Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP TABI TÜKÖR 1997. december 2., kedd Kútkezelő vállalkozó Kiszolgálás közben Honda személyautón jár, mobiltelefon. Ha valaki így látja az utcán, azonnal sejti: vállalkozó. - A kényszer hozta úgy, hogy benzinkutas lettem - mondta Szabó Márta, a Mól Rt tabi töltőál­lomásának bérlője, vezetője. - Az érettségi után a tabi tég­lagyár irodáján dolgoztam, ám amíg gyesen voltam, az idő alatt megszűnt a cég, és munkanélküli lettem. Édesapja 1990-ben vette bérbe az Áfortól a tabi ben­zinkutat, és Szabó Márta 1992 januárjától oda szegő­dött kútkezelőnek. Nehezen indult a pályán, sokan fur­csán néztek rá. Nő a benzin­kútnál? Nem törődött vele, hiszen a kút adott számukra megélhetést. Az évek során egyre jobban megszerette ezt a munkát, s amikor a Mól Rt meghirdette a bérleti üzemel­tetést, ő is pályázott. Meg­nyerte. A töltőállomás veze­tője, üzemeltetője vagyok 1995 januárjától.- Az eltelt csaknem két évben mintegy 600 ezer fo­rintot fektettem a vállalko­zásba - mondta. - Kialakítot­tam egy shopot is, ahol autó­ápolási cikkeket, felszerelé­seket és üdítőt is kínálok. Ezt igényli az átmenő forgalom. Az üzleti vállalkozás az első két évben veszteséges volt, az idén viszont már valami hasznot is várok. Egy alkal­mazottat foglalkoztatok, így hetente két-három napon én is szolgálatban vagyok. Per­sze, ha nem ügyelek, akkor is órákat töltök a kútnál. Szabó Márta búcsúzáskor még megjegyezte: neki már természetes, hogy egyik nap maroktelefonnal a kézben látják, hiszen gyakran kell in­tézkedni, a másik napon pe­dig a Mól egyenruhájában dolgozik. Krutek József Tizenhat év útjai óceánokon - Több százezer mérföldet hajózott Kalandvágyból lett tengerész Kalandvágyból lettem tenge­rész: azért, hogy megismerjek távoli vidékeket. Tizenhat évig hajóztam az óceánokon - mondta Orosz Gábor. Évente rendszerint 8-12 hónapot töl­tött tengeren; a leghosszabb időt, 1988 februárjától 1989 tavaszáig a Petőfi óceánjárón. Legalább 300 ezer mérföldet ha­józtam; annyit, mintha többször megkerültem volna a földgolyót. 1981 júniusában léptem be a Mahart Rt-hez, s a Galatz ten­gerjáróval indultunk útnak - idézte fel Orosz Gábor az első éveket. - Hajóinasként kezdtem, mint bárki más, s fedélzetmes­terként fejeztem be. Nyolc-tíz tengerész munkáját irányítottam. Több mint 70 országában jártam, többször áthajóztam az egyenlí­tőn és megkerültem Afrikát. Sok komoly vihart átélt, de jól bírta a hányattatást. A legfárasz­tóbb, mint mondta, a hajó hete­kig tartó állandó mozgása.- Ezt nem is tudtam meg­szokni. Útjaim során - áru- és teherszállítást végeztünk - sok­féle embert megismertem, van­nak, akikkel most is levelezek. S Mentőkarikával az egykori tengerész fotó: kovács tibor igyekeztem körülnézni minde­nütt, ahol kikötöttünk. Sok vá­rost bebarangoltam, jártam dzsungelben is. Ausztrália és Amerika kivételével behajóztam a fél világot. Bomeón felmász­tam a Kota Kinabalura, Kenya partjainál cápák között búvár­kodtam, és fölkerestem a taipei múzeumot is. Verekedtem tolva­jokkal Casablancában, jártam a szingapúri Old China Townban. A Szomáliái háború idején még fegyveresek elől is menekültem. Néhány hónapos útra több­ször elkísérte a felesége is. - Együtt sétáltunk a tokiói Ginzán, s osztrigát ettünk Spanyolor­szágban, Olaszországban pedig megnéztük: tényleg ferde-e a pi­sai torony. Nyugodtan mondha­tom, ugyanolyan otthonosan mozgott Bangkokban vagy Szingapúrban, mintha Kaposvá­ron vagy Siófokon sétálna. A vi­lág megismerése volt a célom, ezért mentem tengerésznek - tette hozzá. - Talán az utolsók egyike vagyok, aki a naplemente megtekintéséért lett hajós. Csak azt mondhatom: megérte. Orosz Gábor többször dolgo­zott a Vörösmartyn is, a legna­gyobb magyar óceánjárón. Ez a 12 ezer tonnás hajó 18 méter szé­les és 150 méter hosszú. Mat­rózként több tonna festéket el­mázolt; gyakran volt 24 órás szolgálatban és részt vett riadó­kon. Általában ciprusi lobogó alatt hajózott, német óceánjáró­kon. Egy éve azonban már csak dunai hajókon szolgál; legutóbb a Felső-Dunán dolgozott teher­szállító hajón. Krutek József Hagyományőrző táncos fiatalok Pajor János a karádi együttes vezetője 12 éve foglalkozik nép­tánccal. Négy éve kapták az arany minősítést. A szakember két éve vette át a tabi néptáncosok munkájának irányítását is. Fő feladatának egy ütőképes együttes létrehozását tartja. — Célunk az — magyarázta Pajor János —, hogy biztosít­suk a tabi fiatalok szabadidejé­nek ésszerű és hasznos eltölté­sét. Kiemelt feladatunknak tart­juk, hogy megismertessük, ápoljuk a népzene és a néptánc hagyományait. Fontos az is, hogy fesztiválokon is bemutat­kozzunk a fiatalokkal. Tabon az elmúlt években ki­alakult az ízig-vérig táncosok több párból álló magja. Gyak­ran fellépnek a karádi együttes­sel is. Még 6-8 pár kell ahhoz, hogy önálló előadásokkal, mű­sorokkal a nagyközönség elé lépjenek. Az utánpótlás érde­kében az együttes vezetője azt tervezi, hogy általános iskolás gyerekekkel is megkezdi a fog­lalkozást. A felmérések szerint mintegy harminc negyedik osz­tályos diák holnap kezdi meg a tánccal való ismerkedést. — Milyen táncokat tanulnak? — A somogyi és a rábaközi, a szatmári meg a kalocsai mellett főleg erdélyi táncokat. így a me- zőségit, a székit, a kalotaszegit, de a gyimesiből is kicsíptünk jel­legzetes táncot. A tabi hagyományőrző tánc­csoport legutóbb a szüreti felvo­nuláson és mulatságon adott íze­lítőt felkészültségéről. A pró­bákra a városi művelődési köz­pont teremt lehetőséget. K. J. Fekve nyomásban tabi lány a magyar bajnok Heti tíz óra konditeremben Magyar bajnoki címet nyert a tabi Salamon Erika november végén az Orosházán rendezett erőemelő országos bajnokságon- fekvenyomó versenyen - 52 kilogrammos testsúlykategóriá­ban, 77,5 kilogrammal. Salamon Erika erőemeléssel 1993 óta foglalkozik intenzíven.- Közgazdasági szakközépisko­lában érettségiztem, s most munkanélküliként mérlegképes könyvelői tanfolyamra járok, így van időm a testedzésre. Az SÉR Kft-nél tavaly január óta a bemutatóteremben magas szín­vonalú erőgépeken edzhetek. Ennek az eredménye, hogy két év alatt az 52 kilós súlykategóri­ában magyar bajnok lettem. Előtte májusban Lellén már első helyet szereztem a Balaton Kupa nemzetközi versenyen. Salamon Erika naponta négy- szer-ötszqr étkezik, mellőzve a zsíros ételeket, édességeket. Soha nem vacsorázik. Étrendjé­ben a zöldség-gyümölcs és a so­vány húsok a meghatározóak. Naponta másfél liter teát is le­hajt, és a vitaminos italokat.- Évente 2-3 versenyen indu­lok. Előtte nyolc héttel különö­sen vigyázni kell az étrenddel, hogy a testsúlyt tartani tudjam — mondta. — Heti öt napon összesen tíz órát tréningezem az SFR Kft-nél. Filep Endre ügy­vezető igazgató biztosítja ré­szemre az edzésekhez szükséges eszközöket, a táplálék-kiegészí­tőket, vitaminokat. Ugyancsak a cég - ez a szponzorom is - segíti a versenyen való indulást. Erika szülei korábban ellenez­ték, hogy ezt a sportágat űzze. Sikerei láttán azonban már együtt örülnek vele. K. J. VÉLEMÉNYEK A KÖZMEGHALLGATÁSRÓL A városi képviselő-testület november 24-én este közmeg­hallgatást tartott a művelődési központban, az 1998. évi költségvetési koncepcióról. A helyi döntéshozók és az ön- kormányzat intézményeinek képviselői mellett a rendezvé­nyen mindössze öt polgár vett részt. A városlakókat arról kérdeztük: miért nem mentek el? Pintér Jenő: — Mert nem tudtam róla. Egyáltalán meghirdet­ték valahol? Nem láttam sem plakátot sem felhívást. A kábelte­levíziós hálózaton sem jelent meg. Feltétlenül részt vettem volna, mert bennünket, lakókat érintő témákat tárgyaltak. Nem tudom, hogy kinek a hibája, hogy nem kapott nyilvánosságot a meghirdetése. Az érdektelenség abból adódik, hogy a lakók sok mindenről nem tudnak. Kovács Béla: — A közmeghallgatáson nem vettem részt, nem is hallottam róla. Matyék Ferencné: — Nem voltam ott, mert nem kaptam érte­sítést róla. Ha tudom az időpontot, akkor sem biztos, hogy el­megyek. Gáborhelyi Béla: — Én tudtam a közmeghallgatásról, de el­foglaltságom miatt nem vehettem részt.-Este 11 óra után értem haza Kaposvárról. Pedig jó lett volna elmenni, hogy megtud­jam: mire számíthatunk jövőre. Szabó János: — Közmeghallgatás? Nem is tudtam róla, hogy meghirdették. Rendszeresen autóval járok, ha hirdetőtáblára ki­tették, akkor sem láttam. Az biztos, hogy a kábeltévén nem ol­vastam, de az újságban sem. Szerintem a lakossághoz el sem ju­tott ez az információ, így kimaradtunk olyan dolgokból, ame­lyek bennünket érintenek. Úgy gondolom, az lenne a természe­tes, ha több helyen is információt kapnánk a változásokról, le­hetőségekről. Gróf Nándor: — Nem tudtam róla. Egyébként családi elfog­laltságom volt. Persze, ha a napirendet ismerem, akkor megol­dottam volna, hogy részt vehessek. Kovács Sándorné: — Nem hallottam róla, hogy az önkor­mányzat közmeghallgatást hívott össze. Nagyon gyenge volt a propaganda. Ha időben megtudom, biztos: elmentem volna. Györki Istvánná. — Én sem hallottam róla, hogy falugyűlés lesz és kíváncsiak a véleményünkre. A jövő évi dolgok érdekel­tek volna. Sajnálom, hogy nem kapunk kellő tájékoztatást fon­tos dolgokról. Bíró Imre: — Hol hirdették meg? Szerintem a lakosság nyolcvan százaléka nem is tudott erről. Ha kellő időben közzé­teszik a kábeltelevízión vagy újságban, valószínűleg elmentem volna. Kevés információt kapunk a város eseményeiről. Pretz Jánosné: — A férjem révén tudtam a közmeghallgatás­ról, de elfoglaltságom miatt nem vettem részt. Horváth Ferenc: — Nem is hallottam, hogy közmeghallga­tást hívtak össze. Szélesebb körben kellett volna meghirdetni, ha fontos dolgokról akarják tájékoztatni a lakosságot. Ha idő­ben tudomást szerzek róla, nem maradtam volna otthon. Bozóki Tímea: — Hol és mikorra hirdették meg? Elmentem volna, mert kíváncsi vagyok: miként alakul a város jövője. Nem olvastam sem a tabi hirdetőben, sem a város kiadványában. Spilák Tiborné: — Olvastam a hirdetőtáblán, hogy lesz köz­meghallgatás, de Budapesten voltam árubeszerzésen, így nem tudtam elmenni. Papp Gábor: — Nem voltam ott, mert senki sem értesített bennünket. Miért nem kapott nagyobb nyilvánosságot? Talán a vezetés nem is kíváncsi a lakosság véleményére. Mizcrák István: — Nem voltam ott, mert nem hallottam róla. Kár, hogy nem megfelelően tették közzé. Pedig fontos lenne, hogy a lakosság tudjon ilyesmiről. Bajtainé Balogh Éva: — Elmentem volna a közmeghallga­tásra, de sehol sem hallottam róla. Miért nem hozták nyilvános­ságra nagyobb körben? Sem újságban, sem a kábeltévén, sem a lépcsőházakban nem találkoztam a felhívással. Sajnos, kevés információt kapunk a bennünket érintő dolgokról. Hirdetőink a TABI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/311-506-os faxszámon A TABI TÜKÖR legközelebb január 6-án jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk Több mint tízmilliót költöttek a kialakításra — Változatos programok a diákoknak Tanítás és nevelés a katolikus iskolában Tabon működik a megye egyet­len katolikus általános iskolája. A visszaadott egyházi épületet dr. Takács Lajos plébános kez­deményezésére és közreműkö­désével 1994 nyarán felújíttatta az egyház, s négy alsótagozatos osztályban 103 tanulóval nyolc nevelő megkezdte a munkát. Sári Gyuláné, az iskola igaz­gatója elmondta: az elmúlt há­rom évben a fenntartó kaposvári püspökség több mint 10 millió forintot költött az intézményre, s a szülők társadalmi munkájának értéke is több millió forintot tesz ki. Egész napos tanítási rend­szerben dolgoznak, így csaknem valamennyi diák igénybe veszi az étkeztetést. A fenntartó 1994 tavaszán kötött közoktatási szer­ződést a tabi önkormányzattal, amely a múlt évben 2-2,5 millió forinttal támogatta az iskolát. Az első tanév végére felépült a kö­zösségi terem, melyet tornaszo­bának is használnak: itt tartják iskolai ünnepségüket, a karácso­nyi műsort, egyéb rendezvényt. Az igazgató büszkén mesélte, hogy a harmadik évben beindí­tották a felsőtagozatot. Tavaly nyáron a plébánia épületét alakí­tották át: négy tanterem, gazda­sági és igazgatói iroda van itt, valamint tanári szoba.- Ezt az évet 166 diákkal kezdtük - mondta Sári Gyuláné. - A nyáron új kollégák kerültek hozzánk, így a felsős osztályok szakos ellátottsága is biztosítva van, s a nyelvet oktatók is ren­delkeznek a szükséges bizonyít­ványokkal. Csak az angolt és a számítástechnikát tanítja óraadó tanár. Célunk, hogy olyan mű­veltséget, tudást adjunk tanuló­iknak, amely egyenrangú a tér­ség többi iskolájában tanuló diá­kok tudásával. Felkészítjük a gyerekeket továbbtanulásra. A tabi középiskolától 11 szá­mítógépet kaptak. Az 5-6. osztá­lyosok csoportbontásban már heti két órában tanulják a számí­tástechnikát, illetve a szülők ké­résére az angol és a német nyel­vet a harmadik osztálytól, fakul­tációban. A szabadidő hasznos eltöltésére pedig szakköröket is szerveztek. A diákjaik érdeklő­dését figyelembe véve van a ma­tematika-, anyanyelvi és sport­szakkör is, valamint az énekkar.- Iskolánk létrehozásának fő célja a vallásos nevelés beveze­tése volt - hangsúlyozta Sáriné.- Ennek alapja a keresztényi sze­retet. A szülők nagy része azért íratta egyházi iskolába gyerme­két, hogy megismerkedjen a val­lással, s az jelen legyen minden­napjaiban. Ezt szolgálja, hogy tanulóink a tanítási napokon többször is imádkoznak, hetente szentmisét hallgatnak, hittanórán vesznek részt. Ám a vallásos ne­velés nem jelent elkülönülést és bezárkózottságot. A diákok a többi általános is­kolással együtt kulturális és sportversenyeken is részt vesz­nek, s bekapcsolódnak a külön­böző mozgalmakba. (Krutek)

Next

/
Thumbnails
Contents