Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-24 / 20. szám
Egy korsó sörtörténet Keserű jövő vékony habbal A jó sör titka: nagyon kell tudni takarítani FOTÓ: KOVÁCS A Bibliából tudjuk, bort először Noé ivott. Azt azonban kevesen tudják, hogy ősidőktől fogva sört is fogyaszt az emberiség, a borhoz hasonlóan. Hamurabbi törvény- könyvében már szabályozták a sörkimérés és sörkészítés tudományát és bár a mediterrán vidéken a borfogyasztás terjedt el inkább, ám Európában, főként az északi országokban a sörgyártásnak legalább olyan hagyománya és kultúrája van mint másutt a borkészítésnek. — Hazánkban sem kultúrája, sem hagyománya nincs a sör- fogyasztásnak — állítja Király Sándor, a balatonberényi Király sörfőző tulajdonosa. — Az emberek főként akkor isznak sört, ha szomjasak. Pedig ez az ital nem csak szomjoltó. Minden alkalomhoz más sör illik és meghatározhatja a választást az elfogyasztott étel is. A sör legnagyobb tradícióval kétségtelenül Bajorországban rendelkezik. Érthető tehát ha a világ összes sörfőzdéjének egyharmada, több mint 1000, bajor területen működik. Nem csak a gyártásban, a fogyasztásban is lepipálnak a bajorok mindenkit. Az egy lakosra jutó sörfogyasztás náluk 227 liter évente. Más notorikus sörfogyasztók mint az írek, a csehek vagy az angolok évente 120 litert isznak meg a habos italból. A magyar fogyasztás még ennél is szerényebb. Évente 60 liternyi, a hazai sörfőzők nem kis bánatára. Király Sándor és családja 7 éve foglalkozik sörfőzéssel. Kellemesen keserű, bajor jellegű italukkal 1996- ban OMÉK díjat nyertek. — A jó sör titka: nagyon kell tudni takarítani — mondta a tulajdonos. — Fontos, hogy tiszta legyen az ital. Az alapanyagokat Németországból és Szlovéniából szerezzük be. A felesége hozzáteszi: — Bajor recept alapján dolgozunk, bár amikor mi ezt elkezdtük még senkinek nem volt kisüzemi tapasztalata, úgyhogy mindent a saját bőrünkön és torkunkon tanulunk meg. Nem ördöngösség. A malátát komló tevével főzzük össze, ettől tesz keserű. A főzet erjesztő palackokba kerül, ahol az élesztő hatására a malátacukor alkoholra és szén- di- oxidra bomlik. Ezt az érlelés majd a palackozás követi. Persze azért mégsem olyan egyszerű. Főleg emiatt és a gazdasági kényszer hatására már sokan abbahagyták. Az óriás gyárakkal lehetetlenség lépést tartani, még akkor is ha a sörünk sokkal jobb. Somogybán 3 éve még 12 házi sörfőzde működött, közülük négyen tartottak ki máig. Feltehetően rájuk is keserű jövő vár nagyon kevés habbal, így tehát biztosan nem zárkózunk fel a bajorokhoz. Megmaradunk borivó nemzetnek. Fábos Erika Torma Sándor biogazdálkodással foglalkozik a jádi határban A tökös tanácsos Nyugat-Európában óriási a biotermékek felvevőpiaca. Torma Sándor, a megyei agrárkamara tanácsosa maga is biotermelő. — Minden szakmai újdonság érdekel — mondja. — Kísérletező kedvű vagyok, s emiatt foglalkozom bio-kertészkedéssel. A munka nehezebb, mint gondoltam, de nem adom fel: elhatároztam, hogy a somogyjádi birtokon meghonosítom ezt a termelési kultúrát. Állítja: szerencsés, mert hivatása egyben a hobbija is. — Alig várom, hogy egy fárasztó nap után a szabadban dolgozhassak. Hivatali öltönyömből szívesen bújok munkásruhába. A biogazdálkodást igazából három éve kezdtem, előtte sokat olvastam. Iszonyatosan nehéznek tartottam az elején. Egyesek szerint az előírások szinte be- tarthatatlanok, mások úgy vélekedtek, nehéz eladni a megtermelt árut. Tény: a szakmai felkészültség mellé elkel a szerencse is. — Mit termelt eddig a somogyjádi határban? — Zöldborsót, mákot/, kukoricát, gabonát. Az idén tavaszi árpát, kukoricát és tököt vetek. A tervezés persze már jóval korábban megkezdődött. Ellenőriztük a föld állapotát, a vetőmag minőségét. A biogazdálkodás jellegzetessége, hogy a szokásosnál jobban kell figyelni a termelés valamennyi részletére. A gyomot kizárólag mechanikai módszerrel tehet eltávolítani, s természetesen vegyszert sem használunk. Legalább három év kell ahhoz, hogy a biogazdálkodás alapjait megteremtsük. Ezalatt számos ellenőrzést végeznek, hogy a termelő valóban betartja-e a biogazdálkodás szabályait. Nem szabad elfelejteni: a biotermék jóval többe kerül a közönséges gyümölcsnél, zöldségnél. Sokan megpróbálkoztak a termeléssel, ám nem mindenkinek sikerült elsajátítani. Miután valaki megszerzi a hivatalos minősítést, később sem tehet nyugodt. Rendszeresen érdeklődnek a termelés körülményeiről. — Érthető, hiszen a biotermékek árusítása időközben világszerte óriási üzletággá fejlődött. — így van. Amerikában a hetvenes évek végén terjedt el ez a termelési mód. Egyik hónapról a másikra rohamosan megnőtt az igény a biotermékek iránt. Kezdetben csak élelmiszert készítettek, később italokat is. Nyugat-Európában a nyolcvanas években vált divattá. Először divattá, később sokaknál életformává. A testmozgás mellett az egészséges életmód egyik alappülére a bioétel. Hazánkban is sokan fogyasztanak ilyen terméket, ám az ára továbbra is borsos. A hagyományosan előállított élelmiszereknél általában 20-30 százalékkal kínálják drágábban. Leginkább ez akadályozza az elterjedését. Nyugat-Európában is főként a jómódú államokban fogyasztják a legtöbbet. Ebben éten járnak a skandináv-államok, Németország, Hollandia és Svájc.- Milyen jövőt jósol a biotermelésnek Somogybán? — Sokan érdeklődnek, hiszen csábító tehetőség rejlik ebben az ágazatban. Somogybán jó példa a babócsai Határőr mezőgazdasági szövetkezet. Toldi János és munkatársai két éve honosították meg a termelést, s ma már sikeresen dolgoznak. Tudomásul kell venni: a biotermelés nem ördöngösség, ám a szakmailag alkalmatlan termelők előbb-utóbb megbuknak. Szigorú, de betartható előírások szabályozzák a mindennapi munkát. Somogybán több helyütt kedvezőtlen szántóföldi körülmények között gazdálkodnak. Az ott élők nem versenyezhetnek az alföldiekkel. Emiatt érdemes azon eltöprengem, hogy mi segítheti elő a további fejlődést. Úgy vétem, a biotermelés tehet az egyik megoldás. Nem árt tudni: Nyugat-Európa óriási felvevő piac, ahol dollár milliárdok- ban mérhető az éves forgalom. Célszerű tenne, ha minél több somogyi termelő felismerné ezt. Harsányi Miklós A nevelés és a szadizmus határa Tiltsák be a pofonokat A gyermekek testi fenyítése ellen lépett fel nemrég az Európai Ombudsmanok a Gyermeki Jogokért elnevezésű szervezet, amelynek tagjaként Polt Péter az emberi jogok országgyűlési biztosának általános helyettese is aláírta a deklarációt. Ez alapján valamennyi országban törvénynek kell tiltani a túlzott apai szigort, a testi fenyítés minden formáját, amely sokszor káros lehet a gyermekek szellemi és testi fejlődésére. Nem a nevelő pofonokat akarjuk törvényesen is büntetni, csak szeretnénk meghúzni a határt a nevelés és a szadizmus között. Az utóbbinak családon belül is büntető jogi kategóriának kell tennie — mondta a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak Polt Péter.- A törvény szükségességét a kaposvári családvédelmi konferencián is hangsúlyozta. Ennyire súlyos lenne a magyargyermekek helyzete? — A nemzetközi felmérések szerint még a legfejlettebb nyugati országokban is a családok 60-70 százalékában megesik, hogy a gyermekekkel szembeni túlzott szigorral lépnek fel a szülők és a verés már nem csak nevelés, hanem büntetés is. Ez elten védekeznünk kell törvényi eszközökkel is. A gyermekvédelmi törvényeink egyébként jól igazodnak a nemzetközi követelményekhez, itt az ideje, hogy testi fenyítés jogszabályi tiltásával is csatlakozzunk az európai országokhoz. — Ugye azt ön sem gondolja komolyan, hogy ezentúl a gyermekek mint vádlók léphetnek majd fel szüleikkel szemben. — Természetesen nem. De van egy működő családvédelmi apparátus, amelynek feladata, hogy figyelje és jelezze a problémákat. A törvény lényege szerintem az, hogy felelősségi szinteket kell felállítanunk. Ha ezt szabályozni és nevesíteni tudjuk, már jó kiindulásként szolgálhat a későbbi lépésekhez. — Harcosan küzd a gyermekek jogaiért. Ön szívesen lenne gyermek a mai magyar társadalomban?- Sajnos, egyre több a probléma és ez a családvédelemben, a gyámügyi ügyintézésben is érezteti hatását. Léteznek ugyan különböző szabályozó szintek, csakhogy ezek száma nem elegendő, hiszen ma hazánkban mintegy 300 ezer veszélyeztetett szociális helyzetű gyermek él. A jogi szabályozás azonban úgy érzem, hogy az utóbbi években nagy utat tett meg. Ugyanakkor a mai rend hibájának érzem, hogy azt sugallja: a gyermekeknek csak arra van joguk, hogy gondoskodjanak róluk. Szerintem a jövőben sokkal jobban el kell ismerni a gyermekek önrendelkezési jogát, hogy életük boldogabb és gondtalanabb tehessen. Barna Zsolt Bevetési csoport Zamárdiban Fa Nándort az Egyenlítőnél hívták - Pakisztánba nem mehettek Korábban Zamárdi partjai előtt történt a legtöbb vízi baleset a Balatonon. Ott az a bizonyos árok — a tó vize egy korábbi feltöltés nyomán hirtelen mélyül —, amelyre semmilyen figyelmeztető tábla nem hívja fel a figyelmet. Amióta a zamárdi S.O.S. Regionális Rádiós Segélyhívó Alapítvány több emberrel figyeli nyaranta a vizet, sokat javult a statisztika: az utóbbi három nyáron nem történt halálos vízibaleset Zamárdi- nál. Világszínvonalú rádiós hírközlő központ Zamárdiban; Bartha László alapítványi elnök talán éppen az Egyenlítővel keres kapcsolatot fotó: kasza- Engedélyünk továbbra sincs a kishajónk üzemeltetésére — mondta Bartha László, az S.O.S. alapítvány elnöke. — A hatóságok továbbra is úgy ítélik meg: nincs szükség a tevékenységünkre. Az évről-évre fejlődő rádiós segélyhívó rendszer már télen-nyáron szolgálatba állítható. Az alapítvány nemrég tett tagja a polgári védetem országos parancsnoksága által létrehozott nemzetközi speciális bevetési csoportnak. Katasztrófa-helyzet esetén a zamárdi kis csapatot riadóz- tatják; nekik, az a feladatuk, hogy az összeköttetést, a kommunikációt biztosítsák egy-egy rendkívüli körülmény bekövetkeztekor. Bartha László azt mondta: a világ bármely részén bevethető a polgári védetem akciócsoportja, melynek mostmár ők is részesei. — Legutóbb a tavaly nyári lengyelországi árvíz adott feladatot számunkra — mondta a zamárdi elnök. — Talán éppen ott figyeltek fel ránk a hatóságok, s azzal sikerült megalapoznunk helyünket az említett speciális egységben. Rádiós hírközlő rendszerünknek ez volt az első éles bevetése. Gyakorlatokon már előtte is jól vizsgázott: egy ljubljanai földrengés, és egy romániai repülőgép-katasztrófa gyakorlat során. Tavaly márciusban néhány órán múlott, hogy nem keltünk útra Pakisztánba; már indulásra készen várt bennünket a repülőgép, az ottani földrengés elvágta a kommunikációs vonalakat, s mi ehelyett építettük volna ki a saját rendszerünket. Egy papír hiányzott, ami szavatolta volna biztonságunkat, de végül nem adták meg az illetékesek... A zamárdi hírközpont persze állandó fejlesztésre szorul. Tudtak összeköttetést teremteni Fa Nándoral is, amikor az Egyenlítő környékén hajózott, de egy komplex fogadóállomás még kialakításra vár. Az alapítvány technikája már ma is több, mint egymillió forintot ér, ám ma már egy igazán komoly antenna félmillió forintba kerül. Évente egyébként ötszázezer forinttal támogatja őket a zamárdi önkormányzat; nyáron kéthetes váltásokban segítették munkájukat orvosok az ország különböző pontjairól, valamint több helyi kocsmá- ros, vízirendőr, vízibicikli kölcsönző... Fónailmre FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Torma Sándor
