Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-07 / 32. szám
Somogysárdon horvát határőrök is tanulják a hajtást Nehezen szokja a rendőr a lovat Eladná, közhasznú társasággá alakítaná, vagy gyökeresen megreformálná a rendőrség a so- mogysárdi ménest. A telep, amelyet szakmailag sikersztorinak értékelnek, gazdaságilag állandó gondokkal küzd: a lovak úgy tűnik, nem idomulnak a költségvetési gazdálkodáshoz, a Belügyminisztériumnak túl sok problémát okoz a ménes. — A Belügyminisztérium 1993-ban vette meg a so- mogysárdi telepet — mondta dr. Janza Frigyes, az Országos Rendőr-főkapitányság szolgálati állatfelügyeletének vezetője. — Részint, mert a vásárlás beleillett a rendőrségi lovasszolgálat fejlesztési koncepciójába, részint, mert olcsón jutottunk hozzá. Jelenleg valóban állami pénzből tartjuk fenn a telepet, ám meggyőződésem, hogy a ménes képes önellátóan is dolgozni. A jelenlegi nehézségek fő oka, hogy a havi le- osztásos költségvetési támogatás nem fér össze az árutermelő mezőgazdálkodással. A lovasbázishoz mintegy 570 hektárnyi szántóterület tartozik. Ez éven át csak a pénzt viszi, és ősszel — a gabona értékesítésekor — hozza vissza a befektetett összeget. Ha a bázist nem terhelné a szolgálati jelleg, akkor meg tudnánk szüntetni a veszteségeit- Három éve született egy kormányhatározat arról, hogy az ÁPV Rt megvásárolhatja a rendőrségtől a ménest. Azóta azonban semmi sem történt, ha csak az nem, hogy állandósult a bizonytalanság. — Valóban vannak pénzügyi gondok és még az sem dőlt el, hogy megtartjuk-e a somogysárdi bázist. A bizonytalanság káros hatással van az emberekre: nehéz így hosszútávra tervezni és olyan dolgokra pénzt szerezni, amelyek csak évek múlva térülnek meg. Egyébként a telep egész gazdálkodása ilyen: én a kezdetben tizenöt évet kértem, hogy munkánk eredménye beérhessen. Hogy van-e pénze és türelme a rendőrségnek ezt kivárni, az már másik kérdés. Megpróbálunk rövidebb távon is bévételorientáltak lenni, csak nem kapjuk meg azt a pénzt, amivel nyereséget lehetne termelni.- Ha hosszú távra terveznek, akkor biztosan gondoltak már arra is: hogy miként tudná a rendőrség elfogadható feltételekkel működtetni a telepet? — Szívesen alakítanánk közhasznú társasággá a lovasbázist, és a belügyminisztérium felügyeletével ' így dolgoznánk tovább, vagy maradna a jelenlegi forma, csak az önálló gazdálkodás lehetőségét kellene megteremteni. Az ORFK-nál egyébként tart egy átfogó vizsgálat, amely a rendőrség működésének a gazdaságosságát kutatja. Ha ez véget ér, akkor biztosan többet tudunk majd a somogysárdi lehetőségekről is.- Somogysárd nemzetközi hírű volt a versenylovairól. A rendőrség azonban nem a sportra, hanem hátaslovak tenyésztésére helyeztek hangsúlyt, ami sokak szerint nem vált előnyére a ménes hírnevének. — Somogysárd az ország legnagyobb félvér ménese lett. Nagy tévedés azt hinni, hogy a korábbi állományt mi herdáltuk el. A volt tulajdonos, a kutasi gazdaság ugyanis a lovak jó részétől már az adás-vétel előtt megmég az sem dőlt el, hogy megtartják-e Somogysárdot vált. Mi megtartottuk az ügetőállomány legjobbjait, és nyert már általunk tenyésztett rendőrló is derbit. Az állomány összetételét azonban valóban megfordítottuk és a félvér lovak vannak túlsúlyban. Ezek az állatok is értek el tenyészszemle eredményeket, military-győzelme- ket. A ménes évről évre egyre értékesebb, még ha látványos eredményeket nem is tudunk felmutatni. Mi megfelelő kancaállományt szeretnénk kialakítani, amely a tenyésztés alapjául szolgálhat. Az első általunk tenyésztett lovak egyébként az idén állnak csatasorba és mondhatom: a sorványra büszkék vagyunk.- Hány lovasrendőr képeztek ki eddig Somogysárdon és mennyire vált hatékonnyá a rendőrségi lovasszolgálat? — A lóállományhoz hasonlóan a szolgálat is alakulófélben van. Eddig száztíz rendőr alá adtunk lovat. Öt hónapos kiképzésen tanítjuk meg a lovast és a lovat is a rendőrségi munka alapjaira. Nálunk szoknak össze, sőt sok rendőr itt lát először testközelből lovat. Egyébként nem csak rendőröket képeztünk. Somogybán az országhatár túloldalát magyar lovak őrzik, ugyanis a horvát határőröket is mi képezzük és lovat is adtunk. A kiképzés a legkeményebb feladataink egyike lett.- Mi lesz a program sorsa, ha megválnak a bázistól? — A hídon akkor kell átmenni, amikor odaér az ember. Ez a mondás találó a mi helyzetünkre is, ugyanis nem gondoltam rá, fogalmam sincs, hogy mi lesz akkor. Azt viszont tudom: ha tenyésztés helyett úgy vesz- szük a lovainkat, az sem lesz olcsóbb. Barna Zsolt HÍREK Pézhiánnyal küzd Bakháza. A bakházai önkormányzat azt tervezi, pályázni fog arra, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések közé sorolják. Az önkormányzat pénzhiánynyal küszködik, így a költségvetése kiegészítésre szorul. A településen sok a munkanélküli és a hátrányos helyzetű. A Háromfával közös iskolába Bakházáról kétszázötven gyermek jár. A közös iskola fenntartása is sokba kerül, s jócskán megterheli a kis falu költségvetését. Játszótér épül Bélaváron. Ebben az évben már nem kell gáztörlesztést fizetni a bélavári önkormányzatnak, s ezért több pénz jut fejlesztésekre. Sor kerülhet a járdák felújítására és egy játszótér építésére a gyerekeknek, célul tűzték ki a gázfűtés bővítését is. Fedezni tudják a gyermekvédelmi támogatást is, erre a családok nyolcvan százaléka jogosult. Rendkívüli szociális segélyekre is tartalékol az önkormányzat, Amellett továbbra is biztosítják az iskolakezdő támogatást és az ebédtérítést a gyerekeknek. Rövid életű somogyiak A Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján a Somogybán, Tolna és Baranya megyében élőknek a legalacsonyabb a születéskor várható élettartama: nem éri el a 70,19 évet. A legjobb életesélyeik a Nyugat-Du- nántúlon élőknek vannak. Szépül Keszthely Elkészült a keszthelyi város- központ rendezési terve. Az építészek mintegy 11 tömb átalakítását tervezik a százharminc hektáros területen. Művészeti és konferencia központtá alakítják a színház épületét, a Festetich kastélyt és a piacot körülvevő tömböt pedig átjárhatóvá teszik. A belváros rendezési tervében korszerű üzletházak és lakóépületek, valamint olvasó udvarral ellátott könyvtár is szerepelnek. Feketén-fehéren a lila házról- Receptet készítettünk, ami illik a ház nevéhez: Lila kakas pörkölt volt, mégpedig kakastökéből. Azóta is az étlapon tartjuk, mint másutt ritkán kóstolható különlegességet. Magam is saját éttermemben ettem először kakastökét - árulta el Pintér Károly siófoki vállalkozó. Nyolc éve kezdett el építkezni a Szekszárdra vezető főút és az M7-es autópálya kereszteződésében. Nem üzleti megfontolás hozta ide, hanem az a tény, hogy apósának éppen itt volt telke...- Most már sok mindent másképpen alakítanék ki, de valószínűleg nem lesz nálunk falbontás, bővítés, mert a befektetést nagyon nehéz kitermelni, még akkor is, ha törzsvendégeink köre széles és kedvező áron tudok jó árut beszerezni, mint törzsvásárló. Sajnos, új rendelet- tervezet rá akar kényszeríteni arra, hogy a dohányzóknak külön teremben biztosítsak lehetőséget az étkezésre. Erre nincs módom, ezért nem lesz más választásom, mint hogy kiírom a bejárathoz: Ebben az üzletben tilos a dohányzás! Nem fogok azonban oda menni minden vendéghez, hogy kiverjem kezéből a cigarettát, ha mégis rágyújt. Az kellene, hogy az emberek legyenek annyira jól neveltek, hogy a közelükben ülők miatt tartóztatják magukat egy kis időre a füstöléstől. Sajnos, tudom, hogy Magyarország jelenleg nem ilyen hely.- Először egyébként Szélkakasnak akartam nevezni az üzletet. Fönt forgott volna a tetőn. A belső építésztől viszont azt kértem, hogy mindennek lila-fehér legyen a színe, mert az nekem nagyon tetszik. Az egyik falra kreált egy lila kakast. Ezért lett ez az étterem neve. Nevetve hozzátette: soha nem volt az Újpest drukkere. Az ötlet egy üdülőből származik: azt látta erre az érdekes színre festve, akkor, amikor még minden házat vajszínűre vagy drappra mázoltak. Igaz, a labdarúgást máig műveli. A Lila kakasra keresztelt csapat évek óta ranglistavezető Siófokon, és temérdek serleget gyűjtött össze megyei tornákon is. Eredetileg kézilabdázóként rémisztgette az ellenfeleket; a város NB lies csapatának volt a tagja, de az régen felbomlott már. Most túl a negyvenedik évén is, ebben az osztályban játszik, igaz, egy megyével odébb: Iregszemcse csapatában Tolnában. A kisebbik fiú a Siófoki Bányász ifi csapatában focizik, a nagyobb a konyhában készül átvenni a séf munkáját. Pintér Károlynak három gondja maradt csak. Az egyik: nincs elég ideje pecázni, pedig fogott már 64 kilós harcsát is a Balatonban. A másik: évente fél éven át diétára kell fognia magát, mert a másik hat hónapban sokat eszik az étterme konyhájáról. A harmadik: annak ellenére, hogy a város a turizmusból él, szerinte túl sok az önkormányzat döntéshozó testületében - általa egyébként becsült - orvos, s nagyon hiányzik a vállalkozók érdekképviselete. » Igaz: ezeken a gondokon lehet segíteni. Azon sajnos nem, hogy a bő adagú pörköltspecialitásnak való csak a kakasnak van, mégpedig ka-' kasonként is csak kettő. (Czene) ________' ______'___W______________i_______j ■ Pintér Károly: Először szélkakasnak akartam nevezni FOTÓ: OLÁH GÁBOR Vannak pénzügyi gondok...
