Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILAGTUKOR 1998. január 8., csütörtök Miniszteri értékelés 1997-ről és a külpolitika idei céljairól Beérett az euro-atlanti gyümölcs „Ritka, amikor egyetlen év alatt szinte mindent sikerült egy kormánynak elérnie, amit külpolitikai programja tartalmaz - mondta az év első külügyi szóvivői tájékoztatóján Kovács László. - Hazánknak sikerült: 1997 az euro-atlanti integráció gyakorlatilag teljes sikerének jegyében telt el.” A magyar külpolitika tavaly el­érte a lehetséges maximumot, amely azonban - miként a kül­ügyminiszter fogalmazott - nem egyetlen esztendő, hanem hosszú évek folyamatának gyümölcse. Mindez nagyobb biztonságot jelent hazánk szá­mára - tette hozzá. Ezzel pedig a súlyunk, a szerepünk is meg­növekedett a kontinensen. Nem utolsósorban pedig visszafor­díthatatlanná tette a rendszer- váltást, Magyarország euro-at­lanti irányultságát. Az idei legfontosabb felada­tok között Kovács László a NATO-ba való beilleszkedést említette, hiszen a szervezet struktúrája szinte teljes egészé­ben megnyílt előttünk. Idézte Simonyi András NATO-nagy- követet, aki a decemberi 16-ai döntés óta eltelt időszakot így jellemezte: „Érezhetően meg­változott a légkör; korábban ba­rátként, most már szövetséges­ként tekintenek országunkra.” A ratifikációs folyamat meg­könnyítése érdekében Kovács László cseh és lengyel kollégá­jával február 9. és 11. között Washingtonba utazik - úgy­mond - közösen lobbyzni. El­képzelhető, hogy hasonló uta­zásra a közeljövőben más NATO-tagországokba is sor kerül.- Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatában az ország további felkészítése a fő cél - hangsúlyozta a kül­ügyminiszter. Március 12-én Londonban összeurópai értekezletet tarta­nak az unió 15 tagországának, a 11 jelöltnek és Törökországnak a részvételével. Március 30-án lesz a bővítési konferencia, amelyre azonban Ankara már nem kapott meghívót, végül a tervek szerint optimális esetben március 31-én megkezdőd­hetnek a konkrét felvételi tár­gyalások a 15 tagország és az „öt plusz egy” meghívott között. (Gyulay) Szerb karácsony Belgrád központjában, a Szent Alekszandr Nyevszkij templom előtt az ortodox karácsonyi misét követően gyertyát gyújtanak a hívők. Szerbiában - Oroszország­hoz hasonlóan - a Julianus-naptár szerint ünnepük Jézus születését fotó: feb/reuter Az osztrák kormánykoalícióban éleződik a vita a NATO-tagságról Fehér folt Európa térképén „Nem fogható hadra az osztrák katonaság, elavult a fegyver­zete, önmaga még a mindennapos rutinfeladatoknak sem tud eleget tenni” - állítják a NATO-tagság bécsi szószólói. Washingtoni menetrend Az amerikai és a palesztin el­nök január 22-én esedékes wa­shingtoni találkozójának témái­ról tárgyalt kedden Betlehem­ben Deniss Ross amerikai kü­lönmegbízott Jasszer Arafattal. Bill Clinton amerikai elnök az Arafattal való találkozó előtt két nappal, január 20-án fo­gadja Benjamin Netanjahu izra­eli kormányfőt a Fehér Házban. Szaeb Erakat, az izraeliekkel tárgyaló palesztin küldöttség vezetője Ross és Arafat talál­kozója után elmondta, hogy Washingtonban az izraeli csa­patok Jordán-vidéki kivonásá­nak és a végleges rendezést célzó tárgyalások folytatására, valamint a biztonsági együtt­működés problémáira és a je­lenlegi izraeli telepítési politika befagyasztását sürgető palesz­tin kérésre összpontosítanak. Az ENSZ Algériáról Az amerikai vezetés és az eu­rópai államok kormányai után az ENSZ emberi jogi főbiztosa is sürgette, hogy küldjenek tényfeltáró bizottságot Algériá­ba a tömeges gyilkosságok ki­vizsgálása végett. Mary Robin­son kapcsolatba lépett az algé­riai kormánnyal, hogy az észak­afrikai ország hatóságai miha­marabb tegyék lehetővé az ENSZ emberi jogi szakértőinek látogatását az országban. Eközben a véget nem érő mészárlásoktól megrettent al­gériaiak tömegesen hagyják el otthonaikat, és falvaikból a nagyvárosokba menekülnek, ahol rokonaiknál, vagy akár a nyílt ég alatt táborozva húzzák meg magukat. Az algériai kormány az újabb és újabb gyilkosságok el­lenére is változatlanul hallga­tásba burkolódzik. A korábbiaknál jóval elszán- tabban verik félre a harango­kat az Ausztria biztonságáért aggódó néppárti politikusok. Wolfgang Schüssel külügy- és Werner Fasslabend védelmi miniszter szerint kézenfekvő lenne, ha Ausztria belépne az észak-atlanti szervezetbe, ám kérdéses, nem követett-e el máris jóvátehetetlen törté­nelmi mulasztást. Soha vissza nem térő alkalom kínálkozott ugyanis 1997-ben arra, hogy - amint ezt Budapest, Prága és Varsó példája is igazolja - eredményesen kopogtasson a NATO kapuján. A szocialista párti Kiima kancellár viszont szükségtelennek látja a „kap­kodást”, ami felbátorította a csatlakozás ellenzőit. A köz­hangulatot tovább bonyolítja, hogy a Szabadság Párt, amely egészen a közelmúltig Jörg Haiderrel az élen a NATO- tagság mellett érvelt, most át­állt a másik oldalra, és igyek­szik meglovagolni az úgyne­vezett semlegességi nosztal­giát. Az alkancellár-külügymi- niszter egyszerűen abszurdnak tartja, hogy Ausztria, amely az év közepétől Nagy-Britanniá- tól átveszi az Európai Unió el­nökségét, biztonságpolitikai- lag „fehér foltként” szerepel a földrész térképén. Megfigye­lők szerint Bécs a tavalyi kés­lekedéssel azt akarta elkerülni, hogy egy kalap alá vegyék a Varsói Szerződés egykori or­szágaival. Ám ez az okosko­dás sántít. Hazánknak, Cseh- és Lengyelországnak ugyanis sikerült „leköröznie” Auszt­riát, míg az alpesi ország to­vábbra is egykori szocialista országokkal foglal helyet a vá­rólistán. Ráadásul az is kide­rült, hogy a hidegháború évei­ben az oly nagyra tartott sem­legesség sem ért volna túl so­kat. A Varsói Szerződés idő­közben nyilvánosságra került felvonulási tervei tudniillik ezt nem tartották volna tisztelet­ben, s háború esetén egysze­rűen bevonultak volna Auszt­riába. Toronyi Attila * Élnek a magyar túszok A Csecsenföldön tavaly elrabolt két ma­gyar túsz az ünnepek idején telefonon be­szélt a családjával. Folyamatos a kapcso­lat a túszejtők és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat között is - közölte Ko­vács László külügyminiszter. Bársony András Izraelben A zsidó miniszterek és törvényhozási képviselők V. Nemzetközi Konferenciá­ján Izraelben tartózkodó Bársony András képviselőt fogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Bársony András, aki az MSZP képviselője és az Országgyű­lés külügyi bizottságának alelnöke, Jeru­zsálemben találkozott Jákov Neeman iz­raeli pénzügyminiszterrel is. A magyar nyelven folyt beszélgetésen Neeman a HÍREK költségvetés elkészítésének és elfogadá­sának nehézségeit ecsetelte. Szlovákiai elnökválasztás Ivan Gasparovic, a szlovák parlament házelnöke szerdán bejelentette: január 23- ra hívja össze a törvényhozás idei első ülését, amelynek kezdő napján a parla­ment kísérletet tesz az új köztársasági el­nök megválasztására. Megfigyelők szerint szinte teljesen valószínűtlen, hogy az el­nökválasztás első körében sikerül megvá­lasztani Michal Kovác utódját. Ki lesz Milutinovics utódja A Nasa Borba című belgrádi napilap érte­sülései szerint Momir Bulatovics, távozó montenegrói elnök lesz Jugoszlávia új külügyminisztere. Az eddigi jugoszláv külügyminiszter, Milan Milutinovics de­cemberben megnyerte a szerbiai elnökvá­lasztást, s így a szerb törvények értelmé­ben le kell mondania tisztségéről. Cseh jobboldali - fogságban Vizsgálati fogságban van a cseh jobboldal vezére, Miroslav Sládek, akit kedden késő este tartóztatott le Prágában a rendőrség. A Tömörülés a Köztársaságért-Cseh- szlovákia Republikánus Pártjának (ZPR-RSC) elnökét azért tartóztatták le, mert hónapok óta nem volt hajlandó át­venni a bírósági idézést, s ezzel lehetet­lenné tette egy ügy kivizsgálását. Sládeket azzal vádolják, hogy tavaly januárban, a cseh-német megbékélési nyilatkozat alá­írásakor, a német nemzetet sértő kijelenté­seket tett, s híveivel együtt nyilvánosan elégetett egy német zászlót. Schengeni „vasfüggöny” Feszültségek a kurdi menekültáradat miatt A kurd menekültáradat nem­csak Törökország esélyeit rontja az európai uniós csat­lakozással kapcsolatban: elő­revetíti egy schengeni „vas­függöny” leeresztését is. Róma a külső határok szigo­rúbb ellenőrzését ígérte, hogy eloszlassa azokat az aggodal­makat, amelyeket a Németor­szágba tartó kurd menekültára­dat keltett Bonnban. Romano Prodi olasz kormányfő telefo­non biztosította Helmut Kohl kancellárt: a kurdok menekült­kérelmeit egyedileg bírálják el. Róma teljes mértékben tartja magát a schengeni egyezmény­hez, amely a határellenőrzés erősítésével elejét hivatott venni az aláíró országokba irá­nyuló illegális bevándorlásnak. A schengeni egyezményhez tartozó és a belső határt eltörlő országok egymás után erősítik meg határvédelmüket. Az anka­rai kormány pedig a vízumrend, illetve a határőrizet szigorításá­ról döntött. A helybeliek ingyen járhatnak templomba Belépőjegy Velencében A lagúnaváros legszebb temp­lomait ezentúl csak 2000 líra (mintegy 220 forint) fejében látogathatják a turisták. Velence önkormányzata meg­elégelte az ingyenes jövés-me­nést Isten házaiban. Tizenhá­rom templomban mostantól be­lépődíjat szednek, ez alól csak a Szent Márk-katedrális kivétel. A helyiekre nem vonatkozik az intézkedés, amelyet a város papjai kezdeményeztek azzal a céllal, hogy megóvják a velen­cei hívőket a sok nézelődőtől. Az új rendelkezés érinti a napközben eddig zárva tartó templomokat is. Ezentúl a turis­taforgalom érdekében nyitva lesznek hétköznap 10-től 18 óráig, vasárnap pedig 15 és 18 óra között. Idegenvezetőt és prospektust is rendelkezésre bocsátanak, a befolyt pénzt pe­dig restaurálásra fordítják. Tízezer líráért napi jegy is kapható, amely hat imaház fel­keresésére jogosít. Az összes templom megtekintésére váltott bérlet 26 ezer lírába kerül. Az összeg ugyan nem kedvezmé­nyes, de nem kell az egyenkénti jegyváltással vesződni. Hurrá, hurrikán! Ez a mottója az új japán fürdőruha­divatnak. Nemcsak a strandon fog tarolni... fotó: feb/reuter Útnak indult a Lunar Prospector A floridai Cape Canaveralból felbocsátották azt az űrszondát, amelynek célja az, hogy megállapítsa: valóban létezik-e víz a Hold felszínén? A NASA negyedszázad után újította fel a holdkutatási programját fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents