Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. december 29., hétfő Százmilliók támogatásra Az idén 95 millió forintot juttatott a költségvetés ma­gyar találmányok megvaló­sításának támogatására; jö­vőre 125 millióra nő ez az összeg. Világszerte elismer­ten tehetségesek ugyanis a magyar szakemberek, ám ahhoz, hogy ötleteikből va­lóság legyen, pénz kell. A Feltalálók Országos Szövet­ségében elmondták: egy- egy találmány levédése pél­dául - külföldön, legkeve­sebb három-négy országban - akár 5-6 millió forint is le­het. A gyógyszeriparhoz vagy az autóiparhoz kötődő találmányoké ennél is több. A szövetségnek 98 feltalá­lóval van szerződése, és ezek közül 25 találmányt si­került az idén más ország­ban is bevezetni. Az autó­ipar körébe tartozik például egy speciális sebességváltó, de van néhány, már-már a fantázia világát idéző külön­legesség is. Ilyen a lánc­meghajtás nélküli kerékpár, vagy az a labdarúgócipő, amellyel állítólag jobban le­het a labdát irányítani, és több gólt lehet rúgni. A tá­mogatásra pályázni kell. A kérelmet a Szabadalmi Hi­vatalhoz lehet benyújtani, az odaítélésről szakmai bizott­ság dönt. (Koós) ENTIAN ELADÁSI ÁRFOLYAMA Német márka 115,— Ft Osztrák schilling 16,30 Ft USA dollár 202,— Ft ITL (1000) 117,50 Ft Horvát kuna 31­Ft Szlovák korona 6­Ft Kaposvár, Dózsa Gy. u. 11. Zárda u. 12. (6665 Kisgazdaságok: fogyóban a hízó Az ötmilliós állományt érdemes 7-8 milliósra növelni A hazai sertésállomány az idén ötmillió körül alakult. Szakem­berek esélyt látnak arra, hogy ez a létszám a következő évek­ben tetemesen nőjön, mert a világpiaci tendenciák a sertéshús iránti kereslet növekedését ígérik. A földművelésügyi tárca adatai szerint a gazdasági társaságok­nál az idén kis mértékben nö­vekedett az állatállomány, a szövetkezeteknél ellenben 8, az egyéni gazdaságoknál pedig 19 (!) százalékkal csökkent. Az állattenyésztés illetékesei úgy vélik: a gazdasági társasá­gok sertésállományának növe­kedése szorosan összefügg e szervezetek versenyképességé­nek javulásával. Ha magas szakmai és technológiai szín­vonalon termelnek, a külpiacon keresett minőséget állítják elő, tartós szerződéses kapcsolato­kat tudtak kialakítani a húsfel­dolgozókkal, garantált a bizton­ságos értékesítés. Az egyéni gazdálkodók ter­melési kedvének csökkenése elsősorban a tenyésztés ala­csony jövedelmezőségével ma­gyarázható. A mindössze né­hány sertést nevelő termelők jó része nem képes kigazdálkodni költségeit. Vágósertéseik mi­nőségi szempontból nem felel­nek meg az exportkövetelmé­nyeknek, így döntő részben ha­zai piacra termelnek. A lakos­ság húsellátásában azonban je­lentős a szerepük, ezért terme­lési kedvüket indokolt támoga­tásokkal ösztönözni. Az agrártárca szakemberei, a tenyésztők és a húsfeldolgozók egyetértenek abban, hogy az ál­lományt fokozatosan bővíteni kell. A rendelkezésre álló bio­lógiai alapok, a meglévő tartási és feldolgozó kapacitások lehe­tővé teszik a sertéslétszámnak a jelenlegi ötmillióról hét­nyolcmillióra történő növelését is. Ennek érdekében a követ­kező években a fejlesztési tá­mogatásoknak elsősorban a biológiai alapok fejlesztését, a technológiai, takarmányozási feltételek javítását kell szol­gálniuk. Újvári Gizella BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Néhány nap­pal az év vége előtt a legtöbb ember szám­adást készít az elvégzett mun­káról és annak eredményeiről. Aki egész esztendőben gon­dosan és legalább némi hozzá­értéssel művelte kertjét, az nem lehet most elégedetlen. Igaz, a kora tavaszi fagyok megtizedel­ték a gyümölcstermést, de a zöldségfélék és a szőlő pótolta a terméskiesést. Sajnos, a kiskerti termelés költségigénye növekedett. Drá­gábbak a növényvédő szerek, a műtrágyák, ám némi vigasz le­het, hogy a saját termények biz­tosan nem tartalmaznak az egészségre ártalmas vegyszer­maradványokat! Pénzben nem fejezhető ki, de nagy értéket képvisel a kertnek az a haszna is, amelyet a terme­lés sikerélménye nyújt a kert gondozója és családja számára. Sok lakásban kinyíltak a ka­rácsonyi kaktusz virágai. Elő­fordul azonban, hogy a nyíló bimbók lehullanak; ennek az oka abban keresendő, hogy a kaktusztövet áthelyezték más helyre, ahol az előzőtől eltérő hőmérsékleti és fényviszonyok uralkodnak. Ezt a kaktusz nem viseli el! Még forgatni sem szabad a cserepet, mert az is a virághozam rovására megy! Valamikor, régen csupán az erdőkben fordult elő egy na­gyon mutatós vadvirág, a fekete hunyor, amelynek fehér virága ilyenkor december végén, ja­nuár elején nyílik. (Feketének azért nevezik, mert a bogyója fekete.) Mostanában ez a szép virág terjedőben van a kertek árnyékos helyein is. Érdemes ültetni belőlük néhány tövet, mert valóban különleges lát­ványt nyújtanak a hó alól elő­bukkanó virágok. Rövidesen kezdődik az új esztendő. Hadd búcsúzzak önöktől egy háromszéki kö­szöntővel: Adjon isten minden jót, Ez új esztendőben! Jobb időt, mint tavaly volt, Ez új esztendőben! Vedd el mind a nem jót, Ez új esztendőben! Mitől félünk mentsen meg, Amit várunk, legyen meg, Ez új esztendőben! VÉLEMÉNYEK CCG Határidők cégvezetőknek December 30.- A befektetési szolgáltatók je­lentése nyitott pozícióikról. December 31.- A szakképzési hozzájárulás teljesítése fejlesztési támoga­tással;- foglalkozás-egészségügyi adatszolgáltatás;- a NYEENYI-lapok lezá­rása;- éves zárás az egyéni vállal­kozóknál;-a felszámolók igazolása a 65/1997. (IV. 18.) Korm. ren­deletben foglalt feltételek tel­jesítéséről;- az 1995. évi XC. törvény hatályba lépése előtt megren­delt, gyártott - az előírások­nak meg nem felelő - csoma­golóanyagok felhasználható­ságának vége;- pénztárgép-forgalmazási korlátozás;- az ózonréteg védelmével kapcsolatos korlátozás;- a jövedéki törvény átmeneti rendelkezésein alapuló tenni­valók teljesítése;- a vámmegbízhatóság új fel­tételeinek teljesítése; Január 1.- Adatszolgáltatás a magán- nyugdíjpénztárnak, tagdíjbefi­zetés;-az értékpapír-kibocsátók tá­jékoztatója, éves jelentése;- áttérés az üzemanyagkúttal összekötött pénztárgépek al­kalmazására;- az állatgyógyászati készít­mények forgalomba hozatali engedélyeinek megújítása. Illetékek Az illetéktörvény egyes rendel­kezéseit módosítja az 1997. évi CIX. törvény. Eszerint ameny- nyiben a magánnyugdíjpénztár tagjának egyéni számláján fel­halmozott összeget a pénztártag halála folytán a kedvezménye­zettje - vagy ennek hiányában örököse - örökli, rokonsági fok­tól függően 11,15 vagy 21 szá­zalékos öröklési illetéket kell fizetnie. Ha viszont a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja, vagy másik magánnyugdíjpénztárba viszi át az örökölt összeget, mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Jövőre az ingatlan és a gép­jármű pénzügyi lízingjével egy­aránt foglalkozó vállalkozások ingatlanszerzésük után az ingat­lan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 százalé­kát kötelesek megfizetni vissz­terhes vagyonátruházási illeték címén, feltéve, hogy a fenti két tevékenységükből származik a nettó árbevételük legalább 75 százaléka. Külföldi cég ma­gyarországi fióktelepének cég- bejegyzési illetéke 200 000 forint lesz. Az anya­könyvi kivonat kiállítása ezen­túl akkor is illetékmentes, ha a szülők házassági anyakönyvi kivonatát a gyermek anyaköny­vezéséhez kell kiállítani, illetve az elhunyt születési és házas­sági anyakönyvi kivonatát a ha­láleset anyakönyvi kivonatához kell újra kiállítani. Ezentúl illetékfeljegyzési jog illeti meg a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdono­sával, valamint a társasházkö­zösséget a tulajdonossal szem­ben az üzemeltetési és felújítási, illetve a közös költség megtérí­tése iránt indított eljárásban. Körözött tárgyak 1998. március 20-át követően a rendőrség által körözött (el­veszett és ellopott) tárgyak adatai bárki számára hozzáfér­hetőek és bármely adatkezelési rendszerben szabadon felhasz­nálhatóak lesznek. Az erről szóló 1997. évi CXV. törvény szerint a körö­zési adatot - költségtérítés el­lenében - 15 napon belül kell kiadni a kérelmezőnek. A kikötők védelme A Somogyi Hírlap 1997. de­cember 5-i „Tiltakoznak a ki­tiltottak”, valamint december 8-i „Törvénysértő kikötő- rend” című írásai foglalkoz­tak a Mahart Balatoni Hajó­zási Részvénytársaság által üzemeltetett kikötők kikötő­rendjével, ezek azon rendel­kezésével, hogy a kikötőkben horgászni tilos. A horgászok által sérelme­zett rendelkezés alapjául az szolgált, hogy a korlátozás nélküli horgászat sértette a kikötők biztonságos üzemel­tetéséhez fűződő érdeket. Egyes horgászok a hajók ki­kötésére szolgáló kikötő be­rendezéseket használva aka­dályozták a személyhajók és sporthajók kikötését. Vitorláshajókra lépve meg­sértve a magántulajdont, a ha­jótulajdonosokat zavarták ha­jóik, vitorlásaik rendeltetész- szerű használatában. A hul­lámtörő gátak, mólók védel­mét szolgáló kőszórások megbontásával a horgászok időjárástól való védelmét se­gítő úgynevezett „mellvédek” kialakításával szükségtelenül és jogellenesen rombolták e műtárgyakat. Mindezek évente több százezer forintos kárt okoztak társaságunknak. A balatoni hajózás koráb­ban kinyilvánította készségét e vita békés rendezésére, és az egyes kikötők esetében a kö­vetkező hónapokban is ké­szek vagyunk a párbeszédre. A Balatonon közel 100 ki­kötő üzemel, ebből 22 tarto­zik a balatoni hajózáshoz, és ismereteink szerint a hor­gászkikötőket kivéve min­denhol tilos e kedvtelés gya­korlása. A Balaton szélére épült ingatlanok területén szintén nem szabad hor­gászni, ezért méltánytalannak tartjuk e körből csakis kizáró­lag a közforgalmú kikötők ki­emelését. A horgászok részé­ről elhangzott érveket ele­mezve a kikötők minősítése egyértelmű, azok szerves ré­sze a hullámtörő gátrendszer is. A balatoni kikötőink kikö­tőrendje nem törvénysértő, és az erre való utalás megalapo­zatlan. A halászatról szóló törvény szerint idegen tulajdon halá­szati célú igénybevétele csak a halászati jog gyakorlójának megengedett, ezt a jogot a Ba­latonon a Balatoni Halászati Részvénytársaság gyakorolja, így az egyes horgászok nem jogosultjai a korlátozás nél­küli használatnak. Megértve a horgászok gondját, egyre szűkülő lehe­tőségeit, módot látunk a kikö­tők hullámtörő gátjain a tó irányába való horgászatra, amennyiben ezek feltételeit az illetékes horgász egyesüle­tekkel, illetve szövetségükkel írásban tudjuk rögzíteni. A balatoni hajózás jól mű­ködő gazdasági vállalkozás, így a horgászattal együtt járó károk, köztisztasági hiányos­ságok elhárítása nem lehet feladata. Ellenben közös ér­dek a Balaton értékeinek megóvása, így erre alapozzuk a megoldás irányába mutató javaslataink megvalósítását. Dr. Horváth Gyula ügyvezető igazgató Balatoni Hajózási Rt, Siófok Egy utazás viszontagságai Október 29-én azzal a hiszemmel írtam be a jákó-nagybajomi vasútállomáson a vásárlók könyvébe, hogy azt megvizsgálják. Té­vedtem. Egy hónapon keresztül válaszra sem méltattak. Történt ugyanis, hogy beteg kis­fiámmal a fél 9-es gyorsvonattal a kaposvári kórházba szerettünk volna utazni. A pénztáros a je­gyemet lebélyegezve, de nem adta ki, csak akkor, amikor már a gyorsvonatot elengedte. Ezután 1997. július 2-án adtam be kér­vényemet az újvárfalvai önkor­mányzathoz vadkár megállapítá­sára. Annak rendje és módja sze­rint 1000 forintos illetékbélyeget leróva, a bürokrácia minden sza­bályát betartva tettem mindezt. Hamarosan meg is jelent nálam a Széchenyi Vadásztársaság két vadásza, akik megnézték az ak­kor címerhányás állapotában lévő kukoricámat, hogy tényleg szarvasok jártak-e a kukoricában és azok okozták-e a pusztítást? Mivel - mint mondták - a tény­leges kárt csak teljes érésben le­het megállapítani, megegyez­tünk, hogy a kukorica betakarí­tása előtt szólok nekik és eljön­nek az FM által alkalmazott kár­szakértővel, aki mint pártatlan hivatott a kár nagyságát felbe­csülni és számszerűsíteni. így is lett, a kárszakértővel megnéztük a kukoricát, és megállapodtunk az összegben. Ez körülbelül ok­tóber elején volt. Ezután vártam. Eltelt két hét, és meguntam: nem elég, hogy nem fizetik ki a ká­romat, de ráadásul mély hallga­tásba burkolózott az ügy. Sebaj, a magam kezébe vet­tem a dolgokat. Elkezdődött a Canossa-járás. Nem írom le, kik visszajött a pénztárablakhoz, ahol nem éppen megfelelő hang­nemben közölte velem, hogy időben kell idejönni, meg majd jön másik vonat, s ő egyébként is megválogatja, hogy kivel jóhi­szemű, s kinek köszön. mutogattak egymásra, de az egésznek az a lényege, hogy az a kárbecslési jegyzőkönyv nem került be a vadásztársasághoz, amelyben feltüntetik a károsult nevét, a terület megnevezését, helyrajzi számát, a vetett növény faját, illetve a károsító állatfajtát. Nem sorolom, mi minden van még ebben a jegyzőkönyvben, de addig nem fizetnek kártérítést, amíg ezt a vadásztársasághoz be nem küldik vagy be nem viszem. Bementem az önkormányzat­hoz, ahol kaptam egy példányt az üggyel kapcsolatos jegyző­könyvből, de kiderült, ez nem azonos a kárbecslési jegyző­könyvvel. És most jön a lényeg: én, a károsult szerezzem meg a helyesen kitöltött kárbecslési jegyzőkönyvet, és juttassam el a vadásztársasághoz, akkor meg­kapom a pénzt. Vagy a vadász- társaság megelőlegezi nekem a káromat kukoricában, s ekkor ráér a jegyzőkönyv. Itt fogyott el a türelmem. 1. Hogyan bíznak meg a káro­sultban? Ha hozzájutnék ehhez a jegyzőkönyvhöz - Istenem, mi­lyen is a károsult!— esetleg ja­vítgatnék valamit az összegen, természetesen a saját javamra! Abban a tudatban indultam el otthonról, hogy minél előbb a kórházba éljünk. E helyett sze­mélyvonattal zötykölődtünk csupán azért, mert a pénztáros­nak éppen rossz napja volt, vagy csak nem akart jóhiszemű lenni. Úgy gondolom, a vasút van az utasokért, és nem fordítva. Szabó Zoltánná Jákó, Kossuth u. 34. 2. Nem is kell ez a jegyző­könyv azonnal, ha elfogadom a kárt kukoricában (ez nem pénz). 3. Milyen jó, hogy van egy ba­lek, akit lehet futtatni a hivatalok között! Elvégre az ő kára, csak futkosson, majd máskor meg­gondolja, hogy beadja-e az igényt a vadkárra, többletmunkát okozva ezzel sok embernek, akik érintettek ebben az ügyben. A lényeget eddig elfelejtettem vagy inkább szégyelltem leírni. Az összeget, amelyről szó van, 1596 forint. Ha ebből levonom az illetékbélyeget, akkor marad 596 forint. Éz a telefonokra is kevés, amit az ügyben eltelefo­náltam. így hát döntse el az ol­vasó: érdemes-e egy kisember­nek a magasságos hivatalokkal packázni? Olyannyira nem, hogy én megfogadtam: jövőre a földbe nem vetek semmit, a területet meghagyom - szarvaslegelőnek. Hiszen - látva az ország mező- gazdaságát - nem is én leszek az első és az egyetlen, aki nem vet a földjébe semmit. Azt kérdezik, mit fogok enni? Hát húst. Szarvashúst. Hantos Erzsébet volt okleveles agrármérnök Újvárfalva A teher egyre nő A Somogyi Hírlap november 25-i számában Recept helyett utalványt című cikkében Ge- icz Gézáné azt nyilatkozta: a november 1-től használatos hitelezett utazási utalvány nem tartalmaz túl sok adatot. Az írásra reagálva kérdezem: mi a sok és mi a nem túl sok? Amikor indokolt esetben a betegek részére útiköltség utalványt kell kiállítani az or­vosnak, illetve az asszisz­tensnek, nem háromszoros munkáról van szó. Példával bizonyítom: ha egy beteg tíz­szer Somogyvámosról Fo­nyódra utazik fizioterápiás kezelésre a rendelőintézetbe, 120 szelvényt kell kiállítani, kísérővel 240-et. Ez szelvé­nyenként 8 adat, összesen te­hát kb. 1000! Miért nem kap­hat a beteg háziorvosától olyan utalványt, amelyre re- tur jegyet kap? A napi 80-90 kezelés és egyéb adminiszt­rációs teher mellett mikor van idő ezeket a szelvényeket kitölteni? Mi indokolja, hogy a 3530-1. számú új utazási utalvány, amelyre egyszerre négy retur utazás regisztrál­ható, nem ellenőrizhető? Mi­ért volt szükség e helyett még egy bonyolultabbat kitalálni? Ez az érem egyik oldala. A másik a betegre háruló tor­túra, hiszen minden utazás előtt el kell mennie a rende­lőbe, sorba állni utalványért. Végül: hiába olvasom a munkaköri leírásomat, nem találom benne, hogy ezt is nekem kellene elvégezni. Bálint Lehelné fizioterápiás asszisztens Fonyód, rendelőintézet Szarvashibák vadkár-ügyben

Next

/
Thumbnails
Contents