Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. január 31., szombat Színjátszó kör Balatonöszödön Az őszödi lányok, asszo­nyok néhány férfi közremű­ködésével színjátszókört alakítottak. Már az év végi ünnepi programok alkalmá­val ők állítottak össze nagy sikert aratott műsort a gye­rekeknek és az időseknek. Most a farsangi műsort pró­bálják nagy szorgalommal. A márciusi ünnepen is kö­zönség elé állnak. Ordacsehi jelképeit tervezik a képviselők Az ordacsehi képviselő- testület rövidesen a falu la­kóinak is bemutatja a köz­ség készülő címerét, hogy együtt dönthessenek a kö­zösség összetartozását kife­jező jelképekről. Sok jel­lemző mozzanat felmerült, amelyek megjelenhetnének a címerpajzson: az Ordát és Csehit jelképező harang és harangláb, a települést kö­rülölelő lápos nádas a kó­csagokkal, illetve a szőlő és a búza, amely kifejezi me­zőgazdasági jellegét, lakói­nak szorgalmát. Szelektív hulladék Balatonszemesen A Településgazdálkodási Rt a tavasszal megkezdi a termékdíjas hulladékok sze­lektív gyűjtését Szemesen. Az üzleteknél edényeket tesznek ki, hogy a polgárok oda tehessék az újra haszno­sítható hulladékot. A falu déli határában tervezik a komposztáló, lerakó telep létesítését is. A közterületek karbantartását a tavaly ala­kult önkormányzati tulaj­donú Szemesért Kht végzi. Rövidesen megkezdik a 70- 80 éves gesztenyesorok nö­vényvédelmét, aztán első­sorban a strandok fejleszté­sén dolgoznak. Villanyrendőr a 7-es főúton Balatonszemes két közleke­dési csomópontjában vil­lanyrendőrt szereltek fel a 7-es főúton. Az önkormány­zat 26 millió forintjából va­lósul meg a közlekedés biz­tonságát szolgáló fejlesztés. A próbaüzem március vé­gén kezdődik. Ha beprog­ramozták a lámpákat, a nyá­ron már ezek vezénylik az évről évre rohamosan nö­vekvő forgalmat. A statisz­tika szerint már tavaly 4-5 százalékkal nagyobb volt a kamion közlekedés és idén további növekedés várható. Ezért vállalták a költséges beruházást. Sokan akarják, hogy a külföldiek is viseljék a közterheket Üdülőfalvak születnek Dr. Lövey László országgyűlési képviselő a héten Látrányban találkozott a szomszédos tele­pülések polgármestereivel. Volt mondanivalójuk bőven. Valamennyiük öröme és gondja például, hogy falvaikat felfe­dezték a külföldiek. Látrány­ban, Somogytúron, Somogyba- bodon és Viszen átlagosan 20- 30 házat megvásároltak már a zömmel német és osztrák tulaj­donosok. Igényesen felújítják az épületeket és nyaralónak használják élvezve a romanti­kus kistelepülések természeti értékeit. A következőkben bi­zonyára hatással lesznek a fal­vak szépítésére. Csakhogy az állami normatívák csak az ál­landó lakosok után járnak, tehát ahogy adogatják el a házakat, úgy kap akár millió forinttal is kevesebbet az közös kassza. Dr. Lövey László Egyelőre nem látszik semmi­lyen jogi megoldás, amivel be­vonhatnák a külföldi ingatlan tulajdonosokat is a közterhek viselésébe. A helyi adótörvé­nyek módosítására lenne szük­ség a probléma megnyugtató rendezéséhez. Somogybabodon azt látják, hogy zömmel német, osztrák kisnyugdíjasok vásárolnak itt. Ritka eset, ami Viszen már két­szer is megtörtént, hogy egy dán család 30 ezer, egy német 10 ezer forintot adott a helyi rendezvényekhez. Az is egyre növekvő gond, hogy a külföldi érdeklődők felverték az ingat­lan árakat, így a fiataloknak helyben szinte semmi esélyük saját otthont vásárolni. Érdekes módon nem a helyi iparosok­nak adnak munkát az épület felújítások, mert odahaza nem szívesen vállalkoznak. Ez azonban már a fekete gazdaság körébe tartozó gond. Balatonszárszó már a minőségi turizmus növeléséért fejleszt Arra költenek amiből élnek Hetvenmillió forintos fejlesztési csomag megvalósításán dolgo­zik a balatonszárszói önkormányzat. Ma már az idegenfor­galmi fejlesztésekre költenek. Tehetik, mert az elmúlt tíz évben a település lakó és üdülőövezetében kiépült valamennyi kom­munális infrastruktúra és az intézmények kiváló színvonalon működtethetők. A 2300 itt élő embernek vi­szont az idegenforgalom ad ke­reseti lehetőséget. A nyári 20- 22 ezer fős vendégsereget sze­retnék megtartani, hogy Szár­szóra szívesen visszajöjjenek, ahogy tették ezt tavaly. Bereczk Gyula polgármester elmondta, hogy minden fejlesz­tést ennek az igénynek rendel­nek alá. Jelentős pénzt költenek idén az üdülőközpont átépíté­sére, amire tavaly már 30 millió forintot fordítottak. Díszterek, pihenőparkok lesznek itt. Ezen a nyáron Szárszó 6,5 fél kilo­méteres partszakaszán minden strand szabad lesz, szeretnék, ha legalább egy kilométer hosszú korzó alakulhatna itt ki, mert szeretik a vendégek az esti vízparti sétákat. 2,8 millió fo­rintért magyar, angol és német nyelvű információs táblák kihe­lyezésével segítik a tájékozó­dást és igényes prospektus jele­nik meg a településről. Az álta­lános rendezési terv felülvizs­gálatával a családias vendégfo­gadást helyezik előtérbe. Nin­csenek gigantomániás törekvé­sek. Figyelnek arra is, hogy a partmenti területek ne építsék be és szorgalmazzák a fövenyes szakaszok kialakítását. A part­közeli önkormányzati telkeket értékesítették és itt újabb üdü­lőfalu bontakozik ki. Nyárra el­készül a villanyrendőr is a köz­pontban, amire 10 millió forin­tot költ az önkormányzat. A kábeltévét is bővítik mintegy hat millió forintból, így össze­sen húsz csatornát foghatnak a szárszóiak. Kivilágították az utcákat: 38 millióból építették ki az energiatakarékos közvilá­gítást, ami belátható időben megtérül. G. M. Sokba kerül az óvoda bővítése, de megéri az önkormányzatnak Gyermekjólét Szemesen Csaknem 30 millió forintot költ a balatonszemesi önkormány­zat az óvoda bővítésére. Összesen 700 négyzetméteres épület­ben gondozzák majd a 70-75 kisgyereket ideális körülmények között. A legutóbbi közmeghallgatáson az egyik képviselő azt mondta, hogy költöztessék ide az orvosi rendelőt is, de ezt most elvetették. Az óvodát a tervek szerint májusban adják át. Illés Antal polgármester el­mondta, hogy jól működik a testület korábbi rendelkezése nyomán folyósított családtá­mogatás. A bölcsőde bezárása­kor dolgozták ki, hogy vala­mennyi 0-3 éves gyermeket ne­velő szülő kapjon anyagi segít­séget az önkormányzattól. Most havonta 7 800 forintot utalnak 34-36 kisgyereknek. A min­denkori nyugdíjminimumhoz igazítják az összeget. A böl­csőde bezárása nagy vihart ka­vart, ami mára elült. A polgár- mester szerint most több csa­ládnak tudnak segíteni a gyer­meknevelésben. Régi terv került igen közel a megvalósításhoz: a vonyarc­vashegyi FRIÉP Kft elkészí­tette az új hat tantermes és tor­natermes általános iskola ter­vét. Az építkezés a mostani in­tézmény szomszédságában lesz és a meglévő épületet várha­tóan a zeneiskola kapja meg. A tervek engedélyezése most a szakhatóságoknál van és az el­járás befejeztével rövidesen szeretnék kiírni a kivitelezői pályázatot. A polgármester el­mondta, hogy a mintegy 260 millió forintos beruházásra rendelkezésre áll majd az anyagi fedezet. Somogytúr faluháza (Folytatás all. oldalról) Tóth Jenó' somogytúri pol­gármester nem szeret ígér­getni, de ma már biztosan mondhatja, hogy májusban átadják a faluházat. De sok­szor átadták volna már! A község azonban hat évig épí­tette, szinte tégláról téglára, ahogy a pénzekből futotta. 1991-92-ben kezdték és há­rom évre gondoltak. Ahogy a polgármester mondta, akkor még lehetett takarékoskodni. 1993-ban 3 milliós hitelt vet­tek fel, azt három év alatt szé­pen ki is fizették. Máig 9,5 millió forintot költöttek a házra és vissza van még mint­egy kétmillió a befejezéshez. Négy iroda lesz benne, házas­ságkötő terem és kisebb ren­dezvények megtartására is al­kalmas. A művelődési házból kiköltöző polgármesteri iro­dákat visszaadják a közös­ségnek. E hat év alatt sok kri­tika érte az önkormányzatot, különösen, hogy ilyen lassan haladt a ház. Most egy ön- kormányzati ingatlan eladá­sából tudják befejezni. Meg­oszlottak a vélemények, egy­általán kell-e? Ma elfogadták a túriak, hiszen igen szép a falu háza, méltó a nagy múltú kistelepüléshez. Az idei költségvetés 15 millió forintjából emellett a működésre futja. Az önkor­mányzat elsőrendű feladatává vált, hogyan segítse a község Tóth Jenő polgárait. A 437 lélekből 128 a nyugdíjas korú, a munkaké­pesekből 36 a munkanélküli. S gondoskodniuk kell a 0-14 éves gyerekekről is. Nagyon kevés a munkahely. Több­nyire a többletet nem hozó mezőgazdasággal próbálkoz­nak és alkalmi munkából él­nek az emberek. Nyáron a Ba­laton parton, ősszel a szürete­ken dolgoznak. A bejegyzett húsz zömmel kényszervállal­kozásból mindössze öt műkö­dik. Tóth Jenő elődje tragikus halála után időközi választá­son került a polgármesteri székbe. Sokan kérték, hogy vállalja. Ma úgy érzi, többet szeretett volna adni mint amennyit a lehetőségek en­gedtek. G. M. Látrány borsos számlái Tóth László Tóth László látrányi polgár- mestert a Dédász közvilágí­tási számlája bosszantotta fel a napokban. A korábbi 260 ezer forint helyett most 338 ezret számláztak. — Idén szűkösebb a költ­ségvetésünk miközben több lett a feladat. Egyelőre nem látjuk miből lehet odatenni a pénzeket. További adókat ki­vetni lehetetlen, hiszen egyre több a munkanélküli és a se­gítségre váró család, romlott a lakosság szociális helyzete. Ugyanakkor igazságtalannak tartom az új gyermekvédelmi támogatást, mert a közalkal­mazotti és köztisztviselői szférán kívül lehetetlen bebi­zonyítani a jövedelmeket - mondta. Az előző évet sikerült az önkormányzatnak tisztessé­gesen lezárni úgy, hogy mindössze állagmegőrzésre futotta. Idén, állítja a polgár- mester, akár hitel árán is ren­dezik a Füzes tavat, amelynek tervei már készülnek 150 ezer forintért. Régi óhaj, hogy csónakázó és horgásztavat alakítsanak ki itt, miközben a vízminőséget is helyreállítják, öt és félmillió forintot nyertek pályázat útján a Köztársaság és a Szabadság utca szilárd burkolására. A lakossággal közösen szeretnék megvalósí­tani. Az elképzelés szerint két részletben mintegy 25 ezer forintos hozzájárulást fizet­nének az ingatlan tulajdono­sok. Az önkormányzat a legnagyobb szponzor Középmezőnyben biztosan A megyei II. osztály közép­mezőnyében szerepel a látrá­nyi sportegyesület futballcsa­pata. Nem kis dolog, mert a falu sporttörténetében először tavaly kerültek fel a II. osz­tályba Mráv László elnökle­tével a szurkoló legnagyobb örömére. Büszkék arra, hogy a falu lehetőségeihez mérten elfogadható körülmények kö­zött dolgoznak a sportolóik. A focipálya megfelel az elvárá­soknak és a mellette lévő öl­tözők a vendégcsapatok igé­nyeit is kiszolgálják. Nem vé­letlen tehát, hogy a sportegye­sület legnagyobb támogatója az önkormányzat, de vannak már más szponzoraik is. A szolgáltató szövetkezettől ta­valy teljes sportfelszerelést és anyagi hozzájárulást is kaptak a költségeikhez. Az utaztatást továbbra is az önkormányzat segíti. S hozzá­járul ehhez a szomszédos Gamás is azzal, hogy az ottani önkormányzat buszával szál­lítják a látrányi csapatot. Mindig meg tudnak állapodni Jeszenszky János gamási pol­gármesterrel a költségekben, így aztán mindenki jól jár. A futball mellett lövész­klub is működik a sportegye­sületben Varjú Béla és Hor­váth János vezetésével. Most éppen a kispuska lőtéren dol­goznak és tervezik egy helyi nyíllövő szakosztály megala­pítását is. Nagy Gábor körjegyző el­mondta: a látrányi körjegyző­séget a székhelyközség mellett Somogytúr, Somogybabod és Visz tartja el. Idén 16 millió 906 ezer forintos költséget kell állniuk együtt. Azonban a tava­lyi hozzájáruláshoz képest ke­vesebbet fizetnek, mert az ál­lam honorálja ezt az együttmű­ködést. Lakosságarányosan számolták ki a költségeket. Ta­valy 5150 forintot fizettek la­kosonként, most 4611-t. Meg­kérdeztük a polgármestereket, hogy boldogulnak együtt? Hujder Ferenc, Visz: — Másként nem tudunk gondol­kodni csak közösen. A térség legkisebb települése Visz, egyedül képtelen lenne fenntar­tani a hivatalt és az intézmé­nyeket, hiszen az állampolgá­rok többségét segítenünk kell. KIS FALVAK EGYÜTT Kisebb ütközések vannak, de ezek előbbre viszik az ügyeket. Az önkormányzati demokráciát nem sérti a köijegyzőség mű­ködtetése. Tóth Jenő, Somogytúr: — A mi közös lovunk nem any- nyira túrós, hogy ne lehetne megülni. Szükséges jó vagy rossz? A helyzet ezt kívánja tő­lünk. Nem rosszabb mintha sa­ját hivatalunk lenne. Megértjük egymás gondolatait. Az élet adja a vitás kérdéseket, de bé­késen megoldjuk őket. A leg­több vitánk természetesen az anyagiak miatt van. Tóth László, Látrány: — A kistelepülések megélhetése az állami finanszírozástól függ. A szociális háló egyre lyuka­sabb, nem tudjuk fenntartani magunkat, adót kivetni lehetet­len. Az idei támogatási rend­szerben a kormány is ösztönzi a körjegyzőségek alakítását, te­hát egyfajta gazdasági kény­szer. Mi kezdettől fogva együtt dolgozunk. Tisztességesen próbáljuk egyeztetni az érdeke­ket, másként nem tudnánk fenn­tartani az iskolát, orvosi rende­lőt. Csak közös beruházások­ban lehet gondolkodni. Példá­val is szolgáltunk a szennyvíz és a hulladék elhelyezésének megoldásával. Hartung György, So­mogybabod: — Vannak gon­dok, problémák, de kompro­misszumot tudunk kötni. Ennek a kistelepülésnek soha sem lesz annyi pénze, hogy teljesen ön­álló legyen. Most a viták idő­szakát éljük, készül az intéz­mények költségvetése, de min­dig meg tudtunk alkudni. Megbecsült véradók Aktív a látrányi Vöröske­reszt Miseta Lajosné elnök és Molnár Lászlóné titkár vezetésével. A 35 tagból mintegy tíz ember dolgozik rendszeresen. A legnagyobb sikereket a véradások meg­szervezésével érik el. Ta­valy kétszer is volt véradás Látrányban, szép számmal kivették a részüket a visziek is. A két önkormányzat kö­zösen köszöni meg nekik az áldozatvállalást. Az idősek megbecsülésére is nagy gondot fordítanak. A kö­zelmúltban 200 látrányi vett részt a vacsoraesten. A jó fa­latok és a kiváló zene mellé minden résztvevő 500 forin­tos vásárlási utalványt ka­pott az önkormányzattól.

Next

/
Thumbnails
Contents