Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1998. január 23., péntek Egyre csökkent a forgalom, s kizárták az utazóközönséget Lakat Udvarhely állomásán A polgármester sem tudott bejutni a váróterembe fotó: nagy Falugondnok örtilosban Hamar megszokták az új fa­lugondnoki szolgálatot az őr- tilosiak. Mára egyre többen igénylik segítségét. Spolár László a falu gondnoka. Fel­adata egyebek közt a szent- mihály-hegyi óvodások il­letve az ebéd szállítása, s be­vásárlás az időseknek. A szolgálat létrehozásához pá­lyázaton nyert kisbuszt az önkormányzat, majd a falu­gyűlésen döntött a lakosság. Bélavár szervezkedik Újjáalakult a polgárőrség Újjáalakult a polgárőrség Bé- laváron. A héten tartották alakuló ülésüket a csoport munkájában résztvevők. Az önvédelmi szerveződés célja értékeik, vagyonuk védelme, a közbiztonság javítása. 1991-ben már volt egy va­gyonvédelmi csoport a falu­ban, azonban akkor rövid idő múltán elfáradt. Bélaváron elsősorban azért szánták rá magukat a szervezet újraala­kítására, mert úgy látják: ro­hamosan romlik a térségben a közbiztonság. Ennek rész­ben a határmentiség az oka. Ebből adódóan - mondják - nagy mostanában a jövésme­nés, sok az idegen, jobban kell figyelniük az itt élőknek a portájukra. Gyakorak a Za­lából átránduló besurranó tolvajok, egyre több erősza­kosabb s egyre több bűncse­lekmény történik a délvidé­ken. Bélaváron szerencsére nem olyan rossz a helyzet mint némelyik faluban. A közeli Kerék-hegy viszont - itt a somogyudvarhelyi és bé- lavári gazdáknak is vannak szőlői - már eléggé veszé­lyeztetett terület. A pinceso­ron több betörés is történt. A helyi rendőr és az ön- kormányzat kezdeményezte a faluvédelmi csoport létre­hozását, s 15 helybeli vál­lalta, hogy részt vesz a cso­port munkájában. N. L. Kizárták az utazóközönséget a somogyudvarhelyi vasútállo­másról. Lakat került a váróte­remre, a helyiség csekély bú­torzatát pedig kirakták a sza­bad ég alá. Aki tehát Somogy- udvarhelyről vasúton akar to­vább utazni, kénytelen hóban, fagyban, esőben a szabad ég alatt várni a vonatot.- A falusiak nem értik, miért ennyire méltánytalan velünk a MÁV, hiszen Somogyudvarhely nem kis falu, nem ezt a bánás­módot érdemli. Még akkor sem, ha a gyorsjáratú buszok miatt látványosan visszaesett errefelé a vasúti forgalom - mondta Mes­ter Károly udvarhelyi polgár- mester. - Mára egyszerű megál­lóvá sorvadt a somogyudvarhe­lyi vasútállomás. Érthető, hogy a forgalomcsökkenés miatt fo­lyamatosan visszavonul erről a vonalról a MÁV, ezt azonban nem szabadna a megmaradt uta­zóközönség rovására tenni. A falu egy ideig át tudta vál­lalni a tulajdonos feladatait. Az udvarhelyi önkormányzat három hónapig közhasznú munkásként egy, a közelben élő asszonyt al­kalmazott, hogy rendben tartsa a vasút környékét, nyissa és zárja a várótermet. - Ezt azonban azonban nem tudtuk tovább vál­lalni. Részben azért, mert ez va­lóban nem a falu dolga, részben pedig azért, mert kifogásolta a többi közhasznú dolgozó, hogy a megbízottunk kétórás munkáért ugyanazt a pénzt kapja, mint a Előfordult már - nem egy­szer -, hogy a buszsofőr is alig mert rámenni erre az útra. Pe­dig két, Pécs-Nagykanizsa közti gyorsjárat is erre veszi út­ját. Muszáj lenne jobban fi­gyelni erre az útra. Ézt vitatták Késő ősszel kezdték s mára már a befejezéséhez közeledik a vízvári gyorslakások építése. Vízváron három, Lábodon pe­dig nyolc gyorsház építésébe fogtak. A kivitelezők tartották ígéretüket: a házak rövid idő alatt kulcsra kész állapotba ke­rültek. Nemcsak ez az egye­többiek nyolc órásért.- Az önkormányzat hajlandó lenne továbbra is átvállalni a fel­adatok egy részét - mondta Mes­ter Károly. - Például a vasút környékének rendben tartását, a falu és megálló közötti út tisztán tartását, a hó eltakarítását. A MÁV-tól csak azt kérjük: a váró­terem nyitására és zárására al­kalmazzon valakit. Próbáltunk erről egyezkedni, de elzárkóztak tőle. A székeket, amiket az ön- kormányzat a váróterembe vite­tett, kitették a szabad ég alá, s le­zárták az épületet. Kosz Miklósné, a gyékényesi vasútállomás gazdasági vezetője meg nemrég az érintett önkor­mányzatok képviselői. A ta­nácskozásra meghívták a köz­útkezelő társaság vezetőit is. Elhangzott: a települések hoz­zanak létre egy alapot, amely hozzájárulna a költségekhez. dűli érdekessége az építkezés­sorozatnak. A vállalkozók ugyanis egy-egy ház építését mindössze 2,4 millió forintos költséggel vállalták, vagyis a többgyerekes családok a teljes költséget ki tudták fizetni a szociálpolitikai támogatásból. Olyan családok jutottak így otthonhoz, amelyek egyébként elmondta: nem kitolni akarnak az utasokkal, okuk van rá, hogy zárva tartsák az épületet. Amíg ugyanis nyitva volt, loptak onnét mindent, ami mozdítható volt, még a konnektorokat is kiszed­ték s vezetékeket is a falból. A MÁV nem vállalhatja a felelős­séget egy esetleges áramütésért a váróteremben. Ezért csak fo­lyamatos felügyelet mellett tar­taná nyitva az épület. Alkalmaz­nának is szívesen Somogyud- varhelyen embert, de erre nincs pénzük. Korábban több leépítés is volt ezen a vonalon, éppen azért, mert annyira csökkent a forgalom. Nagy László A szándék megvan az érin­tett önkormányzatoknál, a pénz már kevésbé. Egy-egy szigorú tél ugyanis 200 ezer forintba kerülne az érintett falvaknak. A közútkezelő társaság pedig ugyanakkor azt vállalta az emlí­tett egyeztető tanácskozáson, hogy a téli időszakban nagyobb figyelmet fordít erre az útra; nemcsak a hótolókat irányítja ide, hanem - lehetőség szerint - a sózásról is gondoskodik. N.L. nem is álmodhattak volna saját fészekről. Nemesdéden és Pálmajorban már készültek hasonló konstrukciójú házak, s a látottak alapján vették föl a kapcsolatot a vízváriak a vál­lalkozókkal. Nem típusházak készültek; mindenki igényei­nek megfelelően terveztethette meg leendő otthonát. Télvíz idején kerülő; megvan a szándék, csak a pénz hiányzik Lidércnyomásos út Berzencéig Híresen rossz az út Barcstól Berzencéig. Helyreállítását régóta szorgalmazzák már az ottani települések. Súlyosbítja ezt a hely­zetet az is, hogy télen a harmadrendű útvonal tisztítása is hagy kívánnivalókat maga után. Télvíz idején a helybeliek sokszor Nagyatád felé kerülnek inkább, ha Barcsra akarnak utazni. Elkészültek a vízvári gyorslakások BERZENCE - AZ ELÉGEDETT FALU Berzencei olvasóinkat kérdeztük: mi az, amire az itt lakó embereknek szükségük volna? Mi hiányzik a faluból? Kollár Jánosné: - Több munkalehetőségre lenne szük­ség. Az önkormányzatnál dolgozom, és naponta látom, hogy milyen sok a faluban az állástalan jövedelempótlós, és milyen nehéz helyzetbe kerültek a munkanélküliség miatt családok. Gnbasóczi István: - Valamennyi közművel rendelkezik Berzence, egyedül a csatornázás várat még magára. Ha ez is mihamarabb megoldódik, igazán nem sok minden lesz, amit kí­vánhatna az ember a falu vezetőitől. Hozó Józsefné: - Szép lett a falunk, jó érzés, hogy eszté­tikus környezetben élhetnek a berzenceiek. Van gáz, jók az utak, és gyönyörű művelődési házunk van. A faluvezetés sokat tett Berzencéért; rendbe tették a parkokat, a dombokat. Ha több munkahely lenne a faluban, akkor itt igazán mindennel meg le­hetnének elégedve a polgárok. Buzics Jánosné: - Minden megvan a faluban. Amit kí­vánni lehetne, csak az, hogy maradjon meg a horvát bevásárló­turizmus, amelyből itt többen megélnek. Magunk is vállalkozók vagyunk, és a saját bőrünkön érezzük, hogy visszaesett a turiz­mus. Növekedjen a munkahelyek száma, mert a hiányuk Ber- zencén is éppolyan égető gond, mint másutt az országban. Sok a munkanélküli, és egyre több lesz. Hogy mi hiányzik ebből a faluból? Egy üzem, ami nagyobb létszámú dolgozót foglalkoz­tatna. Közművek? Szennyvízcsatorna kellene még, a közművek közül egyedül az nincs megoldva. Dómján Attila: - Több támogatást kellene adni a fiatalok­nak, az életkezdő családoknak. Jelenleg is ad 80-100 ezer forint vissza nem térítendő támogatást a falu, azonban ez kevés. In­kább adjanak kamatmentes kölcsönt, de nagyobb összeget, mert azzal többre jutnak a kezdő házasok. A csatornázásról úgy hal­lottam, hogy sínen van, hamarosan megvalósul. Csepeli Bernadett: - Kulturáltabb rétegrendezvényeket hiányolok a faluból, jelenleg egyedül csak a diszkó várja a fiata­lokat. Én Kaposváron tanulok, a katolikus gimnáziumban, és csak hétvégeken járok haza. Össze tudom hasonlítani a várost és a falut, és számomra minden szempontból a város felé moz­dul a mérleg nyelve. Több a lehetőség ott, mind az elhelyezke­dést, mind a szórakozási lehetőségeket tekintve. Farkas Ferenc: - Normális minőségű vízre lenne végre szükség ebben a faluban. Az ivóvíz minősége ugyanis igen rossz. Ezt az is jelzi, hogy az iskola vastalanító rendszert sze­retne. A falu ivóvízbázisa mellett 40 méterre szennyvízcsatorna vezet, szóval van mit megoldani ez ügyben. Lenne még mit ja­vítani a közbiztonságon is. Hiányzik a faluban egy erős polgár­őrség, amely hatékonyan segítené a rendőrünk munkáját. Állí­tólag van már erre kezdeményezés. Pára Ferencné: - Jó lenne, ha végre megoldódnának a falu áramellátásának gondjai. A mi utcánkban például állandó gond, hogy mihelyst jön egy kis szél, elmegy a villany. Az utcai világítás most is már két nap óta rossz. És máshol sem jobb a helyzet a faluban. Természetesen jó lenne, ha több munkahely is lenne Berzencén. Itt is, mint az egész Dél-Somogyban, nagy számban vannak munkanélküliek. Ormánecz Jánosné: - Alacsonyabb árakra lenne szük­ség, mert a mostaniak a csillagos eget verik. A horvát bevásár­lóturizmus miatt annyira felmentek itt az árak, hogy a helybe­liek legtöbbjének szinte megfizethetetlenek. Sokszor átme­gyünk inkább Csurgóra bevásárolni, avagy egy nagyobb vásár­lás esetén Kanizsára. Szinte minden árura jellemző Berzencén a drágaság. A kenyér például Nagykanizsán hetven forintba ke­rül, nálunk pedig 116 forintba. Mester János: - Szépen fejlődik a falu. Megoldották a szemétszállítást, és ennek nagyon örülünk; elkezdték a telepü­lés parkosítását is. A gond csak ott van, hogy hiába szépítik a falut, ha a polgárok nem vigyáznak rá. A gyerekek letördelik a frissen ültetett fákat, összetörik a padokat, és hiába szól rájuk az ember. Amin még lehetne javítani, az az utak felújítása. Vannak olyan utcák is, ahol nincs járda, és lekövezetlen utak is vannak még Berzencén. Ezeken jó lenne mielőbb javítani. Nehéz a bizonyítás - Csökkenő biztonságérzet a határszélen Fegyvereket is csempésznek Berzence, Darány neve a közelmúltban fegyvercsempészettel került összefüggésbe, S beszélik, hogy a Dráva vízvári szaka­szán is érkeznek hazánkba fegyverek. Ezek a jelek azt látsza­nak bizonyítani: virágzik a csempészet a déli határszélen. A lovas határőrök télen ritkábban járnak fotó: nagy- Van árucsempészet, sőt a fegyvercsempészet is feltéte­lezhető a Dráva somogyi sza­kaszán; erre több jel is utal. Ezek azok a bűnügyek, ame­lyek a legnehezebben követhe­tők nyomon - mondta Hudák Tibor őrnagy, a bolhói határőr­kirendeltség vezetője. - Ahhoz ugyanis, hogy elcsípjük a csempészt, tetten kell érni. Ez pedig a legritkábban sikerül. Vannak gyanús személyek, fo­gásunk is volt tavaly; hiába vannak azonban a látókörünk­ben, nagyon nehéz rájuk bizo­nyítani az elkövetést. Az áru- csempészetnek egyébként olyan kevés a társadalmi veszé­lyessége, hogy nem von maga után igazán nagy büntetést. A fegyvercsempészettel más a helyzet, akik azonban ezzel foglalkoznak, még óvatosab­bak. Amióta enyhült a szigor, so­kan úgy vélik a déli határszé­len, hogy elszabadult a pokol. Az egykori rendkívül szigorú határőrizet megszűntével erő­sen csökkent az itt élők bizton­ságérzete.- A határőrségnek nincs meg hozzá a kellő eszköze, hogy a korábbi hatékonysággal őrizze a rendet a határ mentén. Az a módi nem is egyeztethető össze a demokráciával. Más kérdés, hogy én is hallottam olyan vé­leményeket: a bűnelkövetők, határsértők nem értek még meg a demokráciára. Tény, hogy alaposan érezték a helybeliek a közbiztonság romlását. Némi­képp rendezi azonban a helyze­tet az új határőrizeti törvény, amely több új joggal ruházta fel a határőrséget.- Egyébként mindazt, amit a jelenlegi eszközeikkel megte­hetnek a határőrök, megteszik. Épp a napokban ért tetten az egyik járőrünk egy betörőt, aki egy babócsai lakást készült ki­fosztani. Észrevették, hogy át­mászik a kerítésen; lefülelték, és megelőzték a lopást. A tol­vajt pedig átadták a rendőrség­nek. N. L. Háromszázezer tonna kavics A termelés szinten tartása maradás a cél az idén is a Dráva Kavics kft számára. A tavalyi háromszázezer tonna kavicsnál többet - úgy ter­vezték - ebben az évben sem kell kitermelniük a gyéké­nyesi Kotrón. Ez ideig nem jelentkeztek ugyanis újabb megrendelők - tudtuk meg Kisiván Istvántól, a kft ügy­vezetőjétől. Jóllehet üzemi kapacitásuk még lenne, a hazai piac igénye és befo­gadóképessége azonban vé­ges. A horvát piacban re­ménykedhetnek, érdeklődők ugyanis szép számmal van­nak a határon túlról. Üzle­tet azonban egyelőre még nem sikerült kötni velük a Dráva Kavics vezetőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents