Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

1997. december 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Félmunka Elkészültek a karácsonyfa díszek is a 61-es út kaposvári átkelési szakaszán. Nem lehet ugyanis másnak nevezni, mindazt ami a te­relőszigetek „díszítésére” készült. Az ünnepen már teljes pompá­ban világítottak és verték vissza a fényt. így aztán az autós kap­kodhatta a fejét is a kormányt is, hogy az útszűkületeken átlaví­rozzon Sikerült. Közben megállapíthatta azt is, hogy a Kaposvári Közútkezlő Kht félmunkát végzett: példaszerű gyorsasággal megépítette azt, amit kitervezett s ami ellen tartósan és következetesen szinte az egész város tiltakozott önkormányzatostól, autóstól, járókelőstől. Aztán elvonult a cég építőrészlege, pedig hát megígérték - sőt az önkormányzattól meg is kérték a pénzt rá - a forgalmi jelzőlám­pát többek között a Pázmány Péter utca és a 61-es út keresztezé­sében. Jaczó Győző igazgatónak - bizonyítja ezt lámpásítási programja Kaposváron - igazán nem erőssége az ilyen fajta for­galomszabályozás. így aztán fátylat bontott a minisztérium poli­tikai államtitkárának ígéretére s minden valószínűség szerint ér­veket is talál arra, hogy miért nem építették meg. így viszont - valamennyiünk bosszantására - csak félmunkát végeztek! A megye legmagasabb pontján Szólád túl a tyúkpereken — Sok tyúkper volt korábban Szóládon — állította Vörös Gyula polgármester. — A helybéliek vagy hússzor eljár­hattak évente a bíróságra ami­att, mert a kutya átment a szomszédba tyúkot hajku- rászni, a kerítéshez közel ültet­tek fát, vagy pár centivel odébb ásták fel a kertet. Ez a múlt. A jelen: leülök a haragosokkal, s megbeszéljük a sértettség okát, s azt közösen megszüntetjük. Vörös Gyula a legfiatalabb polgármesterek közül való, 33 éves. A helyi polgármesteri hi­vatalban dolgozott, s vélhetően jól, mert a falusiak kérték meg: legyen a vezetőjük. Fölényes győzelmet aratott — a térség minden más falujában győzött a régi polgármester, ha indult a választásokon, egyedül Szólá­don történt váltás. — Azt hittem, hogy köny- nyebb dolgom lesz — véli most Vörös Gyula. — Az adósságból sikerült kilábal­nunk, de nagyon messzire nem tekinthetünk, mert az állam nem támogatja eléggé a fal­vakban élő embereket sem. S én nem vagyok megelégedve az országgyűlési képviselők munkájával sem; hárman is él­nek a térségünkben, de inkább a pártjuk érdekeit képviselik, mint a miénket. Nem segíte­nek. Ezért gondoltam arra is: össze kellene fogni a települé­sek vezetőinek, s maguk közül menedzselni valakit — akár négy évenként váltva — a par­lamenti választásokon, aki az­tán az egész kistérségért tesz. Vörös Gyula szerint a tele­pülések összefogása segíthet csak továbblépni. No és ha a polgármestereknek sikerül a hátuk mögé állítani a lakossá­got. — A szóládiak az átlag fö­lötti életszínvonalon élnek, a legfőbb problémát mégis a szegényedés okozza — foly­tatta. — Ezért is fontos, hogy a közösség tagjainak ápoljuk legalább a lelkét, A katolikus és református egyházat 100-100 ezer forinttal támo­gatjuk, s szeretnénk magunk közé telepíteni egy lelkészt, és olyan értelmiséget, amely nem csak a saját gazdagodására fi­gyel, hanem önzetlenül segít­séget ad a rászorultabbaknak. Úgy mint a régi falutanítók. Szóládon a közelmúltban dalkört alapítottak, nyugdíjas klub működik, s társadalmi munkában tizenöt személyi­ség tv- stúdiót üzemeltet. Közreműködésükkel tartanak bált karácsonykor, s a bevé­telt a falu legapróbbjaira, az óvodásokra költik. A múltat tisztelve, a jelent szolgálva a jövőt építeni — ez Vörös Gyula jelszava. Menedzselni próbálja a falu­ját. Legközelebb például a csapadékvíz elvezetését old­ják meg; a 6.8 millió forintos beruházás túlnyomó részét pályázaton nyerték, s az Szó­lád költségvetéséből csak 500 ezer forintot visz el. A tét magas: képes-e megtar­tani lakosságát a Balaton háta mögötti dombokban megbújó falu. Most úgy tű­nik: igen. El is várható ez azoktól, akik Somogy megye legmagasabb pontját, a 316,2 méteresre nőtt Alman-tetőt vigyázzák. Czene Attila Az éjféli miséig meg sem állt a gyógyszerész Patikaszerek éjjel-nappal Pinke István ebéd helyett is kenőcsöt készít fotó: lang Róbert Gyufagyújtásnyi ideje sem volt tegnap a déli órákban Pinke Ist­ván gyógyszertárvezetőnek, pe­dig igencsak megéhezett. Az ügyeletes kaposvári Kígyó Gyógyszertár kilincsét egymás­nak adták az emberek. — Tizennyolc patika közül ránk jutott a december. Havonta váltjuk egymást, mert egy gyógyszertár sem vállalt az ál­landó ügyeletet. Verkman Zol­tán kollégámmal fölváltva dol­gozunk 12 órát. Az ünnepekben is akkora volt a forgalom, mint egy átlagos hétköznapon. Kará­csony első napján pedig még azt is meghaladta; legalább ötszázan csöngettek, éjjel-nappal egyfoly­tában. Szentestén az éjféli mise kezdetéig meg sem álltunk. Utána volt egy kis szusszanásnyi időnk. Volt, aki frissen operált kutyá­jának kérte a szemcseppet, s olyan is, aki türelmesen meg­várta amíg a gyógyszerész elké­szíti megszokott kenőcsét. Leg­többen a megfázás és influenza elleni szereket keresték. Főleg a gyerekek miatt voltak kelendők Dönteni segít a számítógépes program Kiszámítható nyugdíj Január elsején lép életbe az új, három pilléres tőkefedezeti nyugdíjrendszer, és mindenki­nek választania kell: marad a társadalombiztosításnál, vagy magán-nyugdíjpénztárba fizeti ezután a járulékát? Igen ám, de melyik variáció a kedvezőbb? Nem könnyű ezt kiszámítani, hi­szen nem csak a letöltött szolgá­lati időtől, hanem az életkortól, sőt, az eddig elért jövedelem nagyságától is függ. A kaposvári „Bér”-Munka adótanácsadó kft a tanácstalanoknak próbál segí­teni. — A pénzügyminisztérium­ban is működő számítógépes Gyakran könnyebb megtalálni a tolvajt, mint a sértettet • • Üzletág lett a falopás (Folytatás az I. oldalról)- Az idén százhuszonkét alka­lommal indult eljárás fatolva­jok ellen. Ebből hatvankilenc- szer farönköt loptak, harminc­kilencszer tűzifát, tizennégy esetben pedig építési területről tűntek el deszkák, gerendák - mondta Fekete József őrnagy, a Kaposvári Rendőrkapitányság megbízott bűnügyi osztályveze­tője. Állítja: a rendőr, vagy er­dész addig érezheti magát nye­az orrcseppek, köhögés-és láz­csillapítók, gyulladás gátlók. Aki antibiotikumot is kért, nehe­zen úszta meg ezer forint alatt. Erre betegenként — hacsak nem aznap írták a receptet — száz fo­rintot számolt föl a patikus. Többen vény nélkül vásárolták meg a medicinákat. Kaposvár környékéről, Nagybajomból, de programunk percek alatt kiszá­molja, melyik variációval jár jobban a dolgozó — mondta dr. Szikszói Éva ügyvezető. — Ér­demes pontosan utánajárni, mert igen sok pénz múlik ezen a dön­tésen. Szikszai Éva elmondta: álta­lános alapelv, hogy ha valakinek még 15 éve, vagy ennél több van vissza a nyugdíjba vonulásig, szinte biztosan megéri a magán­nyugdíjpénztárat választani. A váltás azoknak is jobb, akiknek jövedelme meghaladja a jelen­legi országos átlagot, ami most a versenyszférában bruttó 58 ezer forint. Akik 15 éven belül érik el regben, amíg a tolvaj a zsák­mányával ki nem ér az első közútra. Azt követően alig ma­rad esély a fülöncsípésére: fik­tív szállítólevelekkel és bizony­latokkal fuvaroznak. A többség megrendelésre lop: az árut ke­reskedők segítségével értékesí­tik külföldön. A tűzifalopás Kadarkúttól délre és a Nagybajom környé­kén a leggyakoribb.- Legutóbb Kőkúton fogtunk még Somogyszobról is érkeztek recepttel. Ha pár tíz forint hiány­zott a térítési díjból, Pinke István állta a különbözetet. Patikaszerből nem volt hiány, néha egy-egy orrcseppet kellett tablettával helyettesíteni. Mától pedig már a Kossuth-téri Korona Gyógyszertár is fogadja a rászo­rulókat. (Várnai) a nyugdíjas kort, azoknak való­színű már nem érdemes váltani. — Pontos adatokat azonban csak a megfelelő információk ismeretében, a számítógép segít­ségével tudunk mondani — tette hozzá az ügyvezető. — Főként cégeket várunk, és a teljes dol­gozói állományra elvégezzük a számítást, de ha valaki egyéni­leg jön hozzánk, minimális költ­ségtérítés ellenében megvizsgál­juk a lehetőségeit. A cég egyébként csak ezzel kapcsolatban ad tanácsot, hogy melyik pénztárt válassza a dol­gozó ha már döntött, azt magá­nak kell eldöntenie. Varga Ottó el tolvajokat. Apránként szedte meg a fát, csak az tűnt fel, hogy rendszeresen vissza-visszatér és szorgalmasan gyűjtöget. Amikor az udvarban összegyűlt egy teherautónyi fa, akkor el­adta, és kezdett mindent elölről. A fatolvajlást könnyíti, hogy a kárpótlások óta sok a gazdát­lan erdő, s ott szabadon tarol­hatnak. A tettest ilyenkor könnyebb kézre keríteni, mint a sértettet. Csurgói költők antológiában Csurgói alkotók művei két antológiában is megjelentek a napokban az Alterra svájci-magyar kiadó gondo­zásában. Ä Bennem élsz című kötetben Margyetkó József 16, a Szigetem vagy címűben Cs. Varga József 11 szerelmes verssel szere­pel. Tavaly karácsony előtt Margyetkó József már be­mutatkozott a kiadó egyik antológiájában, s önálló kö­tetének megjelentetésére készül. Megzavarták a betörőket A karácsonyi ünnepeket akarták kihasználni a betö­rők arra, hogy kirámolják a nagyberki diszkontboltot. Próbálkozásuk azonban nem járt sikerrel, mert meg­zavarták őket. Kaposváron, az Arany János utcai disz­kontüzlet kirakatát törték be az ünnepek alatt a rongálok. A rendőrség ügyeletvezető­jétől kapott információk szerint nem történt közleke­dési baleset a megyében. Vöröskeresztes segítség Korpádon Negyven taggal dolgozott az idén a nagykorpádi vö­röskereszt alapszervezet, és úgy tervezik, hogy a jövőre újabb tagokat vesznek fel. A nagykorpádi vöröskereszte­sek szervezték a véradóna­pot is, ebből jövőre legalább kettőt tartanak a faluban. A rászoruló családokat is segí­tik: ruhákból és háztartási cikkekből szociális célú árusítást szerveznek. Több telek Szennában Mintegy hatvan telek par­cellázását tervezik Szenná­ban. Ettől várják a település megtartó erejének növeke­dését. Remélik, hogy a be­költözők több gyermek föl­nevelését is vállalják. A helyi adókkal is számoltak Közel 40 milliárd forinttal gazdálkodhatott Somogy 244 önkormányzata 1997- ben. Ez az összeg 15 száza­lékkal volt magasabb a tava­lyinál. A pénz 85 százalékát a működési költségekre szánták. A bevételeknél meghatározó volt a központi forrás, ami 65 százalékot tett ki. A helyi adók diffe­renciált szerepe leginkább a városi önkormányzatoknál jelentkezett. Gyékényesen azt kérdezik: hol a kedvezmény? Huszonhárommillió teleházra Az ígéretnek megfelelően, kará­csonyra valamennyi pályázatot nyert somogyi oktatási intéz­mény megkapta az ingyenes In­ternet használatra alkalmas számítógépeket. A telepítést az 5p Kft, a Hewlett-Packard terü­leti viszonteladója, a hálózatra kapcsolást pedig a Matáv vé­gezte. Mint ismeretes, a közoktatási intézmények számítógépes há­lózathoz csatlakozása és az in­gyenes Internet szolgáltatás el­nyerése érdekében márciusban írt ki pályázatot a Művelődési Minisztérium. A nyerteseknél októberben indult a gépek telepí­tése. Ennek eredményeként 42 somogyi közoktatási intézmény — köztük több kis iskola —, összesen 321 jó minőségű com­puterhez jutott. A szerencsések között volt Gyékényes önkor­mányzata is. Bár a kiírás szerint kedvezményes úton juthattak hozzá, Csordás József polgár- mester mégsem tudja igazán: mi is volt a kedvezmény. A beugró­ért több gépet vártak, ugyanak­kor 350 ezer forintot kellett le- perkálniuk a kettőért. Megfelelő telefonvonal híján még az Inter­net-csatlakozásra is várniuk kell. Bár az iskolának eddig is volt nyolc gépe, mára elhaszná­lódtak, tönkrementek. Valójá­ban csak a két új gép alkalmas a korszerű oktatásra. — Nagy érvágás volt, a közel félmillió forint, amit tovább nö­vel a fenntartási költség — mondta a polgármester. — Az Internet-csatlakozáshoz a me­gyei önkormányzat által kiírt pá­lyázat révén a területfejlesztési tanács segítségét váijuk. Ha megkapjuk, a jövő év első ne­gyedében a polgármesteri hiva­talt is bekapcsoljuk a hálózatba. Ez megkönnyíti az információá­ramlást, gyorsabb, jobb ügyfél- szolgálatot tesz lehetővé. Bene­veztünk a teleház programba is; napközben a gyerekek, este a felnőtt lakosság használhatná gépeket. A központ a könyvtár­ban kap helyet, s a szolgáltatás számítógép és videokivetítő se­gítségével történne. Az épület kialakítására a művelődési tárcá­tól 23 millió forintot nyer­tünk. (Várnai) A vásárlók egyre inkább megnézik, hogy mit vesznek Praktikus volt a karácsonyi ajándék Számos somogyi kereskedő az utóbbi egy hónap alatt bonyo­lította le éves forgalmának mintegy 15-20 százalékát. A ka­rácsonyi szezon lassan kezdődött, sok vásárló az utolsó na­pokra halasztotta az Ünnepi bevásárlást. Ez volt a tapaszta­lata Kertész Rezsőnek, a Kisosz megyei társelnökének. A szervezet csaknem harminc tagja között végzett gyorsfel­mérést a karácsonyi bevásár­lási szokásról. Kertész Rezső ennek alapján állítja, a somogyi vásárlók az idén megfontoltan költekeztek és praktikus aján­dékot néztek ki. Sokan farmert, pulóvert, inget vettek, s erre — fejenként — mintegy 4-6 ezer forintot költöttek. A lábbeliért ennek a két-háromszorosát is kifizették. Főként a gyermekes szülők vásároltak sportszert, az idén különösen népszerű volt a síléc, és a korcsolya. Az élel­miszerbolt tulajdonosok úgy tapasztalták: év végén több mi­nőségi bor, pezsgő és rövidital fogyott. A húsáruk közül pedig látványosan nőtt az eladott pulyka-, és hal mennyiség. A megyei társelnök azt mondta: egyre többen felismerték, hogy az ár tekintetében jelentős elté­rés van az egyes települések között. Sokan közismert pécsi, illetve ismert fővárosi szuper­marketben akarták megvásá­rolni az ajándékot, ám ott a vártnál drágábban jutottak hozzá. — Hiába tartanak rendszere­sen akciót egyes termékekből, ha a kiszemelt áru jóval többe kerül, mint megyénkben. Ráa­dásul az utazási költség is je­lentős tétel. A családok manap­ság meggondolják: hogy útra kerekednek-e. Úgy tűnik, hogy az áruházak és a bevásárló központok mel­lett továbbra is szükség van a kisüzletekre. A kaposvári, nagyatádi, marcali és siófoki kereskedők szerint a somogyi vevők az eddiginél több időt szántak vásárlásra. A követ­kező napokban kiderül, hogy mennyit szánnak az ajándékok cseréjére. Harsányi Miklós á

Next

/
Thumbnails
Contents