Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

1998. január 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 9 A negyedét állja az állam Gyorsul az autópálya-építés A Gazdasági Kabinet azt ja­vasolja a kormánynak, hogy az M3-as autópálya építését a Hajdú-Bihar megyei Polgárig 2001. december 31-ig fejezzék be - közölte Lotz Károly, a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter a testület szer­dai ülését követően. A szaktárca vezetője elmondta: a 2001 végére javasolt határidő az eredetihez képest két évvel rövidebb építkezést jelent. Az állam a Polgárig terjedő autópálya-szakasz építéséhez összesen 20 milliárd forinttal járulna hozzá, ami a beruházás összköltségének mintegy a ne­gyedét fedezi. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter a Gazdasági Kabinet ülésének további témakörei kö­zül kiemelte: az országban mű­ködő gazdasági kamarák is egyetértenek azzal, hogy a koc­kázati tőkéről szóló törvényter­vezet minél előbb kerüljön az Országgyűlés elé, és azt még ebben a parlamenti ciklusban fogadják el. A pénzügyminisz­ter utalt arra, hogy a kamarai törvény módosítását követően első ízben találkoztak a kama­rák vezetői a kormány tagjai­val. Ezeket a konzultációkat a nemrég módosított kamarai törvény írja elő, a megbeszélé­sek fóruma a Gazdasági Kabi­net lesz, évente kétszer. Minőségi bérpótlék az óvodákban Játszani is engedd... Szeptembertől az óvodai dol­gozók is részesülnek minőségi bérpótlékban - jelentette be tegnap a művelődési és köz­oktatási miniszter. Az „Óvoda az ezredfordulón” címmel szerdán Budapesten megrendezett konferencián Magyar Bálint elmondta: a mi­nisztérium megnövelte a szak­könyvek beszerzéséhez, a kü­lönböző szakvizsgák letételé­hez és az idegen nyelvek tanu­lásához nyújtott támogatást. Tervezik - egyebek között - az óvónők továbbképzésére for­dítható összeg - személyenként 5 ezer forint - fölemelését is. A tárca vezetője utalt arra, hogy a közoktatás reformja ke­retében még 1996-ban elkészült az óvodai nevelés alapprog­ramja, amelyhez két speciális központi irányelv kapcsolódik. Az egyik a fogyatékos gyere­kek neveléséhez ad útmutatást, a másik a nemzeti és etnikai ki­sebbségekhez tartozók óvodai neveléséről intézkedik. A jövő év szeptemberétől minden óvodában helyi neve­lési program szerint foglalkoz­nak a gyerekekkel. Összeállítá­sánál természetesen figyelembe veszik az alapprogramot, és kö­zéppontjába a játékot állítják. Az óvodásokat ugyanis nem szabad kisiskolásoknak tekin­teni. Életükből nem hiányozhat a játék: ez az egyik legfonto­sabb, és a képességfejlesztés szempontjából a leghatéko­nyabb tevékenység ebben az életkorban. A szülők szerepéről a mi­niszter a többi között elmondta: a közoktatási törvény biztosítja az óvoda életébe való betekin­tés, beleszólás jogát, így köz­vetlenül részt vehetnek az óvo­dai pedagógiai nevelésben. Szűkén mérik a bért az önkormányzatoknál Levél a polgármesterekhez Ha az önkormányzatok az ál­lam által javasoltak szerint állapítják meg dolgozóik il­letményét, akkor bérszint te­kintetében menthetetlenül el­szakadnak a közigazgatás más területeitől. Az idei állami illetményalap az önkormányzati tisztségviselők esetében mindössze 11,3 száza­lékos béremelést tesz lehetővé. A magasabb emelés érdekében a Magyar Köztisztviselők és Köz- alkalmazottak Szakszervezete levélben fordult az önkormány­zatok vezetőihez. Fehér József főtitkár ezzel kapcsolatban elmondta: az or­szágban jelenleg mintegy 41 ez­ren dolgoznak a helyhatóságok­nál, és alapilletményük átlagosan 52 ezer forint. Csaknem 11 ezer munkavállalónak alacsonyabb a bére az alapilletmény szerinti összegnél. A szakszervezet vé­leménye szerint az alulfinanszí­rozás megszüntetéséhez 360-370 millió forintra lenne szükség. Fehér József hangsúlyozta: az új kormánynak mielőbb ki kell dolgoznia a közigazgatási sze­mélyzetpolitika irányelveit, és csokorba kell szednie azokat az elképzeléseket, amelyek hozzá­járulhatnak a köztisztviselők helyzetének megszilárdításához. A következő választási ciklusban mintegy 35-37 százalékos reál­kereset-növekedést kell elérni. Május 10-én lesz az első forduló A köztársasági elnök kiírta a választások időpontját Göncz Árpád köztársasági el­nök május 10-re tűzte ki az or­szággyűlési választások első fordulóját, a második fordu­lóra május 24-én kerül sor. Az államfő ezt szerdán az Or­szágházban jelentette be a sajtó képviselői előtt. Az államfő azután hozta meg döntését, hogy a múlt héten találkozott az 1994. évi országgyűlési választásokon több mint 1 százalékot elért pártok vezetőivel. Mint ismeretes: az MSZP, a Munkáspárt és az Agrárszö­vetség május 3-ai választást szeretett volna, a MIÉP-nek mindegy volt, a többi párt má­jus 10. mellett szállt síkra. Az elnök a többség pártjára állt fotó: feb/kallus György Indulhat a harkály hadművelet Tegnap - Göncz Árpád bejelentésével - hivatalosan is meg­kezdődött a választási kampány. A hátralévő időszak legfon­tosabb - voksolással összefüggő - határnapjairól Kukorelli István alkotmányjogászt, az OVB elnökét kérdeztük. A legsürgősebb hivatali teendő most a szavazati joggal rendel­kező polgárok nyilvántartásba vétele és a névsor közzététele. A választási irodáknak legké­sőbb a szavazást megelőző 60. napig, tehát március 11-ig kell végezniük e munkával, s két napra rá mindenkinek postáz­zák az ajánlószelvényt. Négyéves megbízatásuk le­telte miatt legkésőbb március 20-ig „fel kell frissíteni” a vá­lasztási és szavazatszámláló bi­zottságokat. A tisztújítás vonat­kozik az OVB-re is, amelynek öt tagját a parlament jelöli ki. A köznyelvben „harkály hadmű­veletként” emlegetett kopogta­tócédula-gyűjtést - április 17-ig - kell befejezni. Ez egyben a képviselőjelöltek, illetve a lis­ták regisztrációjának az utolsó napja. Az OVB-nél történő be­jelentés önmagában kevés - hangsúlyozta Kukorelli István -, a választásokon induló pár­toktól a működésüket jóváha­gyó bírósági végzés hiteles má­solatát is elkérik. A mandátumokért mérkőző erők április 24-ig dönthetik el, hogy kiket delegálnak a válasz­tási szervekbe, s még mindig marad bő két hetük a finisre. A kampánycsend május 9-én 0 órakor veszi kezdetét, a szava­zóhelyiségeket 10-én reggel 6- kor nyitják és 19 órakor zárják be. A május 24-ei fordulóba a legalább 15 százalékot elért je­löltek, illetve az első három he­lyen végzettek jutnak tovább. A hivatalban lévő országgyű­lés működése - írja az Alkot­mány - az új országgyűlés ala­kuló üléséig tart. A kormány­pártok és az MDNP március 15-én „letennék a lantot”, a Fi­desz a hó végéig kitartana. Az MDF és az FKGP úgy véli: ad­dig kell ülésezni, amíg a mun­kát el nem végzik. (Takács) Nem adják könnyen az 1 százalékot A törvény szigorú feltételek­hez köti, hogy ki kerülhet a kedvezményezetti körbe. A befizetett adó 1 százalékából azok a társadalmi szervezetek (kivéve pártok, munkaadói és munkavállalói érdekképvisele­tek) és alapítványok részesül­hetnek, amelyek bírósági nyil­vántartásba vétele 1995 előtt megtörtént, és nemcsak alap­szabályuk, alapító okiratuk szerint, de legalább 1997. ja­nuár 1-jétől ténylegesen is közhasznú tevékenységet vé­geznek. A kedvezményezetti körbe tartoznak a közcélú tevékeny­séget folytató közalapítvá­nyok, a törvényben felsorolt országos közgyűjtemények, kulturális intézmények és egyebek mellett az új Nemzeti Színház építési programja is. A kedvezményezettek 1998. szeptember 30-ig igé­nyelhetik az APEH-tól - a szükséges igazolásokat mellé­kelve - a befolyt támogatások átutalását. Nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs köztartozá­suk az adóhatóságnál, a vám­hatóságnál, a társadalombizto­sításnál és az illetékes önkor­mányzatoknál. Ahhoz, hogy az adózók az 1 százalék átutalásához szüksé­ges nyilatkozatot megtehes­sék, tudniuk kell az adott szer­vezet pontos adószámát. En­nek propagálásához nincs szükség adóhatósági enge­délyre. Minden jogszabályba nem ütköző toborzási módszer alkalmazható: személyes kap­csolatfelvétel, szórólapok stb. Az APEH osztályvezetője szerint az, aki mindezt a pro­cedúrát nem vállalja, annak jogában áll a támogatások visszautasítása. Ebben az esetben a pénz - eredeti ren­deltetése szerint - adó formá­jában a központi költségve­tésbe kerül. (Németh) Minden párt egyetért. A par­lamenti választások időpontja - tegnapi nyilatkozatuk szerint - minden parlamenti és parla­menten kívüli pártnak megfelel. Nem kellene halasztani. Kovács László szerint komoly károkat okozhat Magyarország nemzetközi megítélésének és kisebbségi politikája hitelessé­gének, ha tovább halasztódik a hazai kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: növekvő értetlen­séggel és aggodalommal követi egyes parlamenti képviselők és szakértők nyilatkozatait a ma­gyarországi kisebbségek par­lamenti képviseletéről. Pártelnök-miniszterelnök. Baja Ferenc álláspontja szerint nem lenne szerencsés, ha az MSZP szétválasztaná a minisz­terelnöki és a pártelnöki funk­ciót, mert az rontaná a kor­mányzás hatékonyságát. A teg­napi háttérbeszélgetésen az is szóba került, hogy az MSZP alapszabályát módosítani kell, mert az még a párt megalakulá­sakor, tehát a többpártrendszer működése előtt született meg. Fónay MDF-Ustán? Válasz­tási együttműködésről szóló megállapodást kötött az MDF és a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége. Az erről szóló dokumentumot Lezsák Sándor és Fónay Jenő írta alá szerdán. A szerződés értelmé­ben az MDF országos listáján mandátumszerző helyen indítja a Pofosz egyik vezetőjét. A Duna Kilitinél duzzad. Az Országgyűlés Környezetvé­delmi Bizottsága szerint elen­gedhetetlen a dunakiliti duz­zasztómű üzembehelyezése, a testület ezért támogatja a bősi tárgyalások magyar delegáció­jának ez irányú törekvését - je lentette be Baráth Etele, a b> zottság szocialista elnöke szerdai zárt ülés után. Hathavi szolgálat. A Fidesz egy szerdai tanácskozáson is­mertette védelem- és bizton­ságpolitikai elképzeléseit a Magyarországra akkreditált ka­tonai attasékkal. Gyuricza Béla, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke el­mondta: a Fidesz szükségesnek tartja megvizsgálni azt, hogy miként lehetne 2000-től az álta­lános hadkötelezettséget 6 hó­napra csökkenteni. A szlovák hitéletről. A ma­gyarországi szlovákság anya­nyelvű hitéletéről tartottak konzultációt a kisebbség és az egyházak képviselői Budapes­ten. Hegyesiné Orsós Éva cím­zetes államtitkár elmondta: a kormány tavaly húszmillió fo­rintot fordított kisebbségi hité­leti programok támogatására. A kórházakba térítésmentesen, szövetbankokból érkezik a segítség Életmentő „halott” szövetek Egyáltalán nem jellemző, hogy a rászoruló súlyos betegek vagy baleseti sérültek tiltakoznának az elhunytakból származó szö­vetek szervezetükbe történő beültetése ellen - mondja a se­bészorvos. Az néha előfordul, hogy - vallási okokból - egyesek vagy hozzátartozóik az „idegen” vér beadását utasítják el. Ezt az orvosoknak - a törvények értelmében - méltányolniuk kell. Dr. Detre Zoltán, az Országos Traumatológiai Intézet főor­vosa szerint a leggyakrabban a csonthiány pótlása okoz gondot a sebészeknek. A csonttöréssel járó súlyosabb baleseteknél nemcsak a hiányzó részek kitöl­tésére, hanem a stabilitás növe­lésére, a fertőzésveszély csök­kentésére és a gyógyulás ser­kentésére is használnak elhuny­takból származó szöveteket, úgynevezett csontmorzsát vagy csontidomdarabokat. Nemcsak a baleseti sérültek­nél, hanem a különböző - jó- és rosszindulatú - csontdaganatok eltávolítása után is szükség le­het a hiányzó szövetrészek pót­lására, a csontüregek feltölté­sére, megerősítésére. A halot­takból származó inakra, a ke­mény agyburokra és az izmokat fedő hártyaszerű „bőnyére” is gyakran szüksége \ ■ tek során az orvos ■ koponyasériilé-J agyburo1: ják pótolni, illetve a „bőnye” segítségével az izomsérvek jól fedhetők. — A halottakból származó anyagokat lehet-e más módon, más anyaggal helyettesíteni?- A beteg szempontjából a legkedvezőbb, ha a saját szer­vezetéből származó szövettel pótolják a hiányzó részeket. (A legideálisabb a pótlásra például a csípőlapát csontja.) Ha azon­ban a saját szövet átültetésére nincs mód, a halottakból szár­mazó készítmények segíthetnek - mondta Detre főorvos. - Amennyiben így sem találunk megoldást, akkor állati eredetű újszülött borjú-, sertés- vagy majomszövetek - beültetésével 1 a beteget. Létez­nek ma már az élő szövethez hasonló vegyi összetételű mű­csontok és tengeri korallból ké­szült csontpótló támasztékok is, de ezek rendkívül drágák.- Hogyan jutnak hozzá a kórházak a halottakból eltávolí­tott szövetekhez?-Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár finanszírozásá­ban jelenleg az ország két in­tézményében - Budapesten, az Országos Traumatológiai Inté­zetben és Győrben, a megyei kórházban - működik szövet­bank. Ezek térítésmentesen ad­ják a szükséges anyagokat. Ha e bankokban nincs meg a szük­séges szövet, akkor külföldről pénzért kell azt a kórháznak be­szereznie. Németh Zsuzsa Szövetség a kultúráért. A Magyar Kulturális Szö­vetség 1989-ben jött létre Magyar Kulturális Kamara né­ven, több mint 100 tagszervezettel. Jelenleg mintegy 200 szervezetet tömörít, művelődési házak, könyvtárak, múze­umok, egyesületek, alapítványok tartoznak sorába. Képvi­selőik - ismert személyiségek részvételével - gondjaikat és tennivalóikat veszik számba Budapesten, tegnap kezdődött kétnapos közgyűlésükön. fotó: feb/diósi imre Idén is végig kell járniuk a hivatalos procedura valamennyi állomását azoknak a társadalmi szervezeteknek és alapítvá­nyoknak, amelyek kedvezményezettként már az elmúlt esz­tendőben is részesültek az adózók által felajánlott egyszáza­lékos támogatásokból - tudtuk meg Kovács Istvántól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetőjétől. Hosszú procedúra vár ez évben is a kedvezményezetteké

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents