Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK MM • • ■ #F Somogy követévé választotta Cey Bert Gyula Róbert étel- és életművészt, a Gasztronómiai Világtanács főtitkárát a megyei közgyűlés legutóbbi ülése óta. A bárdudvarnoki születésű világutazónak ez már a második követi címe. Az elsőt a karenni néptől kapta, őket az ENSZ- ben nem képviselt országok szövetségében képviseli. Az előkelő éttermek, szállodák tanácsadójának más különleges címe is van: büszke például arra is, hogy az amerikai sziú indiánok tiszteletbeli törzsfőnökké választották. Gasztronómiai fesztiválrendezőként valamennyi kontit- nensen megfordult már. Számos szakkönyv szerzője. Őstörténeti kutatásokat folytatott Tibetben, Mongóliában, Ujgú- riában. Indokolt a kérdés: Mit tud hozzátenni Somogy a nemzetek kultúrájához? — Somogy olyan különleges része az országnak, ahol sok területen megmaradtak a régi hagyományok: a dalban, a zenében, a díszítő művészetben. Az étkezés, a konyha is, éppúgy a kultúra része, mint dal vagy a vers. A somogyi ételek nem különböznek sokban az ország már részein ismertektől. De jellegzetessé tehetjük, ha felelevenítjük a hagyományokat, s figyelembe vesszük a modern étkezési szokásokat is és könnyű, ízes, a szemnek kellemes ételeket kínálunk. Három éve próbálom megalakítani a somogyi gasztronómiai akadémiát. Nem adtam fel. — Állítják a hozzáértők, hogy a magyar konyha - köztük a somogyi is - monotonná, egészségtelenné vált: a fűszerek közül sokan csak a sót és a paprikát ismerik. — Előre ki lehet találni az ünnepi ételsort: húsleves lesz, aztán rántott vagy sült hús, savanyúság, krumpli és rizs. Pedig a húslevesben az öt alapízA bambuszkunyhó varázsa Somogy követe: a Repülő kék sólyom bői csak a sós van meg. Minden kirántott ételt egyhangúvá tesz a morzsa, és egészségtelen is. Magyarországon a magas halálozási arány a helytelen étkezési szokásokra vezethető vissza: az alkoholra, a zsíros ételekre. A gondolkodás megváltoztatását már az óvodában el kellene kezdeni, ahol a Walt Disney figurák helyett alma és répa figurákkal játszhatnának a gyerekek. A somogyi jellegzetes ételek kialakításában pedig harmóniára kell törekedni, amelyben benne van a régi hagyományok tisztelete és az új értékek. Ezt a missziót vállaltam. — Somogyi követként mit tart fontosnak a megye mázsának javításában? — Európa minden régiójában felmérték a sajátos értékeket. Somogybán is leltárt kell készíteni a gasztronómiai értékekről: a vadakról, a borokról, az almáról, a kész termékekről. Jónak tartom, hogy a bogiári borok címkéjén megjelenik a megye címere. Külön emblémát is lehetne tervezni a somogyi termékekre. Az ön- kormányzati fogadásokon somogyi ételeket kellene kínálni a vendégeknek. Szívesen részt vennék a marketing stratégia kidolgozásában és a somogyi értékek népszerűsítésében is. — Hogyan akarja külföldön „eladni" Somogyot? — Ha összeállt egy jellegzetes somogyi terméldista, először Budapesten mutatnám be zenével, tánccal egybekötve, majd kapcsolataim révén külföldön is megismertetném a somogyi specialitásokat. Párizsban nemrég hét előkelő étteremben rendeztem magyar gasztronómiai bemutatót, Izek magyar harmóniája néven, tokajival, kacsamájjal, sztár szakácsokkal. — Ehhez előbb célul kellene kitűzni a somogyi kereskedőknek, vállalatoknak, hogy a jó termékek egyedivé, presztízs termékké vácijának. — Sajnos, az emberek fejéből még nem tűnt el a tömegtermelési szemlélet. A vállalkozóknak nincs marketing stratégiája, nem adnak a reklámra. Villányban öt szőlősgazda már világhírű lett: luxuséttermek rendelik boraikat. A somogyi termelők is jellegzetes somogyivá tehetnék termékeiket; a látrányi, a kéthe- lyi, a kőröshegyi, a Lelle és a Boglár környéki borokat, az almát, a szilvát, a halat. Különlegességként lehetne eladni a mangalicát, ha odafigyelnének erre a lehetőségre. — 1999 a gasztronómia éve lesz. — A minisztérium elfogadta azt a tanulmányt, amelyben az ország turisztikai stratégiáját dolgoztam ki. Mivel nincsenek hegyeink, tengerünk, a hangsúlyt a gasztronómiára, a borokra helyeztem. A program keretében a somogyi vendéglők, szállodák is rendezhetnek borversenyt, fesztiválokat. — Utazásai során sokféle konyhát megismert. Melyik volt a legkülönlegesebb? — Legérdekesebb a kínai konyha. Legjobb a Hong Kong- i. A kínai konyha 4000 éves, de ízei a mai ételekben is megtalálhatók. Az étkezés arra felé a filozófia része. Minden étel mögött legenda van. — Egyik nap Párizsban rendez fogadást szmokingos előkelőségeknek, másnap a thaiföldi őserdőbe visz híreket a nagyvilágból. Hogyan tudja áthidalni a kultúrák közötti távolságot? — Minden kultúrához előítéletek nélkül közeledem. Meg akarom érteni szokásaikat, vallásukat. Ázsiában 15 évig éltem: Japánban, Thaiföldön, Szingapúrban, Kínában. A burmaiak által üldözött karenni nép utazó nagykövetévé választott: gyógyszerek, ruhaneműk gyűjtésével, információkkal segítem őket. Ilyenkor velük együtt bambuszkunyhóban lakom az őserdőben, s vöröshangyát eszem levelekkel, rovarokkal. Egy nemzetközi tanácskozáson ismerkedtem meg az amerikai indiánok képviselőjével, aki a sziú törzs tiszteletbeli főnökévé fogadott. Sziú nyelven Repülő kék sólyom a nevem. A szélsőségekből tudok harmóniát teremteni az életemben. A maláriafészkes őserdőre éppúgy szükségem van, mint a fényes gasztronómiai bemutatókra. A kultúrák ismeretében tudom értékelni a gyökereimet. Buddhista mesteremtől tanultam: az a fontos, hogy a jó tettek útján járjunk, akkor Isten felé megyünk. S. Pap Gitta így tért haza a magyar szent korona (Folytatás az első oldalról) Jimmy Carter elnök, ez a tetőtől talpig morális lény volt az, aki megengedhetetlennek tartotta azt, hogy az USA tovább visszatartsa Szent István koronáját. Minden teketória nélkül vissza is adta volna, de politikai, különösen pedig amerikai magyar konzervatív körökben, hatalmas volt az ellenállás. Az amerikai politikai életben Bob Dole kansas állambeli szenátor és az Ohio állam sűrűn magyarok lakta területei egyikének képviselője Mary Rose Oakar asszony mili- tánsan ellenezték a hazaküldést. Más hivatalos személyek is - mint a sok amerikai magyar szavazót magába foglaló Michigan, New Jersey és Missuri államok kormányzói, Pittburgh és Cleveland városok polgár- mesterei - táviratban tiltakoztak a hazaküldés ellen. Közöttük volt az amerikai magyarok sok jeles személyisége és szervezete is, köztük Béky Zoltán református püspök, a Cardinal Mind- szenty Foundation, Szatmári Lajos, a Cicagoi-i könyvész, valamint Varga László ügyvéd - ma az országgyűlés keresztény demokrata korelnöke - is. Carter elnöknek azért, hogy ha- zaküldje a koronát, politikai kockázatot kellett vállalni és támogatókra volt szüksége. A sajtó, a televízió is foglalkozni kezdett az ügygyei, s egy alkalommal több televízió meghívott engem egy beszélgetésre: fejtsem ki erről a véleményemet. Nekem az volt a meggyőződésem, hogy a magyar szent koronának, a magyar állam szimbólumának Magyarországon van a helye. Másodszor azt hangsúlyoztam, hogy amikor a náci SS-ek elvitték Horthyt, aki békét próbált kötni nyugattal, akkor törvénytelen kormányt küldtek a magyar nép fejére, és ez a törvénytelen kormány vitette ki a koronát és a koronás ékszereket. Harmadszor az volt az érvem, ha egyszer a szent koronát hazahozzák, akkor az ifjúság, a magyar nép láthassa, s akkor a fiatalok nem Sztálinról, hanem Szent Istvánról fognak beszélni. Azzal fejeztem be mondandómat: több mint 30 évig távol volt a korona magyar nemzettől, attól a nemzettől, ahova tartozik, és ilyen hosszú ideig még soha nem volt távol, és haza kell küldeni. A következő napon a State Departmental is és a Fehér Házból is megkérdezték telefonon: hajlandó lennék-e a tv- ben kifejezett véleményemet esetleges „ellenségeskedő” légkörben is megismételni. A válasz: igen. Ekkor hirdette ki az USA Kongresszusának vizsgáló bizottsága a nyilvános „meghallgatást” a magyar szent korona hazaküldése tárgyában. Bármilyen intézmény vagy személy jelentkezhetett „tanúként”. A meghallgatás 1977. november 9-én volt. A meghallgatás sürgető volt, mert a Ház Oakar képviselő asszony, a Szenátus pedig Dole szenátor javaslatára határozati javaslatot kívánt napirendre tűzni a korona ügyében. Ha ez megtörténik, a kérdést évekig lehetett volna halogatni és a korona Fort Knox- ban maradt volna. Az elnöknek ugyanis egyoldalú határozattal nem lett volna joga haza küldeni a koronát. Ebben a helyzetben a meghallgatás döntő esemény volt. Tizenhárom „tanú” iratkozott fel, hogy a hazaküldést ellenezze. Nagy Ferenc, volt miniszterelnök és én a hazaküldés mellett kívántunk szólni. A nyilvános „meghallga- tás”-ra bérelt buszok egész sora hozta a magyar lakta helyekről a konzervatív és szélső jobboldali embereket, hogy támogassák az ellenzőket, ezek megtöltötték a termet. Mi - Nagy Ferenc és én - nem a tömegekkel, hanem érvekkel kívántuk a bizottságot meggyőzni. (A Kongresszus házszabálya szerint meghallgatásokon a kérdést támogató és ellenző „tanúknak” azonos időt kell adni. Nagy Ferencnek és Király Bélának ugyanúgy egy órája volt érveik kifejtésére, mint együtt a 13 ellenzőnek. A hazaküldés indokait tisztán és világosan ki is fejtette a két támogató, de a 13 ellenzőnek csak percek jutottak, ami nem volt elég a bizottság meggyőzésére.) Király Béla azt mondja: a már ismert érvek után - nevezetesen, hogy jogellenesen került külföldre, pedig itthon jól szolgálná az ifjúság nevelését is - indokai között szerepelt az is, hogy a szent korona a magyar nemzet tulajdona, Magyarországon a helye, mert törvénytelen kormányzat, törvénytelen módon távolította azt el. A „meghallgatás” napján konzervatív magyar-amerikaiak jelentek meg a Fehér Házban arra ösztönözve Carter elnököt, hogy ne küldje haza a koronát. A küldöttséget Kővágó József Budapest volt főpolgármestere vezette. Carter elnök ezzel utasította el javaslatukat: „Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnöknek és az 1956-os forradalom tábornokának Király Bélának megígértem, hogy haza küldöm a koronát, ígéretemet megtartom.” Carter elnök megtartotta szavát 1978. január 6-án Szent István koronája hazatért jogos helyére. Bob Dole és Mary Rose Oakar militán- san ellenezték Jimi Carter: Megígértem, hogy haza- küldöm a koronát Kelemen Ernő magántörténelme Naplóba sűrített világ 1989. január 7-én a marhahús, a vastaglapocka és a fartő ára 130 forintról 170-re emelkedett. A 150 forintos rövidkarajért 20 forinttal kell többet fizetni, a párizsi kilója 88 forint helyett 100 forint lett, a vágott csirkéé 63-ról 74 forintra változott. A tej ára 9,20-ról 12,90- re, a kenyéré 10,40-ről 12 forintra, a kristály- cukoré pedig 26,10-ről 27,90 forintra emelkedett. A taszári Kelemen Ernő kimutatásában olvashatók ezek a számok. A hetvennégy éves férfi naplót vezet nemcsak a helyi eseményekről, hanem az országos politikáról is. Privát történelemírás ez, ám meglehetősen pontos. Még az időjárásról sem feledkezik meg. 1962 március idusán például havazott, ám 19-én, József napján már derült volt az idő, amit újabb havazás követett. Kelemen Ernő azt mondja:- Nem iszom, nem dohányzom, nekem ez az örömöm. Gyakran belelapozok a naplóimba, de mindig elszorul a szívem, ha 1994. január 12-re téved a tekintetem. Ekkor volt Taszáron az a szörnyű autóbusz-tragédia, még most is beleborzongok... Tollat azért fogott először, hogy ne kelljen senkivel vitatkozni. Megkérdezték tőle: tudja- e, mikor gyulladt ki először a villany Taszáron? Azt felelte: 1941. december 6-án, Mikulás napján, akkor még nem vezetett naplót, de az emlékezete jó volt. A kérdező kétségbe vonta ezt, mert szerinte már korábban volt áram, hiszen a cipészműhelyben már 1935-ben gépekkel dolgozott. Igen, csak azt elfelejtette, hogy cipészműhely a katonaságnál volt, ahol agregátorral fejlesztették az áramot. Kelemen Ernő 31 éve özvegy ember és 1962 óta írja naplóját. A tizedik telik már. Az elsők közül a sok forgatástól néhány szétesett. Lapozzunk bele mi is! Kelemen Ernő mindennapi információforrása a Somoevi Hírlao fotó: törők anett 1969. január 7-én, az országos száj- és körömfájás miatt a gyászolók nem mehettek be a halottas házhoz Törekes Tera nénit még a pap is az utcáról búcsúztatta. 1993. január 11-i bejegyzés: Festik a plébánia belső szobáját, mert Balás Béla kaposvári megyéspüspök Taszárra jön lakni. 1995. december 14: havazás éjjel, reggel hó- lapátolás. Már feslik fel az úttest a sok autó végett. Egy nappal később: az úttestre felhordott földet gépek tolják le.- Mindent leírok: azt, hogy drága a gyógyszer, a kenyér és a tej, sokba kerül az utazás. Azt is, hogy Torgyán József jószívű, mert amikor két éve, december 23-án egy tátompusztai családnál járt, szaloncukrot és biciklit hozott ajándékba. Azt is, hogy mit mondott Fodor István honvédelmi államtitkár Taszáron a NATO-ról, meg azt is, hogy Habsburg Ottó nyolcvanötödik születésnapján Paskai László bíboros prímás a Mátyás templomban celebrált ünnepi misét; ott, ahol annak idején IV. Károlyt koronázták. Lőrincz Sándor 1