Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-30 / 303. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 1997. december 30., kedd Időközi választás Kastélyosdombón Kastélyosdombón október 22-én feloszlott a képviselő-testület. A választási bizottság 1998. január huszonötödikére tűzte ki az időközi választás időpontját: akkor választják meg a község polgárai az új polgármestert és a képviselő- testületet. Ennek alakuló üléséig a régi testület látja el a teendőket. Ezernél több igénylő száz utalványra A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi-támogatásával kapcsolatos feladatok január 31-től intézi a megyei közigazgatási hivatal. A jogosultak száma akkor 707 volt, s ehhez jött azóta még 318 igény. így a Somogynak biztosított hetven szerzési és harminc gépjármű-átalakítási utalványt 1025 személy között kellett elosztani. Közülük négy- száznyolcvanhétnek a jogosultsága 1994 előtti, évenkénti felülvizsgálatára nincs szükség, s megítélésünk szerint elsősorban közülük kell választani az utalványok odaítélésénél. A pótkeretből még negyvenhárom gépjárműszerzési támogatást kaptunk, ezeket novemberben elosztottuk. Nemesvid és Simonyi pályázata Nemesvid és Somogysimo- nyi önkormányzata pályázatot írt ki a körjegyzői állás betöltésére. A határidő december 15-e volt. A két képviselő-testület együttes ülésen dönt a pályázatokról, a kinevezendő körjegyző személyéről. Polgári szolgálat engedélyezése A polgári szolgálat engedélyezése 1997. július 9-től a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozik. Somogybán azóta 35 kérelmet bíráltak el, s kettőnél elutasító határozat született. Külföldiek somogyi ingatlanszerzése Nem csökkent a külföldiek érdeklődése a somogyi ingatlanok iránt. Október 31- ig 1164 ingatlant vásárolt meg 1358 külföldi állampolgár. Az ingatlanok összértéke meghaladja a 2 milliárd 130 millió forintot; áruk tizenhétezer és hatvanmillió forint között volt. Szállásadás, Somogybán, különösen a Bala- ton-parton sokan adnak ki nyaralóknak szobát, lakrészt. Július 1-jétől új jogszabály rendezi a fizető-vendéglátást. A 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szabályozza a szálláshelyek idegenforgalmi hasznosítását. Magánszállásadói tévé keny- ségről akkor beszélhetünk, ha a hasznosított ágyak száma nem haladja meg a tízet (legfeljebb öt szobát). Ennél több vendéget fogadó szálláshelyen csak vállalkozásként végezhető. Mit kell tudni az új jogszabályról? A közös háztartásban élők közül egy címen csak egy személy vehető nyilvántartásba s végezhet szállásadói tevékenységet. Szállásadói tevékenységet akkor folytathat, ha - kérelmére - a szálláshely Aláírásgyűjtés, hitelesített évek, népi kezdeményezés Törvényadta jogunk, a népszavazás A joggyakorlást és jogérvényesítést nehezíti, ha az állampolgárok nem ismerik a hatályos jogszabályi rendelkezéseket vagy az egyes jogintézmények tartalmát. így nem élnek a helyi ön- kormányzás jogával sem, nem kezdeményeznek népszavazást, nem gyűjtenek aláírást, hogy a képviselő-testület tárgyaljon meg valamilyen, általuk fontosnak ítélt ügyet. A népszavazás és a népi kezdeményezés más-más fogalmat jelöl. A népszavazáson való részvétel a közvetlen demokrácia gyakorlását jelenti, ahol a választópolgár véleményt nyilvánít (véleménynyilvánító népszavazás) vagy dönt (ügydöntő népszavazás) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. A népi kezdeményezés lényege: a választópolgárok a képviselő- testület elé vihetik olyan ügy megtárgyalását, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, de a testület valamilyen oknál fogva nem tűzte napirendre. A törvényességi ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy Somogybán a választópolgárok a népszavazás tekintetében évente egy, a népi kezdeményezést tekintve egykét esetben élnek az önkormányzás jogszabály adta lehetőségével. Az alkotmány rendelkezése szerint a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselők, illetőleg helyi népszavazás útján gyakorolják. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő jog, s gyakorlását az alkotmány, az önkormányzati törvény, a választási eljárásról szóló törvény és az önkormányzat rendelete szabályozza. Ha a választópolgárok helyi népszavazás és népi kezdeményezés céljából aláírásokat kívánnak gyűjteni, keressék fel a képviselő-testület hivatalának jegyzőjét. A jegyző kötelessége, hogy ezzel kapcsolatosan megadja a jogi iránymutatást, továbbá: csak az általa hitelesített aláírásgyűjtő íven lehet jogszerűen aláírásokat gyűjteni. A jegyző megtagadja az aláírás-gyűjtő ív hitelesítést a következő esetekben: - ha a szavazásra bocsátandó kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe, mert akkor nem lehet helyi népszavazást tartani; ha ugyanabban a kérdésben egy éven belül már tartottak népszavazást; ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvénybe foglalt követelményeknek. Az aláírások összegyűjtését követően a népszavazás elrendelését a polgármesternél kell kezdeményezni. A polgármester elutasítja a kezdeményezést, ha késve nyújtották be, továbbá ha az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben meghatározott százalékot. A képviselő-testület ugyanis köteles rendeletben szabályozni - a törvénybe foglalt alsó és felső határ figyelembe vételével -, hogy a választópolgárok hány százaléka nyújthatja be a népszavazás elrendelésére, illetve a népi kezdeményezés megtárgyalására irányuló kezdeményezést. Ha elutasításra okot adó körülmény nincs, a polgármester a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti. A népszavazás időpontját - a népszavazás elrendelésével egyidejűleg - a képviselő-testület tűzi ki. A népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Dr. Ferencz Gyuláné főtanácsos A gyámhivatal és a pénzbeli ellátás megállapítása, folyósítása Gyermektartásdíj és támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. november 1-jén hatályba lépett törvény alapján a település kép- viselő-testülete és a városi gyámhivatal jogosult a gyermekek szociális biztonságát szolgáló pénzbeli ellátás megállapítására. Ez lehet rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A gyermektartásdíj megelőlegezése és az otthonteremtési támogatás a városi gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek eltartását, nevelését segíti. Ezt a támogatást az a gyermek kapja, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pedig azokat a családokat segíti, melyek időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek. Tartásdíj megelőlegezése iránti kérelmet 1998. január 1. után a városi gyámhivataloknál nyújthatja be a jogosult szülő vagy gondozó. S a gyámhivatal akkor előlegezi meg, ha tartásdíj átmenetileg behajthatatlan, s a gyermeket nem tudják eltartani. A tartásdíjat az alapul szolgáló ok előrelátható fenntartásáig folyósítják, de legfeljebb 3 évig. Az otthonteremtési támogatás az állam gondoskodásból kikerülő fiatalok önálló életkezdési támogatása helyébe lépő új támogatási forma. Erre azok jogosultak, akik 1997. november 1. után válnak önjogúvá, legalább 2 éves nevelésbe vételük a nagykorúvá válással megszűnt. Az állami gondoskodásból kikerült fiatalok lakáshoz jutását segíti. Építési telek, lakás, ház vásárlására, felújítására, otthonteremtő pénzintézeti kölcsön törlesztésére használható fel. A kérelem a nagykorúvá válás után, de legkésőbb a 24. életév betöltéséig terjeszthető elő. Dr. Horváthné dr. Supala Olga megyei gyámhivatal vezető Tankötelezettség, életkor szerint Meddig tanköteles a gyermek? A tankötelezettség életkorhoz van kötve, nem pedig iskolatípushoz. Tanköteles az a gyermek, aki a tanév megkezdése - szeptember 1. - előtt május 31- ig betölti a 6. életévét, és tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyikben 16 éves lesz. Tankötelezettsége nem áll fenn annak a gyermeknek, aki egészségileg alkalmatlan a tanulásra. Korábban volt tankötelezettség alóli mentesítés és iskolarendszeren kívüli oktatás is; 1996 szeptemberétől azonban a tankötelezettség csak iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető - általános vagy szakiskolában, illetve középiskolában. Nem teljesíti a gyermek a tankötelezettségét akkor sem, ha a jogszabályban meghatározottnál több tanítási órát mulaszt igazolatlanul. A tankötelezettségét nem teljesítő tanuló szülei, gondviselői ellen szabálysértési eljárást kell lefolytatni. Dr. Sitkéry Judit Államigazgatási kollégium segíti a területi munkát Több döntést is hozott a kormány a szakszerűbb közigazgatás kiépítésére. Megyei szinten a közigazgatásnak két alrendszere működik. Az egyik a területfejlesztési tanács és a megyei közgyűlés - ezek a közszolgáltatásokban segítik a fejlesztést -; a másik alrendszert a területi állam- igazgatási szervek alkotják, amelyeknek a lakosságot érintő közös tevékenységét a megyei államigazgatási kollégium szervezi. A korszerűsítési folyamat része a fővárosi, megyei államigazgatási kollégiumok létrehozása. Az államigazgatási kollégium rendeltetése, hogy hatékony együttműködést alakítson ki a területi államigazgatási szervek között. A Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium szeptember 16-án tartotta alakuló ülését. Vezetője a közigazgatási hivatal vezetője, tagjai a területi államigazgatási szervek vezetői. Mellettük kiemelt szerepénél fogva állandó meghívottként vesz részt a testület munkájában többek között a megyei rendőrfőkapitány, a megyei főügyész és a megyei önkormányzat főjegyzője. A kollégium munkáját a feladatok minél szakszerűbb megoldása érdekében három szakértői bizottság segíti, összehangolva a területi államigazgatási szervek közigazgatás-korszerűsítési, informatikai, ellenőrzési, illetve képzési, továbbképzési feladatait. A kollégium december 2-i ülésén elfogadta 1998. évi munkaprogramját, s ennek alapján az alábbi fő területeket vizsgálja. A testület jövőre kiemelten foglalkozik a tulajdonváltozásból adódó igazgatási ellentmondások kérdésével, a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok, illetve a területi állam- igazgatási szervek és a lakosság kapcsolatával, továbbá a feketegazdaság elleni küzdelemmel. Dr. Böröcz Árpád kollégiumi titkár Állampolgársági vizsga A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalhoz 1997-ben 64 külföldi állampolgár jelentkezett alkotmányos alap- ismereti vizsgára. A vizsga letételének igazolása egyik feltétele a magyar állampolgárság megszerzésének, a honosításnak. A jelentkezők többsége román állampolgárságú, valamint a volt Jugoszlávia és a volt Szovjetunió területéről érkezett, illetve hontalan. 1998-ban ismét öt alkalommal szervez vizsgát a hivatal: február, április, június, szeptember és november utolsó hetében, a vizsga díja pedig az 1998. évi minimálbér 50 százaléka. Vizsgára a polgármesteri hivatalokban vagy a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalban (Kaposvár, Csokonai u. 3.) lehet jelentkezni. Hartainé dr. Benkő Ibolya főosztályvezető Kétszer adta el lakását Kétszer adta el a lakását - írta az újság. A csalót elítélte a büntetőbíróság. A napokban hallottam: egy négygyerekes asszony családi házat vett' s most a garázsban lakik. Kifizette az árat, elkezdte a felújítást, s addig a garázsba költözött. Közben az eladó másnak is eladta a házat. Ilyen esetek elgondolkoztatják a vásárlót. Miként lehet ugyanazt a lakást kétszer is eladni? Fontos az az illetékjogi rendelkezés, hogy a szerződéseket az okirat keltétől számított 30 napon belül az ingatlanszerzőnek be kell mutatnia az illetékes földhivatalnál illetékkiszabásra. Ha nem teszi, mulasztási bírság szabható ki rá. Ez az ő érdekeiket is szolgálja. Ha ugyanis egy megkötött szerződést azonnal bevisznek a földhivatalhoz, ott nyilvántartásba veszik, s az ingatlanszerző tulajdonjogi igényeit széljegyben rögzítik. így elkerülheti, hogy másnak is eladják azt az ingatlant. Az ingatlannyilvántartás közhiteles. Bárki megnézheti. így értesül a vevő, hogy esetleg peres eljárás van- e folyamatban az ingatlan tulajdonjogának tisztázására s több milliós kölcsön nem terheli-e. A mulasztási bírság jog- intézménye végső fokon az ingatlanszerzők érdekeit védi. Ennyit tudni kell róla, ügyvéd nélkül is. Dr. Szerecz Ágnes főtanácsos Az építészeti műszaki tervezést, az építési műszaki ellenőrzést, illetve a műszaki szakértést pontosan szabályozzák a hatályos kormányrendeletek. Ezek mindhárom tevékenység gyakorlását szakmai (mérnöki, építész-) kamarai tagsághoz, illetve - a tagságra nem jogosultak esetében - kamarai regisztrációhoz kötik. vendéglátás szerint illetékes települési ön- kormányzat jegyzője közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. Erről a jegyző igazolást is ad; ebben feltünteti a szállásadó nevét, lakcímét, a nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és minősítését. A szállásadó köteles az ingatlan bejáratán kívül, látható helyen jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe. Hitelesített vendégkönyvet is kell vezetnie; ezt a következő év március 31-ig kell leadnia az illetékes rendőrkapitányságon. A szállásadó köteles biztosítani a szálláshelyre való belépést ellenőrzés céljából a jegyző, a fogyasztóvédelmi ellenőrzést végző szervek és más szakhatóság (adóhatóság) részére. Dr. Sitkréy Judit Az új szabályozás alapján nem folytathat építészeti műszaki tervezési tevékenységet - az a felsőfokú végzettségű szakember, aki a rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek nem felel meg, nem tagja a kamarának, illetőleg nem kérte a szakmai kamarától az építészeti műszaki tervezők hivatalos névjegyzékébe való bejegyzését; - az a kamarai tagságra nem jogosult, de szerzett jogokkal rendelkező (általában középfokú végzettségű) szakember, akit kérelmére a szakmai kamara nem tart nyilván külön névjegyzékben. A továbbiakban nem folytathat építési műszaki ellenőri tevékenységet az, akinek nincs meg a rendeletben meghatározott szakmai képesítése, gyakorlati ideje, szakvizsgája, illetve akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a szakmai kamara nem tart nyilván műszaki ellenőri névjegyzékében. Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység (ami nem téveszthető össze az igazságügyi-műszaki szakértői tevékenységgel) a rendeletben meghatározott szakmai feltételeken túl ugyancsak a szakmai kamara szakértői nyilvántartása alapján gyakorolható. A Magyar Építészkamara hatásköre az építészet, a terület- és településrendezés, a táj- és kertépítészet, az építésügyi igazgatás, míg a Magyar Mérnök Kamaráé minden egyéb műszaki szakterület. Súlyosan szankcionálható jogszabálysértést követ el az a műszaki szakember, aki tevékenységét a kormányrendeletekben meghatározott feltételekkel ellentétesen vagy a szükséges engedélyek nélkül gyakorolja. A felelősség alól az sem mentesíthető (akár szerv, szervezet, akár személy), aki a szükséges jogosítvánnyal nem rendelkező szakember tevékenységét engedélyezni vagy tudomásul veszi. Boros Zoltánná Változás a jövedéki eljárásban 1998. január 1-jétől az 1997. évi Cili. törvény alapján megszűnik a kiskereskedelmi forgalom jövedéki engedélyeztetése, azaz a helyi önkormányzatok jegyzőinek engedélykiadással kapcsolatos hatásköre. Jövedéki ügyekben első fokú hatóságként a vámhivatalok járnak el. Jövedéki terméknek az új jogi szabályozás szerint a következő termékek minősülnek: az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkohol- termék, a dohánygyártmány. Dr. Fehér Zoltán osztályvezető
