Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-10 / 34. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. február 10., kedd Gazdaboltból kis tüzépre; lépéskényszer az üzlet menetében Kánya zsákba mert melege Sok kisnyugdíjas vásárol kisebb tételben is tüzelőt, egy-két zsák szenet fotó: kovács Tibor Kárán házat építettek Kihasználva a téli napsütést hárman dolgoztak Kárán, a Kossuth utca 8. számú ház teraszán. Sós Gábor és két fia szorgoskodott ott, kezükben fűrész és mérőszalag.- Tizenhét éve kerültünk erre a Koppány völgyi településre Kiskunhalasról - mondta Sós Gábor. - Megtetszett a környék, a somogyi dombság. Egy öreg házat vettünk, és végleg letelepedtünk. Hat évig laktunk abban, majd fölépítettük ezt a kétszintes családi házat.- Most min dolgoznak?- Deszkákat szabtunk ki, mert az évek során elmaradt a ház ragaljázása. Már éppen ideje, hogy elkészüljön. A két nagyfiú: Gábor meg Attila segít ebben a munkában. Egyébként Tabon tanulnak a gimnáziumban. A legkisebb fiam pedig Törökkoppányba jár, harmadikos; most a szobában játszik számítógéppel.- Hogy érzik magukat ebben a faluban ?- Nagyon jól. Nem bántuk meg, hogy Kárán telepedtünk le; szép a táj, jó a levegő. A szorosadi szövetkezetben dolgozom, s elégedett vagyok a munkahelyemmel. Sajnos, a feleségem nem tud elhelyezkedni; most jövedelempótló támogatást kap.- Mi lett a régi parasztházzal?- Eladtuk; egy német házaspár vette meg Düsseldorfból. Minden nyáron itt vannak. Jó barátságba kerültünk. Sósék korábban sertéstartással is foglalkoztak. Volt mikor ötven hízót is neveltek. De ez már a múlt. A családfő azt mondta, nem éri meg a jószágtartás. Drága a táp és az etetnivaló, miközben a felvásárlási ár rendszeresen ingadozik. így nem lehet biztonságosan tervezni. A házhoz tartozó 600 négyszögölön kukoricát és a háztartáshoz szükséges zöldségfélét termelik meg. K. J.- Műszaki cikkekkel, műanyag áruval kezdtük, de ezek iránt csökkent a kereslet. Lépni kellett; ezért döntöttünk a más irányú üzletbővításről - mondta Orbán Gyula kányái vállalkozó. S megnyitotta a kis tüzép-telepet a ház udvarán. - A környékbeli A bonnyai önkormányzat azonban az ötvenszázalékos saját erő mellé további másfél millió forint hitelt is kénytelen volt fölvenni. Ezt a pénzt augusztusig kell visszafizetnie.- Nagyon bánt, hogy pályázatunkkal a területfejlesztési tanácstól egy fillér támogatást sem nyertünk - panaszolta Márcz Konrád polgármester. - Ez az út már olyan rossz állapotú volt, hogy alig lehetett rajta közlekedni. Azért gyűjtöttük, évekig élére rakva a forintjainkat, hogy Bábonymegyeren mintegy 3,2 millió forint víziközmű-hozzájá- rulási díjjal tartozik a lakosság az önkormányzatnak. A hivatal már a múlt ősszel felszólította őket: rendezzék tartozásukat. Volt-e ennek foganatja? kérdeztük dr. Kováts Zsolt jegyzőt.- Több mint száz családnak küldtük ki a felszólítást; de csak 150-200 ezer forint folyt be az gazdák ellátását igyekszem segíteni: vetőmagokkal, műtrágyával, növényvédő szerekkel. Most már kerti vetőmagok szezonja jön - tette hozzá. S közben működtetünk egy pb-gázcseretele- pet is, hogy a lakosság helyben cserélhesse telire a palackokat. az út és a csapadékvíz-elvezető megépüljön. Régi gondja oldódott meg így a lakosságnak. Bonnyán a Kossuth utcán a templomtól a falu végéig, csaknem ezer méter hosszan kiépítették az utat. A Sió-Kőép kft végezte el a munkát; fél méterrel szélesítették is az utat mindkét oldalon, s végül megfelelő vastagságú aszfaltréteggel borították. így a dombról lefolyó esővíz sem okozhat már gondot. Elkészült az árok, készek az átereszek, vízelvezetők. Egy réönkormányzathoz. Ez az összeg messze elmarad a várttól. Ezért ismételten beszélünk a befizetés rendezéséről valamennyi családdal, s azt követően dönt majd a képviselő-testület: bírósághoz fordul-e vagy egyéb utat választ a tartozás beszedésére. Megtudtuk: a testület fokozottan figyel erre, mert az önkormányzatnak szüksége van a- Egyre kevesebb az emberek pénze. Ezt jól látjuk, mikor vásárolnak - mondta a kányái vállalkozó. - A szenet is zsákokban veszik, és fából is csak néhány mázsányit visznek egyszerre. Mostanában leginkább a nyugdíjasok járnak tüzelőért. K. J. szét betonlapokkal burkolták. A polgármester azt is elmondta: a következő években a Petőfi utcában kellene szilárd utat építeni. Ez is anyagi lehetőségeiktől függ. Sok pénzt visz el az idén a karbantartás: rendbe kell tenni a polgármesteri hivatal épületét, illetve a szolgálati lakást. Bony- nya az idén 10-11 millió forintból gazdálkodhat. Ennek jelentős részét a körjegyzőség és az iskola fenntartására fizeti. Bonnya, Fiad és Kisbárapáti minden szempontból hátrányos térség - hangsúlyozta Márcz Konrád. Megmutatkozott ez abban is, hogy a kisrégió rendszeresen kimarad a megyei terület- fejlesztési pénzekből. (Krutek) pénzre. A környék többi falujában közel sincs ennyi gond a hozzájárulási díj fizetésével.- Ebben nem is engedhet a testület - mondta a jegyző -, mert a be nem folyt pénz nagyon hiányzik a költségvetésből. Emiatt pedig elmaradnak tervezett feladatok. Olyanok, melyek szintén a község lakosságának érdekét szolgálnák. K.J. Jól megfogott forintokból út és vízelvezető, épületkarbantartás Kuporgatott pénzek Bonnyán Tizennégymillió forintba került Bonnyán az a csaknem egyki- lométeres szilárd burkolatú út és csapadékvíz-elvezető, melyet az é.v végén adtak át. Elkészítéséhez hatmillió forintot nyert a település a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól. Elmaradt befizetések, önkormányzati gond: felszólítás száz családnak Bábonymegyer milliós tartozása DARÁNYPUSZTA KÍVÁNSÁGA Tizenöt család - mintegy 50 ember - él a Somhoz tartozó Da- ránypusztán. Azt kérdeztük tőlük: mi hiányzik nekik legjobban? Mit szeretnének, ha az önkormányzat megvalósítana? Orsós Gézáné a 21. szám lakosa: - Áldatlan helyzetben vagyunk: kilométerekre vagyunk Somtól és Bábonymegyertől is. Nincs egy bolt, ahol a legfontosabb élelmiszert megvehetnénk. Mindenki ott vásáról, ahol tud, amerre jár: Siófokon, Somban, Bábonymegyeren, Tabon, Regszemcsén. Bár van saját kutunk, de a vezetékes ivóvíz mégis egészségesebb lenne. Ez sincs. Pedig hozzájárulnánk a megépítéséhez. Meg az áramellátással is gondok vannak. A Chemix-Materiál kft-től kapjuk az áramot - még a gazdaság építette ki -, de tavaly is egyik pillanatról a másikra lekapcsolta a tulajdonos. Kevesellte, amit a számla alapján fizettünk. A férjem magánvállalkozó volt, s nagy gondban volt. Kijöttek a Dédásztól, de mindent rendben találtak. Az önkormányzatnak kellett szólnunk, hogy kapcsolják vissza az áramot. Szeretnénk, ha az önkormányzatnak törődne az itt élők gondjával is. Bréda Attiláné 6-os szám alatti lakos: - Szeretnénk, ha az ön- kormányzat megoldaná a vezetékes vízellátást, mert a vegyi telepről nem mindig folyik a víz. Tavaly többször is napokig hiába nyitottuk meg a csapot, nem jött belőle semmi. Gond az is, hogy nincs bolt. Úgy tudom, hogy a korábbi boltost, aki a gyártól bérelte a helyiséget, elküldték. Nincs itt a pusztán egy olyan helyiség sem, ahová 2-3 hetente kijönne az orvos rendelni. Somba vagy Nagyberénybe járunk. Mindenért fizetnünk kell, helyben semmi sincs. Lehetetlen állapot az is, hogy nincs egy fedett buszvárónk; a szabadban várakozunk, ha esik, ha fúj a szél. Amikor az útelágazást csinálták - talán két éve - elvitték a várót. Azóta senki sem gondoskodott róla, hogy visszakerüljön. Danes Lászlóné a 19. számú házból: - Nekünk a legjobban a bolt hiányzik. Bábonymegyerre járunk vásárolni. Korábban volt itt a tabi elágazónál, de megszüntették. Egészséges ivóvízre is szükség lenne. Ki tudja, hogy a mi kúti vizünk is milyen. És postás sem jár erre. Ha küldemény érkezik, akkor úgy üzennek, hogy menjünk érte a postaládához, az elágazóhoz. Mindez 1998-ban. Báyer Ferenc munkanélküli: - Sok gond van itt, amiről az illetékesek nem akarnak tudni. A vízzel többször volt már problémánk; végre meg kellene oldani, hogy egészséges vizet kapjunk. Néha az áramellátás is akadozik. Aztán: nincs egy fedett buszváró, pedig mindenért utaznunk kell, s ázunk és fázunk. Akár csak a sok diák. Hétvégeken az elágazótól utaznak Siófok, Szek- szárd vagy Tab felé. Áldatlan ez a helyzet. Ezt senki sem veszi észre? Nem tudom, kinek a feladata a váró létesítése, de sürgősen kellene. Mi, pusztán lakók úgy tapasztaljuk, hogy az önkormányzat az utóbbi 5-6 évben nem csinált itt semmit. Ide az orvos sem jár ki, pedig tíz éve még volt rendelő. Hiányzik egy kis bolt is. Elfeledkeztek rólunk... Papp Lászlóné a 8. számú lakásból: - Tíz éve kerültem ide, amikor még helyben is lehetett vásárolni, és nem volt gond az ivóvízzel. Á közvilágítással is megy a hercehurca: ha kiég egy izzó, senki sem akarja kicserélni. Visszafejlődtünk. Szeretnénk, ha biztonságos lenne a vízellátás: megépülne a vezetékes rendszer. Szükség lenne a szemétszállításra is. Tárgyaltunk is róla az önkormányzattal, de semmi sem lett belőle. Pedig a lakosság is hozzájárulna a szállítás költségeihez. Orsós János a 12. szám alól: - Öt éve kerültem ide, de nem gondoltam volna, hogy ez lesz. Helyben semmi nincs. Szükség lenne egy olyan kis boltra, ahol az alapvető dolgokat megvehetnénk. Nem is kellene naponta kinyitani, elég lenne hetente 2-3 délelőtt. Hogy ne kéne mindenért utazni, hiszen vannak itt nyugdíjasok is... Alkalmanként gond a közvilágítás, vagy probléma az egészséges ívóvíz. Nem tudom elképzelni, hogy ezt valami módon ne rendezhetné az önkormányzat. Vagy mi nem olyan polgárok vagyunk, mint a somiak? Szó volt a szemétszállításról is, de azóta sincs megoldva. Azt hiszem, hogy a vezetők minden pénzt Somra költenek, ide nem jut semmi. Kovács Sándomé nyugdíjas: - Hetente járunk Tabra vásárolni, mivel itt megállt az élet. Egy-egy bevásárlásnál úgy nézünk ki, mint a málhás szamár. Jó volna egy kis üzlet, amely hetente meghatározott napon nyitva tartana. Az orvosnak is kellene egy kis helyiség, ahol havonta megvizsgálná a beteget. De ez sincs. Tíz éve még volt élet ezen a pusztán; mindenki elégedett volt, ma csak bánat van, munkahely és ellátás nélkül. Csődkezelés egyezséggel - Tizenegy nehéz év a közigazgatásban Belefáradt a nágocsi munkába Érdekes kihívás volt, szakmailag is, mert Nágocson olyan feladatot oldottunk meg, melyek országosan is egyedüliek voltak - mondta Bajkó László, a falu volt jegyzője. - Elsőként fejeztük be a csődeljárást, egyezséggel. De munkámért nem kaptam meg az elismerést sem erkölcsileg, sem anyagilag. A pályázatomnak nem örültek volna egyesek fotó: kovács- Gyakran tizennégy-tizenöt órát is dolgoztam naponta Nágocson, a hétvégeken pedig otthon, a lakásomon - mondta Bajkó László, hozzátéve; ez is erősen közrejátszott abban a döntésében, hogy tizenegy évi munka után elhagyta az államigazgatást. Jó két évtizede kezdte a köz- igazgatási munkát, a tanács- akadémia elvégzése után. Később, kis kitérővel, az államigazgatási főiskolán tanult; s 1984-ben szerzett diplomát.- Szorosad jegyzője voltam a kilencvenes években, majd pedig - mint mondta - Nágocsra hívtak a képviselők.- Akkor volt a legnagyobb baj Nágocson.- Nagy gondban volt akkoriban az önkormányzat, s engem vonzott a szakmai kihívás is. A legsürgősebb hiányosságok megszüntetése után nekiálltunk a község ügyei rendezésének. Fel kellett tárni a csőd okait, mégpedig az érdekek szövevényében. Nem véletlen az sem, hogy akkoriban kivágták a személyautóm gumijait... Az adósságrendezési törvény megjelenésével, 1996 őszén kezdődött a csődeljárás, és ott elsőként fejeződött be.- Miért nem pályázta meg a körjegyzői állást?- Három éve Nágocsnak még a hivatal fűtésére sem volt pénze; a múlt év végén már több millió forint volt az ön- kormányzat számláján. Előre látható volt azonban, hogy a működési rend helyreállítása, a csődkezelés megszorító intézkedései nem nyerik el minden lakos tetszését - mondta Bajkó László. - Tudtam, hogy egyes képviselők sem örültek volna, ha pályázok a zics-nágocsi körjegyzői állásra. Tizenegy évig dolgoztam ezen a területem, úgy érzem, elég volt. Bajkó László megpályázta az egyik biztosítótársaság üzletvezetői álláshelyét. Most az üzletkötői csoportot szervezi és menedzseli. Krutek József Miklósi bálozók tánca hajnalig Javában tart a farsang vigassággal, eszem-iszommal, bállal. A hagyományőrző német nemzetiségi ifjúsági egyesület Miklósiban a hét végén rendezte meg a kultúrházban az elmaradhatatlan sváb bált. Baumann Zoltán, az egyesület vezetőségi tagja elmondta: az egykori miklósi népdalkórus 15 tagja német nyelven előadott dalokkal köszöntötte a bálozókat, majd az egyesület gyermek- és ifjúsági tánccsoportja mintegy 15 perces tánc- bemutatóval nyitotta meg a rendezvényt. Ezen nemcsak mikló- siak vettek részt; bálra a környékbeli falvak lakói mellett még Tabról, Siófokról is jöttek vendégek. A virradatig tartó mulatságon a pécs-nagyárpá- di fúvós-zenekar zenélt. K. J.
