Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1998. január 2., péntek © Környezetvédelem © Környezetvédelem O Környezetvédelem Zöld címke ZÖLD HÍREK Szennyezők és felelősök Nemcsak az Európai Unióban, hanem néhány kelet-európai országban is bevezették már a környezetterhelési díjat. Nálunk az erre vonatkozó törvénytervezet hamarosan a kormány elé kerül. A jogszabály a tervek szerint 1999-ben lép hatályba. Ki­ket érint majd, s mire készüljünk fel? - kérdeztük Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert. M a már nemcsak élelmi­szerekre vagy ruházatra bélyegeznek kiváló minőséget garantáló címkéket, hanem egyéb ipari termékekre is, és így jelölik a legjobb technoló­giai eljárásokat is. Az úgyne­vezett Zöld címke bevezetése a hazai hulladékgazdálkodás gondjainak megoldatlansága miatt különösen fontos mind­annyiunk számára. Az ipari hulladékok többségé­ről kevés az információ, legin­kább csak becsléseink vannak erre vonatkozóan (több tízezer köbméterről, millió tonnákról van szó). A hulladék csökken­tésében remélhetőleg jelentős szerepet játszik majd a Zöld címke, amely egyfelől már a fogyasztó számára is tájékozta­tást ad, hogy környezetbarát A KTM Környezetbarát Ter­mék KhT folyamatos és nyílt pályázatot hirdet Környezet- barát védjegy használati jogá­nak megszerzésére. Pályázni lehet minden, környezetvé­delmi szempontból különösen előnyös tulajdonságokkal ren­delkező termékkel vagy szol­gáltatással. A Környezetbarát védjegy használati jogáról - előre meg­határozott feltételrendszer sze­rint - a minősítő bizottság ja­vaslatai alapján a környezetvé­delmi miniszter dönt. Kidolgo­zott minősítési követelmények terméket vásároljon. Másfelől az ilyen védjeggyel ellátott termék mint hulladék kevésbé szennyezi a környezetet, mint a többi szemét. A védjegy használati ideje három évre szól, de ez idő alatt visszavonható. Akinek van Zöld címkéje, az akár 50 száza­lékos termékdíjkedvezményt is kaphat. A közbeszerzési tör­vénynél illetve a pályázatoknál is előnyt élvez a védjegytulaj­donos, mert gyártmánya hozzá­járul a környezet megóvásához. A Zöldcímke-konstrukció további haszna, hogy ilyen technológia alkalmazásával az önköltségben és az energiafel­használásban megtakarítás ér­hető el. Lehet, hogy az első idő­szakban az ehhez szükséges fej­lesztés, beruházás nagyobb összegeket emészt fel, de hosz- szú távon mindenképpen meg­térülnek a kiadások. állnak rendelkezésre többek között a következő termékcso­portokhoz: papíripari termékek, kozmetikumok, testápolók, légfrissítők, fék- és kuplungbe­tétek, gépjármű-hűtőfolyadé­kok, takarítási textíliák, szódás palackok, zajárnyékoló falak. Egyéb területek minősítő fel­tételrendszereit a beadott pá­lyázatok témáitól függően, fo­lyamatosan dolgozzák ki. A részletes pályázati tájékoz­tató átvehető a Környezetbarát Közhasznú Társaságnál: 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. Tel.: 374-3536, fax: 374-3534. ZÖLD HÍREK A dániai szélmalomgyár­tók arra számítanak, hogy a kiotói klímakonferencián létrejött megállapodás nyo­mán a következő évben megduplázódik a forgal­muk. A gyártók szövetsége 250 milliárd korona (7,5 bil­lió forint) összértékű meg­rendelést vár az Európai Unió tagországaiból 2010- ig. Jelenleg a világon gyár­tott szélenergia-berendezé­sek 60 százalékát a dániai üzemek állítják elő. Ugyan­akkor azzal is tisztában van a szövetség, hogy eddigi monopolhelyzetüknek vége lesz, mert a szélenergia di­vatossá válásával egyre több lesz a gyártó is a széláramfejlesztők világ­piacán. Szilárd hulladék le­rakására alkalmas telephe­lyet avattak a záhonyi vál­lalkozói övezet ötven tele­pülése közé tartozó Barabás és Gelénes határában. Tíz községből szállíthatják oda az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági hulladékot. A 86 millió forintos beruházás megvalósításához a beregi kistelepülések 80 százalé­kos állami támogatást kap­tak: a céltámogatás összege 40 millió forint volt, a KKA 17 millióval, a térségi terü­letfejlesztési tanács pedig 10 millió forinttal járult hozzá az építkezéshez. Le­hetőség nyílt a munkanélkü­liek foglalkoztatására is, bérköltségük 70 százalékát ugyanis az Országos Köz­- A környezetterhelési díj nem elsősorban díj, hanem szabá­lyozási eszköz. Alapelvünk, hogy közvetlenül a környezet- terhelőt tegyük érdekeltté a szennyezés minimalizálásában. Ma már nyilvánvaló, hogy a környezetvédelemben az utóla­gos szabályozás illetve az ál­lami beavatkozás mind költsé­gesebb, ezért elsősorban a ká­rok megelőzését kell támogatni.-A környezetterhelési díjat akár adónak is tekinthetjük?- A mi szempontunkból nem az. Nem azért akarjuk beve­zetni, mert feltétlenül forrásra van szükségünk, hanem azért, hogy a vállalkozók és a magyar gazdaság szereplői egyértel­műen és kiszámíthatóan ter­Jelenleg 250-270 ezer tonnányi használt gumiabroncs hever felhasználatlanul. Egy részük illegális lerakókban van, több­ségük árokparton hányódik. Vannak ugyan vállalkozó prog­ramgazdák, de az általuk vég­zett begyűjtés minimális. A KTM a termékdíjból be­folyt összegekből támogatja a gumifeldolgozó üzemek létesí­tését. Jó példák már vannak: Ócsán gumitéglát gyártanak a vezhessék meg költségeik kö­zött a környezetterhelést is.- Nyilván sokak érdekeit fogja sérteni!- Ezzel tisztában vagyunk. Meghallgatjuk és elfogadjuk a majdani javaslatokat. A vállal­kozókat rá kell ébresztenünk fe­lelősségükre. A Magyarorszá­gon kialakult bírságolási rend nem éri el a célját: a bírság kifi­zetésével nem tudható le a kör­nyezetszennyezés ténye. A vál­lalkozóknak üzleti és technoló­giai terveikben ki kell dolgoz­niuk a maguk hatékony kör­nyezetvédelmét.-Milyen esetekben szedhető majd be az új díj?- A víz, a levegő és a talaj szennyezésére vonatkozó díjak hulladékokból, kapacitásukat a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) segítségével meg­duplázzák, így 5 ezer tonna fel­dolgozását vették tervbe. A mecseki bányavagyon-haszno- sítónál évi 15 ezer tonna ab­roncsból cipőtalpat készítenek. A beremendi cementmű évi 18 ezer tonna gumihulladék fel­dolgozására készül - energeti­kai hasznosítás formájában. Ehhez engedélyre is szükség beszedésére fokozatosan, öt év alatt kerül sor. A díj megállapí­tásánál egyrészt a szennyezés mennyiségéből, másrészt a ter­helés veszélyességéből indu­lunk ki. A befizetett díj. pályá­zat útján „visszafordítható” lesz környezetkímélő technológiák fejlesztésére. Talajterhelés ese­tében például a díj 80 százalé­kát az önkormányzatoknál hagynánk, mert elsősorban az ő területükön történik a talaj- szennyezés. A - felszíni vizek szennyezése a vízgyűjtő rend­szerekben mérhető, tehát a visszafordítást itt is regionális alapon szervezzük meg.- Érinti ez a lakosságot is?- A díj a fogyasztói árakban is megjelenik majd. A lakossá­got a szennyvízre kiszabott dí­jak érintik majd a legérzéke­nyebben: megemeli a csatorna­díját, s olyan mértékben sújtja a kerti szikkasztást, hogy a csa­tornahasználat lesz az olcsóbb megoldás. Cs. J. van, ám a lakosság tiltakozik az égetés ellen. Évente mintegy 1,2 millió gumiabroncsot értékesítenek, s nagyjából ugyanennyi - 45-50 ezer tonna - a hulladék is. A fogyasztókat, a háztartásokat is érdekeltté kell tenni az elhasz­nált gumiabroncsok összegyűj­tésében, újrahasznosításában. A jövőben nem kizárt annak lehe­tősége sem, hogy a begyűjtésért is jár anyagi ellenszolgáltatás. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Gumiabroncsból téglát, cipőtalpat TELEVÍZIÓ MTV 1 5.50: Nap-kelte 8.00: Gyerekek­nek 11.10: Savannah 12.05: Dal­lamkoktél 13.10: A nitrofilm költé­szete 14.05: Szívtipró gimi 15.00: Kevin 15.40: Űrgammák 16.15: A négy toll 18.00: Vásárhelyi László- portré 19.10: Családi csetepaték 19.30: Híradó. 20.00: Savannah 20.50: Malibu Road 2000 22.20: Kenő 22.30: Játszd le nekem a Mistyt! 0.10: Híradó MTV 2 5.50: Nap-kelte 8.00: A folyó­torkolat csodái 8.50: Férfi és nő 10.05: A névtelen vár 11.05: Orosz­lánok 12.05: Pop-premier 14.05: Hol mi? 14.25: Sport és felfedezés 15.20: Szerelem, eljegyzés, házas­ság 16.10: Malajziai mozaik 16.45: Karácsony apó 18.35: Franken- berg-kastély 19.30: Az Onedin csa­lád 20.00: A változások gyermekei 21.00: Telesport 22.00: Híradó. 22.20: A Sziget Faith No More Tv 2 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.30: 80 nap alatt a Föld körül Willy Fogg-gal 8.00: Gyermekműsorok 9.30: Kölyökszínpad 10.30: Bol­dog Új Évet! 12.00: Top '97 13.00: Fehér farkasok 14.40: Szeleburdi vakáció 16.00: Willy Fogg utazása a Föld középpontja felé 16.30: Gul­liver utazásai 18.05: Az Acapulco- öböl 18.30: Szerencsekerék 19.30: Gazdagok és szépek 19.55: Holló­szilveszter 20.25: Kifutó 22.00: A kokaincsempész 23.30: Már megint ugyanaz a vacsora Duna Tv 12.50: Az aranyrózsa barlangja I. 14.20: Ziccer, amit kár lenne ki­hagyni 15.05: Látogatás egy égites­ten 16.00: A jólét alapjai 16.55: Az óceán lánya 17.20: Szamba és Ugri 18.00: Híradó 18.20: Kulcsra zárva 19.45: Tony Lakatos quartet 20.05: Közép-európai magazin 20.40: Esti kérdés 21.00: Híradó. 21.35: For­gószél 23.15: Mindhalálig tangó 23.20: Mesterfogás Tv 3 8.00: Az ezüst kiscsikó 9.00: Denver, az utolsó dinoszaurusz 10.00: Gyöngyvirágtól lombhullá­sig 11.45: Ki a főnök? 12.15: Egy kis romantika 14.30: Fejvadász 15.30: Hölgyem, Isten áldja! 17.30: 72 óra 18.30: Hegylakó 19.30: Hír3 20.00: Dinasztia 21.00: Boszorká­MAI MŰSOR nyok 23.00: Drága testek 24.00: A szellem éjszakája HBO 7.00: Kung Fu 8.05: A maszk 9.45: Téli mese 11.00: Mondva­csinált hős 13.00: Jefferson Párizs­ban 15.20: Ébredések 17.20: Zűrös manus 19.00: Kung Fu 20.00: Mau­rice 22.15: Wildside 23.50: Gotti 1.50: Hőhullám RTL Klub 6.30: Jó reggelt! 8.30: Candy, Candy 8.55: Randevú Edittel 9.55: Klip klub 10.15: Borotyán 11.05: Sweet Valley 11.50: Siva­tagi show 13.00: Randevú Edittel 14.00: Borostyán 14.55: Rajzfilm Klub 16.15: Sweet Valley 16.40: Sliders 17.30: 100-ból egy 18.05: Falcon Crest 19.00: Híradó 19.30: Fókusz 20.00: Leon, a profi Kapos Tv 18.00: Kapos Krimi 19.00: So- mogyország Szépe 20.00: Ünnepi köszöntő 20.05: Himalája 21.00: Herkules MŰHOLDPROGRAMOK MSAT 6.30: Vekker - Rádió a tévében! 8.30: Music Box 12.30: Rocktü­kör 13.00: Játszd újra 13.30: Music Box Top Ten 14.30: Parti sétány, Ausztrália 15.00: A hekus 16.00: Kiáltás a hegyről 18.00: Kopasz Krapek 18.30: A hekus 19.30: Dra- kula 20.30: A főnökasszony 2. Szív Tv 15.30: Az észak vadvilága: Nyulak 16.00: Az észak vadvilága 16.30: RPS - News 17.00: Isten akarata 19.00: Egészségmagazin 19.30: Bodobácsfalvi rosszcsontok 19.45: Hogyan növekednek? 20.00: Szár­nyaló szarvasok 21.00: Amerikai Rómeó 23.00: ’’Párosán szép” 23.30: Emmanuelle 12. 24.00: A sátán jele Eurosport 9.00: Labdarúgó Európa-kupák 11.30: Granada-Dakar rali 12.00: Síugrás világkupa 14.00: Erős em­berek 15.00: Jégkorong 17.30: Labdarúgó Eb 19.30: Jégkorong 21.30: Ökölvívás 22.30: Granada- Dakar rali 23.00: Bowling 24.00: Szörf Spektrum Tv 13.00: Dél-tengeri mesék 13.30: Érzékeink birodalma 14.30: Jézus szenvedése és halála 15.05: Űrha­jósok 16.00: 16 nap Lillehammer- ben 4. 17.00: Oroszlánok földjén 18.00: Folyók és népek 19.00: Be- nyovszky Móric és a malgasok földje 19.30: A Gaul hajó rejtélye 20.25: Nagy koponyák Robert Bakker és az őslénytan 21.10: Az eltűnt cetek nyomában 22.05: Fa­zonok, frizurák, formák 22.30: A szex: Mindenki másképp csinálja RÁDIÓMŰSOR Kossuth rádió 8.00: Krónika. Sport 8.30: Lap­szemle 9.05: Télindító Napközben 11.35: Most jelent meg 12.00: Déli krónika 14.35: Tömörkény István írásai 15.06: Rubicon 16.10: Talp- alávaló 17.05: Magyarországról jö­vök 18.00: Esti krónika 18.30: Könnyűzene 19.30: Jó éjszakát, gyerekek! 19.40: Most jelent meg 20.05: Magyar daloskert 20.30: Ha­tárok nélkül 21.05: Tibeti varázslat 21.55: Szóló 22.20: Szellemtörténe­tek 23.05: Hangversenymúzeum Petőfi rádió 7.38: Zöld(sport)reggel 8.00: Pe- tőfi-délelőtt 9.04: Délelőtti tere- fere 10.08: Gordiusz plusz 11.07: Nosztalgiaparádé 13.15: Bizton­ságban 13.45: Korkérdés 14.00: Péntektől péntekig 14.40: Poggyász 15.00: Hírek. Időjárás 16.40: Natúr hét 17.04: Petőfi-délután 17.40: Rögzítő 18.30: Segíthetünk? 19.03: Zenezóna 19.30: Kölyökrádió 20.00: Húszas stúdió 21.03: Zene­zóna 21.30: ’’Füst a víz felett” 22.00: Szegedi Jazz Napok Somogy rádió 5.30: Jó reggelt 9.10: Játékok, in­formációk, érdekességek 11.10: DL Stúdió 13.00: Krónika 13.20: Ka­pásból 13.30: Deutsche Welle 14.10: Délutáni információs maga­zin 17.10: Házibuli előtt. 18.10: Record Express műsora 19.10: Krónika 19.20: Kapásból 20.10: Nosztalgiázzunk! 21.00: Voice Of Amerika Kapos rádió 6.00: Napindító 7.30: Sportvonal 9.00: Mixes Mix 9.30: Horgász- magazin 10.00: Mozaik 12.45: Sportvonal 14.00: Közélet 15.00: Újdonságok 17.00: Popturmix 19.30: Sportvonal Pécsi rádió 12.00: Szerb és horvát nyelvű mű­sor 15.00: A Pécsi Rádió zenés dél­utáni műsora 18.00: Regionális német anyanyelvű műsor 19.30: In der Muttersprache 20.30: Na ma- temjem jeziku A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Melegünk van a távhőtől Horváth Miklós, a kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Kö­zépiskola igazgató-helyettese kérdezte Szabó Zoltánt, a Sio- kom Rt műszaki igazgatóját, hogy milyen megoldások lát­szanak arra, hogy ez az egész összekuszált, és véleménye sze­rint teljesen megoldatlan távhőszolgáltatás közmegelége­désre működő szolgáltatás legyen? — Nehéz helyzetben lévő ágazat a távhő — felelte Szabó Zoltán. — Ennek oka a jogi rendezetlenség. Amíg a többi vezetékes energiahordozó ese­tében a szolgáltatást törvény szabályozza, addig a távhő esetében egy 1991. évi kor­mányrendelet az iránymutató. — A Parlament tavasszal tárgyalja a törvényjavaslatot a távhőszolgáltatásról... — Igen, ám ma még olyan alapvető dolgok sincsenek tisztázva, mint az, hogy ki az, aki szolgáltathat? Pillanatnyi­lag bárki nevezheti magát szolgáltatónak. Vagy ki a fo­gyasztó? A távhőszolgáltató nemcsak a saját rendszerén keresztül jut el a fogyasztó­hoz, hanem a fogyasztó tulaj­donában lévő rendszert is használja. Ez napi problémát okoz, hiszen az elégtelen fű­tés miatt a lakosság még min­dig a szolgáltatót teszi fele­lőssé. Rendkívül nehéz a mű­szaki örökségünk is, különö­sen a fogyasztói rendszerek­ben. Csak társasházanként tudjuk mérni és szabályozni a távhőt, Magyarországon na­gyon kevés helyen tudják egyedileg szabályozni az em­berek a lakások hőfelhaszná­lását, lakásonként fogyasz­tásmérés sehol nincs. Ennek egyik következménye, hogy a távhőszolgáltatással 2,1 — 2,5 millió ember nem tud ta­karékoskodni és esetenként olyan fogyasztásra is kény­szerül, amit már nem tud megfizetni. Ez irritálja az embereket. — A legtöbb probléma az árak körül van... — Ezt én inkább árarány problémának nevezném. En­nek a következménye, hogy pillanatnyilag folyamatos a piacvesztése a távhőszolgál­tatásnak Magyarországon. A távhőszolgáltató által fel­használt kommunális célú földgáz ára elérte már a fejlett európai országok átlagárának 94 százalékát. A lakossági célú földgáz ára viszont en­nek még csak 35 százaléka. A távhőárak európai szintűek a magyar keresetek mellett, miközben a lakossági célú földgáz ára az egyharmada a nyugat-európai földgáz árá­nak. A távhőszolgáltatásban érintett 2,5 millió ember fi­zeti meg a földgáz felhaszná­láson keletkező veszteséget. Ezért szűkül a távhőszolgálta­tás piaca. 1990-96. között a lakossági gázzal ellátott fo­gyasztók aránya megkétsze­reződött, a gázszolgáltatásba bekapcsolt települések száma megnégyszereződött. — Mi a megoldás? — Egy megfelelő energia stratégia, melynek döntő eleme, hogy a kormány elis­meri a távhőszolgáltatás kör­nyezetkímélő voltát. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy a rendszeresen ellenőrzött és a városok sűrűn lakott részeitől távol keletkező füstgáz-kibo- csájtásokkal működő távhő­szolgáltatás lényegesen kör- nyezetbarátabb fűtési mód, mint az egyedi gázfűtés. El­sősorban a távhőszolgáltatás alaphálózatának kiépítését és a meglévő fogyasztói rend­szerek felújítását kellene tá­mogatni. Aztán a földgáz és kommunális célú földgáz ár arányát kellene sokkal gyor­sabban közelíteni az európai átlagárhoz. Ennek érdekében a kommunális célú gáz árát egyáltalán nem kellene emelni addig, amíg ezek az arányok helyre nem kerülnek. És ekkor lehetne valódi piaci helyzetet teremteni a távhő­szolgáltatás, illetve a az egyedi fűtési célú földgázfel­használás között. Addig a táv­hőszolgáltatás csak a meglévő kényszerfogyasztói állomány miatt nem omlik össze. — Kitől és mit kérdezne? — Dr. Cseke László könyvvizsgáló-adószakértő­től kérdezem: minden évben van egy kormányzati „húzd meg-ereszd el” döntés, vagyis egyik oldalon csökkentének a terheken, a másik oldalon visszacsempésznek valamit. 1998-ban vajon a középvál­lalkozások, például egy 150- 200 fős részvénytársaság ter­hei ténylegesen hogyan vál­toznak 1997-hez képest, ki­mondottan a központi intéz­kedések hatására. Százaléko­san nőnek vagy csökkennek a terhek? Vizbor Margó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents