Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

998. február 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 7 Felszámolták Görgetegen a szeméthalmokat Kevesebb a szemét Görgetegen - mind a közterületeken, mind a megszüntetett szeméttárolók helyén. A képviselő-testület már tavaly elhatározta, hogy változtat az áldatlan helyzeten, és döntése nyomán bevezették a központi szemétszállítást. A ház­tartási hulladékot mostantól kéthetente elviszik a településről, s így most alig kerül hulladék a régi lerakóhelyekre. Segítették a Cantemus alapítványt Kétszázezer forintot fizettek be adójuk egy százalékának fel­ajánlásával a nagyatádiak a Bárdos Lajos Általános Iskola Can­temus alapítványának a számlájára. Ezt a pénzt az iskola az énekkar utaztatására, a fellépésekhez szükséges ruhák felújítá­sára és a dalostalálkozók megszervezésére fordítja. Kutasi tanuló sikere megyei versenyeken Első lett a megyei matematikai versenyen Simon András, a ku­tasi általános iskola 8/A osztályos tanulója. A felkészítő tanára Németh István volt. A tehetséges diák indult a Nemes Tivadar országos számítástechnikai versenyen is, és ennek megyei for­dulójában a negyedik helyen végzett. Nagyatádi gyűjtő kiállítása a reformkorról A debreceni Kölcsey tanítóképző főiskolán állította ki képeslap­jait Sasvári Tibomé nagyatádi gyűjtő. Pár hete a fővárosban mu­tatta be 48 kartonon azt a 93 képeslapot, amely a Kölcseyt és kor­társait ábrázolja a reformkorban. A kiállításra alkalmat az adott, hogy a költő 175 éve írta a Himnuszt. A nagyatádi gyűjtő most készül a hatvanadik kiállítására - ezt Somogybán rendezik meg. Közvetlen számítógép-kapcsolat az OTP-vel Ügyfélterminált telepített az OTP a somogyszobi önkormány­zat épületébe. Számítógépes kapcsolatban állnak a pénzintézet­tel, s ennek révén minden hivatalos átutalási megbízást azonnal teljesíthet az önkormányzat, illetve annak intézményei. A rend­szer üzembe helyezésében az OTP szakemberei segítettek. Hatvanhét jövedelempótlóst foglalkoztattak Görgetegen száznegyvenhét munkanélkülit tartanak nyilván. Közülük hatvanhétén részesülnek jövedelempótló támogatás­ban. A közhasznú foglalkoztatottak hasznára vannak a telepü­lésnek; legutóbb a középületek belső tatarozásán dolgoztak, il­letve az utcák, átereszek megtisztításában vettek részt. Farsangoltak a konzervgyári dolgozók Hetvenketten vettek részt a nagyatádi konzervgyári szakszerve­zeti nyugdíjasklub farsangi összejövetelén, a volt helyőrségi klubban. A vacsorával egybekötött mulatságon felelevenítették emlékeiket, s a jó hangulatot 45 tombolatárgy kisorsolásával is fokozták. A főnyeremény egy szoknya volt és egy üveg pezsgő. Kiállítás amatőr festő munkáiból A nagyatádi Solar Hotelben rendeztek kiállítást Mezei Mária ama­tőr festőművész munkáiból. Sokan felkeresik a tárlatot, mert a ké­pek alkotója ismerős tájakat festett meg. A kiállítást az érdeklő­dők a hónap végéig tekinthetnek meg. fotó: simon ottóné s Évente húsz-harmincmillió forint kárt okoznak Orwadászok, lesipuskások Rengeteg gondot okoznak az orvvadászok, s ez aligha ma­gyarázható az elszegényedéssel fotó: lang Róbert Évente húsz-harmincmillió forint kárt okoznak az orv­vadászok a somogyi erdő- és vadgazdaságoknak, illetve a vadásztársaságoknak - ál­lítja Ivusza Tamás, a Lá- bod-Mavad Rt vezérigazga­tója, aki egyben a megyei vadászkamara elnöke is. „Több ízben közöltük már, hogy az orvvadászok száma Somogy megyében, de külö­nösen a nagyatádi járásban nagyon megnövekedett. Nem csak a vadászati, hanem a ti­lalmi időben is gyakran hallat­szanak puskaropogások az éj­szakában, s bizony nem egy­szer megtörtént, hogy a mene­külő vad helyett szegény er­dőkerülőket találta el a gyilkos fegyver. Az orvvadászatra vo­natkozó jelentések alapján Somogy vármegye alispánja rendeletet adott ki, amelyben a fegyverengedély kiadását az eddigi 10 ezer korona helyett 30 ezer korona vagyoni érték­hez köti...” A fenti idézet 1911 áprilisában jelent meg a Nagy­atád című lapban, s bizony­sága annak, hogy az orvvadá­szat nem mai keletű probléma a térségben sem. Aligha ma­gyarázható az elszegényedés­sel vagy a megélhetési bűnö­zéssel újbóli elterjedése. Ivu­sza Tamás szerint az orv vadá­szat afféle szenvedélybeteg­ség. Ha egyszer valaki ráka­pott, az nem tud szabadulni tőle. — Az orvvadászok mérhe­tetlen fájdalmat okoznak az elejtett vadnak. S arról már nem is beszélek, hogy csupán az elejtett őz vagy szarvas felét viszik magukkal, a prédát Somogyszobon is kiépítették a földgázvezetéket, s több intéz­mény már bevezettette a gázt. A képviselő-testület azt tervezi, hogy a fenntartása alá tartozó épületekben folyamatosan átáll- nak erre a korszerű fűtési módra.- Az óvoda konyháján, az orvosi rendelőben és a hivatal­ban már gázzal fűtünk - mond­ta Friedrich József polgármes­ter. - Szeretnénk megoldani az általános iskolának, továbbá az óvodai foglalkoztatóknak, il­letve a művelődési háznak a gázzal való ellátását. Ez az idei nagy feladat. Később bevezet­őn hagyják az elejtés helyén. A legnagyobb kárt a lerakott hurkokkal okozzák. Ezenkívül csapdáznak, és vannak enge­dély nélkül tartott fegyvereik is. Az őz köztudottan szelíd ál­lat, az országút mellett lámpá­val is megbénítható. A hurko­kat és a csapdákat a szarva­soknak vetik ki. — Hogyan lehet védekezni az orvvadászok ellen? — Meggyőződésem, hogy a Büntetőtörvénykönyvön kel­lene változtatni. Ma ugyanis a tetten ért orvvadász ellen mindössze szabálysértési eljá­rás indul. S ez nem visszatartó erejű. — Arra, hogy egy jogsza­bályt megváltoztassanak so­káig kell várni. Addig mit lehet tenni? • — A vadászati törvény be­tétjük az öregek otthonába és a sportkör épületében is készü­lünk a beruházása. A képviselő-testület az idén százhúszmillió forinttal gaz­dálkodik. A polgármester el­mondta, hogy ebből jelentős beruházásokat terveznek, és felújításokat is. Szeretnék pó­tolni a korábbi elmaradást.- Megvennénk a 4. számú, tavaly fúrt új ivóvízkutat; ez 8,3 millió forintba kerül - mondta a polgármester. Ehhez kellene segítség; 6,6 millió forintra nyújtunk be pályázatot, a többit magunk álljuk. A kút megvá­vezetésével nőttek a hivatásos vadászok jogosítványai. Ez segítség számunkra, de nem minden. Ma egyre több társa­ság tart gyakoribb ellenőrzé­seket, s ehhez segítséget kér­nek a különböző őrzővédő cégektől is. — Az őrző-védő biztonsági cégek embereinek azonban jó­formán semmi intézkedési jo­guk nincs. Ha tetten is érnek valakit, rendőrt kell hívniuk. — Ez sajnos így van. Éppen ezért kötöttünk együttműkö­dési megállapodást a megyei rendőr-főkapitánysággal, il­letve a helyi kapitányságok­kal: a nagyobb ellenőrzések­ben a rendőrök is részt vesz­nek. Jó lenne, ha mielőbb gátat lehetne vetni a károkozásnak. Ez ma már kőkemény gazda­sági érdekünk is. Nagy Jenő sárlása esetén azzal a tíz forint­tal is csökkenthetjük a víz köbméterenkénti árát, amit a fúrás költsége miatt tíz évre előre beépítettünk a fizetendő díjba. Nagy szükség van egy számítógépre a hivatalban, eb­ben lenne a törvénytár, és más is adatokat tárolnánk benne. Erre kétszázötvenezer forintot szántunk. Most kértünk költ­ségvetést az új telep és a Keleti köz úthálózatának a felújítá­sára, aszfaltozására. A napköziotthonos óvodának egy fénymásolót és egy fa­gyasztószekrényt vesznek, ez is mintegy 200 ezer forint. Az ál­talános iskolának is kell még egy számítógép, melyet az in­tézmény a hálózatába kapcsol­nak be. Németh István Betegnek segít az új jegyző B elegben az önkormányzat­nál Gulyás István nagykor- pádi jegyző látja el most a hivatalos teendőket. A köz­ség ugyanis Fekete József távoztával szakember nélkül maradt. A helyettesítés ide­jén a belegi képviselő-testü­let keresi a végleges megol­dást; szóba került már a kör­jegyzőséghez való csatlako­zás is, illetve a társulás. Fővizsga, tenyészszerale Vérebverseny Kaszóban Ismét országos véreb ver­seny helyszíne lesz a hét­végén a Kaszó Erdőgazda­ság Rt. A legjobb vérebve­zetők hozzák el kutyáikat. Kaszóban rendezi meg a Magyar Véreb Egylet és az országos Magyar Vadászka­mara fővizsgáját és tenyész- szemléjét. Pénteken este már találkoznak a versenybírák a Klub Kaszóban, aztán más­nap reggel kezdődik a párat­lan nyomkereső képességgel megáldott vérebek hajszája. A vérebek sokszor egy cseppnyi vémyomon indul­nak el, hogy a megsebzett vad nyomára bukkanjanak és a vadász megadhassa a ke­gyelemlövést a szarvasnak, az őznek vagy éppen a vad­disznónak. Dél-Somogy köz­ismerten a magyar vérebte­nyésztés fellegvára. Az itteni kennelekből kikerült vérebek több nemzetközi versenyen is nyertek már, így remélni lehet, hogy a Kaszó Erdő- gazdaság Rt, a Lábod Mavad Rt, a Magyar Véreb egylet, a Sefag Rt, a Zalaerdő rt és a terebezdpusztai Jagdfarm Kft által felajánlott díjak valamelyikét somogyi va­dász viheti majd haza. N. J. 300 ezer forint a tűzoltóknak Jelentős támogatást ad a se- gesdi önkormányzat a falu­ban működő egyesületeknek, szervezeteknek. A képviselő- testület a múlt héten fogadta el a költségvetését, s ebben a Segesdért alapítványnak 100 ezer forintot biztosít, az ön­kéntes tűzoltók munkáját 300 ezer forinttal segíti. A közsé­gi sportkör működésének tá­mogatására egymillió forintot szavaztak meg a képviselők. Százmillió forintból újabb fontos beruházás és kisebb felújítások Kutat venne Somogyszob Elfogadta idei költségvetését a somogyszobi önkormányzat. Jó évnek néznek elébe, mert ez az első alkalom, hogy jelentős, tíz és fél millió forintos pénzmaradvánnyal számolhatnak. Ebből több fontos beruházásra, fejlesztésre és felújításra is jut. a költségvetésről Közmeghallgatás Nagyatád idei költségvetésének előkészítése jelenti a legtöbb nunkát az önkormányzatnak ezekben a napokban. Lakossági 'órumokon, rétegtalálkozókon érvelnek a városatyák a tervezet nellett, illetve kérdezik a polgárok véleményét. Kedden este közmeghallgatást tartottak a városházán. Ide ugyan kevesen jöt- ;ek, de gyaníthatóan sokan figyelték a helyi tévé élő adásában. Ormai István polgármester ígyebek között arról beszélt, togy az elmúlt évek mindegyi- <ében alkotottak valami mara- Jandót, mert átgondolt városfej­lesztési elképzeléseik voltak és vannak, s ezek megvalósításá- san számíthattak a lakosságra is. Az idén folytatódik a fejleszté­sek sora. Átadásra vár az új or­vosi rendelő, amelyet a kórház ígyszámcsökkentése után fel­szabadult elme pavilonból alakí­tottak ki a Népjóléti Miniszté­rium támogatásával. A tervek szerint megkezdik a szociális el­látóközpont kialakítását is. A volt tűzoltóság, az egykori párt­ház épületében és annak udvarán a szociális gondoskodás intéz­ményei kapnak helyet. Ha elké­szül, ide költözik a Dózsa György utcából az öregek ott­hona is, amely húsz helyett már negyven ember elhelyezésére lesz alkalmas. Szeretnék, ha a honvédelmi tárca lemondana a kilenc éve üresen álló egykori nőtlentiszti szálló használati jo­gáról, s azt megkaphatná a vá­ros. Szociális bérlakásokat ala­kíthatnának ki benne. Ehhez kormányzati döntés kell, ami nem várathat magára, mert az épület állaga egyre romlik. A fejlesztési elképzelések kö­zött szerepel a sportcsarnok is, amelynek építését 1996-ban kezdték előkészíteni. A tervek szerint az idén 36 millió forint értékű munkát végeznének el, ha megkezdődne a beruházás. A közmeghallgatáson egy polgár, Bakos József ötletek sorát vonul­tatta fel ahhoz, hogy honnan le­hetne pénzt találni hozzá. Mert egyelőre nincs meg a fedezete az első ütemnek sem. A város fej­lesztési hitelt szeretne felvenni hozzá. A sportcsarnok szüksé­gességét senki sem vitatja. El­lenzői mégis vannak. S nem a közmeghallgatáson megjelent polgárok között, hanem a varo­satyák körében. Gara István al­polgármester és dr. Novák Já­nos képviselő egyaránt arról be­szélt, hogy talán nem most, s nem ilyen körülmények között kellene elkezdeni a beruházást. Részben azért, mert senki sem tudja megmondani, hogy valójá­ban mennyibe fog kerülni a sportcsarnok, részben mert a kö­vetkező képviselő-testületnek hagynak örökül adósságot és kö­telezettséget a felvett fejleszté­si hitellel, a megkezdett munká­val. Ormai István polgármester az ellenvélemények újbóli halla­tán azzal érvelt, hogy el kell kezdeni a sportcsarnok építését, mert ez régi kötelezettségük, s ha megindulnak a munkák, ak­kor támogatókat is lehet szerezni hozzá. Ám ha nem csinálnak semmit, akkor nincs mihez se­gítséget kérni. Nagy Jenő Szabás! acél konténer exportra Termékeinek 80 százalékát nyugati piacokon - Ausztriában, Németország­ban és Belgiumban - értékesíti a szabási Cell-Metál kft, amely kéményalkatrészeket és különböző acélkonténere­ket gyárt. Most belföldi megrendelésre is dolgoznak, eső­beálló tartószerkezeteket készítenek. Képünkön: Czoller Lajos dolgozik egy tartószerkezeten fotó: Németh

Next

/
Thumbnails
Contents