zások megvalósítása során 90 százalékban hazai szakembe­reket foglalkoztattak. Dávid Ibolya (MDF) azt ve­tette a privatizációs miniszter szemére, hogy senkit nem vont felelősségre, noha a Szekszárdi Húsipari Vállalat privatizációját követő felügye­lőbizottsági jelentés megálla­pította, hogy mindenki, aki az ÁPV Rt. részéről kapcsolatba került ezzel az üggyel, hibát követett el. Csiha Judit vá­laszként bejelentette: kezde­ményezték a szükséges bíró­sági eljárásokat. (Simonffy) A dunakiliti víztározó körül a legsúlyosabbak az ellentétek Zátonyra futhat a megállapodás A bős-nagymarosi kérdésről tárgyaló magyar és szlovák kormánydelegáció álláspontja egyes kérdésekben még na­gyon távol esik egymástól - mondta Nemcsók János állam­titkár kedden, Mosonmagyaróváron, a hágai döntés végre­hajtásáról zajló tárgyalássorozat pozsonyi fordulója után. A dunakiliti tározó vízszintjé­nek kérdésében óriási a kü­lönbség a magyar és a szlovák tárgyalódelegáció álláspontja között - jelentette ki a magyar küldöttségvezető. - Márpedig megállapodás akkor születhet - szögezte le -, ha egyetértés alakul ki mindhárom téma­körben: a kiliti víztározó, a kártérítés és az alsó duzzasztás ügyében. így a kiliti vízszint- probléma veszélyeztetheti az egész megállapodást. A rész­kérdések között azonban sike­rült egységes álláspontra jutni a szlovákokkal a Szigetköz ökológiai vízigényének bizto­sításáról. Nemcsók János szerint a tárgyalások menete lelassult, ennek ellenére bízik abban, hogy március 25-ig sikerül egyezségre jutni. Az államtitkár a továbbiak­ban rámutatott: a pártérdekek mentén zajló hazai belső viták lehetetlen helyzetbe hozzák a magyar tárgyalódelegációt. Azt sulykolják a nyilvánosság előtt, hogy a küldöttség nem képviseli kellőképpen a ma­gyar érdekeket. A nullszaldó kérdésében egyébként a delegációk meg­oldásközeli állapotba kerültek; az alsó duzzasztás módjáról viszont nem tárgyaltak - szá­molt be a hétfőn történtekről Nemcsók János. Az államtitkár egyértel­művé tette: a magyar tár­gyalódelegációnak az a szán­déka, hogy előzetes megálla­podást hozzon tető alá, ame­lyet majd a következő kor­mány és a következő parla­ment véglegesít a környezeti hatástanulmányok alapján. A tárgyalásokat jövő hétfőn Budapesten folytatják. Területfejlesztés - szigorodtak az elbírálás feltételei Köztartozásnál nincs támogatás A területfejlesztéshez kötődő támogatások feltételei szigo­rodtak az idén - állapították meg a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium (KTM) Országos Területfej­lesztési Központja által kedden rendezett munkaértekezle­ten, ahol a megyei területfejlesztési tanácsok képviselőit tá­jékoztatták a jogi szabályozás gyakorlati tudnivalóiról. Dániel Pál, a KTM főosztály­vezető-helyettese elmondta, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú tá­mogatásokról, valamint a terü­letfejlesztési célelőirányzatról készülő kormányrendeletek már túljutottak a közigazgatási egyeztetésen. A tanácskozáson elhang­zott, hogy a területfejlesztési pályázati felhívásokat február 28-áig kell megjelentetni. A területfejlesztést érintő szabályozásban az idén új elem, hogy szigorúan veszik a köztartozásokat. Akinél ez ki­derül, azzal a már megkötött támogatási szerződést is fel kell bontani. A támogatási összegen be­lül csökken a vissza nem térí­tendő rész aranya, ezentúl ez nem lehet több 50 százaléknál. A korábbiakhoz képest a pályázatokhoz csatolandó do­kumentációk száma is bővülni fog. A vezetékes gázhálózat­hoz igényelt támogatás esetén a Magyar Energia Hivatal nyi­latkozata is szükséges. A pályázatok elbírálása után minden jogosult tájékoz­tatást kérhet az odaítélés, il­letve az elutasítás okairól. Dániel Pál felhívta a részt­vevők figyelmét arra, hogy a pályázatokhoz nyilatkozatot, a szerződésekhez pedig igazo­lást kell mellékelni. VIDEOAJÁNLÓ Szellemirtók I. Amikor dr. Venkmanz, dr. Stantzot és dr. Spenglert, a mániákus parapszichológu- sokat, a hiszékeny médiu­mok és természetfeletti ka- cagtatás professzorait páros lábbal rúgják ki az egyetem­ről, ahol eddigi obskúrus ku­tatásaikat végezték, meg­nyitják a Szellemirtók iro­dát. A vállalkozás célja, hogy spéci berendezéseik segítségével megszabadít­sák Manhattant bentlakásos szellemeitől. De a három szellemexterminátor mun­kájának hasznossága, az ir­tás közben okozott károk fi­gyelembe vételével - leg­jobb indulattal is - kétséges. Első komoly feladatuk Dana Barrett és ldssé ügyefogyott szomszédja megmentése lenne, akiket megszálltak a házukban lakozó gonosz szellemek. És ez még csak a kezdet. 2400 Ft Szellemirtók II. A szellemek ezúttal elsöprő fölényben vannak, de a „lel­kes” csapat halált megvető bátorsággal küzd a a rózsa­szín lélektrutymó ellen, amely már-már elárasztja New York városát. 2400 Ft A Flinstone család Első történetek Ki hinné, hogy a Flinstone család nemrégen már har­mincadik születésnapját ün­nepelte? Frédi, Béni, Irma és Vilma három évtizede mulattatnak kicsit és nagyot - most végre videokazettán folytatva kalandozásukat a Kőkorszaki kőrengeteg­ben... 999 Ft Újra kapható Walt Disney: Susi és Tekergő című filmje. A fent említett videoka­zetták megvásárolhatók a Fókusz Könyvesboltban: Kaposvár, Fő u. 13. Beszélgetőpartnerünk: az egyetlen igazi Ratkó-gyerek Egy korszak névadója, lánya szemével Negyvenöt éve jelent meg a gyermektelenségi adót bevezető kormányrendelet - mintegy nyitányaként az abortusztörvény­nyel, a születések számának ugrásszerű növekedésével fémjel­zett éveknek, vagyis a Ratkó-korszaknak. Az ekkor született csecsemőket - függetlenül attól, hogy várt vagy nem kívánt terhesség gyümölcsei voltak - a köznyelv mindmáig Ratkó- gyerekeknek hívja. Az egykori egészségügyi mi­niszterről, Ratkó Annáról egyet­len címszó sem szól a lexiko­nokban, s személye, szerepe a politikakutatók figyelmét is el­kerülte. Azt is kevesen tudják, hogy az egyetlen „igazi” Ratkó-gyerek, Éva lánya Buda­pesten, a Krisztinavárosban él. Ót gyermeknek adott életet. Anyjáról nyilvánosság előtt még sohasem beszélt. Talán mert neve nehéz korszakot idéz; talán mert nem is kérdez­ték. Munkatársunknak most így idézte emlékeit:-Gyakorta mondta: „Évi, te szégyellsz engem...” De nem erről volt szó: őt mindenki is­merte, s emiatt tele voltam gát­lással, kisebbségiérzéssel. Mindig fájt, hogy rám alig ju­tott ideje, s apám is elfoglalt ember volt. Kilencévesen gyermekotthonba adtak, hogy ne legyek annyit egyedül. 12 éves koromig csak a hétvége­ken vittek haza. Sosem beszélt arról, miért nincs testvérem, de a családban nem volt titok, hogy szervi szívbajjal született. Miniszter­sége alatt háromszor esett át in­farktuson. Gyötrelmesen nehéz volt fia­tal kora. Tizenöt gyerekes csa­ládban nőtt fel, 12 éves korától dolgozott - napi 12 órát. A J/orí/iy-korszakban őt azért ül­dözték, mert kommunista, apámat azért, mert zsidó volt. Engem addig apám szülei neveltek, míg Auschwitzba nem vitték őket, ahonnan soha­sem tértek vissza. Otthon, ha anyu nagy ritkán ráért, szívesen főzött és mesélt nekem. Rengeteget olvasott: politikai és szépirodalmat. Jó­kai, Mikszáth, Gorkij, Doszto­jevszkij volt a kedvence. Meggyőződésem, hogy a Ratkó-korszak népesedéspoli­tikáját nem ő találta ki; a leg­főbb testületek döntöttek, s rá a végrehajtás maradt. De az igaz­ság az, hogy egyetértett a dön­téssel. Úgy gondolkodott, hogy a háború megtizedelte a ma­gyarságot, a születésszám növe­lése elengedhetetlen a nemzet fennmaradásához. Nyugdíjasként szinte minden percét velünk és az unokákkal töltötte. Az hiszem, nagy bete­gen, 1981-ben bekövetkezett haláláig sem volt boldog­talan. Cs. Benkő Judit Magyarország, hogyan tovább? Ezzel a címmel tegnap Budapesten vitasorozat kezdődött a Társadalmi Ér­dekegyeztető Tanács rendezésében. Az első rendezvényen többek között Nyers Rezső és Demján Sándor is kifejtették gondolataikat arról, hogy vajon nekünk, magyaroknak mi­ként és miben kell változnunk ebben a posztindusztriális korra váltó világban fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents