Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1998. január 3., szombat Kedvezmény a munkáltatóknak / Életbe lépett a szociális üdültetési csekkrendszer Életbe lépett januártól a francia mintára kidolgozott, új szociális üdültetési csekkrendszer. Az állam ezentúl nem közvetlen költségvetési támogatást nyújt az üdülni vágyó hazai polgároknak, hanem adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a csekkek felhasználására, illetve alkalmazottaik üdülésének elősegítésére. A kormány az idén 5 milliárd forinttal járul hozzá a rendszer működtetéséhez. HÁZUNK TÁJÁN Sokhasznú csicsóka Csicsókát ősszel is, tavasz- szal is telepíthetünk. A tápanyagokban gazdag, laza talajt és a csapadékos időjárást kedveli, de öntözéssel száraz vidéken is jól termeszthető. A talajt ősszel bőségesen istállótrágyázzuk, a csicsókagumót 8-10 milliméter mélyre, 70x40 centiméteres sor- és tőtávolságra ültessük. Ezután már nem sok gond van vele. Kártevői szinte nincsenek, permetezni nem kell. A szárat akkor vágjuk le, amikor a levelek a téli fagyok hatására megbámulnák. A csicsókaszárat a kukoricaszárhoz hasonlóan tömegtakarmányként juhokkal és húsmarhákkal etethetjük meg. A gumó lovak abrakpótlására, szarvasmarhák és sertések hizlalására, nyu- lak számára, sőt emberi fogyasztásra is alkalmas, őszszel vagy tavasszal kiszedhetjük a talajból. Télen hideg pincében, nedves homokban tároljuk, de a földben is hagyhatjuk, saját szárával és trágyás szalmával betakarva nem fagy meg. Mindig kiszedhetünk belőle annyit, amennyire éppen szükségünk van. A csicsóka a megfelelő talajutánpótlást és a vizet hosszú évekig bő terméssel hálálja meg. Fontos tudni, hogy ha egyszer csicsókát telepítünk, nehezen tudunk majd tőle megszabadulni, erősen terjed, és szinte minden mást elnyom ez az élelmes növény. Lengyel Zoltán A csekket az aktív dolgozók közvetlenül nem vehetik meg. Csak akkor juthatnak hozzá, ha a munkáltatójuk megvásárolta azt a rendszer bevezetőjétől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-tői. A csekket a kft. ezer, ötezer és tízezer forintos névértékben bocsátja ki. A munkáltatók pedig az üdülési csekk névértékének feléig, személyenként legfeljebb tízezer forintig adó- és tb-járulékkönnyítést kapnak. Tavaly az élőállatok és az állati termékek felvásárlási ára 23,2, illetve 23,9 százalékkal emelkedett, szemben a növények és a kertészeti termékek 9,3 százalékos árnövekedésével. Az állattartók tenyésztési kedve szempontjából fontos a takarmányárak idei várható csökkenése, ez azonban feltételezhetően maga után vonja majd az élőállatok felvásárlási árának mérséklődését is. A mezőgazdasági beruházásokban 1996-ban megindult élénkülés az elmúlt évben is folytatódott. A kutatók a nemAz új rendszer előnye lesz az is, hogy az eddigiektől eltérően az utalványok nemcsak az egykori SZOT-üdülőket működtető Hunguest Rt. szállodáiban, hanem igénytől függően minden olyan vendégfogadó helyen felhasználhatók lesznek, amelyek tulajdonosai megállapodnak a rendszert koordináló Nemzeti Üdülési Szolgálattal. A szakemberek remélik, hogy 1998-ban a tavalyi mintegy 130 ezerrel szemben legzetgazdaság ágazatai közül - 1997 második negyedévében - az agrárgazdaságban regisztrálták a legnagyobb, 38,6 százalékos növekedést. A gépberuházáson belül elsősorban a nagy teljesítményű, nagy értékű mezőgazdasági gépek vásárlása volt jellemző. Ilyen befektetésekre az agrár- vállalkozóknak csak egy tehetősebb rétege képes, viszont ez a szűk gazdálkodói kör állítja elő már ma is a mezőgazdasági árutermelés döntő részét. A gazdaságkutatók az idén a mezőgazdasági termékek iránti alább 200 ezren élnek a támogatott üdülés lehetőségével. A szociálturizmusban résztvevők számának növekedése azt is elősegíti, hogy a hazai szállásadók nagyobb üzleti biztonsággal működhessenek a jövőben. A rendszerbe viszont csak azok a vendégfogadók, hotelek, falusi turistaszállás-adók, panziók kapcsolódhatnak be, amelyek megfelelnek a követelményeknek, illetve amelyekkel a Nemzeti Üdülési Szolgálat szerződést kötött. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évkönyvben jelenteti meg azoknak a szálláshelyeknek a jegyzékét, ahol a csekkek beválthatók. Az utalványok a Hunguest Traveinél és a Tou- rinformnál rendelhetők meg. belső kereslet - erőteljes differenciálódással kísért - bővülésével számolnak. Az exportot illetően már borúlátóbbak, mivel külpiaci lehetőségeink kihasználásának eddig sem keresleti, sokkal inkább kínálati korlátái voltak. Tavaly visszaesett az OECD-, illetve az EU-országokba irányuló agrárkivitel, jóllehet számottevően növekedett a közép- és kelet-európai, főként a CEFTA-országok piaca, amely elsősorban a gabonakivitelnek, a növényi olajok, valamint az élőállat és az állati termékek exportjának volt köszönhető. Összességében 1998-ra az elmúlt évivel azonos mértékű, 2,8 milliárd dolláros agrárexportot valószínűsítenek a szakemberek. U. G. Agrárgazdasági kilátások A Gazdaságkutató Rt. egy-kétszázalékos növekedést prognosztizál 1998-ra az agrárgazdaságban. A szakemberek a belső kereslet további bővülésével, a beruházások terén megindult élénkülés folytatódásával számolnak, ugyanakkor meglehetősen kedvezőtlen képet festenek a kivitelről. A horvátok áfáról is beszélnek Üzletház a piactérnél A határ közelében egyre többször esik szó a Horvátországban január elsején bevezetésre kerülő áfáról. Barics József, a nagyatádi vállalkozó szeretet volna többet is megtudni erről, de hiába utazott Horvátországba, egyetlen hivatalos papírt sem tudtak mutatni neki. Cipőipari terjeszkedés Közösen vág neki az 1998- as esztendőnek a martfűi Tisza Cipő Részvénytársaság és a német Salamander cég. Az új vállalkozás a Salamander és Tisza márkanevek ötvözetéből a Saltisz nevet kapja, az általa gyártandó új cipőmodelleket a jövő év elején mutatják be. A hazánkban tizenhét éve bérmunkát végeztető Salamander AG az idei év végén megkötött szerződés szerint ingatlanokat, gépeket vásárol meg a Tisza Cipő Részvénytársaságtól és csaknem ezer munkavállaló foglalkoztatását vállalja. Hogy a 22 százalékos általános forgalmi adót bevezetik, az szinte bizonyosra vehető, de még nem tudni, hogy ez menynyiben érinti a Horvátországba bevitt árukat. így az sem tudható, hogy a gazdasági intézkedés miként érinti a megye déli részén levő üzleteket. Hallani arról, hogy minden áru után számlát kell kérniük a horvá- toknak, s ezeknek alapján fizetik majd az áfát a határon. De ez is csak olyan szóbeszéd. Barics József éppen ezért bizakodik. Ezért is fogott üzlettársával egy üzletház építésébe a piactér sarkán. Az Atád Üzletház Kft szeptemberben tette le az ezer négyzetméteres, kétszintes kereskedelmi központ alapkövét, s várhatóan a jövő év szeptemberének végén nyitnak. — Nem féUek a kockázattól? — Hosszabb távra tervezünk. Bízunk abban, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a gazdasági növekedés, s lesz belföldi kereslet is. Hét éve foglalkozom magyar-horvát külkereskedelemmel. Tudom, hogy Horvátországban a fejlett idegenforgalom miatt mindig lesz fizetőképes kereslet. Ha a vámrendelkezések kedvezőtlenné válnak, legfeljebb ritkábban jönnek vásárolni vagy kevesebbet árut visznek haza, de gyakrabban jönnek majd. — Mit árusít majd az üzlet- központ? — Az üzletek egy része elkelt. Lesz benne ruházati rész, virágbolt, ajándéktárgy és reményeink szerint egy antikvárium is. Több céggel is tárgyalunk, de erről ma még nem szívesen beszélünk. Nagy Jenő H mint Hajrá, Hazai! Sikerrel zárult a piacképes magyar áruk megjelölésére, illetve azok vásárlásának ösztönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű piacvédelmi akciósorozat első szakasza 1997-ben, melyet a Pécsett működő^ Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület indított tavasszal. Weinreich László, az 1995- ben alakult egyesület elnöke elmondta: a kampány társadalmi méretekben tudatosította a reformkori magyar politikusok, Széchenyi és Kossuth által felismert törvény- szerűséget, hogy a magyar termékek vásárlói hosszú távon a hazai gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrejöttét támogatják. Az akció ismertté tette a piacképes hazai termékek megkülönböztető védjegyét, a piros-fehér-zöld négyzetet, melynek jobb alsó sarkában hazánk nemzetközi jele, a H betű látható. A megkérdezett vásárlók csaknem hatvan százaléka fontosnak mondta, hogy magyar árut vegyen, ám csak alig több mint egyharmaduk választ hazait. A MÁK ezért lényegesnek tartja az egységes termékvédjegyet, amely első pillantásra megkülönbözteti a hazait a külfölditől. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt álló Magyarországon is fontos a hazai termékek védelme, s ez egyáltalán nem ellentétes a közösségi normákkal - mutat rá a MÁK elnöke. A jó bornak kell a cégér Tavaly 270 millió forint állt rendelkezésre bormarketing- programok finanszírozására, ez az összeg az idén várhatóan 470 millióra emelkedik - nyilatkozta lapunknak Herpay Balázs, a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács főtitkára. A szakember kiemelte: a jó bornak is kell a cégér, főként mert ma már csak minőségi borokkal lehet meghódítani az európai és a tengerentúli piacokat. Azokban az országokban, ahol átgondolt marketingtevékenység folyik, nemcsak az export mennyiségét, hanem az árszínvonalat is emelni tudták. Magyarország ez utóbbi tekintetében, a hektoliteren- kénti 157 márkás, német piacokra kerülő boraival a hetedik helyen áll az exportőrök listáján. Ennél alacsonyabb áron csak Macedónia, Bulgária, Románia, Ciprus és Algéria szállít. A 197 márkás olasz, a 424 márkás francia és a 245 márkás spanyol borok mind árban, mind mennyiségben többszörösen felülmúlják a magyar italokat. A hazai borok menedzselését két esztendeje az Agrár Marketing Centrum végzi. A testület szakemberei szerint az elkövetkezendő években 3-3,5 százalékkal növelhető minőségi boraink aránya a világpiacon. Á borkultúra színvonalának javításával reális esély van arra is, hogy 10-15 százalékkal növekedjen a hazai fogyasztás. (Újvári) Milliárdos takarékszövetkezet Belépett a milliárdos somogyi cégek közé a nagyatádi takarékszövetkezet is: mérleg-főösszege az idén meghaladja az egymilliárd forintot. Bár a városban és a környékén is folyik a pénzintézetek közötti verseny, a takarékszövetkezet pozíciói jelentősen nőttek. Háromszáz vállalkozási és kétezer lakossági folyószámlát vezetnek. Ez 40-50 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. A betétállomány 100 millió forinttal nőtt, így lehetőségük nyílt arra is, hogy kedvezőbb hitelekkel segítsék a vidéken élőket. Két éve vezették be a beiskolázási hitelt, amely szeptemberben a rászoruló családok gondjait enyhíti. Az agrárvállalkozások támogatására ötvenmillió forint kölcsönt adtak. Egyedülállóan bevezeték a hőszigetelési hitelt, amely a lakóházak felújítását szolgálja. Ugyanakkor segítséget adnak a lakóházak felújításához is. 1995-ben még csak évi 57 millió forint hitelt folyósítottak, az idén százötvenmillió forinttal számolnak. A megnövekedett forgalom megkövetelte, hogy korszerűsítsék a gépparkjukat. Hárommillió forintot költöttek számítógépek vásárlására. A kirendeltségeket on-line rendszerben kötötték össze. N. J. Győrnek szüksége van a bevételre Emelkedik az iparűzési adó A szeszélyes időjárást megsínylette a gabona Eget kémlelnek a gazdák Az enyhe január kedvez a gabonának, bár a korábbi szeszélyes időjárást megsínylette. Az aszály miatt gyengébben fejlődött a búza. Ezt tükrözi a legutóbbi mezőgazdasági felmérés is, amiből egyértelműen kiderül: alig 20 százaléka kapott A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara arra kérte a térség önkormányzatait, hogy 1998- ban ne éljenek az iparűzési adók emelésének törvényben biztosított lehetőségével, inkább a már meglevő vállalkozások megerősítésére, újak bátorítására törekedjenek. A növekvő bevételek, a foglalkoztatás, a személyi jövedelemadó révén ugyanis a települések így is többletbevételekhez jutnának. A kamara azt is szorgalmazza, hogy az önkormányzatok vizsgálják felül a külföldiek beruházásaihoz nyújtott adókedvezményeket és 1998- ban a versenysemlegesség betartása érdekében már ne adjanak ilyeneket. Balogh Józjsej győri polgármester elmondta: Győrnek nagy szüksége van a helyi adókból származó bevételekre, emelés azonban csak az iparűzési adónál történt. 1998-ra a kereskedelmi-, pénz-, és hitelintézetek, biztosítótársaságok iparűzési adóját a korábbi 1,2 százalékról 1,4 százalékra emelték. Minden egyéb vállalkozás esetében az idei 0,7 százalékról 1 százalékra növelték ezt az adóhányadot. Kedvező változások is történtek. A kisvállalkozások adómentességének határát 4 millió forintról 5 millióra módosították. Az egyéb helyi adók: így az építmény, az idegenforgalmi és a gépjárműadó jövőre Győrött változatlanok maradtak. jó minősítést. A többi közepes- vagy gyenge minőségű. Ezt Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal helyettes-vezetője mondta lapunknak tegnap. Ä szakember szerint a váratlan hideg sem okozna komolyabb gondot, hiszen sok helyütt megfelelő vetőmagot használtak. A korszerű mag ugyanis fagytűrő, s a legcudarabb időnek is ellenáll. A somogyi termelőknek egyébként a legtöbb gondot a kevés csapadék okozta: az elmúlt időszakban a szükséges mennyiség töredéke hullott. Most elkelne a megfelelő vastagságú hótakaró. Ez biztonságot nyújtana a vetésnek, s garantálja a fejlődést. A mostani tél rendkívül változatos — mondta az FM-hivatal munkatársa —, akárcsak a tavalyi. Arra emlékeztetett, hogy a viszonylag enyhe február után a kora tavaszi fagyhullám több száz millió forintos kárt okozott. A termelők aggódva figyelik a táblákat, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a gabona átvészeli a szokatlan téli hónapokat. — Az időszerű szántóföldi munka nagy részét elvégezték megyénkben — mondta Varga Gábor. Hozzátette: az őszi búzát 42-45 ezer hektáron vetették el, ám akadt olyan magán- termelő aki még decemberben is dolgozott. Az elhúzódó kukorica betakarítás miatt azonban módosult az őszi mélyszántás menetrendje. Mintegy 30 ezer hektáron ezt még el kell végezni. A gazdák be akarják pótolni a kiesett munkát. Toponáron tegnap is dolgozott az egyik magántermelő; az elmaradt őszi mélyszántást akarta behozni. (Harsányi) Élénkülő vásárlóiklubok A Promo-Indra Consorcio forgalma idén várhatóan meghaladja a 1,5 milliárd forintot, ami 50 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. A legnagyobb hazai vásárlói klubnál az ingatlan-üzletkötések értéke az őszi hónapokban megkétszereződött, augusztusban pedig 277 millió forinttal háromszorosára nőtt 1996 azonos időszakához viszonyítva. Acs Géza, a Promo-Indra ügyvezető igazgatója elmondta: az adatok bizonyítják, hogy az általános gazdasági fellendülésben a lakástakarékpénztárak nem csökkentették az érdeklődést a vásárlói klubok iránt. A vásárlói klubokra akkor is szükség lesz, ha az infláció egy számjegyűre csökken. 1 I
