Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-03 / 282. szám
1997. december 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1 Nemzetközi díjak évente a szakkörnek Sodrófa és aranyérem Lányok, fiúk gyúrjak, formázzák a karácsonyra szánt mézeskalácsot, süteményt. A szentbalázsi iskola képző- művészeti szakkörének tanulói Fehér Margit tanárnő segítségével kuktáskodnak a tetőtéri konyhában. Az alkalmi kamra polcain katonás sorban a nyáron eltett savanyúság. Némelyik olyan szép és színes akár egy képzőművészeti alkotás. Hodosi Ibolya könyvtár-rajz szakos tanárnő több mint tíz éve alapította a szakkört. S bár a formázás, a kerámia vonzza a legtöbb gyereket, a rajzolásban, festésben is kiemelkedő eredményt értek el a tanítványai. Olyan népszerűek a foglalkozásai, hogy - mint mondta - az már lassan a minőség rovására megy. Egyelőre azonban nem kell ettől tartani. A pályázatokon sorra aratják a babérokat. Pitonyák Péter például legutóbb egy japán gyermekrajz-pályázaton nyert aranyérmet. Az EU Közös Tanácsának pályázatán Hegedűs Renáta embléma terve érdemelte ki az első helyet. Az egészségmegőrző pályázaton pedig Tiszperger Mónika bizonyult a legjobbnak. A tanárnő szerint nincs olyan év, hogy országos vagy nemzetközi pályázaton ne érnének el kimagasló sikert. Kétségkívül a kerámia a legnépszerűbb a gyerekek között. Volt tanítványa, Kolev Tamás ezt választotta hivatásául is: konyhacsempe-készítő lett. A képzőművészeti szakkör drága mulatság. Az önkormányzatoktól koldulnak, de a szülők is segítenek. Sodrófát, seprűnyelet, egyéb hasznosítható eszközt adnak a szakkörnek. V. A. Elapasztották az állományt A hajmási Hatler Jánosnak soha nem volt üres az istállója. 9-10 jószág állt a jászol előtt, ám most — mivel megszűnt a tejátvétel a csarnokban — csak két tehene, egy bikaborja és két üszője van. A falubeli gazdák sorra számolták fel állományukat. A múlt hét végén három tehenet adtak el Hajmáson. Most — rajta kívül — csak egy család tart tehenet. — Én akkor érzem jól magam, ha nem üres az istálló — mondta Hatler János. — Világ életemben szerettem az állatokat. Azt vallom: aki ért a jószágokhoz, annak félig- meddig állatorvosnak is kell lennie, hiszen egy időben elcsípett betegség megmentheti az állatot. Igaz, most egy kicsit meggondolatlan voltam, mert nem apasztottam el időben a tejet az egyik tehenemnél. Az állatorvos ellési bénulást állapított meg nála. A másikban nyolc hónapos a borjú, ott már elővigyázatosabb voltam. A tejet egyébként a háznál eladtam, mert volt rá kereslet. A 63 éves hajmási gazda hat hektáron termel kukoricát, búzát, árpát és lucernát, és van tíz hektár erdeje is. A falu első embereként bánja, hogy kevesebb az állat Hajmáson, hiszen így többen elesnek a pluszbevételtől, és végleg búcsút mondanak az állattartásnak. Az állástalanok egy része szeretne dolgozni, de ha a cégek meghallják, hogy bejárók, már ajtót is mutatnak. — Alig várom már, hogy lejárjon a megbízatásom — jegyezte meg. — Az önkormányzat szegény ahhoz, hogy munkát adjon. A jövőben pedig nem bízom. (Lőrincz) Hatleréknál soha nem volt üres az istálló fotó: kovács A környékbelieknek kínál munkát az induló kisvállalkozás Ládában a pénz Sántoson Papp János: A szárítót is felújítjuk fotó: kovács tibor Mintha egy sátoros cirkusz hagyta volna maga mögött a nagy sietségben kupola alakú fémvázait, olyan képet fest Sántos határában a Surjánvölgye téesz hajdani mező- gazdasági telepének raktármaradványa. A hatalmas csarnok előtt az újsütetű bérlők, két férfi szemléli a terepet. Láthatóan kerülnék a kíváncsiskodókat. Pető Jenő, az egyik vállalkozó, nyugdíjasként vetette bizalmát a leendő terménytároló, fafeldolgozó üzembe. Negyven évet húzott le egy vállalatnál. Mint mondta: a kft révén gyermekeinek, unokáinak szeretne biztos egzisztenciát teremteni. — Három hete jöttünk ide. Előtte pár hónapig már volt egy bérlője a műhelynek, aki ládaelemeket gyártott exportra. Aztán egy bank jelzálog fejébe átvette a területet. Úgy gondoltuk, kezdhetünk vele valamit — mondta. — Sokáig kerestük az ideális terepet, mire rábukkantunk a sántosi műhelyre. Ez az épület pont arra a célra készült, amire nekünk kell. Mezőgazdasági szolgáltatást, terményszárítást és fafeldolgozást végeznénk; épületfát, vasúti talpfákat, ládaelemeket és kész ládákat gyártunk majd. A 840 négyzetméteres területen gépműhely, gép- áruraktár található, s maradt egy használható gatter is. Úgy tetszik, mindez ideális a kezdő vállalkozók számára. Vagy mégsem? — Mindenki azt hajtogatja, hogy a kis és közepes vállalkozásokat kell segíteni, de nem Kővári Ferenc, Gálosfa polgármestere fakadt ki így. A háromszáznegyven lakosú Gálosfa minden fillérre számít, nem akar semmit sem veszni hagyni. Főleg most, hogy január 1-jétől a szentbalázsi körjegyzőséghez csatolják, hiszen évek óta nem találtak alkalmas személyt a gálosfai jegyzői székbe. A faluban most is folyik az ároktisztítás, és az idén beszerzett kistraktorral folyamatosan rendbe tartották a közterületeket. Meglehetősen elhanyagolt ezt teszik. Egy kezdőnek senki sem ad hitelt. Csak az kap, akinek van ötvenmillió forintja vagy fedezete. — Mindenütt akadályokba ütköztünk — erősíti meg Papp János ügyvezető. — Annak ellenére, hogy piackutatást, terveket készítettünk, s fedezetet ajánlottunk fel. Volt olyan is, hogy az előrehaladott tárgyalások nyomán biztosították volna a pénzt, de az utolsó pillanatban meggondolták magukat; másik bankot kellett keresnünk. Végül Kaposváron akadtunk rá egy segítőkész pénzintézetre. Tavaszra talán beindul a munka. Gyors kalkuláció után kiderül: az induláshoz szükséges teljes gépparkhoz 30-40 millió forint kell. Ezt — szerencsére — az olasz partner biztosítja. Az alapanyagul szolgáló, igénytelen nyárfa pedig szinte mindenütt gyökeret ereszt. Nem lesz gond az utánpótlásvolt a település, s ez sokaknak bántotta a szemét. Most azonban tudatosan törekszenek a vendégcsalogató faluképre. A fásítási pályázaton nyertek ötvenezer forintot, de tavasszal szeretnék tovább folytatni a fatelepítést a Kossuth és a Zöldfa utcában. Kicserélik az alsó buszvárót is egy környezetbarát építményre. Jövőre — a környékbeli településekhez hasonlóan — Gá- losfán is megszervezik az idősek klubját; a polgármesteri hivatal egyik helyiségében gyűlsal. A terményszárításra — mint mondták — nagy az igény a környező települések gazdáinál. A faládáknak pedig külföldön lesz piacuk. A nyugati országokban ugyanis már csak ezekben tárolják a zöldséggyümölcsféléket. A leendő iroda vaskályhájában vígan duruzsol a száraz fa éltette tűz. A Papét Kft tulajdonosai terveket szőnek. Mintegy 30-40 környékbelinek szeretnének munkát, biztos megélhetést nyújtani. Legszívesebben sántosiakat alkalmaznának, mert az útiköltség nem terhelné a kasszájukat. Ha ez nem sikerül, onnan szerzik be a munkásokat, ahonnan némi támogatást ígér a munkaügyi központ. S bár Sántos nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé, reménykednek, hogy a foglalkoztatás révén némi kedvezmény is megilleti őket. Várnai Ágnes nek majd össze a nyugdíjasok. A fiataloknak pedig a faluház tetőterében alakítanak ki, s rendeznek be egy iíjúsági klubot. — Szeretnénk megtartani a fiataljainkat — mondta Kővári Ferenc. — Az idei tanévkezdéskor nyolcezer forintos támogatást szavazott meg a képviselő-testület azoknak a családoknak, amelyekben általános vagy középiskolás gyerek van. A polgármestertől megtudtuk azt is: az önkormányzat már megvásárolta a Hősök könyvét, amibe az első és a második világháborúban elesett gálosfai személyek neve kerül majd be. A falubeliek már megkezdték az adatgyűjtést, s várhatóan hamarosan megszenteltethetik a könyvet. (Lőrincz) Karácsonyváró Nikoletta Sági Nikolettát, a szentbalázsi általános iskola negyedik osztályos tanulóját nagy öröm érte tegnap. A Douwe Ejgberts Magyar- ország Kft arról értesítette, hogy a „Készüljünk együtt a karácsonyra” című országos rajzpályázatára beküldött alkotásával díjat nyert. Nem volt kisebb az öröme Hodosi Ibolya rajz szakos tanárnőnek sem. Az értesítéshez ugyanis meghívó társult, amelyben a kislányt, iskolája képviselőjével együtt, december ötödikére meghívták Budapestre, az Almásy téri Szabadidőközpontban rendezendő Mikulás ünnepségre. Ott adják át Nikolettának a díjat, valamint az iskolának szánt 190 ezer forint fedezetű Fotex Visa kártyát jelképező oklevelet. A Visa kártya segítségével, a Fotex üzletlánc boltjaiban kedvezményesen vásárolhatnak az iskola részére. A díjátadást követően vendégül is látják a somogyi nyerteseket. — Sokszor gondolkodtam: megéri-e a sok utazgatás, vesződség. Most, hogy ismét díjazott lett az egyik tanulónk, úgy érzem: 15 év munkája hozta meg a gyümölcsét — mondta a Kaposváron élő tanárnő. Az ő ösztönzésére fogott ceruzát, ecsetet mintegy húsz kisdiák, hogy megjelenítse a karácsonyi készülődés hangulatát. Nikoletta édesanyját festette le, ahogy áll a nyitott ajtóban és főzi az ünnepi ebédet. Kezében jókora villát, s fakanalat pin- gált. Mögéje a falra egy naptárt, képpel. A világoskék háttérből hurkapálca és toll segítségével, erőteljes kontúrral emelte ki a lényeget. Tanárnője segítségével némileg szűkítették a kompozíciót. így lett tömör és mégis sokat mondó a kép. Huszonnégy hasonló korú társa között találták a legjobbnak. A kislány Gálosfán él, kétéves testvérével. A szülők éppen azon gondolkodtak: sikerül-e kigazdálkodni a kislány útiköltségét? A tanárnő, iskolájuk nevében fölajánlotta, hogy magával viszi Nikolettát. A kiíró jóvoltából december elsejétől egy országos napilap hasábjain is láthatjuk névvel és iskolájának címével ellátott karácsonyváró festményét. (Várnai) Gyűjtik már az első és a második világháborús hősök adatait Gálosfa több adóra számított Többszöri felszólításra küldték csak meg az idegenforgalmi adó egy részét a kastélyszállóból. Ha az önkormányzat december 31-ig nem kapja meg a szálló minden vendége után a valós összeget — a vendégéjszakánként megállapított nyolcvan forintot —, a jövő évi központi támogatásból is kevesebbre számíthat a település. Mária-napra kimeszelik a sántosi templomot — Kapcsolatépítés Dániában A képviselő nem aludt, jegyzetelt Mikuláscsomagok tucatjai és az időseknek szánt karácsonyi ajándék tölti meg a sántosi polgármesteri hivatal egyik helyiségét. Antalné Keresztes Mária polgármester büszkén mutatta a kávé-tea-édességhalmot, és örömmel újságolta: ebben az évben is jut pénz az ajándékozásra, 200 ezer forintot hagytak az üzletben. Azon viszont bosszankodik, hogy a népszavazáson nem adták le voksukat az új választó- polgárok. Nem érti a sántosi fiatalok közönyét, pedig — mint mondta —, nem a 87 éves néninek kell a jövője felől dönteni. A Sántos Tv adásában minden héten beszámolnak Horváth Róbert jegyzővel a falubeli eseményekről, döntésekről. A televízió a testületi üléseket addig közvetítette élőben, ameddig szárnyra nem kapott a hír, miszerint az egyik képviselő végigaludta az ülést. Holott csak jegyzetelt, s ezért, nyilván, lefelé hajtotta a fejét. Azóta a polgár- mester szóvivőként tájékoztat a testületi ülésekről. A 623 lelkes település a saját útját járja. Az elmúlt néhány év alatt kivirágzott, ám a polgár- mester érvelése szerint ez nem a központi támogatásnak, hanem az eredményes pályázatoknak és a lobbizásnak köszönhető. Most viszont egyre nagyobb önerő szükséges a pályázati pénz elnyeréséhez, így némiképp csökkent a pénzszerzési esélyük. Abban bízik: a megyei területfejlesztési tanács a jövőben nagyobb összeg felett rendelkezik majd, s ennek köszönhetően pályázni lehet ravatalozó-felújításra, s különféle épületrekonstrukciókra is. Megoldatlan a szennyvíz-elhelyezés, az Öreghegyi utat kellene szilárd burkolattal ellátni, s a temetőhöz vezető út is rászorul a rendbehozatalra. Az energia-portfolióra cserélt Dédász- és Kögáz-részvé- nyek árából nyolcmillió forintot remélnek; ezzel talán hozzáfoghatnak a beruházáshoz. A haranglábhoz épített templom tető alatt van, az építkezést a polgármester irányítja. Hamarosan hozzáfognak az egyházművészeti tanács által kifogásolt hibák korrigálásához, Galbavy Jenő miklósi plébános már megtervezte a bejárati kaput. Antalné Keresztes Mária szerint Isten hajléka az 1998-as Mária napon már belülről is hófehérre meszelve várja a sántosi híveket. Deák Varga József, tervezi a település címerét, amelyen az Öreghegy, a Fütjtelep és Szarkahegy is rajta lesz, a haranglábbal, valamint — mivel Festetics és Esterházy-birtok volt Sántos — piros háttérben az arany oroszlán és az ezüst őrdaru is. Sántos jegyzője ezekben a napokban egy dániai tanulmányúton vesz részt, így minden esély megvan egy dán testvér- kapcsolatra. Lőrincz Sándor Közel a város, de jó lenne egy vándormozis Cserénfai arcok Győrfi Károly hét éve él Cse- rénfán, s a környezet vonzotta ide. Megélni azonban — mint mondta — nem lehet ebben a faluban. Korábban az áfész táplerakatánál dolgozott, de március óta munkanélküli. Az ötvenen felüli férfi hiába próbálkozik, sehol nem fogadják. Az állattartástól elment a kedve. Míg a hatvanas években 45-50 tehén volt a faluban, ma csak három van és egy anyadisznó. Tyúkokat, kacsákat nevel; a baromfin kívül zöldségfélékkel jár a kaposvári piacra. Ebből jtróbálja eltartani magát. Édesapjával él két gyerekével Pitonyák Jánosné. A fiatalasszony Cserénfán született, párja gálosfai, s mindketten Kaposváron a Pininél dolgoznak. A feleség állatminősítő a vágóhídon, a férj géplakatos. — Szeretek itt lakni — mondta. — Mióta Fehér Margit a polgármesterünk, sokkal szebb lett a falu. Minden évben teleültetik az utcákat virággal, most egy játszóteret is építenek. A polgármester kihasználja a pályázatokat, s próbálja növelni a falu komfortját. Nemrég megalakult a nyugdíjas klub is. Szerencsére a fiatalok nem hagyják el Cserénfát, mert közel a város. Én azonban szívesen vennék több helybeli iíjúsági programot is. Jó volna egy vándormozis is, aki sorra vetítené a sikerfilmeket. De lehet, hogy megteszi ezt egy videó is. L. S.
