Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1998. január 8., csütörtök Szilveszteri bálon búcsúztak az évtől a kaposvári nyugdíjasok Remények, aggodalmak új év küszöbén Ha megszólal a zene, nyoma sincs a gondoknak Szilveszterkor bállal búcsúzott az óévtől és köszöntötte az újat a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének mintegy száz­ötven tagja. Ne gondoljon senki pezsgős dáridóra, kis műanyag dobozokban otthonról hozták a pogácsát, süteményt, flakonban az üdítő italokat, azért pár üveg bor is került az asz­talokra. Beszélgettek, szíves szóval kínál­ták egymást a házi finomságokkal, táncol­tak a nosztalgiamuzsikára. Legtöbben azért jöttek, hogy ne magányosan lépjék át 1998 küszöbét. Éjfélkor feltették a magnóra a Himnusz kazettáját, a gépi segítségre oly nagy szükség nem is volt, mert az idősek jól ismerik nemzeti imádságunk szövegét, dallamát, s nem az orruk alatt mormolják, mint egyes hivatalos ünnepségeken szokás. Székely Sándor elnök kívánt ezután meleg szavakkal boldogabb esztendőt, még egy utolsó tánc, s egy óra tájban a legkitartób­bak is hazaindultak hajlékukba - remé­nyekkel és aggodalmakkal. Az est folya­mán hat bálozó nyugdíjast a tavalyi évről és idei várakozásaikról kérdeztünk. Székely Sán­dor, a városi egye­sület elnöke: - A rendszerváltás óta rossz idők járnak a nyugdíjasokra, nem különbözött ettől a tavalyi év sem. A megélhetési feltéte­lek egyre csak rom­lottak, az idősek sok­sok lemondásra, nem kevesen nélkülözésre kényszerültek. Az idei tizenkilenc százalékos emelés szépen hangzik, de az energia árának tavalyi és idei emelése minden termékben, szolgálta­tásban megjelenik, drágábban vesszük a kenyeret, a tejtermékeket. Az özvegyek méltánytalan helyzetén némiképp javít majd a húsz százalékos kiegészítés. Ósz- szességében 1998 elé mégis bizakodással tekintek, ennek e romlási folyamatnak egy­szer csak-csak vége szakad. Remény és hit nélkül értelmetlen az élet. Kisdeák Erzsé­bet: Súlyos anyagi gondok közt telt 1997, kevés a nyug­díj, kétharmadát elvi­szik a közüzemi költ­ségek. Egyharmada marad megélhetésre, ha elromlik valami a háztartásban, meg kell koplalnom a javí­tás költségét. Egyszer folyamodtam segé­lyért, de akkor is olyan tortúrán estem át, hogy több mint negyven ledolgozott évvel a hátam mögött azt mondtam, soha többet, inkább éhen ha­lok. Én egyedülálló vagyok, senkire sem számíthatok, csak magamra, az özvegyi emelésből nem részesülök. Ijedten nézek az idei év elé, a bejelentett áremelések meg­rémítenek. Attól tartok, az infláció fel­emészti még azt az egyharmadot is, ami eddig a nyugdíjamból úgy-ahogy a min­dennapi élelmiszerre megmaradt. Németh László tanár: Hetven év fe­lett már mindenki el­sősorban az egészsé­gét tartja legfonto­sabbnak, ilyen szem­pontból 1997 szá­momra szerencsésen alakult. Visszajárok régi iskolámba, ahol a fotószakkört veze­tem, s most idős fejjel újraélem diákköri szenvedélyemet: Pe­tőfi, Arany, Ady, József Attila, Mécs László verseit olvasom, tanulom újra. Ami az anyagi gondokat illeti, szerencsére nin­csenek különleges igényeim, beosztással valahogy megvagyok. Az idei emelés ösz- szegszerűen jól hangzik, de riasztók az ár­emelésről szóló bejelentések, nem hiszem, hogy javulna a helyzetünk. Van egy két­ütemű Trabantom, szeretek vezetni, de ilyen üzemanyagárakat már egyszerűen nem tudok megfizetni. Katus Istváno­mé: Elvált asszony vagyok, nehéz körül­mények között élek. Egyedül tartok fenn egy kétszobás, köz­ponti fűtéses lakást, nekem kisebb is elég lenne, de van egy 16 éves unokám, akinek az édesanyja nem lesz képes lakást vásá­rolni. Neki tartoga­tom, nem akarom megrövidíteni. Hat-hétezer forint marad ha­vonta megélhetésre, orvosra, gyógyszerre, még az unokámnak is jut egy kevés belőle. Szerencsére van egy kis kertem, 67 évesen azt művelgetem, megtermelem a krumplit, káposztát, zöldségfélét, ami a háztartásban szükséges. Most új év előtt állandóan osz- tok-szorzok, nézem a kiadásokat, miről tu­dok még lemondani. Egyre kevesebb ilyen tétel akad. Mindig beosztással éltem, de már fogytán a takarékossági ötleteim. Kovács Jenő: Nehézségek között, úgy-ahogy eltelt az 1997-es esztendő, az új év elé viszont nagy reménységgel tekin­tek, már csak azért is, mert 78 évesen, most karácsonykor, házas­ságot kötöttem. Sze- retetben, békesség­ben élünk, megértjük egymást, akármilyen nehézség jöhet, ket­ten már könnyebben elviseljük. Attól ma­gam is tartok, hogy az árak emelkedése - mint eddig még mindig - most is megha­ladja a nyugdíjak növekedésének mértékét. Még el sem kezdődött az év, az energiaárak máris nagyobbak. Amit egyik hónapban félre teszünk, azt egy másikban elviszi va­lami előre nem tervezhető, váratlan kiadás. Most boldogságban élünk, azért tudom, ez nem a rózsaszín álmok szövögetésének ideje. Fehér Gézámé: Tavaly az év első fe­lében sokat beteges­kedtem, amióta fel­gyógyultam, már szebbnek látom a vi­lágot. Takarékos­kodni már gyerekko­romban megtanul­tam, a boltban csak a legszükségesebbeket veszem meg, a bo­dzaszörptől a befőt­tekig mindent magam készítek. Pénzt félre tenni sajnos már nem tudok. Idén tatarozták a társasházat, ami­ben lakom, a rám eső részt csak úgy tudtam kifizetni, hogy a csodálatos Szita Károly polgármester adott kamatmentes szociális kölcsönt, amit húsz hónap alatt kell kifizet­nem. Talán kapok egy kis özvegyi kiegészí­tést is, nem sokat, de a kicsi is számít. Csak azon imádkozom, hogy egészségem le­gyen, az anyagi gondokat majd csak meg­oldom valahogy. Katona Csongor Az országos szövetség értékelése Megállt az értékvesztés A Nyugdíjasok Országos Szö­vetségének elnöksége év végi utolsó ülésén áttekintette az 1997-ben végzett munkát, s ki­emelkedő szervező tevékeny­ségéért elismerésben és tárgy- jutalomban részesítette Kovács Lajost, a Nyugdíjasok Szerve­zetei Somogy Megyei Szövet­ségének elnökét. Az országos testület megállapításairól dr. Csákabonyi Balázs ország- gyűlési képviselő (MSZP), az elnökség tagja tájékoztatta la­punkat. - Két területet vizsgált az elnökség, a nyugdíjasok közérzetét és anyagi helyzeté­nek alakulását. Örömmel álla­pították meg, hogy a nyugdíj­törvény megalkotása során az érdekvédelmi szervezetek számos javaslatát figyelembe vették. Jelentős előrelépésnek tekintették, hogy létrejött az Idősügyi Tanács, a jövőben kulcsszerepe lehet az érdekvé­delemben. Sok fórum foglal­kozott az idősek helyzetével, s a kormány is felismerte, hogy a rendszerváltás során a nyugdí­jas réteg szenvedte el a legsú­lyosabb sérelmeket. Ezért is tartotta szükségesnek 1997-ben a 19,5 százalékos, és 1998-ban a 19 százalékos emelést, amely valamelyest enyhíti az előző évek értékvesztését. Ez már meghaladja az infláció mérté­két, a romlási folyamat tehát megáll. Elégedetten állapítot­ták meg, hogy hosszú évek egyezkedési folyamata végén rendezték az özvegyi nyugdí­jakat is. Ugyancsak régi igény teljesült az ingyenes utazás jo­gának 65 éves korra való le­szállításával. Több mint félmii­Kuncog a krajcár... lió embert érint ez, így valóban nagy horderejű intézkedés.- Májusban parlamenti vá­lasztások lesznek, sokan mond­ják, hogy a közel hárommillió embernek tett gesztusok már kampánycélokat szolgálnak.- E jelentős társadalmi réteg helyzetének javítása halasztha­tatlanná vált, azért hozta a kormány ezeket az intézkedé­seket, és nem azért, mert 1998- ban választások lesznek. Ez a generáció építette újjá a háború utáni romokból az országot és tette olyanná, hogy már az Eu­rópai Uniós csatlakozásról tár­gyalhatunk, s ma sem csak a saját terheiket hordozzák, ha­nem gyerekeik, unokáik sorsán próbálnak javítani, olykor nél­külözve is. Az a kötelezettség­vállalás, hogy a bérkiáramlás adataitól függően 1998 no­vemberében sor kerülhet újabb emelésre - januárig visszame­nőleg - bizonyítja, hogy nem , kampánycélú intézkedésekről van szó, hiszen lehet, hogy ak­kor más összetételű kormány­nak kell ezt teljesíteni.- Eddig csupa jó hír, hiá­nyosságokról nem esett szó?- Kifogásolták a szociális jogalkotás bonyolultságát, nem elégséges átláthatóságát, s ez­zel magam is egyetértek. Ez vonatkozik a nyugdíjtörvényre is, de azzal magyarázzák, hogy a jogszabály a társadalom bo­nyolultságát tükrözi. Erre azért a jövőben jobban oda kell fi­gyelni, hogy a törvények és az alacsonyabb szintű jogszabá­lyok is közérthető formában je­lenjenek meg. Ezért magam is tenni akarok. K. Cs. FOTÓ: KELEMEN TÜNDE Egészségünk védelmében Hangulatos estek, találkozók Az év végi ünnepnapok alakulása miatt legutóbb december 18-án jelent meg nyugdíjas oldalunk, lelkes levelezőink köz­ben szorgalmasan küldték tudósításaikat a településükön történt eseményekről. Alább a kedves sorokból idézünk. A Somogy Megyei Önkor­mányzat nyugdíjasainak klubja a múlt év végén igen nagy ér­deklődéssel kísért egészségügy felvilágosító előadássorozatot szervezett. A népes hallgatóság előtt tartott ismertetők az öreg­kor jellegzetes betegségeinek megelőzéséhez adtak praktikus tanácsokat. A jelentős igényre tekintettel a szervező klub a so­rozat folytatása mellett döntött. A legközelebbi előadás január 14-én délután fél 6-kor lesz a szokott helyen, a megyeháza földszinti előadótermében. Dr. Deák László adjunktus, bel­gyógyász szakorvos a rákbe­tegség elkerülésének új esélyei­ről tart ismertetőt. Bemutatják Kulcsár Gyula pécsi biokémi­kus találmányát, a Culevit nevű készítményt is, a kísérletek azt bizonyítják, hogy a szer alkal­mas a daganatos betegségek megelőzésére. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Kovács Jánosné a rinyaszent- királyi idősek napjáról számol be. A helyi önkormányzat és a vöröskereszt rendezte az ün­nepséget, az iskola kisdiákjai szolgáltatták a műsort. Nemes gondolat volt a szép este meg­tartása, a törődés, gondoskodás jólesik az idős embereknek, köszönet jár érte - írja nyugdí­jas társai nevében is rinya- szentkirályi olvasónk. Magyaratádi levélírónk mozgalmas decemberről ad számot. 10-én a szomszédos Ráksiba voltak hivatalosak, az idősek ünnepén mutatták be műsorukat. 15-én a magyara­tádi Barátság Szövetkezet tag­jainak és nyugdíjasainak talál­kozóján szerepeltek. A hónap végén a kazsokiak meghívásá­nak tettek eleget, itt is nagy si­kere volt a magyaratádi nyug­díjas klub produkciójának. Vörös István, a kaposmérői klub titkára a faluházban ren­dezett műsoros estről tudósít, amelyen a nyugdíjas énekkar és a fiatalok tánccsoportja lé­pett fel. Vastaps kísérte előadá­sukat. Nem volt kisebb a sikere a klub hölgytagjai készítette sü­teményeknek sem. A jó hangu­latú találkozót táncmulatság zárta. Wágner Mihályné a Délviép nyugdíjasainak találkozójáról adott hírt. Az MSZOSZ-szék- házban rendezett ünnepségen a cég igazgatója és szakszerve­zeti titkára köszöntötte az egy­kori dolgozókat, majd meg­vendégelték és vásárlási utal­vánnyal megajándékozták a megjelenteket. Nem is az utal­vány volt lényeges ezen a a na­pon - írja Wágner Mihályné hanem az öröm, hogy ismét ta­lálkoztak a régi jó barátok, a volt munkatársak. Fontos volt számunkra, hogy továbbra is számon tartanak bennünket. Kedves levélíróink tudósítá­sait 1998-ban is szeretettel vár­juk. K. Cs. Arany oklevél a tanítónőnek Megtelt a Ságvári Általános Is­kola tornaterme azon az ünnep­ségen, melyen Gergelics Ist- vánnét köszöntötték. A 71 éves pedagógus 50 éve vette át taní­tói diplomáját, és az eltelt fél évszázad alatt Lakócsán, Ta- bon, Bálványoson, Nyímben és Ságváron nevelte, okította a fa­lusi gyerekeket. Az ünnepeltet a helyi iskola diákjai verssel és énekkel kö­szöntötték, majd Szigeti Józsej polgármester az önkormányzat nevében az arany oklevél mellé tárgyjutalmat adott át. A jeles ünnepen megjelent mintegy százötven vendég kö­zött ott voltak azok az egykori tanítványok is, akik r ugvr csak n nedp ■ '■ Mikor az est mesélni kezd Idei első klubdélutánját 15-én háború idején keletkezett kato- tartja a kaposvári egyesület, nanótákat, verseket idézi fel. Rácz Jencí tanár Mikdr az est Az MSZOSZ székhazának első mesélni kezd... címmel tart elő- emeleti 62-e> a ni; 1 : . n adást, amelyben az első világ- 3-kor kezdődik az C ms.

Next

/
Thumbnails
Contents