Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

1998. január 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 11 Gondoskodás az étel mellé Ebéd utáni szieszta a mar­cali idősek 2. számú klubjá­ban. Az idős emberek meg­beszélik a nap eseményeit. A hangulat családias, és jó, noha sokszor a betegségek körül forog szó. Ez már a korral jár, mondják, de be­szélgetés közben talán még a fájdalom is jobban múlik. A marcali klub húsz idős em­bernek biztosít rendszeres el­látást. A napi meleg ételért a nyugdíj arányában kell fi­zetni, s érzik a törődést is. A két gondozónő, Kelemen Gá- borné és Gelencsér Margit szívesen beszerzik a szüksé­ges gyógyszert, intézik a hiva­talos ügyeket, felvarrják a le­szakadt gombot, de sokszor mosolyt is csalogatnak az ar­cokra. Ez utóbbit tartják a leg­fontosabbnak.- A hozzánk fordulók leg­nagyobb része egyedül él - mondta Gelencsér Margit. - Sokuknak ez a közösség je­lenti a családot vagy napokig az egyetlen társaságot, ezért nagyon fontos a lelki támoga­tás. Aki egyszer már ránk ta­lál általában nem hagy itt bennünket, de még mindig kevesen tudják hogy működik a klub. A legtöbben úgy talál­nak ránk, hogy az önkor­mányzatról ide irányítják őket vagy, hallják a szomszédtól hogy vagyunk. A kis társaság rendszerint együtt van az ünnepek alkal­mából és a születésnapokról is mindig megemlékeznek, de minden évben kirándulnak is és jó kapcsolat fűzi őket a környék többi napközis ott­honához. Látogatják a bete­geket és idős koruk ellenére segítenek egymásnak ahol csak tudnak.- Három éve járok ide - mondta Csuha József né. - Szeretek itt lenni, jó a társa­ság, kedvesek a gondozónők. Gyorsan elmegy a délelőtt: beszélgetünk, olvasgatunk vagy kézimunkázunk. Na­gyon jó hogy van ez a hely, de lehetnénk többen is. Főleg most, mert sok a beteg. Feltét­lenül írja bele, hogy aki egye­dül van jöjjön. Ne szégyellje. Jól meglesz itt velünk, bár se­gítségre szorulunk mi is, azért ahol tudunk majd csak segí­tünk. Fábos Erika Csodamasina a klubban Mustrálják a csodamasinát FOTÓ: TÖRÖK ANETT Gyermeki örömmel állják kö­rül, mustrálják a hölgyek az idősek Szigetvári utcai klubjá­ban azt a kötőgépet, amelyet Kiss Istvánnétól kaptak. (Az adományról műit heti nyugdí­jas oldalunkon számoltunk be.) Még nem helyezték üzembe, a betanítás is időbe telik, de már a terveket szövögetik, mit is kötnek majd maguknak, az unokáknak.- A gondozási központ va­lószínűleg azért javasolta, hogy mi kapjuk meg, mert a mi intézményünk a legnépesebb a városban - mondja Barakonyi Jánosné, a klub vezetője. - Modem, automata gép ez, bo­nyolult formák, minták köté­sére képes, nem egyszerű a ke­zelése, de majd idővel kiisme­rik a működését. Természete­sen várjuk ide a Petőfi és a Béke utcai idős asszonyokat is, majd beosztjuk, mikor ki dol­gozik rajta. Egyszerű dolgok­kal, sállal, mellénnyel kezdjük, s talán télre már meleg puló­vert is tudunk készíteni. A hasznos időtöltés mellett pénzt is takaríthatnak meg nyugdíja­saink, olcsóbban jutnak egy- egy ruhadarabhoz, ha maguk készítik, remélem kedvezmé­nyes áron fonalhoz is hozzáju­tunk majd. Kiss Istvánné aján­déka nagy örömet szerzett idős asszonyainknak, nevükben ez­úton is köszönöm. K. Cs. Világszerte ismert lett Kaposvár, de ennek ára volt Fórum a Noszlopy-klubban Figyelem fogadta az őszinte szavakat Kedden este Kaposváron há­rom tábornok és Szita Károly volt a vendége a nyugállomá­nyú tisztek, tiszthelyettesek Noszlopy Gáspár Klubjának. A megyeszékhely polgármes­tere, és Fodor Lajos altábor­nagy, a vezérkari főnök első helyettese tartott bevezető, vi­taindító előadást, majd vála­szoltak a csöppet sem udva­rias kérdésekre. Az előadásokban elhangzott, hogy Kaposvár sokat profitált az IFOR, majd SFOR-jelenlét- ből. A város megjelent a világ tv-hálózatainak adásaiban, vi­lágpolitikát alakító személyisé­gek keresték fel a támaszpon­tot. Valószínű ennek is köszön­hető az a megnövekedett befek­tetői érdeklődés, amely Kapos­vár iránt azóta is tapasztalható. A munkanélküliség országos­hoz viszonyított igen alacsony szintjét is eredményezte ez. Az első felszólaló - egy nemrég nyugdíjazott repülőtiszt - el­mondta: a világhírű bázis árát a taszári hivatásos állomány fi­zette meg. Családokat szakítot­tak szét, magas képzettségű tiszteket kényszemyugdíjaztak, megalázó körülmények között. Perelni kell a sereget a tör­vényben biztosított járandósá­gért. Fodor altábornagy válaszá­ban elmondta: nemcsak a béke- fenntartók jelenléte miatt szűnt meg a taszári repülőtér, a had­erőreform része ez. Az itteni repülőgépek jó része kikerült a honvédelem rendszeréből. Egyharmadára csökkent a had­sereg létszáma, kisebb, mozgé­konyabb, az ország gazdasági képességeihez igazodó védelmi erőre van szükség, s ez más haderőnemek hivatásos tiszt­jeit, tiszthelyetteseit, polgári alkalmazottait is ugyanúgy érintette, mint a légierőt.- Sajnálatos, hogy kiválóan képzett tisztek méltatlan kö­rülmények között kerültek nyugállományba - mondta a vezérkari főnök első helyettese. - A haza védelmében eltöltött életpályát nem így, nem perek­kel kell lezárni. Két évet töltöt­tem az Egyesült Államokban, s tanúja voltam nem egyszer nyugdíjba vonuló amerikai ka­tonatisztek búcsúztatásának. Minden hazai képzeletet felül­múló ceremónia ez, amelyen részt vesznek azok a parancs­nokok, akikkel aktív évtizedei során együtt dolgozott a nyug­díjba vonuló tiszt, sorolják az érdemeit, kitüntetik, örök él­mény marad ez az ünnepség. A méltánytalanságért elnézést ké­rek - bár nem a vezérkar ezért a felelős -, a haza védelmében el­töltött életút nagyobb megbe­csülést érdemel - mondta viha­ros taps közepette Fodor Lajos, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese. Katona Cs. Nyugdíjasok tb-járuléka Az országgyűlés 1997. július 15-i ülésén elfogadott LXXX. törvény értelmében 1998. január elsejétől járulék fizetésére to­vábbra is kötelezettek a nyugdí­jasként vállalkozói igazolvány­nyal rendelkezők, társas vállal­kozásban részt vevők, de az egyéni jogviszonyban munkát végzők is. A törvény szabta te­endőkről, kötelezettségekről Bene Győzőtől, a Somogy Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár járuléknyilvántartási főosztá­lyának vezetőjétől kértünk tájé­koztatást.- A törvény szóhasználata szerint az egyéb jogviszonyban munkát végzők után - ide értve a bedolgozókat, megbízási, fel­használási szerződéssel alkal­mazottakat - csak akkor kell tb- járulékot fizetni, ha előző havi munkabérük (díjazásuk) az ak­kor érvényes minimálbér 30 százalékát eléri. (Ez jelenleg va­lamivel kevesebb 6000 forint­nál.) Ennek mértéke - a költsé­gelszámolás után megmaradó - adóköteles jövedelem 39 száza­léka. Ekkor kell járulékot megál­lapítani, de ennek bevallása és megfizetése a foglalkoztatót, a felhasználót terheli, még akkor is, ha a munkavállaló tételes számlát ad tevékenységéről. Te­hát az említett egyéb jogvi­szonyban nyugdíjasként munkát végzőknek sem bejelentési, sem járulékfizetési kötelezettsége nincs, ez az alkalmazó feladata. Egy esetben, vagyoni jog után nem kell járulékot fizetni, de hogy mit takar ez a fogalom, még nem teljesen tisztázott.- Mi történik akkor, ha a foglalkoztató csak úgy haj­landó igénybe venni a nyugdí­jas munkáját, ha az a tb-járu- lék fizetését magára vállalja?- Tudomásunk van róla, hogy január óta ilyen szerződéseket íratnak alá. Az ellenőrzést végző szervek ezt minden bizonnyal kifogásolni fogják.- Hány embert érint ez a megyében?- Erről adataink nincsenek, hisz a cégek az általuk kifizetett adóköteles jövedelmet, s az ez­után járó járulék összegét közlik velünk. Becsülni tudom csak a dolgozó nyugdíjasok számát, a megyében körülbelül húszezren lehetnek.- Az egészségügyi szolgálta­tás a nyugdíjasnak alanyi jo­gon jár. A járulékfizetésért mi­lyen többletet kap?- Az egyéni vagy társas vál­lalkozásban részt vevő nyugdí­jas a munkahelyi baleset után baleseti táppénzre lehet jogosult.- Betegsége esetén kaphat táppénzt?- Sajnos nem.- Mi a helyzet az egyéni vagy társas vállalkozókkal?- Nekik maguknak kell beval­lást készíteniük minden hónap 10-éig, idén először február 10- ig. Ezt csak akkor kell megten­nie, ha a nyereségből úgyneve­zett vállalkozói kivétet, illetve személyes munkavégzésért jö­vedelmet vesz fel, ennek 10 szá­zalékát kell járulékként fizetni. Ha nem, akkor csak az 1800 (februártól 2100) forint egész­ségügyi hozzájárulás megfizeté­sére kötelezett - fejezte be tájé­koztatóját Bene Győző főosz­tályvezető. (Katona Cs.) Tüzelőtámogatás Zamárdiban Ezer forinttal segítette min­den 60 év feletti lakójának tüzelővásárlását a zamárdi önkormányzat. A gondos­kodás ezzel nem ért véget, mert akik igényelték, azok­nak házhoz is szállították a tűzifát. A falugondnok na­ponta 65 ebédet visz ház­hoz, és a szükséges élelmi­szert, gyógyszert is be­szerzi. Á helyi nyugdíjas klub most bálra készül, a ba- latonendrédieket hívták vendégségbe. A közös mű­sor után tombola is lesz, a sorsolásra kerülő tárgyakat, közel 40 ezer forint érték­ben, a helyi vállalkozók ad­ták össze, így kívánják tá­mogatni Zamárdi idős la­kóit. Ma klubdélután az MSZOSZ-ben A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete ma délután 3 órakor tartja klubdélutánját az MSZOSZ-székház 62-es termében, ahol tájékoztatják a tagságot az idei kirándu­lási lehetőségekről, és más aktuális egyesületi feladato­kat beszélnek meg. A házi­asszonyok klubja ezen az összejövetelen választja meg új vezetőségét. Klubot alakítanak Rinyaszentkirályon Közel százötven nyugdíjas korú ember él Rinyaszentki­rályon. Horváth József pol­gármester szorgalmazása és szervező munkája nyomán péntek délután 6 órakor nyugdíjas klub alakítására jönnek össze a település idősei. Az előzetes felméré­sek azt mutatják, hogy leg­alább negyvenen lépnek majd a tagok sorába. A ren­dezvényen részt vesz Bor­sos József, a megyei szövet­ség elnökségi tagja is. Farsangi bál Somogysárdon Havonta kétszer tartanak ta­lálkozót a somogysárdi nyugdíjas klub tagjai. Ja­nuár elején az első félév programját beszélték meg, 26-án, hétfőn pedig farsangi bált rendeztek. Az enni-in- nivalóról maguk gondos­kodtak, néhányan a hangulat fokozására télűző maskarát is öltöttek. Gazdag program­jukban hetesi és igali kirán­dulás, szupernagyi-verseny, nőnapi és anyáknapi meg­emlékezés mellett orvosi és növényvédelmi előadás, húsvéti locsolóbál is helyet kapott. Az unoka tanította meg kottát olvasni Ma már könnyen megy a kottaolvasás fotó? kovács Tibor Ahol a szükség, ott a segítség A betegség, baleset sohasem jön jókor. A Nyugdíjasok Ka­posvári Egyesületének admi­nisztrátora, Nagy Lászlóné is akkor törte lábát a síkos úton, amikor a munka dandárja van az irodában, a január a tagdíjbefize­tések, a kirándulások, progra­mok előkészítésének ideje. A rossz hír hallatán többen jelent­keztek, hogy segítenek a papír­munkák elvégzésében, fogadják az ügyfeleket, elhozzák a postá­ról a leveleket, mindezt ingyen, amíg Ilike meg nem gyógyul. Szükség is van a lelkes önkénte­sekre, mert mint tapasztaltuk, nagy a forgalom az irodában, egyre többen kérik felvételüket az egyesületbe, a kedvezményes kirándulási és vásárlási lehető­ség nagy vonzerőt jelent. A nagyszoba falait beborítják a képek. Van köztük díszes női fej Szász mestertől egy portré Kunffytól, néhány ve­lencei festmény, de a ház asz- szonyától is jó pár csendélet, tájkép. Kishanti Ilona nyugdí­jasként nyúlt először az ecse­tért; férje, Tóth György, a ta­szári II. Rádiótechnikai Zász­lóalj parancsnoka is meg­kapta már az obsitot, amikor megtanult zongorázni. Azt mondják: dolgoztak eleget életükben, nyugdíjas éveikben még sem akarnak tétlenkedni. Tóth György arra büszke, hogy harminc éves parancsnoksága alatt megvalósíthatta ötleteit; igaz, a felettesei több száz ki­lométerre voltak. S annak is örül, hogy egykori sorkatonái javaslatára, nyugdíjasként lép­tették elő ezredessé. Már aktív éveiben is naplót vezetett, csa­ládregényt írt. Most azonban több idő jut az írásra és az olva­sásra is. 2700 kötetes könyvtá­rában a filozófiai munkák épp­úgy megtalálhatók, mint a best­sellerek. Gyűjteményének leg­becsesebb darabja a dédapja testvérétől kapott, 1848-as kia­dású Petőfi kötet. Az éjjeliszekrényén hat könyv van. Hangulatától függ, melyiket veszi kézbe, mielőtt elaludna. A pianinóhoz akkor ül, ha pihenni szeretne, vagy ha a társaság megkéri: játsszon va­lami szépet. Ahogy a zenére terelődik a szó, már megy is. Ujjai fürgén mozognak a klaviatúrán. A ka­maraelőadást néhány magyar nóta után Csajkovszkij melan­kolikus szerenádjával záija és egy temperamentumos orosz számmal. Megtudom: Zsófi unokáját egyszer meglepték egy szintetizátorral, ami sokáig a nagyszülői házban volt. Tóth György ezen kísérletezett a hangokkal. Zsófi tanította meg a kottaolvasásra. Felesége fiatalabb korában kézimunkázott, most inkább fest. Autodidaktaként sajátította el az ecsetkezelést. A tájképek, a falusi zsánerképek, a virágzó fák babonázzák meg. A közel­múltban volt egy kiállítása a helyőrségi klubban, most pedig a miniatúra kiállításra adta be munkáit. — Az állvány előtt elfelej­tem, hogy fáradt vagyok, és az ízületeim sem fájnak — mondta Tóth Györgyné, aki a Delta Szövetkezet pénztárosaként ment nyugdíjba. — Várom a ta­vaszt, mert szeretem a virágo­kat. Az idén mindegyiket meg­festem. Lőrincz Sándor FOTÓ: LANG RÓBERT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents