Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-30 / 303. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. december 30., kedd Hullámzóak a kétoldalú kapcsolatok A pozsonyi magyar nagykövet országaink viszonyáról Míg Magyarország számára az elmúlt esztendő sikeres és a jövőt tekintve talán sorsdöntőén kedvező volt, addig ugyanez a magyar-szlovák kapcsolatok alakulásáról nem mondható el - fejtette ki a pozsonyi Új Szó hétfői számában megjelent interjúban Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet. HÍRHÁTTÉR A belgrádi eskütétel Majd’ féléves politikai huzavona fejeződött be tegnap Belgrádban, amikor az új szerb elnök, Milan Milutinovics letette a hivatali esküt. Júüus óta ugyanis - ekkor járt le Szlobodan Milosevics mandátuma - a poszt betöltetlen volt. A belső hatalmi harc kiélezettségét mutatja, hogy az utódlást végül is négy választási menettel sikerült csupán megoldani. A szeptemberi-októberi fordulók nem hoztak eredményt, így a döntés decemberre maradt, amikor szintén két fordulóra lett szükség a megszabott részvételi arány eléréséhez. A belpolitikai viha­rok azonban még az ünnepélyes eskütétellel sem biztos, hogy elülnek. Milutinovicsot ugyanis a Vojislav Seselj köré csoportosult nacionalista ellenzék egyszerűen elődje, a jugoszláv államfői posztot nyáron átvett Milosevics „bábjának” tekinti, s azt állítja, hogy az urnáknál aratott hajszálvékony győzelmét csak a kormányzó szocialista párt szemér­metlen csalásai révén érte el. Milutinovicsra vár a feladat, hogy oldja Szerbia bénító diplomáciai elszigeteltségét. És ott a dilemma: miként tud lavírozni majd a sürgető reformok kényszere, illetve a rendszer megőrzésének szándéka között. Legalább ennyire bonyolultak a dél­szláv krízissel összefüggő teendői is: Belgrad mindeddig a daytoni bé­keszerződés „fellazítására” törekedett, ám - mint Westendorp főbiztos­tól a boszniai szerbekhez eljuttatott követelések mutatják - a nemzet­közi közösség számára továbbra is a daytoni rendelkezések betartása jelenti a válság rendezésének alapját. Szondy Gábor Megtalálták az ETA egyik fegyverraktárát Mit akarnak a terroristák? Az új cseh kabinet összetéte­léről Josef Tosovsky kor­mányfő levélben ismertette el­képzeléseit a jobbközép koalí­ció három pártelnökével. A le­vél tartalmazza az egyes tárcák konkrét elosztását pártok és személyek között, illetve a kulcsfontosságú posztok betöl­tésének alternatíváit is. A Haza Szolgálatáért érdem­rendet adományozta Borisz Jel­cin orosz elnök II. Alekszijnek, Moszkva és minden oroszok pátriárkájának. Hírügynökségi jelentések szerint a Kremlben tartott átadási ünnepségen Jel­cin „szemmel láthatóan jó szín­ben volt.” Az államfő január 5- től kéthetes szabadságra megy. A hazatérésre készül szám­űzetéséből I. Mihály király, akit 50 évvel ezelőtt kommunista ál­lamcsínnyel kényszerítettek lemondásra. A román hatósá­gok által rendelkezésére bocsá­tott bukaresti rezidenciáján tar­tott sajtóértekezletén bejelen­tette: ő maga és családjának tagjai ezentúl az év legnagyobb részét Romániában kívánják tölteni, hogy „az ország javát szolgálják”. Elfogadta Jasszer Arafat pa­lesztin vezető a korrupció gya­nújába keveredett kormányá­nak lemondását, és ígéretet tett arra, hogy egy hónapon belül új kabinetet alakít. Egy palesztin tisztségviselő közlése szerint Arafat első ízben egyezett bele, hogy változtatást hajtson végre a kabinetben. Líbiába látogatott Vlagyimir Zsirinovszkij. A szélsőjobbol­dali orosz politikust, a Liberális Demokrata Párt vezetőjét fo­gadta Moamer Kadhafi. A tri- poli televízió bemutatta, amint a két politikus átölelte és meg­csókolta egymást, és arról szá­molt be, hogy Kadhafi és Zsiri­novszkij országaik kapcsolatai­nak fejlesztéséről tanácskoztak. Kiszabadult egy túsz Ingus- földön. Dusán Kovác szlovák állampolgárt még július 9-én rabolták el ismeretlen csecsen fegyveresek, és csaknem fél évig embertelen körülmények között tartották fogva. A testi­leg és lelkileg összetört 44 éves férfi azt állítja, hogy nem vált­ságdíj árán szabadult, hanem egyszerűen szabadon engedték. Húsz álarcos szombat éjjel el­rabolt egy jugoszláv üzletem­bert Ingusföldön, a csecsen ha­tártól nem messze. Új főtitkára van a Vietnami Kommunista Pártnak: a 66 éves Le Kha Phieu tábornok, a had­sereg politikai osztályának ve­zetője váltja fel tisztségében Du Muoit, aki idős korára hivat­kozva visszavonult a VKP po­litikai és központi bizott­ságából. A diplomata szerint a ma­gyar-szlovák kapcsolatok hul­lámzóak. Az esztendő első fe­lében intenzív tárgyalások folytak az alapszerződés meg­valósításáról és a kormányfők augusztusi (győri) találkozója után bizakodásra okot adó volt a helyzet. „Sajnos a szlovák fél a tár­gyalások eredményeit utólag átértékelte. Ezek után a dip­lomáciában átmeneti csend állt be, és az alapszerződésben vállalt kötelezettségek teljesí­tésében nem történt előrelé­pés” - mondta a nagykövet. Boros szerint miközben ha­zánk erőfeszítéseket tesz az itt élő kisebbségek helyzetének javítására, addig „a szlovák kormányzati szervek fokoza­tosan korlátozzák a magyar kisebbség jogait. Ezek az el­lentétes folyamatok nem segí­tik elő a kölcsönös bizalmat.” Magyarország erőfeszítéseket tesz a határon túli magyarság erkölcsi és anyagi támogatá­sáért, de nem kívánja átvál­lalni a szlovák kormány fel­adatát. A szlovákiai magyarok Szlovákia adófizető állampol­gárai, ott kell részesülniük a költségvetésből, anyanyelvűk, kultúrájuk ápolását elsősorban tehát szlovákiai forrásból kell fedezni. A magyar kormány nem tekinti a belügyekbe való beavatkozásnak azt, ha a szlo­vák kormányzati és társadalmi szervek anyagilag és szellemi­leg támogatják a magyaror­szági szlovák nemzetiséget - véli a nagykövet. A spanyol rendőrség egy bil­baói lakásban fölfedezte a baszk szeparatista terror­szervezet, az ETA egyik fegy­verraktárát. Az épületben több mint 30 kilogramm rob­banóanyagot is találtak. Nyugat-Európa nehezen birkó­zik meg az egymástól független, ám sok rokon vonást felmutató elszakadási törekvésekkel Észak-írországban és Spanyol- országban. A nemzetközi közvé­leménynek is nehéz eligazodnia a legális baszk szeparatista párt, a Herd Batasuna és a földalatti terrorszervezet, az ETA állítóla­gos együttműködésén. Az ETA-t azzal vádolják, hogy számtalan halálos merény­letért felelős, s a megbízást a Henri Batasuna vezetőitől kapja. Karla Tucker mostanáig re­ménykedett a kegyelemben, ám a bíróság elutasította kér­vényét. Januárban a hóhér beadja a kétszeres gyilkos asszonynak a méreginjekciót. Texas államban legutóbb 1863-ban végeztek ki nőt. Amerikában mintegy kilenc évig várnak a halálraítéltek az utolsó pillanatra. Jelenleg 3200 foglyot fenyeget kivégzés. Öt­féle módon vethetnek véget éle­tüknek: akasztással, főbelövés- sel, méregfecskendővel, gáz­kamrában és villamosszékben. Négyszáz halálos ítéletet haj­tottak végre 1977 óta, amikor A két szervezet a madridi bel­ügyminisztérium szerint egy és ugyanaz. A baszkok viszont az­zal vádolják a spanyol kormányt, hogy semmit sem tesz a tarto­mány önállóságának megterem­téséért, sőt csakis az erős köz­ponti irányítást tartja elképzelhe­tőnek. A baszkok mostanában szívesen példálóznak Tony Bla- irrel, aki Skócia és Wales auto­nómiájának kiszélesítésére tö­rekszik, s a rendezési folyamat Észak-írországban is körvonala­zódni látszik. Az ulsteri terror­szervezet, az IRA „meghosszab­bított politikai kaija”, a Sinn Fein Párt hasonló szerepet játszik, mint a baszk Herri Batasuna, ám aligha képzelhető el a kézfogás Jósé Aznar spanyol kormányfő és a baszk pártvezérek kö­zött. FEB ötéves szünet után újra bevezet­ték a halálbüntetést. A texasi ítélet-végrehajtók közreműkö­désével 140-en haltak meg. Az USA 50 államából 38-ban még érvényben van a halálbüntetés. Clinton elnök is híve e végső „megoldásnak”. Annak idején választási körútját is megszakí­totta, hogy jelen lehessen ki­végzéseken. Az ő aláírása is ott van az esetleges későbbi reha­bilitálást korlátozó törvények alatt. Az elmúlt két évtizedben 24 esetben bizonyosodott be hiva­talosan, hogy a bíróságok té­vedtek. Csakhogy a kivégzette­ket nem lehet föltámasztani. Halálraítéltek az USA-ban Átlagosan kilenc évig várnak a kivégzéssel Mást néz meg a néző, és mást értékel a kritikus az amerikai mozikban is A legjobb és a legrosszabb Hímek Ahogy a világon mindenütt, az év vége Amerikában is a vissza­tekintésé. A szórakoztatóiparban sincs ez másként. Egyre- másra jelennek meg a lapokban a filmkritikusok listái az el­múlt év legjobb és legrosszabb filmjeiről. Szemmel látható a szakadék a filmkritikusok és a nézők (íz­lése) között, hiszen a hatalmas kasszasikert jelentő filmek rendre a legrosszabbak mező­nyében szerepelnek. Például a nálunk is telt házak előtt vetített Con Air - Fegyencjárat című filmről az egyik amerikai kriti­kus megsemmisítő megjegy­zése: „a film sikere csupán azt igazolja, hogy csimpánzok is járnak moziba”. A Batman és Robin sommás jellemzése: „zűrzavaros marha­ság”. Egy másik kritikus azt üzeni a főszereplő Nick Cage­nek, hogy jó volna már meg­szabadulnia az efféle szerepek­től, különben masszív neurózis lesz a dolog vége... Az ötödik elem jellemzése: „még Bruce Willisszel együtt sem tölt ki két órát”. A Jurassic Park II., az év legnagyobb, pénzben is legsikeresebb filmje: „Spielbergoszaurusz roncsokban - ha valaki meg­nézte, gondolt-e a 'filmre öt perccel azután, hogy kilépett a moziból?!” A kritikusok által az év leg­jobbnak tartott filmjeiből (re­méljük csak eddig) nem sokat láthatott a magyar közönség. Más kérdés, hogy ezeket a fil­meket Amerikában sem sokan nézték meg. Például a szinte mindenki által legjobbnak tar­tott L A. Bizalmas című film nem aratott kimondottan kasz- szasikert. Mégis ezt várják a leginkább az Oscar-váromá- nyosok közé, noha „Hollywood jobban szereti az anyagilag is sikeres filmeket kitüntetni” - mondják. A legjobbak között említik az Isten hozott Szarajevóban-t, valamint Woody Allen legújabb filmjét, amely „a világ leggo­noszabb emberének állít emlé­ket”. Emellett a nálunk is ha­marosan látható Titanic el­nyerte az igényes ítészek tet­szését is. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • A kísértésbe esett lány • Főfoglalkozású kitartottak • Költő a krízisosztályról • Szerelmet fakasztó szerek Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin ÍW Fc&CiífeiaSa.**

Next

/
Thumbnails
Contents