Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1998. január 22., csütörtök A két helyzet összehasonlíthatatlan A szlovák külügyminiszter szerint minden rendben van Egy nappal mai budapesti látogatása előtt Pozsonyban nyi­latkozott Zdenka Kramplová, a szlovák kormány külügy­minisztere, akinek szeptember óta van érvényes meghívása, de annak idején váratlanul lemondta a látogatást. Washingtonban „kirakós játékkal” próbálkoznak Helybenjárás békeügyben Havel újra elnök Mindössze egyetlen szavazattal a prágai parlament a második fordulóban ismét Václav Havelt választotta meg a Cseh Köztár­saság elnökévé. „Bár Havel újabb sikert ért el, ugyanakkor figyelmeztetést, leckét is kapott a politikai pártoktól, amikor ér­tésére adták, hogy hol és mi­lyennek szeretnék látni őt” - írja a tekintélyes Hospodárské Noviny című gazdasági és poli­tikai napilap. A Mladá Fronta Dnes megfigyelőkre hivat­kozva azt írja, hogy Havelt az első fordulóban elsősorban a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt képviselői és szenátorai utasították el. A polgári Lidové Noviny vezér­cikkében a pártok kétszínűségét bírálja: Havelt az első körben olyan parlament utasította el, amelynek pártjai a nyilvános­ság előtt egymáson túltéve di­csőítik az államfőt, ám titkos szavazáskor más a véleményük. A baloldali Právo rámutat: Vác­lav Havel nyilván nem tökéle­tes, de minden hibájával és gyarlóságával együtt mégis ő ma a legmegfelelőbb államfő. * Megérkezett Kubába II. Já­nos Pál pápa. Indulásakor a ka­tolikus egyházfő a jelentések szerint ,jó hangulatban és jó formában” jelent meg a római repülőtéren, ahol lelkes tapssal köszöntötték. Havannában a Miramar negyedben található pápai nunciatúra szolgál szál­láshelyéül. Rendkívüli ülésszakra ült össze a bukaresti parlament két háza, hogy Constantinescu el­nök kezdeményezésére meg­tárgyalja a kormány felelőssé­gét a privatizációs törvényja­vaslattal kapcsolatban. A kép­viselők a napirendet hosszas ügyrendi vita után fogadták el. Megegyezés született Momir Bulatovics volt montenegrói elnök és Milo Djukanovics je­lenlegi államfő képviselői kö­zött a kisebbik jugoszláv tag- köztársaság belső válságának lezárásáról, s így Bulatovics lemondott minden korábbi kö­veteléséről, egyebek között a tavalyi elnökválasztás eredmé­nyének megsemmisítéséről. Megszakítja a kapcsolatokat a török ciprióta államalakulat ve­zetője a brit európai uniós el­nökséggel, amely pedig a cip­rusi válság megoldását tette az elnöki időszak egyik sarkalatos feladatává. Rauf Denktas, a csak Törökország által elismert észak-ciprusi török állam első embere azt is nehezményezte, hogy ezentúl csak vízummal utazhatnak török ciprióták brit felségterületre, és ezért az álta­luk nem használt görög-ciprusi fontban kell fizetni. Zdenka Kramplová magával hozza a magyar-szlovák alap- szerződés végrehajtását fel­ügyelő kormányközi vegyes bizottságok névsorát, köztük a kisebbségi politikával foglal­kozóét is, amelynek két szlo­vákiai magyar tagja van. A szlovákiai magyar ki­sebbséggel kapcsolatban a ki­fejtette: ők is szerveződhetné­nek országos kisebbségi ön- kormányzatokba, mint a ma­gyarországi szlovákok; Szlo­vákiában azonban - mondta - a kisebbségeknek politikai pártjaik vannak, tehát „össze­hasonlíthatatlan a két helyzet”. Kramplová bírálta Magyar Bálint kedden Pozsonyban el­hangzott szavait a szlovákiai magyarok helyzetének rosz- szabbra fordulásáról. Éva Slavkovská szlovák oktatási miniszter magyar kollégájá­nak pozsonyi tartózkodása alatt jelentette be: a szlovákiai magyar iskolák diákjai egy­nyelvű bizonyítványt kapnak; a nem hivatalos kétnyelvűt csak illeték ellenében állítják ki. Kramplová szerint Slav­kovská bejelentése „teljesen helyénvaló. Szlovákiában csak az államnyelven kiállított okmány számít közokiratnak.” Két jegyzőkönyv aláírásáról tárgyal ma szlovák vendégé­vel Kovács László külügymi­niszter: az egyik az alapszer­ződés végrehajtásáról, a másik a külügyminisztériumok kö­zötti együttműködésről szól. Horváth Gábor külügyi szó­vivő hangsúlyozta, hogy a magyar fél nyitott minden kérdés áttekintésére. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közlése sze­rint Bili Clinton elnök új el­gondolásokat fejtett ki az iz­raeli-palesztin párbeszéd holtpontról való elmozdítása végett, amikor kedden fo­gadta Netanjahut. Az izraeli kormányfő washing­toni idő szerint kedd este tíz órakor visszatért a Fehér Házba, hogy folytassa a délelőtt megkezdett eszmecseréket Bili Clinton amerikai elnökkel a kö­zel-keleti béketárgyalások fel­újításának lehetőségéről. A ta­lálkozó után Benjamin Netan­jahu azt nyilatkozta: nem való­színű, hogy esetleg már a héten találkozó jöhetne létre közte, az amerikai elnök és Jasszer Ara­fat között. A palesztin vezetőt mára várják Washingtonba. Moszkvában ma külügymi­niszter-helyettesek tárgyal­nak az orosz-japán békeszer­ződésről, amelynek megkö­tése a második világháború befejezése óta késik. A két ország között a vita tár­gya elsősorban a Kuril-szigetek hovatartozása. Az álláspontok érdemi közeledéséről azt köve­tően lehet beszélni, hogy 1992 márciusában Andrej Kozirev külügyminiszter leszögezte: Oroszország, mint az egykori Szovjetunió jogutódja, tiszte­letben tartja az 1956. évi szov­jet-japán közös nyilatkozatot, amelynek értelmében a béke- szerződés aláírása után Tokió A tárgyalásokon - a politiku­sok megfogalmazása szerint - átfogó, a kölcsönös bizalmat ismét megteremtő csomagterv­ről esett szó, amelynek tulaj­donképpen már megvannak a darabjai, csak össze kell illesz­teni őket. Az izraeli kormány álláspontja azonban - amely szerint csak azután kerülhet sor az újabb csapatvisszavonásra, ha már a palesztin fél is teljesí­tette a korábbi megállapodá­sokból rá háruló kötelezettsé­geket - változatlanul szilárd. Fő követelménye az, hogy a Pa­lesztin Hatóság lépjen fel ke­ményebben a szélsőségesekkel és a terrorizmussal szemben. A területi vita nemcsak poli­tikai, hanem gazdasági is: a pa­lesztin követelések a fő víz­nyerő területeket és a stratégiai útvonalakat is tartalmazzák. visszakapja Sikotan és Habo- mai szigetét. Borisz Jelcin 1993 októberé­ben sajnálatát fejezte ki a mint­egy 600 japán hadifogoly szi­bériai internálása, sokak halála miatt. Az orosz elnököt és fele­ségét fogadta Akihito uralkodó és Micsiko császárné. A közös nyilatkozatban első ízben emlí­tették név szerint orosz-japán dokumentumban a vitatott ho­vatartozásé területeket. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter 1996 novem­berében Tokióban tárgyalt a te­rületi vita megoldásáról Ikeda Jukihikóval, aki akkor elutasí­totta, hogy közös fejlesztéseket valósítsanak meg a szigeteken. James Bond már nem a szovjetek ellen kémkedik A szövetségesek figyelik egymást A bonni kormány hivatalosan (és nem hivatalosan is) fel van háborodva: az NSZK régi szövetségesei éppúgy kémkednek a mai Németországban, mint az új barátok. A BBC, a brit állami televízió adta hírül, hogy az ország kémszolgálata, az MI6 nem csak Nagy-Britannia potenciá­lis ellenfelei ellen folytat fel­derítést, hanem a legjobb bará­tok és szövetségesek, köztük Németország ellen is. S ami a német törvényhozókat és más hivatalos intézményeket ezen túlmenően is bosszantja: brit kollégáiknak egy szavuk sincs ahhoz, hogy - miként most ki­derült - Thatcher és Major konzervatív kormányai alatt is folyt a szövetségesek elleni kémkedés. Sőt, Tony Blair, az immár munkáspárti kormány vezetője és emberei pillanatig sem állítják, hogy mostantól másként mennének a dolgok. Vannak német parlamenti képviselők, akik szerint a bri­tek változatlanul abból indul­nak ki, hogy mint egykori vi­lágháborús győztesek, ma is úgy léphetnek fel a németek­kel szemben, ahogy akarnak. Mások viszont arra emlé­keztetnek, hogy ez a szemlélet korántsem korlátozódik a bri­tekre: tavaly például a CIA, az amerikai kémszolgálat pró­bálta beszervezni a bonni gaz­daságügyi minisztérium egyik munkatársát. Orosz kémek is újra meg újra felbukkannak - igaz, Moszkvára legalább a kilencvenes évek elejéig sen­ki sem foghatta rá Bonn­ban, hogy szövetségese az NSZK-nak. A brit mesterkedéseket a németek azért is tartják vissza­tetszőnek, mert a két NATO- partner már közösen működtet külképviseletet Kazahsztán­ban, Izlandban, s most terve­zik a harmadik közös nagykö­vetségüket Ecuadorban. „Ed­dig azt gondoltuk, hogy csak az orosz kollégák mondtak egyet és tettek mást” - így az egyik bonni illetékes. Aki egyébként azt is elárulta: szer­vezett kémelhárítás a szövet­ségesekkel szemben a történ­tek ellenére sem lesz. FEB Vita a szigetek sorsáról Tokió és Moszkva befejezi a világháborút? Ü MEZŐBANK Értesítjük tisztelt kártyabirtokos ügyfeleinket, hogy a Mezőbank kártyarendszerének korszerűsítésével összefüggő munkálatok miatt 1998. január 25-én (vasárnap) 0.00 - 14.00 óráig a Mezőbank ATM kártyák pénzkiadó automatákban nem használhatók. Ügyfeleink szíves megértését kérjük. Mezőbank Rt. „77 NYEREMÉNYESŐ" február 17-én! Si ü * -Jw fÜ " üt / Pl v ? ' W ^ " - '* ; 7 értékes és még 70 egyéb ajándékot sorsolunk ki februári előfizetőink között. Ne feledje: csak az nyerhet, aki februárra előfizeti a SOMOGYI HÍRLAPOT! A nyertesek listáját a február 19-i számunkban közöljük. | Halak a világűrben Negyven éve látogatják a vi­lágűrt élőlények. Lajka kutya 1957 novemberétől rótta a kö­röket a Föld körül, az első em­ber - Gagarin - pedig 1961 áp­rilisában tette meg egynapos út­ját. Mától egyedülálló kísérletet hajtanak végre: az STS-89 jelű amerikai űrsikló három „német származású” díszhalat visz ma­gával. Az állatkákat már másfél évvel ezelőtt különleges tartá­lyokban átszállították Giessen- ből a Kennedy űrközpontba. A zöld színű kardhordóhalak igazi hazája Dél-Amerika, ám most kénytelenek lesznek ott­hon érezni magukat a keringési pályán is. A német-amerikai kutatócsoport elsősorban arra szeretne választ kapni, hogy miként hat a súlytalanság álla­pota a változó hőmérsékletű ge­rincesekre. ... ant: ......... ...........—Km t. ------mi» ■■■ im —.. blj W illiam Cohen amerikai katonák között. Az Egyesült Államok védelmi minisz­tere meglátogatta a két Koreát elválasztó övezetben szolgáló honfitársait, ma pedig Szöulban találkozik Kim Jung Szám elnökkel és utódjával, Kim De Dzsunggal. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents