Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20 / 297. szám
1997. december 20., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A Kögáz is a fejlesztés híve, de előbb számol Tab és Mosdós is gázra vár A Kögáz Rt nem zárkózik el a gázprogram folytatása elől, de minden döntést alapos gazdasági számításoknak kell megelőznie - hangzott el tagnap Nagykanizsán, dr. Kolber Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének és György Pálnak, a Kögáz Rt vezérigazgatójának megbeszélésén. Néhány nappal ezelőtt lobbant fel a gázfáklya Somogy- szobon, Otvöskónyiban és Segesden, de máris újabb települések tervezik a gázvezeték építését. Földgázzal szeretnének fűteni Tab térségében és a Kapos völgyében is. Tab erőteljes fejlődése kedvez a befektetőknek, így a gázszolgáltatónak is megéri az itteni beruházásokra áldozni, hiszen a várható fogyasztás miatt másfél év alatt megtérülhet a befektetés. A tabi gázprogram, amely érinti Torvajt, Lullát, Sérsekszőlőst, Bábonymegyert, Zalát és Bálványost is, várhatóan 700 millió forintba kerül. A Kögáz 377 milliót magára vállal, a lakosságnak és az intézményeknek a hiányzó részt kell letenniük. Dr. Kolber István elmondta: hogy az önkormányzatnak is érdeke a fejlesztés, ezért hajlandó áldozni érte. így megoldható lesz a tabi szociális otthon és az épülő kollégium fűtése. A munkák jövőre kezdődnek és az ősszel várhatóan már loboghat a gázfáklya. A somogyi gázprogram folytatásának azonban sok gátja van. Nem mindenhol vannak olyan kedvező feltételek, mint Tabon és térségében. Az apró falvakban a várható gázfogyasztás alacsony, lassú a befektetés megtérülése, ezért a Kögáz Rt érthetően nem akar túl sokat áldozni rá. Ám ha az adott térségben a falak befizetik a bekerülési összeg 70 százalékát, ők hajlandóak fejleszteni. így Mosdóson, Batéban, Kapos- homokon, Nagyberkiben, Szabadiben, Csornában és Fonóban is. A megyei közgyűlés a mosdósi kórház okán érdekelt ebben a fejlesztésben. A terheket azonban nem tudja teljes egészében átvállalni. Tud viszont annak érdekében lobbizni, hogy a hetven százalékos önrészt ne egy összegben kelljen kifizetniük az önkormányzatoknak. A párbeszéd tegnap Nagykanizsán elkezdődött. A folytatás február 11 -én lesz Kaposváron, amikor az érintett települések polgármesterei találkozhatnak a Kögáz szakembereivel. Nagy Jenő Országos hírű lett mára a horvátkúti farm Hóban is jó üzlet a strucctenyésztés (Folytatás az 1. oldalról) A horvátkúti tenyésztőt már az ország szinte minden tájáról, egyebek között Kaposvárról is keresték vendéglősök, hogy árat ajánljanak a majdani tojásokért. És persze azért is, hogy kikérdezzék a tulajdonost: valóban olyan jó üzlet-e a strucctenyésztés, mint ahogy azt a szaklapok írják. — A struccokat nem csak a tojás miatt tenyésztik, hasznosítják szinte minden porcikáját — mondta erről a gazda. — Ezért aztán mindenkinek nyugodtan mondhatom: jó üzlet. 100-120 kilósán a legjobb levágni, ekkor a húsáért mintegy háromezer forintot adnak, de a bőrét is kikészítik és még a csőrét is feldolgozzák. Mi azonban nem szeretnénk levágni egyet sem, hiszen célunk, hogy további tenyészállatokat neveljünk, mert a strucctartás egyre népszerűbb hazánkban. Nemes Endre egyébként — aki tagja a Magyar Strucc- és Emutenyésztők Szövetségének is — állítja: ha tízszer ennyi tojás és hús lenne, akkor tízszer ennyit lehetne jó áron eladni. A franciák például már régóta érdeklődnek a magyar strucchús iránt, csakhogy az általuk igényelt nagy mennyiséget a hazai tenyésztők még nem tudták szállítani. Márpedig egy biztos piacra érdemes beruházni. A szakemberek szerint akár két strucccsalád tartásából származó bevétel is képes megfelelően fenntartani egy gazdaságot. A strucc azonban mindenképpen hosszú távú befektetésnek számít, hiszen egy madár átlagosan hetven évig él és ebből negyven éven át ivarérett. B. Zs. Dr. Szendrő Zsolt kapta az alapítvány aranygyűrűjét Támogatókat keres a tudomány Dr. Szendrő Zsolt kapta az idén az aranygyűrűt fotó: lang Öt éve hozta létre a megyei és a városi önkormányzat a Tudományos Életért alapítványt a somogyi kutatók és tudósok támogatására. A kuratórium tegnap a megyeházán értékelte tevékenységét és tájékoztatta az alapítók képviselőit terveiről. Az alapítvány egymillió forintos tőkéjének csak a kamatait használja fel, s ez az összeg nem teszi lehetővé a tudományos munka széleskörű támogatását. Rá vannak utalva a két közgyűlés segítségére is, ezzel együtt évente 600-800 ezer forinttal tudják támogatni a megyében élők tudományos tevékenységét. Az idén 51 kutató jutott így 5-25 ezer forinthoz. — Ez önmagában nem sok pénz — hangsúlyozta dr. Csapó János, a PATE kaposvári karának dékán-helyettese, a kuratórium elnöke —, de pályázatokkal ki lehet egészíteni. A tudományos életnek óriási szüksége van szponzorokra. Egy habili- táció vagy egy PhD disszertáció 50 ezer forintjába kerül az oktatónak. De a kisdoktorinak is megvan a tarifája. Nem szégyen, ha 2-3 helyre is pályázik egy kutató, hiszen ahhoz, hogy egy nyugat-európai konferencián előadást tarthasson valaki, 100-150 ezer dollárt kell leszurkolnia. S akkor még nem szóltunk az utazás és a szállás költségeiről. Ha egy tudós nem jut ki külföldi konferenciákra, akkor az íróasztalnak dolgozik, s a tevékenysége ismeretlen marad. A Tudományos Életért alapítványnál egyébként nincs működési költség, a pénzt az utolsó fillérig kiosztjuk a pályázók között. Az alapítvány támogatására olyan felsőfokú végzettségű szakemberek jelentkezhetnek, akiket külföldi munkahelyre hívtak meg kutató munkájuk folytatására, vagy elfogadták jelentkezésüket külföldi tanfolyamokra, valamint akik előadással, poszterrel vesznek részt valamilyen jelentős nemzetközi tudományos konferencián. Ezen kívül pályázni lehet minden olyan témával, amely új tudományos törvényszerűségek, módszerek feltárását szolgálja és elősegíti a tudományos eljárások hazai, széles körben való elterjesztését. A Tudományos Életért alapítvány aranygyűrűjét az idén dr. Szendrő' Zsolt, akadémiai doktor, a PATE egyetemi tanára kapta az elmúlt évi tudományos tevékenységéért. S. P. G. Nem csak a létszám, az adósság is csökkent Lábadozik a megyei kórház (Folytatás az 1. oldalról) A nehézségek ellenére 391 millió forintot fordítottak beruházásra és fejlesztésre, 182 milliót pedig gép-műszer beszerzésre. A sebész-szakmák részére pályázati támogatással, 22 millió forint értékű kéziműszer vásárlásra kerül sor a közeljövőben. Ötmillió forintért ápolási eszközöket vettek, négymilliót a szakdolgozók képzésére fordítottak. Több mint 200 dolgozó tanul a munkája mellett. Mint azt Simoncsics Dezsó'né ápolási igazgató elmondta: a 96 százalékban szakképzett ápolók közül 45 diplomás. Ä további minőségi fejlődéshez azonban több pénzre lenne szükség. Dr. Gimesi Mihály elmondta még: a beutaló nélkül érkező betegek kötelező térítésének kezelése megoldatlan. Elképzelni sem tudják, miként bonyolíthatják le a pénzügyeket. (Várnai) Viták és kizárások színesítették a földárverést Harc a tabi aranykoronákért Négy napig tartott Tabon a Somogy Megyei Kárrendezési Hivatal által december 15-re meghirdetett földárverése, ami a Tabi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet használatában levő földterületből az állam által kijelölt három hektár szántóterületre, illetve a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt használatában levő 33 hektár erdőterületre terjedt ki. A földárverés — melyen az egész ország területéről több mint háromszáz jogosult vett részt — csütörtökön este ért véget. A letétbe helyezett kárpótlási jegyek összege — információink szerint — meghaladta a tizenöt millió forintot. Nehezítette az árverés menetét, hogy a résztvevők között a többszöri próbálkozás ellenére sem született egyezség. A licitárak aranykoronánként meghaladták a tízezer forintot is. Ennek ellenére a földterületek arányosítással kerültek kiosztásra. Lepenye József, aki a tabi Béke szövetkezetét képviselte az árverésen, tegnap elmondta: a konfliktusokat sem nélkülöző földárverésen — ahol több kizárás is történt — a földterület annyira szétaprózódott, hogy annak nagyrészét csak osztatlan közös tulajdonként tudják majd az új tulajdonosok kezelni. Ez pedig a lakhelyek jelentős távolsága miatt, újabb gondok forrása lehet. Krutek József Nyugdíj asrandevú pénzajándékkal Találkozóra hívták tegnap a bábonyi kultúrházba a bá- bonymegyeri időseket, a nyugdíjas szövetkezeti tagokat. Száznál is többen ülték körül a terített asztalokat és hallgatták dr. Ruff Flórián polgármestert, aki az önkormányzat idei munkájáról és a jövő évi célkitűzésekről beszélt. Bejelentette: a falu 238 nyugdíjasa 3 ezer forint pénzbeli támogatást kap karácsonyra. Dr. Szűcs József elnök a szövetkezet munkájáról, eredményeiről szólt. Az iskolások kedves műsorral emelték a rendezvény hangulatát. Tehetséges diákok hetesi bemutatója A sportcsarnokban rendeztek karácsonyi ünnepséget tegnap Hetesen. A falu ap- raja-nagyja együtt ünnepelt. Bemutatkoztak a művészeti képzésben részt vevő tanulók, és a bodrogi Menedék Alapítvány gyermekkórusa is fellépett. Az önkormányzat nemcsak a gyerekeket, hanem a pedagógusokat is megajándékozta. Könyvpremier a Rátkai klubban A téli könyvvásár alkalmából megjelent könyvek bemutatóját tartotta a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság a fővárosi Rátkai Klubban. A társasági esten Ágh István: Árokból jön a törpe, Dippold Pál: És majd ez történt velünk, Kiss Dénes: Halálaim árnyékában, Lázár Ervin: Kisangyal és Vathy Zsuzsa: Búrkifli című kötetét mutatták be. Mozdonynak ment majd elhajtott A fénysorompó tilos jelzése ellenére a csapórudat kikerülve hajtott a sínekre ismeretlen személy egy német rendszámú gépkocsival Ba- latonszentgyörgy belterületén, a Budapest-Nagykani- zsa vasútvonal és a Berzsenyi utca kereszteződésében csütörtökön este 20.27-kor. A jármű összeütközött a tolató mozdonnyal és fűtőkocsival, aminek következtében a fűtőkocsi fellépőjén álló tolatásirányító többszörös csonttöréses sérülést szenvedett. A szerelvényben 100 ezer, az autóban 300 ezer forint a kár. A sofőr tettének oka ismeretlen, és még csak megkérdezni sem lehetett, ugyanis kereket oldott. Zala megye vette át a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési tanács elnöki tisztét Közös cél kell a fejlődéshez A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács soros elnöki teendőit tegnap Zalaegerszegen ünnepi külsőségek között adta át dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kollégájának, Varga Lászlónak, a Zala Megyei Közgyűlés elnökének, aki nem titkolta: viták közepette vállalták a regionális tanácsban való részvételt, ám mára számukra is világosak lettek a célkitűzések.- Egy régiót csak akkor lehet fejleszteni, ha a benne élők nem egymás ellen dolgoznak, hanem világos, egyértelmű közös célokat fogalmaznak meg, s azokért következetesen lobbiznak - mondta a tanács ülésén dr. Lengyel László, a Pénzügyi Kutató Rt elnök-vezérigazgatója. - Somogy, Tolna, Baranya és Zala együttese csak egy, a sok szürke régió közül. Csodákra nem számíthatunk, a realitásokat kell figyelembe vennünk. A kereskedelmet, a szolgáltatásokat, a közlekedési lehetőségeket kell fejleszteni. Jó példa Barcsot, amelynek fejlődését a horvát vásárlók alapozták meg. A lehetőség láttán jöttek a pénzváltók, a bankok, a multinacionális kereskedők. Lapunk kérdésére válaszolva Lengyel László elmondta, hogy a határmenti térségben élő kereskedőknek a kedvezőtlennek tűnő hírek hallatán sem kell elkeseredniük: ahhoz, hogy a bevásárlóturizmus tartósan visz- szaessen, a horvát gazdaság szerkezetének kell megváltoznia. A régiók jövőjét vázolva beszélt arról is, hogy a gazdaságban ma már nincs jelentősége a történelmi hagyományoknak. Idegenforgalom ott lesz, ahol megteremtik a feltételeit. Gyógyfürdőt ott keresnek, ahol 25 kilométeren belül repülőtér is van. Ezért is kellenek a világos célok. A marakodásnak csak egyféle eredménye lehet: mindegyik fél vesztesként kerül ki. Lengyel László úgy fogalmazott, hogy ott lesznek a területfejlesztés győztesei, ahol először békülnek ki a szereplők. Ehhez persze az is kell, hogy külső szereplők se szítsanak konfliktusokat. Ha már létrehozták a regionális tanácsot, akkor tartsák tiszteletben döntési kompetenciáját, s nélküle ne kivételezzenek egyetlen megyével sem. Mert erre is volt példa a Phare II. támogatások elosztása során. A regionális fejlesztési tanács tegnapi ülésének végén dr. Kolber István átadta a soros elnöki tisztet Varga Lászlónak, aki a következő egy évben próbál összhangot teremteni Somogy, Baranya, Tolna és Zala megye között. Nagy Jenő A kamara adja majd a kisvállalkozói engedélyeket Ötmilliárd a A kisvállalkozóknak 1998. június 1-től a kamarák adják ki a vállalkozásokhoz szükséges engedélyeket, igazolványokat. A Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vendéglátással, utaztatással és kereskedelmi szálláshelyek értékesítésével foglalkozó, 7. számú osztálya tartott értekezletet Siófokon. Dr. Kovács Miklós alelnök, a Siótour vezérigazgatója értékelte az elmúlt három esztendőben végzett munkát, s beszélt terveikről is. Dr. Csók Csaba, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének főtitkára a legújabb törvényi változásokat ismertette. A módosítások legfontosabb turizmusnak elemének tartotta, hogy a jövőben — az eddig minisztériumokhoz tartozó közigazgatási feladatokat — átruházza a kamarákra. A törvényeket a parlamenti döntés kormányrendeletek szintjére bontva tette gyakorlatiassabbá, kö- nyebben végrehajthatóvá. Molnár Gabriella, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az Idegenforgalmi Bizottságnak az előző évi 4 milliárd forintos kerete 5 milliárdra növekedett. A különböző pályázatokra 2,3 milliárdot fordíthatnak, ezen belül is kedvezményezett lehetnek többek között a térségi turizmus fejlesztését szolgáló tervek. (Ondrejovics)
